Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
Kongresszus után - magasabb szinten Írta: Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára Mindössze három hónap választ el bennünket pártunk X. kongresszusától. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy megyénk párttagsága a legteljesebb mértékben egyetért a kongresszus határozataival. A kommunisták készek és képesek arra, hogy megfelelő következtetéseket vonjanak le e határozatokból saját munkájuk továbbfejlesztésére és a sajátos helyi viszonyokra alkalmazzák azokat. Pártunk kongresszusa a nyilvánosság előtt végezte munkáját. A kongresszusi irányelvek, az előzetes jelentés, a beszámolók, a vita anyaga és a dokumentumok nyilvánosságra kerültek. Ez egyik legkézenfekvőbb bizonyítéka a lenini munkastílusnak, a nép iránti tiszteletnek és őszinteségnek. A szocialista demokráciának fontos megnyilvánulása, hogy a párt őszintén, nyíltan tárgyalja és fogalmazza meg politikáját. Ennek mozgósító ereje van, és lesz a jövőben- is; a közvélemény elismeréssel fogadja ezt a módszert. Pártszervezeteinknek most az a fő feladatuk, hogy a kongresszusi anyagokat megértessék a párttagsággal és a közvéleménnyel is. Fontos, hogy ne csak az általános, nagy politikai összefüggéseket magyarázzuk, hanem feldolgozzuk a helyi feladatokat is, hogy mindenki megértse a saját tennivalóit. Mindenekelőtt a politikai célkitűzések és a gyakorlat összhangját kell az eddigieknél szervezettebben megvalósítani. Munkánkban fejlesszük tovább a reális szemléletet, a valóság érzékelését oly módon, hogy mindig a leglényegesebb kérdések megoldására összpontosítsuk erőinket! A kongresszusi határozatok számbavételénél meg kell szívlelni Kádár elvtárs szavait: »A legnagyobb veszélyek egyike — mint ahogy erre a kongresszus is figyelmeztetett —, ha elképzeléseinket, vágyainkat tényként tűntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt megvalósultnak hisszük.« A határozatokból adódó feladatokat tehát csak a helyzet reális elemzése, a lehetőségek figyelembevétele, vagyis a valóság alapján szabad meghatározni és lehet megoldani. A megyei pártbizottság már meghatározta éves munkaprogramját, és elfogadta féléves munkatervet. Megtárgyalta az 1970. évi gazdasági munka tapasztalatait, és határozatot hozott az 1971. évi legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokra. Megállapíthatjuk, hogy az 1971-es év megyénkben is a kongresszusi határozatok jegyében indult. Megkezdtük a IV. ötéves terv végrehajtását. El kell érnünk, hogy az emberek megértsék gazdaságpolitikai törekvéseinket, és megismerjék a most kidolgozás alatt álló üzemi és vállalati ötéves terveket. HIMLŐM HZ ESZMECSEREK Napjaink számottevő politikai eseménye a szakszervezeti választás, amely a bérből és fizetésből élők 90 százalékát érinti. Különösen a munkásság körében ad ez lehetőséget a párt politikájának magyarázásához, a szakszervezetek helyéről, szerepéről megfogalmazott kongresszusi állásfoglalás megértetéséhez. Az országgyűlési és a tanácsválasztások, a szövetkezetek közgyűlései, az ifjúsági szövetség választásai ugyancsak nagy tömegeket érintenek, és alkalmat adnak a társadalom különböző rétegeivel való találkozásra, eszmecserére. Az 1971-es év nagyobb politikai kampányai mellett tervszerű és konkrét lépéseket kell tenni a Központi Bizottság 1970. február 18-i, az ifjúság és a nők helyzetéről hozott határozatainak végrehajtására is. Mindkét témakör szorosan kapcsolódik a kongresszusi dokumentumokhoz. A nők munkaköri helyzetének megjavítására a KB állásfoglalása alapján több üzem tett intézkedéseket. Követendő példát mutatott a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat, ahol a vezetés sokoldalúan foglalkozik a nők helyzetének javításával. A X. kongresszus határozatai, pártunk célkitűzései reálisak, megvalósíthatók. Elengedhetetlen azonban, hogy mindenki — párttagok és pártonkívüliek — a maguk posztján szorgalmasan, fegyelmezetten, lelkiismeretesen dolgozzanak. Minden pártszervezetnek, minden kommunistának első és legfontosabb feladata, hogy gondos elemzéssel tekintse át saját területét, ismerje meg azt, ami reá