Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
<IW*. «x 1. éUJ A vágósertés-értékesítés az *v második leiében megélénkült, ennek folytán 1970-ben lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A vágómarha-értékesítés az év utolsó hónapjaiban elérte a múlt évi szintet, az év egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfiértékesítés és -export egyaránt mintegy 30—30 százalékkal, a tojásértékesítés több mint 40 százalékkal nőtt. összességükben a mezőgazdasági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel kevesebb árut adtak el a szocialista iparnak és kereskedelemnek, s ez elsősorban a növényi termékek értékesítésének csökkenéséből adódott; a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben, részben ex idénycikk«* áremelkedése, nagyobb részben hatósági intézkedések folytán átlagosan 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 2 százalékkal, a vágóállatoké és állati termékeké 13 százalékkal emelkedett. Az idénycikkek áremelkedése kis mértékben hatással volt az egész fogyasztói árszínvonalra is. A hatósági áremelés az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatás növekedését eredményezte, a fogyasztói árak emiatt nem változtak. Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőteljesebb fejlődése mellett a növényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett, i csökkent. vagy némileg Szállítás A közlekedési vállalatok 1970-ben 281 millió tonna árut szállítottak, 6 százalékkal többet, mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedése következtében az árutonna/km teljesítmény 9 százalékkal nőtt. 1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszantartó tél, majd az árvíz (a védekezés, azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott A szállítási igényeket a munkaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsítésével, a népgazdasági erőforrások koncentrálásával a kritikus időben is jórészt kielégítették. Az őszi csúcsforgalmat mérsékelte, hogy a növénytermelés 1970-ben nem érte el az 1969. évi szintet. A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilométerrel nőtt. 1970-ben a villamos- és Diesel-vontatás együttes aránya 66 százalék volt. A járműállomány korszerűsítéKülkereskedelem • 1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le. A kivitel értéke 1970-ben 11 százalékkal nagyobb volt, mint 1969-ben. A magas világpiaci árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentősen nőtt az alkatrészkivitel is, nagyrészt a járműprogrammal összefüggő kooperáció keretében. A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy a nem szocialista országokba több, mint másfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek így is elég kis részét (10 százalékát) értékesítettük ezekben az országokban. Az élelmiszertermékek exportja 1970-ben is tovább nőtt, s ezt jelentős részben az 1969. évi kedvező növénytermelési eredmények tették lehetővé. Az 1970. évi vágóállatkivitel mennyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1969. évit. 1970-ben az ipari fogyasztási cikkek exportját a lakosság áruellátásának javítása, a választék bővítése érdekében nem növeltük. Azokban az árucsoportokban, ahol a lakosság igényei indokolták a kivitelt, az 1969. évihez képest csökkentettük és növeltük a behozatalt Az összes behozatal 1970-ben nagy mértékben (30 százalékkal) emlekedett. A termeléshez szükséges anyagok és gé• hírközlés sére a vasút 24 villany-, 36 Diesel-mozdonyt és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsi-beszerzés 2300 darab volt 1970-ben, több az 1969. évinél, de kevesebb, mint amennyi a kiselejtezett kocsik pótlásához szükséges. A tehergépkocsi-közlekedés szállítási teljesítményei 1970- ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté. Az év folyamán csaknem kétszer annyi új tehergépkocsit állítottak üzembe, mint az előző évben. 