Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
fitassuk meg gondjainkat „Új módszerekkel igyekszünk segíteni“ Beszélgetés somogyi állattenyésztési kutatókkal Sok Összetevőt, sok tényezőt kell megvizsgálni, elemezni, és belőlük levonni a következtetést, hegy a somogyi kutatók jobban*, »próféták« lehessenek saját hazájukban — írtuk korábban lapunkban. A vizsgálódás első állomásaként dr. Guba Sándorral, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatójával és Bcbek József kutatóval beszélgettünk, hogy megismerjük véleményüket, és közrebocsássuk javaslataikat. A Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutatóinak értékes kutatási eredményei szerte az országban és az országhatáron túl is ismertek. A somogyi nagyüzemi gazdaságokban is terjed a jó tapasztalatok gyakorlati hasznosítása, de messze van ez a kívánt szinttől. Csak egy példa: bemutatták Bala tons za hadiban a kötetlen tartású szarvasmarha-hizlalást A részvevő szakemberek nagy érdeklődést tanúsítottak, felsőfokon szóltak a tapasztalatokról. S mi történt? Valahol, valakiknél, valamilyen ok miatt elsikkadt a lelkesedés, s mindössze egykét üzem kívánt élni ezzel • lehetőséggel. Tulajdonképpen ezzel a példával indult a beszélgetés. Böbék József: — Az ok nagyon összetett Tapasztalataink szerint a kutatási eredmények terjedését nagymértékben meghatározza az. hogy Somogybán az országos átlagnál kevesebb a műszaki fejlesztést szolgáló pénz. Ennek okai visszanyúlnak a múltba. Dr. Guba Sándor: — Ehhez a gondolathoz talán any- nyit megjegyeznék, hogy például Győr és Szolnok megye volt abban az időben az első szocialista megye. Ez a tény, és az ebből következő sok előny ma is meglátszik a megyén. Böbék József: — Gazdasági produktivitást növelni csak műszaki fejlesztéssel lehet /» mi partnereink elsősorban azok a nagyüzemek, melyek jő adottságokkal rendelkeznek. Dr. Guba Sándor: — Ez már magában rejt egy olyan ellentmondást amellyel mi sem értünk egyet Lényegében így a korszerű, az új, a jó módszer — anyagi okok miatt — a jó üzemekben terjedhet, s ezzel ahelyett, hogy segítenénk az egyes gazdaságok közötti differenciáltságot csökkenteni, mi magunk idézzük elő a további differenciálódást. (A mostani szervezeti felépítés, a szaktanácsadási konstrukció kényszerít erre. Mégis felvetődik a kérdés: a kutatók somogyi volta, a jó értelemben vett »saját megye szeretető« nem indíthat-e valami másra, valami többre?) Böbék József: — Mi a szerződésben megállapodott szaktanácsadásnál többet végzünk a megyében. Ennek nincs papíron nyoma, forintban nem lehet kifejezni. Ez az úgynevezett -ingyenes" szaktanácsadás, ennek látható jele az a sok hivatalos és magánlevél, melyben ilyen vagy olyan segítségünket, tanácsunkat megköszönik a somogyi gazdaságok vezetői. Tulajdonképpen ez az a többlet, melyet a saját megyénkért tehetünk. Dr. Guba Sándor: — Somogybán különösen sokat jelentene, ha központilag, államilag egy olyan támogatási rendszert alakítanánk ki, hogy az eszközszegény, gyenge szövetkezetek is képesek legyenek alkalmazni az új. korszerű eljárásokat, módszereket. Végső soron gyorsabb fejlődésük csak a műszaki fejlesztéssel érhető el. Persze lehet vitatkozni ezen is, hiszen gazdálkodási rendszerünkben az állam anyagi segítséget, támogatást annak az üzemnek nyújt, ahol a legyorsabban, legjobbban, leghatékonyabban visszatérül a befektetés. Ennek tudatában is fenntartom javaslatomat (Ha sorra vennénk a megye nagyüzemeit, egyenként elemeznénk gazdasági helyzetüket és azt is, hogy mennyiben alkalmazzák a tudomány eredményeit, akkor az eszközszegénység figyelembevétele mellett is szép számmal akadnának olyan gazdaságok, melyeknek anyagi lehetősége Ezt