hárul, amit elmélyülten, kezdeményezően, szervezetten, céltudatosan és határozottan kell elvé-, geznie. mTÉMXYIlBB MUHMT Kongresszusunk a következő négy év legfőbb célkitűzését a szocializmus magasabb szinten való építésében jelölte meg. Ez a meghatározás nem elméleti, hanem elsősorban politikai jellegű. Azt a kötelező igényt fejezi ki a kommunisták számára, hogy hatékonyabban kell dolgozhiuk. A párt szerepének, irányító munkájának, munkastílusának továbbfejlesztése, a pártvezetés további megszilárdítása a kommunisták aktív politikai tevékenységét követeli. Biszku elvtárs kongresszusi felszólalásában ezt így fejezte ki: »Pártunk olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára és annak segítségével az egész ország közvéleményére általánosítja a tanulságokat, és gondoskodik érvényesítésükről.« Pártunk eddig is elsősorban maga kezdeményezte a fejlődés ellentmondásainak feltárását, de feloldásukat és leküzdésüket nem tekinti csupán a saját feladatának, hanem közös, össztársadalmi tevékenységnek. Ezzel segíti az illúzióktól mentes, reális társadalmi légkör és szemlélet kialakulását A párt mindig azt vallotta és ma is vallja: a szocializmus felépítése nemcsak egy párt, mégcsak nem is egy osztály, hanem egész népünk ügye, s csak mind- annyiunk munkájának eredményeként valósulhat meg. Számára az a megtisztelő és felelős feladat jutott, hogy megszervezze, irányítsa ezt a folyamatot, és bevonjon a munkába minden jó szándékú állampolgárt. Ez a tevékenység sok munkát, erőfeszítést, érdek- egyeztetést, állhatatosságot, forradalmi lelkesedést és helytállást követel a munkásosztálytól és minden kommunistától. A X. kongresszuson elfogadott program megköveteli, hogy közvetve és közvetlenül minden ember az eddiginél jobban vegye ki a részét a szocialista társadalom építéséből. Érdekeltté kell tehát tenni a társadalom minden rétegét, minden embert oly módon, hogy har- monikusabban érvényesüljön az össztársadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. TOVflBBFEJLESZTJflX fl DEMOXRiUlZMUST A kongresszus munkájában fontos helyet foglalt el a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése, jóllehet az utóbbi években már számottevő eredményeket értünk el. Az állampolgárok egy része azonban még nem ismerte fel a közéleti tevékenység szükségességét Ebből következik, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése nemcsak az állami, a társadalmi intézmények munkájának javítását hanem a közgondolkodás további formálását a helyes állampolgári magatartás kialakítását is megköveteli, hogy az állampolgárok jobban tudjanak élni demokratikus jogaikkal. Ebben nagy szerepe van a gyorsabb és sokoldalúbb tájékoztatásnak. Ha nem közvetítjük az embereknek a döntésekhez szükséges információt akkor megfosztjuk őket a legfontosabbtól: az érdemi beleszólás lehetőségétől. Különösen a helyi kérdésekről szóló tájékoztatást kell megjavítani, mert az emberek sokszor tájékozottabbak az országos és a nemzetközi eseményekről, mint saját dolgaikról. Világossá kell tennünk, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésével hatékonyabban érvényesül a munkásosztály és a párt vezető szerepe, tovább szilárdul a dolgozó osztályok és rétegek együttműködése, növekszik a tömegek közéleti aktivitása, erősödik a munkásosztály hatalma. A következő években még nagyobb gondot kell fordítanunk az üzemi és a munkahelyi demokrácia fejlesztésére. Értessük meg minden vállalati vezetővel, hogy az üzemi demokrácia tartalmának javítása, a formális elemek kiküszöbölése, a kedvezőbb munkahelyi légkör, a közösség tapasztalatainak figyelembevétele a vállalati döntéseknél nagy hajtóerő lehet a termelésben, az életkörülmények javításában, a párt és a tömegek közötti kapcsolat bővítésében. Az üzemi demokrácia erősítése politikai kérdés. Nem udvariasság, »-leereszkedés«, hanem a szocialista vezető irányító készségének szerves része, ha úgy tetszik: kötelező vezetői norma! A pártszervezetek a szakszervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve teremtsenek olyan munkahelyi légkört, amelyben minden vezető annak tudatában dolgozik: o munkásosztály ügyét szolgálni