Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

Kötött mellény A derékban erősen karcsú­sított mellény harisnyakötés­sel (színén sima, bal oldalún fordított kötéssel) készül. Az elejét copfminta díszíti. A copf minta leírása: 11 szemből kötjük és a. patentrész után kezdjük. 1. sor: I szem fordított, 9 szem sima, 1 szem fordított. 2. sor: aminek látszik. 3—4. sor: mint az első ét második sor. 5. sor: 1 fordított, a követ kező 3 szemet segédtűre szed­jük és a segédtűt a jjiunka mögé fektetjük, aztán leköt­jük a következő 3 szemet, majd a segédtűn levő szemet, 3 sima, 1 fordított. 8. sor: aminek látszik. 7—10. sor: mint az első és második sor. 11. sor: 1 fordított, 3 sima, a következő 3 szemet segédtűre szedjük, de a segédtűt most a munka elé fektetjük, leköt­jük a következő 3 szemet, majd a segédtűről a szeme­ket, 1 fordított. 12. sor: aminek látszik. E 12 sor ismétlésével dolgozunk. A mellény passzérészét 2 si­ma, 2 fordított kötéssel, 3-as tűvel kötjük 2 cm szélesen ezután a harisnyakötést 3 és feles tűvel folytatjuk. Az eleje kötéséhez, a kivágás vonalá­nak vezetéséhez pontos sza hasminta kell. A bal elején a gombok helyét megjelöljük, s a jobb oldalon ennek meg­felelően kötjük bele a gomo lyukakat. Az eleje gombolás: pánt dupla, vagyis a szabás minta szerint megfelelő szem­számhoz még 8 szemet ve­szünk hozzá a kezdésnél. A gomblyukakat mindkét 8 szemben ugyanazon a soron kötjük, hogy aláhajtva egyez­zenek. Az eleje beosztása te­hát: 16 szem harisnyakötér 11 szem a minta és a tjjbbi Ismét harisnyakötés. A zsebe'., 34 szem szélességgel, 26 cm magassággal egybeköthetők a mellénnyel, de külön is rá te hetők. A mellény eleje kivá gásának fogyasztását a 11 sze­mes copfmintánál végezzük olyképpen, hogy a megfelelő helyeken a 16 szemes gomb- lyukpánt mellett a copfminta 2 szemét összekötjük, és a copfminta másik szélén pedi,. 3gy szemmel beljebb kötjük a mintát. A szabásmintának megfelelően 5—6 soronkén Ismételjük a fogyasztást. Az eleje keretpántot mindkét ré­szénél tovább kötjük hátkö zépig, s ehhez dolgozzuk jnajc a pánt összevarrása után a hátat. Az átgőzölt, kifeszített részeket száradás után össze varrjuk. A behajtott eleji pántot a gomblyukak kivar­rásával fogjuk össze, és balül apró öltésekkel a mellényhez dolgozzuk. A tavaszra gondolunk... A lázadó sejt A vér megbetegedéseinek 49 százaléka a fehérvérűség, e leukémia valamilyen formája Ez az alattomos betegség a leg­különbözőbb korú embereket támadja meg, és képes néhány hónap alatt elpusztítani szer­vezetüket. A leukémia ellen1 harc a világ orvostudomány' kutatóinak egyik legfontosabb problémája. A leukémiát a lai­kusok a vér rákjának nevezik Igaz-e ez? Ezzel a kérdéssé' fordultunk Joszif Kaszlrszkt,' professzorhoz, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia tagjához, az ismert hematológushoz. — A leukémiát és a ráko' én két teljesen különböző be tőségnek tartom — mondja r professzor. — Egyrészt azért mert a rák a hámszövet meg beteged őse, míg a leukémia ? kötőszöveté. Másrészt, mert e leukémiának vannak enyhébb gyógyíthatóbb formái is, nem