1970. végén a tehergépkocsiközlekedési vállalatok gépkocsiparkjának több mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt. A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma (1017 millió fő) 2 százalékkal, az utaskilométerteljesítmény 3 százalékkal nőtt. Az ország személygépkocsiállománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki. — idegenforgalom pék importja, valamint a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelkedett. Az anyagimport 22 százalékos növekedésében a termelés megélénkülése mellett szerepe volt az árvízzel kapcsolatos védekező és helyreállítási munkáknak is. A gépimport 40 százalékos fokozódását elsősorban a beruházások megélénkülése váltotta ki. A viszonylag nagy élelmiszerimport-növekedés (30 százalék) az 1969. évi alacsony állatállomány, ill. a hústermelés csökkenése miatt vált szükségessé. Az állattenyésztés fejlesztése jelentős fehérjetakarmány-importot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkek behozatala emelkedett. A behozatal növekedése is és volumene is nagyobb volt 1970- ben, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyarországra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás céljából. A látogatók nagyobb része (kb. 90 százaléka) a szomszédos szocialista országokból, elsősorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgáriából, Lengyelországból ás NDK-ból érkezők száma is meghaladta a 300—300 ezret. A tőkés országok közül a legtöbb látogató Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Az Euró- oán kívüli országokból 120 ezren látogatták meg hazánkat, elsősorban az USA-ból és Kanadából. A magyar állampolgárok 1970-ben egymillió esetben utaztak külföldre, főleg a szomszédos országokba. A lakosság anyagi életkörülményei A harmadik ötéves terv időszakában —■ különösen 1968— 1969-ben — a keresők száma viszonylag gyorsan emelkedett és az 1970. év elejére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki. 1970 folyamán a létszámnövekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb volt. Az egész népgazdaságban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emelkedett, am' e munkások és alkalmazottak •zárnának Író. 2 százalékos növekedéséből és a mezőgazdasági keresők számának kis mértékű csökkenéséből adódott. A munkás-alkalmazotti népesség körében 1970-ben a korábbi éveknél nagyobb mértékben emelkedett a rendszeres havi keresetek összege. A havi átlagkeresetek növekedéséhez az egyéni teljesítmények emelkedése és központi bérintézkedések mellett hozzájárult az is, hogy a gazdálkodó szervek 1970-ben a részesed si alapnak as előző évinél 3-^robb részét & idítoSWJfc bérfejlesztésre és kisebb hányadát egyéb bérjellegű kifizetésre, mindenekelőtt nyereségrészesedésre. 1970-ben a munkabérkifize tések összege 8 %-kal magasabb, az egyéb bérjellegű kifizetéseké 3 százalékkal ala csonyabb volt, mint egy évvel korábban. A két tétel együtte sen 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel a munkások és az alkalmazót tak száma is nőtt, az egy fog lalkoztatottra jutó kereset, ill jövedelem ennél kisebb mértékben emelkedett, a nominál- keresetek vásárlóerejét a munkások és alkalmazottal fogyasztói árindexének kb. 1.7 százalékos emelkedése mérsékelte, így e népességcsoport egy keresőre számított reálbére 1970-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal emelkedett. A munkások ér alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme az előző évekhez hasonlóan 1970-ben is jobban nőtt, mint a reálbér Ebben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentőr szerepe volt a társadalmi juttatások — nyugdíjak, táppénz gyermekgondozási segély stb — 15 százalékos emelkedésének. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reál Jövedelem emelkedése a mun kás-alkalmazotti népességné' az elmúlt évben kb. 6—7 szá zalékot tett ki. Jelentős mértékben emelkedett a parasztság reáljövedelme is. Nőtt a termelőszövetkezetektől származó bevételek összege. Ebben szerepet játszott az, hogy az 1969. évi kiemelkedő termés egy részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben értékesítették, így különösen az év első felében jelentős mértékben növelték a munkadíj-kifizetéseket Az 1970. évi gyengébb terméseredményekkel összefüggésben az év második felében a tsz-mun- kadíjak kifizetési üteme jelentősen mérséklődött A tsz-munkadíjak növekedésében szerepe volt annak is hogy a termelőszövetkezetek a rossz termés miatt kieső mezőgazdasági