Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
MAI KOMMENTÁRUNK Csökkent a kilépők száma KÖRKÉP A MUNKAERŐHELYZETRŐL Tervek és Misinek A kárcsak az ország többi részén, 1968-tól Somogy megyében is nagyobb méretűvé vált a munkaerővándorlás. A szocialista iparban 1969-ben 59,5 százalék volt a belépők aránya. A kilépők aránya is megközelítette az 50 százalékot. Az építőiparban egyes vállalatoknál még ennél is kedvezőtlenebb helyzet alakult ki. A termelékenységre, a gazdaságosságra és a munkafegyelemre káros munkaerőmozgás okainak feltárására több elemzés készült. A vándorlásnak több oka is van. Az egyik i legfontosabb a tervszerű ipar- fejlesztés, amely gyors ütemben csökkentette a megye munkaerő-tartalékait. Az új ipari üzemek kedvezőbb munkakörülményeket biztosítottak, s ezt különösen a három műszakban dolgozó gyárak sínylették meg. Az eltérő bérezés és a 44 órás munkahétre való áttérés különböző időpontjai — különösen a kezdeti időszakban — jelentős hatással voltak azoknak az üzemeknek a dolgozóira, amelyekben későbbre tervezték a rövidített munkaidő bevezetését. A lehetséges okok között szerepeltek a dolgozókkal való törődéssel, bánásmóddal, valamint a törzsgárda megbecsülésével kapcsolatos hibák, és az új munkatörvény szellemében a kilépések jogi következményeinek enyhülése is. A vállalatok többségénél a munkaügyi apparátus munkája alacsony színvonalú; nem elemzik mélyrehatóan a munkaerőmozgás okait, nem foglalkoznak megfelelően a kilépőkkel, a dolgozók sérelmeit nem veszik figyelembe. Az egyes szakmákban és a nehéz fizikai munkát igénylő munkakörök többségében keletkezett munkaerőhiány miatt a vállalatok zöme egymástól csábította át a dolgozókat: több bért ígértek. A korábban érvényes közvetítési utasítás nem tartalmazott olyan megkötéseket, amelyekkel korlátozni lehetett volSzakmunkástanulók gyakorlaton Az Ádándi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola 40 diákja egyéves gyakorlati muunkán vesz részt a balatonsza- badi November 7. Tsz tanműhelyeiben. Két éve kötött szerződést a tsz az iskolával. A tanulók kéthetenként váltják fel az iskolapadot a szerszámokkal. A tsz-ben az időszaktól függően vesznek részt a termelőmunkában. Jelenleg gépkarbantartással és szereléssel foglalkoznak a tanműhelyekben. Vonák Károly szakoktató ismerteti a diákokkal az adagoló bemérő próbapad működését. na a gyakori munkahely-változtatást. így egyre sürgetőbb volt a feladat: megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozni a karos fluktuációt. Ebben nagy segítséget jelentett számunkra az MSZMP Központi Bizottságának 1969. novemberi határozata a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodásról, valamint a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium irányelvei, amelyek szintén a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó feladatokat szabták mag. I ntézkedtek a főhatóságok is a vállalati munka hatékonyságának, a termelékenység, a gazdaságosság javítása érdekében. A létszámnövekedés adója — 1970- tőí — szintén ösztönzött a takarékosabb és ésszerűbb létszámgazdálkodásra. A helyi intézkedések közül a jelentősebbek közé tartozik a vállalatok és a tanácsok munkaügyi vezetői részére 1970. I. negyedévben tartott egyhetes tanfolyam, a foglalkoztató ! szervek részére kiadott megyei -munkaerő-gazdálkodási irányelvek, valamint a megyei tanács vb-elnökének 1970. július t-i, a kötelező munkaközvetítésről szóló utasítása. Az utasítás kiadása előtt széleskörűen tájékozódtunk a gazdasági egységeknél, tömegszervezeteknél, a területi tanácsoknál, kikérve véleményüket, hogy az ellentmondásokat, feszültségeket milyen hatékony intézkedésekkel lehetne