megtisztelő hivatás. Tudatosítsák, hogy az üzemi demokrácia fejlődése a fegyelem egyidejű erősítésével lehet csak igazán hatékony! El kell oszlatni azt a hamis képzetet, hogy a demokráciáról bárkinek is a szabadosság, a fegyelmezetlenség jusson az eszébe. fl MUHMSVÉLEMÉNY HcLKÜlÖZHETEUEH Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet fordított a szakszervezetek munkájának továbbfejlesztésére. Leszögezte, hogy a szakszervezeteknek egyidőben és egyszerre kell képviselniük és védelmezniük a szocialista társadalom, a benne élő osztályok és rétegek, valamint az egyének érdekeit. Ezt megvalósítani nem könnyű a gyakorlatban. De feltétlenül reális igény. Javítani kell a munkamegosztást a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok között Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakszervezeti tevékenység a politikai tömegmunka egyik legfontosabb területe. A kongresszusi állásfoglalások felhívták a figyelmünket arra, hogy még jobban építsünk a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkájára, a szakszervezeti mozgalom erejére. Ez azt jelenti, hogy a-kongreszusi határozatok megvalósítása során növekszenek a követelmények a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal szemben. Napjainkban dolgozzák ki az üzemek és vállalatok negyedik ötéves terveit. Ezek széles körű megvitatása ' a dolgozókkal kötelező, csakúgy, mint a munkásvélemények érvényre juttatása a vállalati tervekben. A szakszervezeteknek nagy politikai felelősségük van a kollektív szerződések megkötésének előkészítésében is. Ez nemcsak munkajogi aktas, hanem nagyfontosságú társadalompolitikai kérdés is. A szerződésekben a realitások talaján kell kifejezésre jutniuk a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekeknek. A szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták kasrnálják fel fórumaikat arra, hogy mind többen megismerjék a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet főbb gondolatait, célkitűzéseit. Javasoljuk, hogy szervezzenek tanácskozást a szocialista brigádvezetőkkel, a törzsgárda tagjaival és más dolgozó rétegek- kel. A kongresszusi szellem és a határozatok érvényesítésének fontos feltétele, hogy a feladatokat vitassák meg a szervezett dolgozók széles tömegeivel. A munkásosztály jogos igénye fejeződik ki abban, hogy a párt-, az állami és a társadalmi szervek jobban vonják be a dolgozókat az érdekeiket érintő kérdések eldöntésébe, jobban figyeljenek a munkások szavára, észrevételeire. Mindenkinek jobban kelj, dolgoznia, mint eddig. Ne tűrjük a hanyagságot, a kongresszusi határozatok esetleges kijátszását, végrehajtásának elodázását! ELSŐDLEGES fl P0L1T1M A kongresszus előkészítése során, de a kongresszusi beszámolóban és a felszólalásokban is nagy teret kapott a IV. ötéves terv, s ennek kapcsán gazdaságpolitikánk, továbbfejlesztése. A kongresszus nyomatékosan hangsúlyozta a politika és a gazdaság szerves egységét Rámutatott arra, hogy ha megbomlik a politika és a gazdaság összhangja, ez a szocialista társadalomban súlyos következményekkel, megrázkódtatásokkal jár. Minden vezető testületben és vezetőben tudatosítani kell a Központi Bizottság beszámolójának azt a megállapítását, hogy: »Aki politikai síkon intézkedik, az számoljon döntéseinek gazdasági hatásaival, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai körülményeket. A közgazdasági szemlélet érvényesítése azonban nem teheti kétségessé azt a marxista alapelvet, hogy a politika az elsődleges.« Ez az útmutatás irányadó a pártbizottságok, az alapszervezetek, az állami és a gazdasági szervek munkájához is. Mit fejez ki a politika elsődlegessége? Azt, hogy a szocialista társadalmi fejlődés alapja a szilárd munkáshatalom, ennek feltétele a párt vezető szerepének érvényesülése, célja a dolgozó tömegek anyagi igényeinek kielégítése, életkörülményeik javítása. Még ma is ismerünk olyan gazdasági vezetőket, akik nem számolnak döntéseik politikai következményeivel, a politikát szükséges rossznak tekintik, és e ban a tévhitben élnek, mintha a politikát ráerőltetnék a gazdaságra. Az ilyen nézeteket vallók megfeledkeznek arról, hogy éppen a