Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

fILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: I forint A Z M S Z KP SO ft Opr H E C Y E I HZOTTSACÁNÁK LAPJA " XXVII. évfolyam, 32. szám 1971. február 7., vasárnap 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A ter­melés mennyiségére vonatkozó tervet a növénytermesztés ki­vételével valamennyi termelő ágazat túlteljesítette. A terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felsza­badulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló ve­zetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdítot­ták a jobb, hatékonyabb gaz­dálkodást. Az ár- és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények el­lenére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet. A mezőgazda­ságból származó nemzeti jöve­delem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A többi nép- gazdasági ágban megtermelt nemzeti jövedelem kb. 3—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedel­me és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt, mint a nem­zeti jövedelem, és fokozottab­ban, mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jöve­delem nagyobb részét fordítot­tuk beruházásokra és a kész­letek állományának növelésé­re, mint 1969-ben. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasz­tást és felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egy részét a kivitelt meghaladó behozatal­ból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az utolsó három évben megköze­lítőleg egyensúlyban volt. 1970-ben javult a vállalatok közötti együttműködés. A ke­reskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiség­ben és választékban rendelt árut, és az ipar is inkább ele­get tett vállalt kötelezettségei­nek, mint korábban. Ez a kö­rülmény is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a la­kosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél. A vállalatok a termelés fo­kozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben, az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoz­tak többen, mint egy évvel ko­rábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelé­kenysége. Az iparban a ter­melés hövekeöése csaknem teljes egészében az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vál­lalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javítot­ták gazdálkodásukat, amelyek együttesen a2 1969. évinél na­gyobb nyereséget eredményez­tek. 1970-ben a lakosságnak nem­csak a jövedelme és a fogyasz­tása emelkedett, hanem fejlő­dött szociális és kulturális el­látása is. A gazdasági és a társadalmi élet 1970. évi fejlődését részle­teiben a következők jellemez­ték: Ipar — építőipar 1970-ben a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalék­kal termelt többet, mint egy évvel azelőtt Az ipar anyagráforditásai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájá­rulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A terme­lés 1970. évi fejlődése valami­vel gyorsabb volt a tervezett­nél. A tenneles fejlődése első­sorban annak nyomán bonta­kozott ki, hogy 1969. utolsó hó­napjaiban, de különösen 1970- ben a lakosság ellátásának ja­vítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel azelőtt. Az iparvál­lalatok ugyanakkor export­piacaik bővítésére is töreked­tek, és a beruházók, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott. Összehasonlítha­tó árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek kb. 13 százalékkal, exportra kb. '7 százalékkal, beruházásra kb. 6 százalékkal értékesített többet, mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar összes érté­kesítésének 48 százalékát tet­ték ki. A termelőágazatoknak es készletezőknek átadott ter­mékek volumene az 1969. évi stagnálás után 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedé­se, valamint a jelentős anyag- és késztermékimport fokozó­dása folytán a belföldi árukí­nálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult. A beruházá­si javak piacán — annak elle­nére, hogy a hazai beszerzés, különösen pedig az import je­lentősen emelkedett — a pénz­forrásokkal alátámasztott épí­tési beruházói keresletet 1970- ben sem elégítették ki mara­déktalanul. Az export növeke­désében részben tartós, rész­ben átmeneti hatások érvénye­sültek. Az emelkedés összefüg­gött a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alu­mínium, közúti járműprog­ram), a vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódá­sával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai cél­kitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően to­vább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagos-' nál gyorsabban (15, ill. 9 szá­zalékkal) fejlődött; a bányá­szat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi szín­vonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyag-ipar az év második felében tapasztalt jelentős ja­vulás eredményeként 6 száza­lékkal növelte termelését. Folytatódott az energiastruk­túra korszerűsítése. 