árbevételt kiegészítő tevékenységük fokozásával részben ellensúlyozták. Ugyancsak emelkedett a háztáji termelésből származó jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több miht 40 százalékát adja. A háztáji gazdasá gok termelésében ugyanis döntő súlya van a sertés- és baromfitenyésztésnek, amely az év folyamán jelentősen emelkedett, ugyanakkor a növény- termelés általános csökkenés0 a háztáji gazdaságokat kisebb mértékben érintette, mivel a növénytermelés aránya itt kisebb, mint a mezőgazdaság egészében. A háztáji gazdaságok termelése az előzetes számítások szerint nagyjából megközelítette az előző évi szintet. Ugyanakkor a felvásárlási áremelések miatt növekedett az árbevétel. Jelentősen nőttek a parasztság társad*- befizetései és a dolgozók nyugiombiztosításból eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számítások szerint 1970- ben mintegy 7—8 százalékkal. zmelkedett. A főbb rétegek átlagos jövedelememelkedésén belül az egyes családok egy főre jutó jövedelme nem azonos mértékjén és irányban változott. A jövedelemnövekedés mértéke függött a keresők és eltartót lak arányának alakulásától, a nunkaviszonyból származó jövedelem (kereset, tsz-javadal- nazás) változásától, a társaláírói juttatások igénybevételétől stb. A jövedelmek általános emelkedése mellett voltak olyan családok, amelyekben nem változott — vagy csökkent — az egy főre jutó jövedelem. A lakosság jövedelmének lövekedése erőteljesen fokozta a javak és szolgáltatások Iránti keresletet. A növekvő gények kielégítését szolgálta a ‘ogyasztási cikkek termelésének növelése, valamint e cik kék exportjának mérséklődés' ;s importjának jelentős fokozása. A kis- és nagykereskede em az előző évinél jóval több Irut szerzett be, s ez nemcsak nz áruforgalom növelését, hanem a kereskedelem készleté nek feltöltését is lehetővé tét te. A lakosság ellátása 1970-ber javult, a legtöbb vonatkozásban megfelelt az igényeknek ős biztosította a fogyasztás nö vekedését, egyes cikkekbő' ózonban Időnként és helyenként továbbra is hiány volt. Az egy lakosra jutó fogyasztás 1970-ben országos átlagban 19 000 forintot tett ki, összehasonlítható árakon számolva mintegy 6 százalékkal többet oz előző évinél. Ezen belül kb 2500 forintot képviseltek a? ngyenes társadalmi juttatások 'egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások, gyógyszertérítés, üzemi étkezési hozzájárulás stb.). Az összes fogyasztáson belül nz élelmiszerek fogyasztása a? Itlagosnál mérsékeltebben, de gy is elég jelentősen, 3—4 •zázalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátást a legtöbb cikk vonatkozásában gazdag kínálat jellemezte, javult a húsellátás, amihez hozzájárult nz, hogy az év folyamán 57 000 tonna húst importáltunk, az nlőző évinek majdnem hárorm szorosát. A ruházati fogyasztás, amely nz előző években is meglehetősen gyorsan nőtt, 1970-ben kb. 7 százalékkal emelkedett. \z előző évinél valamivel nagyobb volt egyes olcsóbb ruházati termékek kínálata is. Az áruellátás javulását mutatja, hogy a ruházaton kívüli 'parcikkek fogyasztása mintegy 14 százalékkal emelkedett, jóllehet ehhez az árufőcso- northoz tartozik a legtöbb nlyan cikk, amelyből a keresetnél kisebb kínálat folytán az igények egy részét nem tudták kielégíteni. Különösen a ‘artós fogyasztási cikkek értékesítése nőtt díjjáruléka a társadalombiztosítási juttatásoknak 71 száza- ákát fedezte. 1970 végén a nyugdíjasok ér áradékosok száma 1453 00 mit, az év folyamán kifizetet' íyugdíj összege kb. 13 millárci orintot tett ki. Az egy főre jutó átlagos saját jogú hav' lyugdíj összeg 1024 forintr emelkedett. 1970. július 1-től r lolgozók kórházi ápolás' génylő családtagjai, valamint a nyugdíjasok és családtagjaik is időbeni korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi ápo^ lásra. Családi pótlékot 1970-ben lobb mint 700 000 család ka- eott részükre e címen az év fo- yamán összesen 2,8 milliárd 'orintot folyósítottak. 