enyhíteni. A központi ajánlások és a helyi információk alapján 1970 májusában elkészítettünk egy tervezetet, amelyet a megyei párt-, KISZ- és szakszervezeti szervekkel megvitattunk, és végleges formába öntöttük az utasítást. Az utasítást a vállalatok nagy többsége kedvezően fogadta, mert fékezi az indokolatlan munkaerő-vándorlást, nem akadályozza az ésszerű munkaerőmozgást, lehetőséget biztosít a vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosításra is. A »vándormadarak« meglepődtek, mert elsősorban azok mozgását korlátozza a rendelet, akik egy évben kettőnél többször változtatnak saját akaratukból, vagy hibájukból munkahelyet. Az utasítás hatályba lépése óta fél év telt el. Hatása már eddig is kedvező: a felvételek száma ugyanis 1970-ben 14,2 százalékkal, a kilépők száma 14,9 százalékkal csökkent a korábbi évhez viszonyítva. Az ipari munka termelékenysége pedig — kétévi stagnálás után — 1970-ben mintegy 6 százalékkal emelkedett, A megyei tanács vb utasítására a XV. negyedévben megvizsgáltuk a közvetítési rendelet hálását, és azokat a gátló körülményeket, amelyek még fékezik helyes érvényesülését. Tájékozódtunk a környező megyékben, mivel korábban is egyeztettük elképzeléseinket. A vizsgálatok alapján szerzett tapasztalatok általában kedvezőek. Voltak azonban olyan vállalatok és területi 'járási) tanácsok is, amelyek nem alkalmazták következetesen az utasítást, elnézőek voltak, nem tettek szabálysértési feljelentést az utasítás egyes megszegői ellen. Az utasítást következetesen alkalmazó vállalatok egy része jogosan kérte és el is várta, hogy szigorítsuk meg az ellenőrzést, és szerezzünk érvényt az utasításnak. Somogy megyében eddig 15 vállalat ellen indítottunk ezért szabálysértési eljárást. Á foglalkoztatók többsége azonban már helyesen alkalmazza, megérti, hogy elsősorban a saját és a hosszabb ideig egy helyen becsületesen helytálló dolgozók érdekeit szolgálja a közvetítési utasítás. A munkaerő-vándorlás további csökkentésére új határozatok születtek a megyei tanács vb-ülésén, amelyek elsősorban a szakosztályokat és a foglalkoztató szerveket kötelezik az ésszerűbb vállalati létszám- és bérgazdálkodásra. Az új szabályozók, a központi irányelvek, valamint a kötelező közvetítésről szóló utasítás hatásai jelentősek, azonban kevésnek látszanak, hogy a nagymérvű fluktuációt ésszerű keretek közé szorítsák. Ezért további erőfeszítésre van szükség. Mindenekelőtt a munkaerő-gazdálkodás szabályait megszegő, a munkaerő-csábítókat kell felelősségre vonni. Megfelelő színvonalra kell emelni a vállalati munkaerő-gazdálkodást A dolgozók érdekvédelmét is javítani szükséges, fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésben kell részesíteni a vállalatok értékes dolgozóit, a törzs- gárda tagjait. A munkaerő-gazdálkodás egyik fontos eleme a fiatal dolgozók helyzete. Olyan légkörre van szükség, melyben állandóan érzik a felnőtt társadalom gondoskodását, segítő szándékát. Meg kell velük is értetni, hogy munkájukra szüksége van a társadalomnak, és hogy az egyéni boldogulásuknak és érvényesülésüknek is az egyik legfontosabb feltétele a szak májukhoz, a vállalatukhoz való hűség. Balogh László, a Somogy megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője Megalapozott, valósághű tervek készüljenek — mostanában sokat hangoztatott, sok helyen elmondott és vallott alapkövetelmény ez. Érthető és természetes, hiszen minden tervet, minden elhatározást akkor érezhetünk magunkénak, akkor tehetünk meg érte mindent, ha azt is tudjuk, olyan célok, azok, amelyek számunkra elérhetőek. Elsősorban ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor hírt hallottam arról, hogy a kaposvári