mondja a lakásrendelet Karbantartás, felújítás A bérlőre és a bérbeadóra egyaránt kötelességeket ró a jogszabály annak érdekében, hogy a lakást rendeltetésének megfelelően lehessen használni. A bérbeadónak szavatolnia kell azért, hogy a lakás alkalmas legyen a használatra, s megfeleljen a bérleti szerződés előírásainak. Ö viseli a lakás közterheit is, ha jogszabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik. A bérbeadó kötelessége, hogy gondoskodjon az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról. Ha a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában vagy berendezéseiben hiba keletkezik, ezt neki kell meszüntet- nie. Ö köteles azoknak az ajtóknak, ablakoknak a külső mázolásáról is gondoskodni, amelyek közterületekre vagy olyan helyiségekre nyílnak, amelyet ' több lakó közösen használ. Ha a bérlő és a bérbeadó másként nem állapodott meg, vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a bérbeadónak kell az épületet, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a területet tisztán tartania, elszállíttatni a szemetet. A lakás megrongálódása a lo^-zebály kett^n-zHa a bérbeadó köt°- lez“t^s"gét Ha a megrongálódás olvan. hogy életveszélyt okozhat, veszélyezteti az épület állagát, vagy a lakás, a szó—--Mos lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát, a hibát haladéktalanul köteles kijavítani. Ha nincs szükség azonnali beavatkozásra, akkor kell ezt kijavítani, amikor a felújítást vagy karbantartást végzik. A bérlőnek kell gondoskodnia a lakás burkolatainak, az ajtóknak, ablakoknak és a berendezéseknek a karbantartásáról. A lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől az elektromos vezetékek hibáinak kijavítása, a kapcsoló és csatlakozóaljak cseréje is a bérlőt terheli. Ha ő, vagy a vele együtt lakók magatartása folytán keletkezett kár az épületben, a központi berendezésekben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és berendezéseikben, a lakásban vagy a lakás berendezéseiben, azt szintén a bérlőknek kell kijavíttatniuk. Ha a bérleti viszony határozatlan időre szól, a berendezések felújításának, cseréjének a költsége fele-fele arányban terheli a bérlőt és a bérbeadót. Nem kell a bérlőnek a költség felét megtérítenie, ha elemi csapás, vagy a bérbeadó mulasztása miatt van szükség a cserére vagy felújításra. ha a lakásberendezést az épület felújítása során cserélték ki. vagy ha a lakásberendezés használatáért külön díjat fizet. Ha viszont azért kell kicserélni vagy felújítani a berendezést, mert a bérlő elmulasztotta a karbantartást, a teljes költség őt terheli. meglenne a jó módszerek alkalmazására. Mégsem teszik. Érdektelenség? Kényelmesség? A közgazdasági szemlélet hiánya?) Böbék József: — A negatív vonások mindegyike közrejátszik egy kicsit. De a legfőbb: kevés az előrelátó, megfelelő képzettségű szakember partner! Bemutatókat, előadásokat, tapasztalatcserét tartunk, minden eredményünket minden üzemmel levél ben közöljük, egyszóval igyekszünk megragadni minden lehetőséget, hogy ismerjék, tudják meg eredményeinket És ha nincs olyan szakember, aki nemcsak megérti egy adott kutatási eredmény tapasztalatait hanem hosszabb távon, saját üzemére vetítve számolni is tud annak gazdasági jelentőségével — akkor hiába minden. S ez olyan probléma, ami az eszközszegénységgel egyenlő mértékben játszik közre az okok sorában. Dr. Guba Sándor: — Ha ügyeljük és nyomon követjük az egész népgazdaságunk fejlődésében ható tendenciákat, akkor észre kell — kellett — vennünk, hogy a mezőgazdaság műszaki fejlesztése egyre inkább az iparon keresztül hat Ez az út igen hatékony módszer ahhoz, hogy terjesszük kutatási eredményeinket. A mostani időszakban alakul és egyre tökéletesedik együttműködésünk, kapcsolatunk a MEZÖBER- rel és a Mosonmagyaróvári Gépgyár Kaposvári Gyárával. Különböző kutatási eredményeink dokumentációját átadjuk nekik, ők munkájukban használják és természe lesen terjesztik is. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az állattenyésztési felügyelőség lehetne még olyan partnerünk, amely sokat tehetne a jó módszerek terjesztéséért Bizonyos tekintetben igen jó kapcsolataink vannak velük, de tény az is, hogy lehetne még jobb az együttműködés. (A beszélgetés során sok részkérdés is szóba került. A vitát, az oknyomozást, a módszerkeresést tovább folytatjuk. Egy bizonyos: azok, akik alkotó módon fáradoznak, hogy egyre újabb és egyre jobb módszert, eljárást bocsássanak a gyakorlat rendelkezésére, nem nézik közömbösen és tétlenül, hogy saját hazájukban. Somogybán, nem úgy »próféták«, mint ahogy azt megkívánná a megye érdeke.) Vörös Márta Fejlődik Balatonmária Várja a vendégeket az új strandöltőző Épül a tanácsháza, üdülőket korszerűsítenek Ifjúsági tábor a csatorna partján Hárommillió forintba került az új strandöltöző. A Tö FELÖL ugyan még hűvös szél fúj, de ez nem zavarja a kertekben szorgoskodó embereket. A Delta étterem mellett a vasúti átjárónál, a Rákóczi utcában és szerte Balatonmárián mindenütt megkezdett építkezéseket látni. Talán soha nem volt korábban ennyi építkezés ezen az üdülőhelyen, mint most. Erről beszél No- vák József, a Balatonkeresz- turi Közös Községi Tanács vb-titkára Is. — Gazdagodik, fejlődik Balatonmária, s ezzel bizonyára még több nyaralót vonz majd, mint eddig. Készen várja a vendégeket az új strandöltöző, amely hárommillió forintba került, 160 kabin, s két-két női, illétve férfiöltöző van benne, összesen kétezer ember számára. Az öltöző nagyon szép, még az elhagyatott Balaton-parton is kellemes látványt nyújt. A tervezők és a kivitelezők munkáját is elismerés illeti, olyan épületet alkottak, amely modern vonalaival tovább gazdagította az üdülőhelyet. Szűk, zsúfolt a tanácsháza. Az igazgatási és az adózási csoport szobájába alig férnek be az ügyes-bajos dolgukat intéző emberek. De a vasúti átjáró közelében épül már az új tanácsháza. A munkát őszszel kezdték, s az első ütemmel, amelyre 2,6 millió forintot költenek, az idén végeznek. A tanácson kívül a községi párt- és KlSZ-szerve- zet is otthont kap benne. Kétszintes modem épület lesz a tanácsháza, melyet — ahogy anyagi lehetőségiük engedi — tovább bővítenék. A most készülő kis tanácsterem mellé egy nagy termet építenek színpaddal, öltözővel és büfével, hogy a községben színÉpül a tanácsháza. házi előadásokat is tarthassanak. A régi épületből gyermeküdülő lesz, majd a Rákóczi utcában lévő Sirály- üdülőt is átalakítják, korszerűsítik. Űj üdülőt létesít az Építőipari Gépellátó Vállalat, a Zalai Kőolajipari Vállalat, s már készül a kétszintes, klubszobával is ellátott tűzoltószertár. Az övcsatorna is a fejlődésről, a változásról vall. A balatoni torkolatot kiszélesítették, hajófordulót alakítottak ki. Szorgoskodó embereket látni a csatorna partián, kutat fúrnak. A munkával április végére kell elkészülniük. Itt állítja fel a budapesti I. László Gimnázium két holdnyi területen Ifjúsági sátortáborát. A Miskolci Városi Tanács is fejleszti, bővíti az Ady Endre utcában lévő ifjúsági tábort, a korábbi 60—70 helyett kétszáz fiatal nyaralhat majd egyszerre. A Delta étterem szomszédságában jó ütemben épül a fogyasztási szövetkezet ABC- óruháza, amelyet júniusban nyitnak meg. Balatonmária külső részén elkezdték egy melegkonyhás kisvendéglő építését, s ezt a szezonra ugyancsak átadták rendeltetésének. HAMAROSAN hozzákezdenek — 800 000 forint költséggel — a