1970 vé- ;én a gyermekgondozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves összege 1,2 milliárd forint volt. Beruházás 1970-ben — az előzetes számítások szerint — a szoc.alista .zektor beruházásainak összege kb. 87 roiUiárd forint volt, összehasonlítható árakon 14— 14 százalékkal nagyobb az Í969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénzforrások gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházások 1970- oen 28 százalékkal meghaladták az előző évi szintet, és elentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a szövetkezeteik fejlesztési tevékertysége is. dgyes nagyberuházások megvalósítási üteme azonban a tervezettnél lassúbb volt, néhány 1970-re tervezett üzembehelyezés a következő években valósul meg. A befejezetlen beruházások állománya 1970-ben tovább nőtt, és december végén kb. 68—70 milliárd forintot tett ki. Emelkedett 1970-ben a mezőgazdasági beruházásokra és a lakásépítkezéseikre fordított összegek aránya. A lakásépítkezések növekedésében szerepe volt annaik is, hogy 1970 folyamán a budapesti 3. számú házgyár megkezdte a termelést. Az állami kivitelezésben készült lakások kb. 40 százaléka házgyári lakás volt. 1970-ben kb. 77 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. Többek között befejeződött a Borsodi Vegyikombinátban a PVC-üzem beruházásainak 2. üteme, amely évi 31500 tonna PVC termelését teszi lehetővé, továbbá a Dunai Kőőolajipari Vállalat kőolaj- extraháló és kenőolaj-hidro- génező üzemének építése. A Tiszai Vegyikombinát új po- limerüzeme évi 24 000 tonna noil etilén-granulátum termelését biztosítja. Ugyancsak elkészült a Magyar Viscosagyár polimerizáló részlege. Az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyár Budapesten új szerszámüzemi, székesfehérvári telepén új járműgyártó csarnokkal bővült. 1970-ben a Karcag—Nyíregyháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest— Debrecen—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása. Az úthálózat az M 7-es autóút Székesfehérvár—Balatonaliga közötti szakaszának megépítésével tovább korszerűsödött. A főváros közlekedésének fejlesztésében nagy jelentőségű volt a metró kelet-nyugati 1. szakaszának megnyitása, a Keleti pályaudvari csomópont, a Hungária körúti felüljáró üzembehelyezése. Üj kórház épült Kazincbarcikán, Cegléden, Vácott. Bővült az üdülőhálózat: Siófokon és Balatonszéplakon 600- 300, Gyulán 400 férőhelyes üdülőt adtak át. A népesség, népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Néhány tartós fogyasztási cikk kiskereskedelmi eladása 1970-ben. 1000 1969 db %-ában háztartási hűtőszekrény 227 119 motorkerékpár 87 142 személygépkocsi 37 184 rádió, zeneszekrény 640 138 televízió 233 108 magnetofon 79 270 Valamelyest javult a szolgálmőlcs áremelkedése nagyon tatások színvonala is, bár az igények és a rendelkezésre álló kapacitás között ezen a téren változatlanul feszültség van. Elsősorban ebből adódott, hogy a lakosság által igénybevett szolgáltatások 1970-ben is kisebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások. 1970-ben — az előzetes adatok szerint — megközelítően 80 000 lakás épült, lényegesen több, mint az előző évben. A fogyasztói árak 1970-ben országosan — az év egészét tekintve — kb. 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásárolt termékek árszínvonala lényegében nem változott, az idénycikkek ára az év első felében — az 1969-es jó zöldség-gyümölcstermés következtében — alacsonyabb, az év második felében pedig a folyó évi gyengébb terméseredmények folytán magasabb volt az előző év megfelelő időszakáénál. Bár az összes élelmiszerek ára éves Itlagban nem egészen 1 száza- ékkal haladta meg az 1969-es szintet, júliusban és augusztusáraikor s sHdség-gyüerőteljes volt, a munkások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok élelmiszer-árindexe 4—5 százalékkal felülmúlta az előző évit. Az felőző két évihez hasonlóan 1970-ben is a ruházati cikkek árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 százalékkal, ami egyes cikkeknek ennél sokkal nagyobb áremelkedéséből, más termékeknek változatlan, esetenként alacsonyabb árából adódott Az egyéb iparcikkek és a szolgáltatások átlagos árszínvonala 1,5—2 százalékkal haladta meg az 1969. évit, míg a fűtésre, világításra fordított kiadások árszintje egy-két százalékkal csökkent. A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a lakosság el nem költött pénze is. A takarékbetét-állomány összege az 1970. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások összege, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben elérte a 30 milliárd forintot, a nemzeti Jövedelemnek kb. II száza Séfcáa. A (munkáltatók járulékAz ország népessége az ’ 1970. év végén 10 347 000 ío volt, 32 000 fővel több, mim egy évvel korábban. 1970-ben iu2 000 gyermek született, eze* lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961—1967. években, de kis mértékben alatta maracu az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születésszabályozási módszerek elter jedése következtében — 7 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. 1970-ben 120 000 ember halt meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,6 volt. A viszonylag magas és növekvő halálozási arány azzal függ össze, hogy a népesség egyre nagyobb része tartozik az idősebb korcsoportokba. A születési arány mérséklődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970-ben az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (a születések és a halálozások különbözete) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél. 1970-ben 96 500 házasságot kötöttek, 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 000) 5 százalékkal emelkedett. Az orvosok számának növekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban, 10 00C lakosra számítva 23. Emelkedett a körzeti orvosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutóit. A megelőző intézkedések hatására évről évre csökkent az új tbc-s megbetegedések száma. 1970-ben számuk alig tízezret tett ki. Gyakorlatilag megszűnt a diftéria, és a járványos gyermekbénulás előfordulása; a védőoltások hatására jelentősen csökkent a hastífusz-, a szamárkőhögés- és tetanuszmegbetegedések száma is. Az 1970—71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesznek részt az általános, a szakmunkásképző-, a középiskolai és a felsőfokú oktatásban. Az oktatásban részt vevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővel csökkent. A mérséklődés ízért következett be, mert az I előző évinél kisebb az általá- I mos lakóié« korú gyermekek ® (MTI) száma. A középiskolákban és 'elsőfokú tanintézetekben töb- oen tanulnak, mint az 1969— .'0-es tanévben. Az 1970—71. tanévben a zakmunkástanulók száma 223 'zer volt, ugyanannyi, mint az úőző tanévben. A leánytanu- 5k aránya sem változott az előző évihez képest, a szakmunkástanulók közül minden negyedik leány. 1970-ben 66 000 fiatal tett szakmunkásvizsgát, 5 százalékkal több mint 1969- ben. Különösen a vasipari és az építőipari szakmákban vizsgázónak száma emelkedett. 1970-ben a nappali, esti és levelező tagozatokon 66 000-en fejezték be középiskolai tanulmányaikat, 7000-rel kevesebben mint egy évvel korában. A gimnáziumokban 4000-rel, a technikumokban 3000-rel csökkent az érettségizők száma; a szakközépiskolákban ugyanannyian érettségiztek, mint L 9-ben. Az elmúlt évben»kb. 18 200-an szereztek felsőfokú oklevelet, 400 fővel többen, mint az előző évben. Az egyetemek esti és levelező tagozatain végzettek száma csökkent. 1970—71-ben az általános iskolák felső tagozatán a tanu- ók 90 százaléka, a gimnáziumokban 97 százaléka részesül gyakorlati képzésben. A középfokú oktatáson belül a szakközépiskolába .járók arányának növelése elősegíti a korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának emelését. ’970—71-ben a középiskolák nr opali tagozatának 1. évfolyamára felvett fiatalok 49 százaléka került szakközépiskolája. A felsőfokú intézmények lappali tagozatára iratkozott 1. évesek 30 százaléka felsőio- kú technikumokban, szakisko- ’ákban, főiskolákon tanul. A színház- és mozilatogatá- :ok száma az előző évihez kénest lényegében nem változott, az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, mozielőadá- zokra 80 millió jegyet adtak el. \ televízióalőfizetők száma 1970. december 31-én 1 770 000 173 000-rel több mint egy évvel azelőtt. ' 1'970-ben 4800 könyv jeleni meg, 47 millió példányban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 száza'ékkal emelkedett. Budapest, 1971. február 6. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