1970-ben a széntermelés 5 százalékos nö­vekedése mellett a kőolajter­melés 11 százalékkal, a föld­gáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya. A kőolajimport 16 szá­zalékos növekedése mellett nőtt a szénbehozatal is. A központilag elhatározott fejlesztési programoknak meg­felelően javult az alumínium­kohászat, a közlekedési eszkö­zök gyártása, a műtrágyagyár­tás termékösszetétele A keres­tet hatott a műszeripar és a vegvipar termékszerkezetének változtatására. A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlő­dött (16, illetve 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusztermelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több, mint 1969- ben. Űj alapokon folyik a Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban az autómotorgyártás. A műszer­iparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműkö­dési konstrukciókra épülő szá­mítógépprogram. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítástechnikai beren­dezések gyártása nőtt a legna­gyobb mértékben. — A vegy­iparon belül a nitrogénműtrá­gya-termelés 17 százalékkal, a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bővült a háztartá­si célokat szolgáló fémtömeg­cikkek (kád, kályha, tűzhely, edény stb.) választéka és volu­mene. Néhány fontosabb cikk termelése 1970-ben Mennyiség 1969 %-áb Szén (millió tonna) 27,8 105 Kőolaj (millió tonna) 1,9 111 Földgáz (milliárd köbméter) 3,5 107 Villamosenergia (milliárd kwő) 14,5 103 Nyersacél (millió tonna) 3,1 103 Autóbusz (darab) 5979 ,125 Televíziós műsorvevő (ezer darab) 364 105 Hűtőszekrény (ezer darab) 242 113 Nitrogénműtrágya (millió tonna) 3," 17 Műanyagok (ezer tonna) 54,9 ' 39 Cement (millió tonna) 2,8 108 Húzott üveg (millió négyzetméter) 9.2 110 Papír (ezer tonna) 259 103 Pamutszövet (millió négyzetméter) 304 98 Cipő (millió pár) 36 110 1970-ben a szocialistf ipar­ban átlagosan 1 756 01*0 fő dol­gozott, 10 000 fővel, 0,6 száza­lékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapesten 3 száza­lékkal kevesebben, vidéken 2,6 százalékkal többen dolgoztak, mint í969-ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja az ipar­ban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött A mun- káhelyváltoztatások egy része spontán volt nem járult hoz­zá a létszámhelyzet, a lét­számstruktúra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munkaerőhiány volt Az ipari termelékenység ala­kulását 1970-ben — az előző két évvel ellentétben — már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés, az 1968— 1969. évi stagnálás után 6,8 százalékkal emelkedett, csak­nem olyan mértékben, mint az egy órára jutó termelés (7,2 százalék). A termelés növeke­dése több mint 90 százalékban adódott az egy főre jutó ter­melés emelkedéséből. Az építőipari termelés 1970- ben kb. 9. százalékkal volt na­gyobb. mint 1969-ben. Az ösz- szes építési' tfcv éktsJj séfc több mint felét végző állami építő­ipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett, az épí­tőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezé­sei az átlagot meghaladóan nőttek. 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek telje­sítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal ha­ladta meg az 1969. évit. Az ár­víz elleni védekezés és,a hely­reállítási munkák növelték az építőipar és az építőanyag-ipar feladatait. A kormány intéz­kedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement la­kások újjáépítését döntő rész­ben befejezte. Az állami építőipari vállala­toknál 1970-ben az egy építő­ipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal, az egy órára ju­tó termelés 5 százalékkal emel­kedett. E vállalatoknál a ter­melés növekedése teljes egé­szében a termelékenység emel­kedéséből adódott, az építőipar más területein a termelékeny­ség növekedésének a termelés emelkedésében kisebb szerepe volt. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970- ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okoz­ta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elma­radt az előző év kiemelkedően magas színvonalától, főleg az árvíz sújtotta területeken csökkent jelentősen a terme­lés. aminek következtében az e területeken működő mező- gazdasági üzemek nagymérté­kű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez . képest számos gazdaságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövede­lem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam je­lentős pénzügyi támogatást adott. A kedvezőtlen természeti té­nyezők elsősorban a növény- termelést sújtották. Ennek az ágazatnak s. termelése összes ■ — élelmiszeripar ségében mintegy 12—lä száza5' lókkal kisebb volt, mint 1969- ben. Az állattenyésztésen beiül a szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ben mérsék­lődött, a sertésállomány pedig az év folyamán jelentősen nőtt. Az állattenyésztés termelésé­nek értéke az előzetes számí­tások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termelés egé­szének csökkenése mellett a termelés t szerkezete az igé­nyeknek megfelelően változott. A fontosabb növények közül az 1970. évi búza- és rozster­més mintegy háromnegyede volt az előző évi rekordter­mésnek. A megtermelt 2,9 mil­lió tonna kenyérgabona így is elegendő a belföldi szükségle­tek kielégítésére. A cukorré­patermés a kenyérgabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. A zöldség és burgonyatermés 5— Szerdára összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ajfe»é* many 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az or>' szággyülest 1971. február 10. napján (szerda) délelőtt órára összehívta. (MTI) Elutazott hazánkból a jugoszláv külkereskedelmi miniszter Muhamed Hadzsics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság külkereskedel­mi minisztere, aki Budapes­ten aláírta a magyar—ju­goszláv hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi egyezményt, szombaton elutazott Magyar - országról. Dr. Bíró József, Géza Tikvickj, Jugoszlávia budapesti nagykövete és Mufiamed Hadzsics a Ferihegyi repülőtéren. Négy óra 15 perc a holdkompon kívül A második holdséta Shepard és Mitchell ma­gyar idő szerint 13.35 órakor befejezte második holdsétá­ját, és visszatért a hold­kompba. A két űrhajós ösz- szesen négy óra tizenöt per- cet töltött a holdkompon kívül. Nem sikerült maradéktala­nul az eddigi holdutazások legnagyobb vállalkozása, egy több mint 100 méter magas holdkráter megmászása. She­pard és Mitchell jó erőben, vidám hangulatban vágott neki a több mint egy kilomé­teres útnak, de az több ne­hézséget tartogatott számukra, mint ‘gondolták. Eleinte finoman szemcsézett porban haladtak. Később a talaj egyre kavicsosabb lett. Ütjük végcéljához közeled­ve egyre nagyobb kövek, majd 50, 100, 120 centiméte­res átmérőjű sziklák kerültek útjukba. Ezeket >és a kisebb- nagyobb krátereket folytono­san kerülgetni kellett a hold- riksával. A houstoni központ menet közben harminc perccel meg­hosszabbította a holdséta idő­tartamát, mert a rendkívül egyenetlen, kövekkel tarkított j talajon lassan haladtak. Végűi nagy erőfeszítések közepette (feljutottak a kráter nyugati peremére, de a csúcsig eljut­ni már nem maradt erejük. Az űrközpont parancsot adott, hogy forduljanak meg, és to­vábbi kőzetmintákat gyűjtve térjenek vissza a holdkomp­hoz. Shepard és Mitchell a két holdséta alkalmával összesen 54 kilogramm holdkőzetet gyűjtött össze. Mielőtt a két űrhajós visszatért volna a holdkomp komfortjához, még végrehajtotta a leletek elsó szétválogatását és elhelyezték a tartályokat. A Holdról érkező első »sportközvetítés« után az űr­hajósok berakodtak a hold­kompba és felkészültek a fel­szállásra, illetve a holdkörüli parkolópályán keringő Kitty Hawk anyaűrhajóval való összekapcsolódásra. Ha min­den program szerint megy, akkor az Apollo—14 rakéta­hajtóművét magyar idő sze­rint vasárnap éjjel, hajnali 2.37-kor gyújtják be, hogy ezzel a Föld felé vivő pályá­ra állítsák az űrhajót. 6 » * Az Antares felszállóegysege tegnap 19.48 órákor elhagyta a Hold felszínét. (MTI) 10 százalékkal, a bor- és gyü­mölcstermés 20 százalékkal ke­vesebb volt az 1969. évinél. A növénytermelés csökkené­se a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az ala­csonyabb terméseredmények elsősorban az exportárualapot csökkentették. A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes ada­tok szerint — kb. 4 millió ton­na termett, 700 000 tonnával kevesebb, mint 1969-ben, a szálastakarmányok közül a lu­cerna és vöröshere termés kedvező volt. A traktorállomány az év kö­zepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágyái el­használás (szárító-, kert-, sző­lő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg- ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szem­pontjából különösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31-én 7,3 mil­lió darab sertés volt az ország­ban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második felében mérséklődött, a- december 31-i állomány 1 911 00u darab volt, valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására elsősor­ban a tehenek száma es ará­nya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövő­beli alakulására is. {Folytatás « 2. oMelotüf

Next

/
Thumbnails
Contents