Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
Statisztika a múlt évről Nőtt a termelés, javult a termelékeny Beruházásokra tíz százalékkal többet költöttek a múlt évben Somogybán, mint egy esztendővel korábban, s ezzel együtt a decemberben lezárult harmadik ötéves terv időszakában tízmilliárd forintot fordítottak ilyen célokra. A statisztikai jelentések szerint a múlt évben nőtt az állami beruházások nagyságrendje, s ez annak az eredménye, hogy nagyobbak voltak a vállalatok lehetőségei: nagyrészt ugyanis •aját forrásból fedezték ezeket a költségeket. A szövetkezeti szektorban pedig — éppen amiatt, hogy csökkent az állami támogatás, szűkösek voltak a hitel igénybevételének lehetőségei — kevesebbet fordítottak beruházásra. A harmadik ötéves terv időszaka alatt beruházásra költött tízirtilliárd forint egy harmaddal nagyobb a megyei előirányzatnál, s ennek a pénznek a nyolcvan százalékát a szocialista szektor használta fel. A felhasználás során több gond is adódott: nőtt a feszültség a beruházási és a kivitelezési lehetőségek között, hosszú ideig tartott egy-egy beruházás megvalósítása, s emiatt jelentős összeget nem tudtak elkölteni. A múlt évi beruházások is a termelés bővítését segítették. A minisztériumok irányítása alá tartozó üzemek termelése több mint 12, a tanácsi vállalatoké 2, a szövetkezeti üzemeké pedig 17 százalékkal haladta meg az 1969-es esztendőt. Nőtt a termelékenység is. Az emelkedés jelentős, hiszen az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7, az egy munkaórára jutó pedig 8 százalékkal emelkedett. A statisztikai jelentések szerint a megye ipara a 12 százalékos termelésnövekedés hatvan százalékát a termelékenység emelkedésével érte eL Ez a kedvező jelenség azonban nem vonatkozik az építő’ iparra: itt 3—4 százalékkal csökkent a termelékenység. Ez már 1969-ben is így volt, s ennek a két évnek a kedvezőtlen termelékenységi mutatói erősen közrejátszottak abban, hogy a harmadik ötéves terv időszaka alatt az országos átlagnál kisebb mértékben, mindössze 3—4 százalékkal nőtt az építőipar termelékenysége. (Bár a megye szocialista iparában az öt év alatt tizenkét százalékos ez a mutató, mégis lassúbb volt a termelékenység emelkedése, mint azt a terv célul tűzte ki.) Az építőipar termeléscsökkenésének okait a múlt évben a statisztikusok abban látták, hogy az első félévben az éves előirányzatnak több mint húsz százalékát nem kötötték le szerződéssel, ugyanakkor 4 százalékról 16 százalékra nőtt az elutasított építési igény. Kevesebb volt a szükségletnél néhány építési anyag is. Növelte a gondokat, hogy az előirányzatnál kisebb volt a gépesítés üteme az építőipar- bein. A magasépítés gépesítésének fokozására négymillió fo-, Növeljük a szarvasmarha-állományt A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése népgazdasági érdek. Ez az ágazat adja a mezőgazdaság bruttó termelésének 12 százalékát, az állattenyésztés termeléséből pedig 30 százalékot meghaladó arányban részesedik. A negyedik ötéves terv az állattenyésztés termelésének 23,6 százalékos növelését irányozza elő, ezen belül a szarvasmarha-ágazat több mint 16 százalékkal szerepel. Ez a tervezett növekedés szükségessé teszi a tejtermelés és vágómarha-termelés növelését is. A termelőszövetkezetekben most folyik az 1971. évi termelési tervek készítése. Jó, ka ezeket a célolcat, ezeket a -feladatokat ismételten számba veszik a tervet készítő szakemberek. Egyetlen közös gazdaságnak, termelőszövetkezetnek sem közömbös, hogy a következő években miként alakítja ki szarvasmarha-állományát, a tej- és a hústermelés nagyságát. A cél elérésének elsődleges feltétele, hogy mind a közös gazdaságokban, mind a háztáji gazdaságokban emelkedjen a 'szarvasmarha-állomány. Ennek pedig