Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Ap®iS®—'14 (Folytatás az 1. oldalról.) tisztán láthatták a nézők a szí­nes televízió képernyőjén az ötödik Holdat érő embert. Shepard, aki közel egy év­tizeddel ezelőtt az első ame­rikai űrhajós volt, 15 óra 54 perckor érte el a Holdat és je­lentette a központnak: »Hosz- szú ideig tartott, de megér­keztünk.-« Társa, Mitchell hat perc múlva csatlakozott hoz­zá. «-Kezdünk hozzászokni a holdtalajhoz« — jelentette az első tapogatózó lépések után Shepard, és megjegyezte, hogy rugalmasnak érzi a talajt. Ké­sőbb közölte, hogy a holdkomp lábai szinte teljesen belesüly- lyedtek a puha felszínbe. Shepard és Mitchell kisvár­tatva már egészen gyorsan és magabiztosan mozogtak, igye­i keztek behozni valamit az el­vesztegetett időbőL »■Most átmegyünk, megnéz­zük egy kicsit a Fra Maurót. Pontosan ott van, ahol lennie kell, és igazán szép látvány« — hangzott Sheoard hangja az űrközpontban. — »látjuk a vándorköveket a kráter pere­me körül.« »Rideg, kietlen a tájék a Fra Mauro körül — fűzte hoz­zá Mitchell. — Annál is kiet­lenebb, mert az ég fekete.« A két őrhajósra az eddigi legnagyobb és legbonyolultabL orogram vár a Földünk körül 380 ezer kilométer távolság­ban keringő útitárs kutatásá­nál. Pénteken és szombaton két kiszállást kell a hold­kompból végrehajtaniuk. Kü­lönböző kísérleteket hajtana, végre és tv-közvetítést adnak élményeikről. Beután tízórás alvás következik. Képünkön: Alan B. Shepard első holdsétája. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Walter Scheel Londonban Romosnak tartja Anglia belépését a Közös Piacba Képünkön: Scheel (balról) és Douglas-Ilome az angol kül­ügyminisztériumban. _ . (Telefotó: AP—MTI—KS) A hivatalos látogason Ang­liában tartózkodó Walter Scheel nyugatnémet külügy­miniszter pénteken ismét tár­gyalt angol államférfiakkal, majd megjelent és felszólalt a külföldi tudósítók egyesületé­nek tiszteletére adott díszebéd­jén. Hangoztatta, hogy az NSZK rendkívül fontosnál? tartja Anglia belépését a Kö­zös Piacba, s reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások már 1971-ben be­fejeződhetnek. A kelet—nyugati kérdések­re áttérve Scheel hangoztatta »az amerikai csapatok euró­pai jelenlétének« és a NATO-n belüli szoros együttműködés­nek a fontosságát, sőt ezt »az európai realitások részének* nevezte. Az európai biztonsági érte­kezletre vonatkozó kérdésre Scheel azt felelte, hogy az NSZK támogatja az értekezlet összehívását »megfelelő idő­pontban«, de a siker lehetősé­gét előbb a politikai légkör kialakulásával kell valószí- aűsíténi. A CTK tudósítójának kér­désére Scheel kifejtette, hogy az NSZK óhajtja a normali­zálást a Csehszlovák Szocia­lista Köztársasággal és az el­ső technikai kapcsolatokat a két ország külügyminisztériu­mának tisztviselői máris fel­vették egymással. (MTI) Anglia elismerte az uyandai puccsista kormányt Az angol kormány pénte­ken elismerte Idi Amin tábor- -»ok ugandai .puccsista kormá­nyát, amely csaknem két hét­tel ezelőtt megdöntötte Milton Obote elnök törvényes rend­szerét. A londoni diplomáciai meg­figyelők számára csupán az volt meglepő, hogy az nagol kormány ilyen jelentős kése­delemmel Ismerte el a pucs- csista rendszert. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a puccs teljer mértékben megfelelt a brit érdekeknek, s ezt az ango1 sajtó sem titkolta. Ugrásra kész hadtestek a határon (Folytatás az 1. oldalról.) Sherman-harckocsik és páncé­lozott csapatszállító autók cir­kálnak. * Az AP saigoni tudósítója úgy írtesült, hogy Thleu elnök a hadművelc- ' tek ügyében a döntést tel­jesen Nixon elnökre bízta, ninthogy a saigoni kormány- :sapatok amerikai támogatás léikül még nem lennének ké- lesek Ilyen hadműveletek "olytatására. A laoszi királyi kormány saigoni nagykövetsége csütör­tökön kiadott közleményében azt állította, hogy a dél-viet­nami kormánycsapatok dél­laoszi intervenciójáról megje­lent sajtóközleményeknek nin­csen alapjuk. Ezzel szemben Phau Pim- phachanh, a Patet Lao Hanoi­ban működő tájékoztatási iro­dájának igazgatója pénteken reggel közölte, hogy a dél-vietnami és amerikai alakulatok beha­toltak laoszi területre, miután Laosz felszabadított területeit az év eleje óta erő­sen bombázták. A saigoni és amerikai csapatokon kívül há­rom zászlóaljnyi thaiföldi ka­tona is harcol Saravanetól dél­nyugatra, a Boloven-fennsí- kon. Az igazgató szerint a Dál- Laoszban folyó hadműveletek­ben dél-vietnami gépesített jyorsalakulatokon kívül az amerikai 101. hadosztály, az 3. gépesített hadosztály és szá­mos gyalogsági egység, vala­mint 30 000 amerikai »ranger« vesz részt. Egy kőműves halála M eghalt Giusepve Mala- carta, egy 33 éves olasz kőműves. Négy kis­gyermeke maradt árván. Neo­fasiszta suhancok gyilkolták meg, mikor bombát dobtak Catanzaróban a jobboldali za­vargások ellen tüntető tömeg közé (az utóbbi időben Olasz-^ országban kiújultak a szélső- jobboldali terrorcselekmé­nyek). A több tucat sebesült mellett most csak egy halálos áldozat volt: Giuseppe Mala- carta kőműves. Colombo vezetésével rendkí­vüli ülést tartott a miniszter- tanács. A három nagy olasz szakszervezeti szövetség veze­tői is tárgyaltak Colombóval, s felszólították a kormányt: azonnal foganatosítson intéz­kedéseket a neofasiszta táma­dások ellen, védje meg a sza­badságot és a demokráciát. Ez áll az olasz kommunista párt felhívásában is: »Az újabb véres terrorakció rávilágít a fasiszta csoportok eltökélt szándékára, hogy min­den áron véghezvigyék antide­mokratikus, felforgató célkitű­zéseiket. E fasiszta csoportok mögött azok az erők állnak, amelyek' minden áron zűrza­vart akarnak előidézni az or­szágban, hogy így semmisítsék Pieg aS' olasz munkásosztály és az olasz nép demokratikus vív- inánnait. Azonnali akciót Kö­vetelünk a bűnösök felelősség­re vonására/« — hangzik az OKP felhívása. Hasonlóképp nyilatkozott az olasz kommu­nista ifjúsági szövetség és a többi demokratikus párt is. Péntek estére — lapzár­ta utáni időpontra — Rómá­ban tiltakozó nagygyűlést hív­tak össze — mégpedig a kom­munista párt és a szocialista párt, a szociáldemokrata párt és a kereszténydemokrata gárt közösen. Catanzáróban meghalt egy 33 éves kőműves, s négy gyer­meket hagyott hátra. Megle­het, az olasz neofasiszták nem éppen személy szerint Giusep­pe Malacarta életére törtek, s hogy őt találta a gránát, csak véletlen volt. D e mégsem volt véletlen a haláleset. Az olasz neofasiszták — nem ta­nulva hajdanvolt példaképük, Mussolini és rendszerének csú­fos bukásából — tudatosan do­bálnak bombákat, s keltenek zavart; ismét a hatalomra tör­nek. És ha útjukon négygyer­mekes apák halnak meg — akárha tömegesen is — mitsem törődnek mele; mert uralkod­ni