olyan veszélyesek, mint c rosszindulatú daganatok. — Sok vitát vált ki, hogy mi okozza a leukémiát. Virus? Va lamilyen sugárzás? Vagy má- egyéb ok? — Véleményem szerint r leukémia genetika1 eredetű be tagság. Ennek egyik igen meg­győző b'zonyítéka volt annal­ti két egypetéjű férfi Ikerpár nak csaknem egv Időben b? következett halála, akik gyér mekkoruktól fogva teljeser més földrajzi, éghallat! körül mények között éltek. Gyskr?r a leukémia egv család több tagiánál is fellép. — Ismert néhány olyan eset hogy a leukémiában menbeie gedirtt egyén há~iálla‘a. pl. ku tyája is ugyanolyan betegség ben szenved, l.ebet e fcltt'c le~n! e krttfí között valamijó’ ÖS’’7-"lO'j'stt — Véleményem szerint sem mi kapcsolat nincs a két meg betegedés között. Soha narr, láttam olyan édesanyát, aki leukémiás gyermekét ápolva maga is megbetegedett volna. Vagy a leukémiás állatokat gyógyító állatorvosoknál serr. tapasztaltam nagyobb megbe­tegedési arányt, mint más fog- 'elkozésú embereknél. A ferto- :é3es megbetegedés feltételezé­sét kizárja az a tény is, hogy előfordult néhány olyan eset, amikor tévedésből leukémiás beteg vérét egészséges vérű be­tegnek adták, s a vér nem oko­zott semmiféle leukémiás pa­raszt. A tudományos vizsgála­tok is azt bizonyítják, hogy a ’eukémla a sejtmagban, a sejt anyagcseréjét és egyéb folya- rrntait szabályozó nukleinsav nolekulában rejtőzik. Ahhoz, rogy a sejt megváltoztassa nor- nális működését, több külön- J böző körülménynek kell össze- " ' itszania. Az orvostudomány azonban 'nnek ellenére sok eredményt írt el. A leukémia több fajtá­ját sikerrel gyógyítják, illetve tok esetben évekkel meghosz- '■ zabbitják a beteg életét. A gyógyításnak két útja vein. Vagy a beteg sejtek megsem­misítése, vagy azok meggyó- tyítása. Mindkét módszerrel císérletezünk, és sikerült több a hatásos gyógyszert találnunk. életet ideiglenesen megmeri enyhüléseket — ml okozza, de gyakran tapasztaltuk, hogy az enyhülés a szervezet egészére kiterjedő gyulladásokkal j_ együtt. Talán ezen az úton el Indulva hamarosan eljön az Idő, amikor az orvos ugyanúgy léphet be a leukémiában szen­vedő beteg kórtermébe, mint manapság a tüdőgyulladásban szenvedő beteghez, zsebében mindössze egyetlen, a biztos gyógyulást jelentő antibiotiku­mot tartalmazó ampullával. Eleonóra Gorbunova, az APN tudományos kommentátora A HIVATALOS naptári ta- , vasz még várat magára, ám szemmel láthatóan hosszab­bodnak a napok, később gyúj. j tunk villanyt, s déltájban, olykor beszökik a zárt ablak j üvegén át egy bágyadt napsu­gár. Ilyenkor mi, nők, óhatat- j tanul a tavaszra gondolunk: j esetleg egy új kosztümre, vagy legalább cipőre, táskára. Mind­ezeknél fontosabb azonban szervezetünk felkészítése az átállásra, a változásra, hiszen a tavaszi megújulás a terme- j űzetnek minden élőre vonat­kozó törvénye. Fogadjuk tuda­tosan, segítsük elő a magunk egyszerű, mégis hatékony esz­közeivel minél zökkenomen- .esebb bekövetkezését. Tavaszi fáradtság néven i tartja számon a köztudat azt1 a jelenséget, melyet ilyenkor, többé-kevésbé mindenki ön- magán tapasztal, s amely