hajóállomáshoz vezető Rákóczi út — ez az üdülőhely sétánya — szélesítéséhez, s járdát is építenek. Áprilisra elkészül ötmillió forintért a szennyvízhálózat, amely az új strandöltöző, a Delta étterem, az ABC-óruház, a Touring Hotel és több nagyobb üdülő szennyvizét vezeti majd el. Sz. L. 10. Ha csak ennyit tudok, rögtön támaszkodhattam volna valamire, bár ki tudja. Fegyelmezett katona voltam, tudtam, hogy semmi pénzért nem engedném át a viskóban hagyott fegyvereket az ellenségnek, mégis beleszédült a fejem, hogy kigondoljam, hogyan menthetném meg Maót. Újra arra gondoltam, hogy szélnek eresztem, de mit mondok akkor Méserve-nek? Hogy ez a gyenge, köhögős lány erősebb volt nálam? Aztán meg haza sem ért volna, semeddig sem jutott volna, olyan állapotban volt. Aztán arra gondoltam, hogy együtt indulok el vele, de rájöttem, hogy nem jutottunk volna messzire, s mert hamarosan besötétedik, elrejtőzhetnénk valahol a bozótban. AzD után már csak addig kellene kerülnünk a felfedeztetést, amíg at őrjárat harmadik napján az osztag nem találkozik a friss ellátmányt hozó egységgel. Ismertem a találkozás helyét, és ha Mao meg én megjelennénk ott a kellő időben, nem volt kétséges előttem, hogy az ellátmányosok mindkettőnk oldalára állnának. De egyik eshetőséget sem tudtam végiggondolni. Tudtam* hogy elszigetelődtem az osztag többi tagjától, amikor nem voltam hajlandó bemenni a lányhoz, és arra gyanakodtam, hogy mindvégig engem figyelnek a bozótból, mikor teszem meg az első árudó mozdulatot Maóval. Ügy éreztem, azon nyomban ránk lőnének, de legalábbis Meserve szökés vádjával hadbíróság elé vitetne. A többiek persze őt támogatnák. Azt mondanák, csak álmodtam, hogy az osztag elrabolt egy lányt, és mindenki bolondnak nézne. Eriksson nyugtalanul fészkelődön a díványon, majd így folytatta: »•Mikor visszaléptem a viskóba, láttam, hogy Maó már nem fél tőlem. Már nem szipogott, és már volt egy kis bizakodás a szemében. Pedig hiába, mert odakinn arra az elhatározásra jutottam, hogy a világon semmit sem tehetek érte. Életem legnehezebb döntése volt. és nem választhattam a lehető legjobb megoldást, mert akkor Mao talán még' ma is élne. Az osztag visszatéréséig Mao állapota észrevehetően rosszabbodott. A visszatérők lázasan köhögve látták viszont, és Clark máris azon volt, hogy a lány halálát aznap estére hozza előre. Meserve azonban nyugalomra intette. Kifejtette, hogy egy jóízű alvás csodákat művelhet Mao egészségével, s ez esetben ő például szívesen meglátogatná reggel is. Rafe később azt vallotta, hogy az őrmester kitárulkozó hangulatban volt, vidáman jegyezte meg embereinek: nem mindennap történt meg vele, hogy tüzérségi támogatásra érdemesítették, és ugyanaznap még nővel is lehetett. Mao is az osztaggal aludt a viskóban, egyedül az egyik sarokban. A katonák felváltva őrködtek a holdfényben, feszülten ügyelve minden gyanús mozgásra. Mao végigköhögte az éjszakát, és Clark egyszer újra felvetette, hogy most rögtön végezzenek a lánnyal. Eriksson ezt mondta: »Clark szólt Meserve-nek, hogy a lány köhögése elárulhatja a tartózkodási helyünket, de nem hiszem. hogy a Vietkongtól félt. Inkább az élő tanút akarta eltenni láb alól.« Reggel valamennyien nem sokkal hat óra után keltek, és hamarosan Mao sorsa is megpecsételődött. »Gyorsan követték egymást az események azon a napon« — emlékezik Eriksson. Az első az volt, hogy Mao még kevésbé vonzó külsővel ébredt, mint ahogy lefeküdt. Láza és köhögése súlyosbodott, és ez egyáltalán nem vált a javára. Meserve szinte ügyet sem vetett rá. Jobban érdekelte a várható hadművelet, legalábbis egykettőre kiadta a parancsot az indulásra. (Folyt tétjük.) iOHOOTI N ß «L A i Vasárnap. Hm. február 2*