akarnak — a négygyerme­kes kőműveseken, az egész népen. Éppen ezért feladata az egész olasz népnek, hogy ösz- szefogjon ellenük, hogy meg­akadályozza a fasizmus bármi­lyen formában kibontakozó visszatérését Itáliában. Egy töm eggyilkos Becsben Becsben bíróság! tárgyalás kezdődött, amelynek vádlottja Franz Grün, aki a háború alatt egy SS-kivégzőosztag tagja­ként részt vett egy Krakkó melletti koncentrációs tábor több mint ötszáz foglyának megsemmisítésében. (Telefotó: AP—MTI—KS) SOMOGYI NCPLAF Szombat, 1971. február 6. A hajó tovább halad lemsokára két esztendeje annak, hogy szárnyra kelt a budapesti felhívás, a szocia­lista országok nagy hatású kezdeményezése az európai biztonság érdekében. Súlyát különösen emelte, hogy alá­írói között ott volt a szocia­lista világrendszer legjelentő­sebb tényezője, a Szovjet­unió. Jóleső érzés számunkra, hogy az európai biztonság megszilárdításáért folytatott harc legutóbbi szakasza ösz- szecsengett hazánk fővárosá­nak nevével, aminthogy bizo­nyos értelemben a helsinki memorandum is jeli?ép lett: a finn kormány vállalkozott egy európai értekezlet házi­gazdájának szerepére. Amikor nemrégen kor­mányelnökünk Finnország­ban tett hivatalos látoga­tást, a kétoldalú problémákon túl kiemelkedően került szó­ba Európa biztonsága. Mi­niszterelnökünk kijelentette, hogy a finn kormány kezde­ményezésének megfelelően kezdjenek többoldalú előké­szítő megbeszéléseket Hel­sinkiben, s amint ezt szocia­lista testvérországaink tet­ték, a magyar kormány is megbízatást adott erre nagy­követünknek. Joggal feltehetjük a kér­dést: miért nem ült össze még mindig az össz-európai biz­tonsági konferencia? Tulaj­donképpen az összes feltéte­lek adottak, s elegendő idő állt rendelkezésre, hogy átte­kintsék a vitatott kérdéseket Lényegében megállapodás történt a részvevők körét il­letően is, és valószínűleg Hel­sinki lesz a színhely. Nem tűnnek áthida Ihatatlanoknak a napirenddel kapcsolatos né­zeteltérések sem. Elsősorban a megfelelő elhatározásra lenne szükség, de éppen az Egyesült Államok, s leghí­vebb NATO-szövetségesei er­re nem hajlandóak. Az egy­mást követő atlanti tanács­kozásokon politikai hűtőszek­rénybe akarták tenni az euró­pai biztonság ügyét, A felelősség nyilvánvaló. Hadd emlékeztessünk csak az MSZM Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülésére, amely nagy vonalakban a nemzet­közi helyzet értékelését adta: megállapították, hogy az Egyesült Államok uralkodó köréinél? magatartása kétség­kívül megmerevedett, agresz- szívabbá vált. Elégedetlenek vagyunk az össz-európai értekezlet indo­kolatlan huzavonájával, még­is pozitívan szólhatunk a kon­tinensünkön bekövetkezett változásokról. Rendszeressé váltak a kétoldalú csúcsszín­vonalú és külügyminiszteri találkozók, folyik a kelet— nyugati párbeszéd, az európai biztonság ügye visszavonha­tatlanul az érdeklődés előte­rébe került. Ilyen értelemben még azt is megállapíthatjuk, hogy az európai biztonsági konferencia tulajdonképpen máris folyamatban van. Az új európai légkör jótékonyan hatott például az NSZIC-val kötött moszkvai és varsói szerződés megkötésére is. Visszatekintve az elmúlt mozgalmas esztendőkre, nyu­godt lelkiismerettel állapít­hatjuk meg: a Magyar Nép- köztársaság — lehetőségeihez képest — kivette részét az európai változásokból. Hosszan sorollutoófc azokat a