bá- ! gyadtságban, fejfájásban, fá- i .adékonyságban nyilvánul ■ meg. Oka a vitaminhiány I az, hogy télen kevesebb a friss tyümölcs, zöldség, kevés a: lapfény, s tél végére a szer-1 vezet már elhasználta minden vitamintartalékát. Igaz: kap- . ható mirelité gyümölcs és sok- ! :éle gyümölcsszorp, narancs és citrom (a téli almáról csal-: utolsósorban szólunk, mert i ilyenkor már csekély a vita-1 mínértéke). Pótolhatjuk azon- | ban a hiányzó vitaminokat nemcsak déligyümölcsből, ha­nem egyszerű és olcsó hazat termékekből. Ilyen elsőrendű vitaminforrás pl. a fekete- retek (vajas, zsíros kenyérre, '.eveshez ízletes kiegészítő, a savanyított hordóskáposzta nyersen, salátának, a nyers oaradicsomlé (ivóié). Ha min­dennap fogyasztunk belőlük, kevésbé sínyli meg szerveze- ‘ünk a «-tavaszi fáradtságot". MÁR A TELI. tél végi nap­fény is a természet megújuló sáliak előhírnöke, s úgy örü- ’ünk neki, hogy olykor meg­feledkezünk a legelemibb óva­tossági rendszabályokról, így aztán az első tavaszi napsugár hatására előbúlnak a tél fo­lyamán elhalványult szeplők. rr.álfcltok. Megelőzhetjük ezi öbbféle módon: pl. kvarc-* • lünk. azaz fokozatosan (na­ponta csak 1 perccel növelve az időt), hozzászoktatjuk bő­inket a gazdagabban áradó 'bolyántúli sugárzáshoz. Széy is a már kora tavasszal »le- 3ült" arc, ám a házi kvarc­lámpa nem mindenki számáré elérhető. Viszont elérhető — mert drogériában kapható — a fényvédő krém, mely meg óv a szeplők rögtöni kiéi üté­sétől : ha ez máris megtörtént, -ük filmezzünk idejekorán, fe­hérítő szereket, pakolást. Cit­romlébe mártott vattával tö­röljük át reggel és este az arcbőrt: de használhatunk e célra kés-en kanható uborka- tejet Is. AM nem a korai szep­lősödé* dl-Ti kíván védefcez ni, annak is be kell kennie az arcát, mivel a kora tavaszi napfény és különösen a szél is szárít. Az este gondosan le­tisztított arcra (arctejjel vág;, közönséges tejjel, tejszínnel töröljük le arcunkat és nya­kunkat) lanolinos krémet te­gyünk éjszakára (ez — a ben­ne finoman eloszlott vízcsep- pek révén — nem folyamatot rétegben vonja be a bőrt, te­hát alvás alatt is lélegezni tud bőrünk). Reggel, munkába in­dulás előtt, mosakodás után is­mételjük meg a krémezést, s enyhén rápuderezhetünk, hogy ne zsíros fényű, hanem matt, hamvas legyen arcunk. Szemünket is óvjuk az erős korai napfénytől napszem­üveggel (havas napsütéses Idő­ben a sugárzás különösen bán­tó!), így kevesebbet fogunk hunyorogni, s kitoljuk a szem körüli szarkalábak megjelené­sének idejét A hajnak, a fejbőrnek egye­nesen jótétemény a napsütés és a szellő, természetesen csalt akkor, ha enyhe (erős szél­ben nem tanácsos fedetlen fő­vel járkálni!). A napsütés fo­kozza a fejbőr vérellátottsa- gát, a hajhagymák működé­sét. Ajánlatos tavaszra 2—3 centit levágatni a hajvégekből, hogy a dauerolástól, tupíro- zástól, kucsmától megviselt hajszálakat jobban érje a nap és a szél jótékony hatása, és gyorsabban megújuljanak. A KÉZ ÉS A LÄB bőre is rendszerint megsínyli a telet még jó meleg kesztyűben, csiz­mában is. Kivörösödik, kiszá­rad, »kifújt« lesz a kéz (és >- láb) bőre. A