és a siófoki járási pártbizottság a Közép- somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségével közösen háromnapos tanácskozást szervez a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetői részére. A mai naptól kezdődő tanácskozássorozat témája: a negyedik ötéves terv termelőszövetkezetekre vonatkozó célkitűzéseinek megvitatása. önmagában is üdvözlésre méltó ez a kezdeményezés, hiszen a tanácskozásokon részt vevők a legközvetlenebbül érdekeltek abban, hogy gazdaságuk tervei szervesen illeszkedjenek a megye, a népgazdaság egészének terveibe, és felelősek is a meghatározott célok valóra váltásáért. Egyszóval nem vitatható ennek a rendezvénysorozatnak a szükségessége, fontossága. Ezúttal azonban úgy érzem, mégsem az érdemli a nagyobb figyelmet, hogy megrendezték ezt a tanácskozást, hanem az, ahogy megrendezték. üzemi kísérlet Fölmérik a földgáz lelőhelyek előkészítő üzemeinek állapotát, megvizsgálják azok gazdaságosságát és javaslatot tesznek fejlesztésükre a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet szakemberei. A nagyszabású munkával az országos Kőolaj és Gázipari Tröszt bízta meg a kutatókat, akik a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák elemző és tervező tevékenységük során. Első lépésként a helyszínen összegyűjtik a termelés jellemző paramétereit, s azokat feldolgozzák. A javaslatok elkészítésében a számítógépeké a döntő szó. Az üzemi berendezések működését számítógépeken modellezik oly módon, hogy a továbbiakban a számítógép helyetteEgyik tsz-szövetségünkhöz tartozó üzemekről van szó, de ezek az üzemek távolról sem azonos adottságúak. eltérő természeti, közgazdasági viszonyok között gazdálkodnak. Más célt tűzhet maga elé egy megerősödött, jó közepes eszközellátottságu üzem, mint egy tőkeszegény és ráadásul kedvezőtlen adottságokkal rendelkező szövetkezet. Általában beszélni a tervekről, a feladatokról a tervkészítés mai szakaszában nem sok hasz- ot jelentő munka lenne. Ezért nagy erénye ennek a tanácskozássorozatnak, hogy egy-egy napon az azonos tájegységhez tartozó, a hozzávetőleg azonos adottsággal rendelkező gazdaságok vezetői vitatják meg feladataikat. Ma a zselici, szerdán a ka- posvölgyi, csütörtökön pedig a tabi tájegység szövetkezeti vezetői elemzik, milyen fontos célokat, feladatokat kell megvalósítaniuk az új tervidőszakban. A lehetőségeiknek megfelelően milyen feladatok elvégzésére vállalkozhatnak, illetve kell vállalkozzanak fejlődésük érdekében. Alapot ad a bizalomra ez a módszer, a bizalomra, hogy hasznos lesz ez a tanácskozássorozat. Mert nem általában, hanem a konkrét, a helyi viszonyoknak megfelelő lehetőségeket és feladatokat veszi számba. Ez pedig eszköz a bevezetőben említett követelmény teljesítéshez; mindenütt megalapozott, valósághű tervek készüljenek. X. M. számítógéppel siti az üzemi (kísérletekét is, így a kutatások nem zavarják a termelést. Négy évvel ezelőtt a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, a Vegyipari Tervező Vállalat és a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézetének szakembereiből alakult munkacsoport kidolgozott egy új matematikai rendszert. Az úgynevezett Simul rendszer a vegyipari üzemek számítógépes modellezését szolgálja. Kétszáz különböző üzemi paramétert képes figyelembe venni. Először a tiszai vegyikombinát etilén gyárában, az optimális technológiai mutatók meghatározásái’a használták — üzemi kísérletek? helyett — a Simul rendszert. Húsz év alatt huszonnégymillió könyv Mezőgazdasági könyvhónap A holt betű cselekedetek mozgatója Huszonkilenc új mezőgazdasági szakkönyv százhuszon- kétezer példányban. Színes borítólapok sokasága, a belső oldalakon képek, illusztrációk és fekete betűk. Ma még olyanok, mint az értékes gondolatokat bezáró leoporsók. Mert a holt betű csak az érdeklődő, tanulni vágyó ember fejében kelhet életre. A gondolatok szép emberi cselekedetek mozgatóivá, irányítóivá válnak, s a leírt sorok új, nemes tettekre biztatnak. Holnaptól. Amikor a kéz kinyitja a bezárt könyveket.,. Február. A mezőgazdasági szakirodalom ünnepi hónapja. Eszembe jut egy mondát: »A mostani időszak a számvetés és a nagy tavaszi erőgyűjtés időszaka.