diplomáciai lépéseket, ame­lyeket a kontinensen minde­nütt osztatlan figyelem kísért Legmagasabb szinten és a külügyminiszterek vonatko­zásában rendszeres eszmecse­rét folytattunk elsősorban szövetségeseinkkel, a szocia­lista országokkal, de — e fel­sorolás most valóban nélkü­lözi a teljességet — a párbe­széd kiterjedt Ausztriára, Finnországra, Svédországra, Dániára, Norvégiára, Nagy- Britanniára, Franciaországra, Belgiumra, Hollandiára, Olaszországra, Törökországra. Karjalainen finn kormány­fő, amikor még külügymi­niszterként hazánk fővárosá­ban járt, a jó szélben haladó hajóhoz hasonlította az euró­pai biztonság ügyét A hajó tovább halad, s a zátonyok és időleges viharok ellenére 1* közelít célja felé. A magunk! részéről mindent megteszünk, hogy kedvező széllel folytas­sa útját Észak-lrország II csatározások folytatódnak Hatszáz főnyi angol csapat­erősítés érkezett pénteken Észak-lrországba, tisztjei kö­zött van a kent! herceg, II. Er­zsébet királynő unokaöccse. Sokan attól félnek, hogy a kent! herceg célpont lesz azok számára, akik Ulster bajait, a katolikus kisebbség sérelmeit — nem is ok nélkül — az an­gol koronának tulajdonítják. A most érkezettekkel együtt 6800 angol katona állomásozik Észak-lrországban. A csatáro­zások péntekre virradóra is folytatódtak Belfast utcáin. A tüntetők ezúttal is gyúj- tóbombákkal, kövekkel haji- gálták az angol katonákat és járműveiket. Botokkal, ku­kásedények fedelével »felfegy­verzett« asszonyok kórusban kiabálták az angol katonák Felét elrablással fenyegetik A kolumbiai gerillák Pelé elrablására készülődnek — jelentette be egy titokzatos te­lefonáló a Medellin Hangja kolumbiai rádiónak. A »hírt« közölték a világ­hírű brazil labdarúgóval, aki jelenleg csapatával, az FC Santossal Medellinben tartóz­kodik. A »fekete gyöngyszem« a következőképpen válaszolt a cseppet sem komolytalannak tűnő fenyegetésre: — Nem tulajdonítok fontos Ságot az ügynek, különben is, ez már nem első »figyelmez­tetés«. Senki sem akarhat ne­kem rosszat, mert még a légy­nek sem ártottam. Békeszere­tő ember vágyó!?, a gerillák nem ilyeneket rabolnak el. felé: »Hagyjátok békén ottho­nainkat! Puszta kézzel harco­lunk, ha nem hagytok nyug­ton!« Az ellentétek a múlt héten éleződtek ki ismét, miután Chichester-Clark észak-íror­szági miniszterelnök úgy nyi­latkozott, hogy »erőpróba fo­lyik a felforgatás és a bizton­ság erői között«. RÖVIDEK SZOVJET—CSEHSZLOVÁK műszaki-tudományos együtt­működési jegyzőkönyvi magál­lapodást írtak alá Moszkvában a csehszlovák tudományos aka­démia, illetve a Lenin mező- gazdasági tudományos akadé­mia és a szovjet mezőgazda- sági minisztérium képviselői. ELFOGLALTA az egyik bá­nyát a lotharingiai szénme­dence 500 bányásza, tiltakozá­sul amiatt, hogy a tulajdono­sok a munkahely bezárását es valamennyi ott dolgozó elbo­csátását tervezik. ISMÉT nagy szerephez jut az NSZK repülőgépgyártásában a hirhedt nyugatnémet Domier cég, amely a második világhá­ború idején a náci Wehrmach- ■tot látta el bombázókkal. MEGHALT — tíz esztendei törvénytelen fogvatartás után — az asmeioni rendőrség kín- zókamrájában Livio Gonzales Santander, a paraguayi kohá­szati munkások vezetője. KÖNNYGÁZ és rend 'rattak oszlatta szét pénteken Üj-Del- hiben a Pakisztánba térített indiai repülőg p felrobbantása miat tiltakozó diákokat.

Next

/
Thumbnails
Contents