hócsizma felső pe reme rendszerint vörös karika formájában hagy nyomot a iábíkrán. A hidegtől megvi­selt kezek, lábak gyógyszere a váltóit hideg-meleg fürdőz- tatós, olajozás vagy krémezés Viszonylag olcsón, kimérve kaphatunk a háztartási bol­tokban zsíros Gold krémet, mely semleges és száraz bőrré, arc- és kézápolásra egyképp alkalmas. Korunk orvosi szemlélete nem tartja elegendőnek a szépségápolást pusztán gyári szépítőszsrekkel, hanem az egészség-szépség egységéből kiindulva, a szépségápolást összetett folyamatnak fogja fel, melybe a helyes táplál­kozás é3 a helyes életritmus (munka és pihenés megfelelő aránya), a nyugodt alvás, test­mozgás és sok friss levegő is beletartozik. Ha magunk is így fogjuk fel szépítkezésünk, testápolásunk kérdését, köze­lebb jutunk a jó egészségi ál­lapot, a jó közérzet, s vele a tartós fiatalság megőrzéséhez. B. S. OTTHON L CSALAD Kávé a kanálban Az Ipar időről időre prakti­kus újdonságokkal lepi meg a háziasszonyokat. Az oldódó ká­vépor (Nescafé), nem tartozik ugyan a legújabb »vívmányok« közé, de az a mód, ahogyan 3gy amerikai cég forgalomba hozza, érdeklődésre tarthat zzámot. Kettős falú, porózus tlumínlumból készült kanál lejébe »szerelik ki« a kávé­port, tehát a kanálról csak le kell venni a védőcsomagolást, majd forró vizet tartalmazó csészébe kell meríteni — s né­mi mozgatás után máris kész a kávé! A »kávéskanál« sikerén fel­buzdulva az említett cég azóta már tea-, kakaó-, gyümölcs- és levesporokat tartalmazó kana­lakat is forgalomba hoz, sőt, tervbe vette, bizonyos gyógy­szereknek e módon való »ka- ! nalas« csomagolását is. A palackok halála Az angol háztartások fölsze­relése hasznos eszközzel gya­rapszik: a palackzúzó készü­lékkel. A nyugat-európai or­szágokban az üvegeknek csak nagyon kis hányadát váltják vissza az üzletek (csak a vas­tag falú, begyűjtésre érdemes palackokat), így azok előbb- utóbb a háztartási szemétbe kerülnek, Ez viszont nem tet­szik a szemétbegyűjtő szervek­ III. nek, mivel az üvegek sok he­lyet foglalnak el a szemétben és rongálják a »kukák« belső szerkezetét. Éppen ezért széles körű propagandával igyekez­nek rávenni a háztartásokat, hogy az üvegeket előbb törjék össze az olcsón megvásárolható palackzúzó készülékkel, s csak íz apró cserepeket dobják a szemétgyűjtőbe. Incidens a 192-es magaslaton 6. retné, ha Mao felvenné jna- gára. Arca könnyektől volt Zsákmányukkal együtt a nedves, hangja esedezett. Milyen eredményeket ér-katonák nyugat felé indultak, Kínos pillanat volt, Clark ck el csontvelő-átültetéssel? kifelé a faluból, vissza arra vetett véget neki. Széles mo- — A vérképzést végző csont­velő átültetése sajnos csak az útvonalra, amelyet követ- sollyal elvette a sálat, és Mao niük kellett volna. szájába gyömöszölte. Manuel ,_ . ... ... ,, a Alig haladtak húsz métert, esküvel hitelesített vallomá­doleges gyógyulást biztosit. # amikor kétségbeesett kiáltás fiának szövegében ez áll: Innék oka, hogy az átültetett I.