« Igaz ezt Most a könyvekről szólok, a leírt betűkről, gondolatokról. Vessünk számot. Túlléptünk hosz- szú évszázadok megkövesedett gyakorlatán. Hirdetjük, valljuk Tessedik Sámuel több mint másfél százada felismert, örök igazságát: »A mezögazdasagi munka szerszámai között első helyen a szaktudás és annak forrása, a szakkönyv áll.« Húsz év alatt a Mezőgazdasági Kiadó ötezer-kilencszáz művet adott huszonnégymillió példányban a tanulni vágyó ember kezébe. ötezer-kilencszáz mű, öt- eaer-küencszáz első számú munkaeszköz, a földet művelő, azon gazdálkodó ember kezében ! Hatalmas szám ez. Menynyi új gondolat, mennyi hasznos tanács, mennyi nélkülözhetetlen ismeretanyag! És mind azért, hogy holnap többet teremjen a föld, mint tegnap, szebb jószággal büszkélkedhessen a gazda, kevesebb emberi erőfeszítést kívánjon az évszázadokig sanyarú mezei munka, hogy jobban, szebben, könnyebben éljen a falu embere. Mert ezért van a szakkönyv, a töprengő, tudós elmék százai ezért áldozzák erre életüket. A számvetés, a mérleg egyik oldalán ez áll. A másik oldalon ott vagyunk mi, a könyveket, folyóiratokat megvásárló olvasó emberek. Vajon a nekünk nyújtott legfontosabb munkaeszközökkel jól dolgoztunk-e? Jól sáfárkodtunk-e a leírt gondolatokba foglalt értékekkel? Emelt fejjel kimondott bátor igennel — nem mernék válaszolni. Mert igaz, az, hogy szaporodnak a saját, az üzemi, a gazdasági könyvespolcokon sorakozó könyvek, hogy növekszik azok száma, akik kézbe veszik, olvassák, forgatják ezeket a könyveket. De nézzünk őszintén önmagunkkal szembe: hányán vannak olyanok, akiknek keze még nem nyúlt az új szakismeretek után, akik még mindig nem dolgoznak legfontosabb munkaeszközükkel, a szakkönyvekkel?! A számvetés ideje ez. Ezekkel a tényekkel, ezekkel a gondolatokkal — máskor is, de kivált most —, szembe kell nézni. A nagy tavaszi erőgyűjtés ideje is most van. Most, amikor hagyományosan, februárban a mezőgazdasági szakirodalom hónapját ünnepeljük. A munkálkodó ember erőt gyűjt a tavaszi napsugárral érkező nagy, nehéz és egyre növekvő feladatok elvégzéséhez. És most nenv a fizikai, hanem a szellemi erőgyűjtésre gondolok. Nemcsak egy új év új feladatai kezdődnek, hanem egv hosszabb időszak, egy új ötéves terv magasabb rangú céljainak megvalósítása is. Nagy szakmai felkészültség .nélkül egyszerűen el sem képzelhető, hogy ezek a tervek, ezek a célok valóra váljanak. Szólhatnék most korunk dinamikus, nemegyszer robbanásszerű fejlődéséről, arról, hogy a szakismeret, a diplo ma egyszeri megszerzése ma már távolról sem elég Az oklevélért, a szakmunkásbizo nvítványért nap mint nap újra felélni kell. Nem tanárok, nem professzorok, Iranern az emberek ezrei előtt! S jól felelni, jól válaszolni csak úgy lehet, ha nem hiányzik a kézből a szakkönyv, nem hiányoznak i felből a legfrissebb szakismereteket tartalmazó gondolatok. A nagy tavaszi erőgyűjtéshez a segítség, a támasz, a jó barát itt van. Huszonkilenc új szakkönyv százhuszonkét- ezer példányban. Csak ki kell nyújtani a kezünket érte. Kinyitni a színes fedelű könyveket, s a holt betűk szop emberi cselekedetek, tettek indítóivá. mozgat"- '?*■ Vörös Márta SOMftGY! NÉPLAP '-Srit-í- 2.