politika az, amely különböző érdekeltségű, gondolkodású embereket és csoportokat összefog és mozgósít a céltudatos, egységes cselekvésre, a gazdasági munkára. Egyes politikai vezetők hajlamosak arra, hogy beavatkozzanak a kifejezetten szakmai kérdésekbe is. Megfeledkeznek arról, hogy a szakmai kérdések eldöntése nem a párt, hanem a hatásköri- leg illetékes szakemberek és szervek feladata. Amikor a szocializmus építésének magasabb szintjéről beszélünk, arról is szó van, hogy az eddigieknél jobban küzdjünk a gazdálkodásban még fellelhető hanyagság, közönyösség ellen. A társadalom érdekei ellen vétőket fegyelmileg is felelősségre kell vonni. Egyes vezetők gyakran objektív okokra: a szabályozók kedvezőtlen hatására, a munkaerőgazdálkodással szembeni tehetetlenségre hivatkozva próbálják leplezni a belső szervezetlenséget, a kapun belüli munkanélküliséget, a helytelen vezetési stílust, a problémákat. SZOLID ÁRPOLITIKÁT Építőiparunk állapota szorosan összefügg a magasabb szinten folyó munkával és a megye fejlődéséveL Célkitűzéseinkkel ellentétben az építőipar termelése 1969-hez viszonyítva 3—1 százalékkal csökkent Ez az állapot ma már lidércként nehezedik a megyére. Az építőipari vállalatok esetenként önös érdekeikre hivatkozással nem tudnak egymással kooperálni, mindenki saját elképzeléseinek útját akarja járni. Ráadásul ehhez elvárják az állam és a tanács támogatását is. Ez nem engedhető meg tovább. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy: »Az utóbbi két évben bekövetkezett stagnálás, illetőleg visszaesés fokozta az építési igények és a kivitelezői kapacitás közötti feszültséget. Erre utal az a körülmény, hogy az állami építőiparban 1968-tól kezdődően az elutasított építőipari igény évről évre halmozódott, 1970- ben már több mint 400 milliós nagyságrendű volt.« A X. kongresszus határozata kimondja: »A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét...« A javuló ellátás ellenére azonban esetenként számolnunk kell azzal, hogy egyes termékekből a szükségletnél kevesebb lesz, bár az ipari termelés növekedése általában megfelelő feltételeket teremt a kereskedelmi igények kielégítéséhez. A fogyasztói árszínvonal mozgása várhatóan 1971-ben is élénken foglalkoztatja a lakosságot. Az árszínvonal mozgása nagyrészt objektív tényezőkből: a nyersanyagok, a gyarmatáruk világpiaci áremelkedéséből, a népgazdaságban lévő feszültségekből származnak, amelyeknek ellen- súlyozása gazdasági lehetőségeinktől függ. Természetesen a leghatározottabban fel kell lépni a különböző spekulatív, árakat emelő, jogtalan haszonra szert tevő jelenségek ellen. Tömegpolitikai munkánk során meg kell értetni a vállalatok vezetőivel és törzsgárdájával, hogy a párt olyan vállalati magatartási vár, amire a szolid, kiegyensúlyozott vállalati árpolitika, a hatékonyabb munkaszervezés és munkaerőgazdálkodás, az átgondoltabb és felelősi égtel jesebb beruházási döntések, az exportfeladatok, m belső ellátási igények magasabb szintű kielégítése, tehát, a hatékonyabb gazdálkodás a jellemző. Az ebhez szükséges emberi magatartás kialakítása politikai feladat, amely csak akkor valósulhat meg, ha a pártszervezetek részleteiben ismerik a gazdasági vezetés szándékát. fl PART ISMERI fl G0K08MT A kongresszusi határozatokból adódó feladatok számbavételekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kongresszus nem elégített és nem is elégíthetett ki minden igényt. Ilyen például a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának csökkentése, a járadékok, a nyugdíjak emelése, a munkásokéval azonos szociális ellátás, az alacsony nyugdíjak korrekciója, a bányászok, a pedagógusok, az egészségügyi, a közlekedési dolgozók bérének rendezése, a nők nyugdíj - korhatárának leszállítása, munkaidejük általános csökkentése; a szabadáras termékek körének szűkítése; a munkaeróvándorlás adminisztratív szabályozása stb. Politikai munkánkban számolnunk kell a felsorolt problémák kihatásaival. Ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk létezésükről! Elhallgatásuk, megkerülésük csökkentené a politikai munka hitelét és hatékonyságát. Nem szabad tehát viszautasítanunk azt, ami indokolt, jogos és távlati törekvéseinkkel is egybevágó igény, mint például a pedagógusok bérezésének rendezése, az alacsony nyugdíjak emelése stb. Változatlanul erősítenünk kell azt a tudatot, hogy a párt és a kormány ismeri e gondokat, igényeket, és szándékában áll az említett társadalmi rétegek helyzetének tervszerű javítása. De figyelembe kell venni azt is, hogy az igények egy részének kielégítése az üzemek és vállalatok feladata. A közvéleményt élénken foglalkoztatja a gyermekintézmények fejlesztése, a szociális és egészségügyi ellátás javítása, a munkaidő csökkentése, a családi pótlék és a gyermekgondozási segély további rendezése, az éjszakai műszak szabályozása. A IV. ötéves tervben nem tudjuk teljesen kielégíteni ezeket az igényeket. Ezért elő kell segíteni a vállalati és tanácsi alapból történő fejlesztést. Csak elismeréssel lehet szólni a Kaposvári Városi Tanács és a Húskombinát szocialista brigádjainak kezdeményezéséről, akik elindítottak egy nemes mozgalmat. A kötelező munkaidőn felül egynapi keresetüknek megfelelő összeget ajánlanak fel egy új óvoda felépítéséhez. CÉLJAIM VILÁGOSAK A kongresszus legfőbb célkitűzésének: a szocializmus magasabb szinten való építésének megvalósításában nagy feladat hárul a megye kommunistáira. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolója hangsúlyozza: »A párt politikájának megfelelő érvényesítését csak. az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szervei és a párt alapszervezetei a feladatok azonos értelmezése alapján a legnagyobb összehangoltsággal, egyidejűleg is ugyanazért dolgoznak.« Mi magunk is arra a következtetésre jutottunk, hogy szüntelenül tökéletesíteni kell a pártmunka módszereit, a járások és városok alapszervezeteket irányító munkáját. Ha a kongresszusi határozatokat eredményesen akarjuk végrehajtani, az eddiginél közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítanunk az alapszervezetekkel, a közbeeső üzemi, községi pártbizottságokkal, a csúcsvezetőségekkel, és jobban fel kell készítenünk őket a határozatok megvalósítására. Jobban kell segíteni őket abban is, hogy meg tudjanak felelni a növekvő követelményeknek. Szigorítsák és tegyék hatékonyabbá mindenütt a pártellenőrzést, lépjenek fel a párt politikájával ellentétes nézetek és tendenciák ellen. Személyre való tekintet nélkül lépjenek fel a szocialista erkölcsöt és közmorált gyengítő káros, spekulációs törekvések ellen. A X. kongresszus a határozatok végrehajtásának megszervezését és következetes ellenőrzését állította a pártmunka középpontjába. Ez nem véletlen, ez munkánk kritikus pontja, és joggal kapott bírálatot a kongresszuson. Hosz- szabb ideje tudjuk, hogy ezen a területen nem lehetünk elégedettek. A választott testületek megtárgyalnak bizonyos témákat, s határozatokat hoznak, amelyeknek többsége reális és előremutató. De azt is el kell mondani, hogy a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére a szükségesnél kevesebb energiát fordítottunk. A határozatok, a feladatok végrehajtásának megszervezésében alapszervezeteink kulcshelyzetben vannak. A kongresszusi határozatok végrehajtásának sikere nagymértékben az ő jó munkájuktól függ. Ezért a párt figyelmének középpontjában az alapszervezeti munka színvonalának növelése áll. Ahhoz, hogy az alapszervezetek eredményesebben tudjanak tevékenykedni a párt politikájának megvalósításáért, a közbeeső pártbizottságok és csúcsvezetőségek reszortfelelőseinek felkészítésére is szükség van. De céltudatosabban kell segíteniük a pártbizalmiak tevékenységét is. Munkájuk sokszor befolyásolja, nemegyszer meghatározza, hogy a tagság megérti-e feladatait. A X. kongresszus újból igazolta, hogy pártunk politikája helyes, elveink és céljaink világosak. Megyénk kommunistáin és pártonki- vüli szövetségeseinken áll a kongresszusi határozatok végrehajtásának sikere. A kongresz- szus sok új eszmei és politikai tapasztalattal gazdagította pártunkat és dolgozó népünket, világosabbá tette szocialista céljainkat. Megállapíthatjuk, hogy a helyes politikai vonal adva van, most már minden annak végrehajtásán múlik. lOMOlY! RlPLAr im. febnrir 28. 3