állította meg őket. Mao anyja »Clark azért tömte be a ■sontvelő testidegen anyag lé- < kiáltott, és üldözőbe vette lány száját, hogy ne kiálthas- vén hamarosan elhal, nem tud- i őket. son. Még mindig sötét volt, 'a tartósan biztosítani az egész-p Meserve így vallott a had- ás egyetlen civil sem tartóz- íges vérsejtek képződését. A bíróság előtt: tatott fel bennünket.« Tagam részéről abban látom a »Előbújt az anyja, és mint Az anyát faképnél hagyva megoldást, hogy megtaláljuk a várható volt, sírva fakadt, újra menetelni kezdett az os#- stegsíg kifejlődésének az D '*|' meri^ el! ~ mondtuk tag, Maót lökésekkel nógatva, ,>kát és mechanizmusát, vala- nfc'.í ' .. hogy tartsa a lépést. S alig mint azokat az okokat melvek Az any® ~r rocm<:lta Erik- maradt látótávolságon kívül a ’vakranátmeneti '~ eg? éá Í8lu' amlkor Ma™e1' .yakran átmeneti enyhülést ( nagy igyeitezettel tört előre, azért, hogy tűhegyen Clarkon okoznak és így a betegség éve-# Lihegve érte be a katonákat, kioldotta Mao kezelt, lecsúsz­.ug elhúzódik. Egyelőre nem g mutogatással tudtunkra ad- tatta hátizsákját a váUáról, ós tudjuk, hogy ezeket — a beteg rta hogy a sál Maóé és sze- a lányra rakta. Q III. FEJEZET Az öt férfi és Mao kimért léptekkel rótta az utat. Me- serve akarta így, mert már ragyogva felkelt a nap, s éle­sen rajzolta ki a tájon a kü­lönös társaság körvonalait, »Szép vidéken haladtunk «- mondta Eriksson. — A hegy­vidék egyik fennsíkján jár­tunk, körülöttünk a zöldes pá­rában mindenütt alacsony hegyvormiatok. Alattunk egy völgyben kanyargó» patak, két oldalán rizsföldek, és onnan aprónak látszó gátak. A zöld szín legkülönbözőbb árnyalatai közt mentünk előre, de átvág­tunk kopár részeken is. lát­ott napalm barnította meg a talajt. A táj igen változatos volt. Egy darabig nyílt terü­let, aztán meg sűrű tüskebozó­tok tépték a ruhánkat, alig láttuk benne egymást.« Nyolc óra lehetett, mikor Meserve félórás reggellszüne- tet engedélyezett. Mao szájából kivették a sá­lat, de enni nem adtak neki Mikor Meserve észreyette, hogy a lánynak ptrosiik az arca, meg hogy köhög, egy aszpirint adott neki. Egész reggel csak egyetlen harci cselekményre került sor; de az Is hiábavalónak bizo­nyult. Ahogy Rafe lebámult a völgybe, úgy látta, mintha egy vietnami állna a folyóban, helybeli viseletű szalmakalap­pal a fején. Azt gondolván, hogy egy Vietkong-katonát lát, ráeresztett néhány soro­zatot M—16-osából, Aztán ki­derült, hogy a célpont volta­képpen egy hentergő vízibi­valy fara. Az állat kiemelke­dett a sekély patakból, és or­mótlan rémülettel elügetett a szemünk elől. Rafe megszeg­te a szükségtelen lövöldözést tiltó parancsot, megerősítve Eriksson megfigyelését, hogy nyílt terepen keveset számí­tanak a tervek, és a legjobb osztag is csak elméletben al­kotott katonai egységet. »Mindnyájan azt tettük, amit éppen kellett.« Meserve nem szólt Rafe-re, a többiekre sem szólt, ahogy az Idő előrehaladtával hason­ló hanyagságot követtek el. Mikor kihallgatásán felelős­ségre vonták, amiért nem vet­te figyelembe parancsnoka utasítását, ezt mondta: — Uram, legtöbbször mind­nyájan egvet értünk parancs­nokunkkal. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. február M.

Next

/
Thumbnails
Contents