egyetlen módja az, ha a gazdaságok a meglévő terryészérett üszőállományukat befedeztetik és leelletik. Ha csak dnnyi üszőt elletnek, amennyi a tehénállomány utánpótlásához szükséges, akkor több szaporulatot elérni nem lehet, és így az ötéves tervben előírt 11 százalékos vágómarha-termelés növelését sem lehet teljesíteni. A több borjú nemcsak a hazai húsellátás javítását szolgálja, hanem az igen fontos — és hasznos — húsexport emelését is. Az üszők elletésének másik fontos és nagy előnye abban rejlik, hogy saját termelésük alapján tudja az üzem kiválogatni azokat az egyedeket, amelyek a tehenek utánpótlására felhasználhatók. Ha például 100 tehén után 30—32 üszőt leelletnek a nagyüzemi gazdaságok, akkor ezekből már 10—12-t ki lehet selejtezni, és még mindig marad annyi elsőborjas tehén, amenynyi az utánpótláshoz szükséges. így ez a módszer nagyobb lehetőséget ad,a legjobb egye- dek kiválogatására. A tervek, az elképzelések most öltenek végleges formát a gazdaságokban. A üzemeknek messzemenően érdekük, hogy az előbb említett módszer adta lehetőségeket körültekintően elemezzék, s adottságaiknak megfelelően éljenek vele. Dunai Imre, az Észak-somogyi tsz-szövetseg munkatársa irintot terveztek tavaly: ennek alig több mint a fele valósult meg, az is jórészt a második félévben. Ez a helyzet a negyedik ötéves terv indulásakor az építőiparban annak ellenére, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a termelés mintegy hetven százalékkal nőtt. Igaz, ebben a szövetkezeti szektor nagyarányú fejlődése jelentős szerepet játszott. Az iparban a termelés növekedésének jó alapot biztosított, hogy 1969-ben több új vállalatnál fejezték be a rekonstrukciót, s a múlt évben olyan nagy jelentőségű üzemek kezdték meg a termelést, mint a budapesti Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyára, vagy a Videoton tahi telepe. A termelés növelésére ösztönözte a vállalatokat az is, hogy áruik iránt nőtt a kereslet. A megye termelőüzemeinek részesedése nőtt a belkereskedelmi forgalomból és az exportértékesítésből is; a tavalyinál több árut adtak el. Hatással volt a termelésnövekedésre az is, hogy javult a munkaerő-gazdálkodás. Igaz, ebben a szabályozók módosítása is jelentős szerepet játszott Azoknak az üzemeknek egy része, amelyek a mezőgazdaságból származó nyersanyagot dolgozták fel tavaly — a rossz termés miatt —, kevesebbet kapott a szükséges mennyiségnél. A harmadik ötéves terv időszakában ennek ellenére ötvenöt százalékkal emelkedett a termelés az iparban. Ez évi mintegy tízszázalékos emelkedést jelent: jóval nagyobbat, mint az országos hatszázalékos átlag. A legnagyobb termelés- növekedést a tanácsi és a szövetkezeti ipar érte el, s ez ellensúlyozta a minisztériumok irányítása alá tartozó vállalatok nyolcszázalékos lemaradását is. Az áronban örvendetes jelenség, hogy a termelésnövekedés összhangban volt az öt év alatt a piaci igényekkel. Ennek következtében 1968-tól egyre közelebb került egymáshoz a termelés és az értékesítés üteme. Lászlómajoriak Böhönyén A lászlómajoriak egy csoportja. Érkeznek a gazdák a közgyűlésre. Megjöttek a lászló- rhajoriak is. A zárszámadás ünnep, új falusi ünnep, közösen üljk meg. Lászlómajoriak és böhönyeiek egy családban, egy teremben. Az eredmény nem titok, örömteli meglepetés, de a közgyűlés előtt már mindenki tud róla. Több miht 81 forintos kereset jut egy tízórás munkanapra, s az évközi 80 százalékos előleg után most kifizetik a 20 százalékos kiegészítést. Rossz év után rekorderedmények. Az egyesülés utáni első zárszámadó közgyűlésen minden eddiginél jobb, nyugodtabb a hangulat. De ne vágjunk a dolgok elé, hiszen a lászlómajoriakkal még a közgyűlés előtt beszélgettünk. Gondolatok, vélemények, tervek és vágyak hogyan találkozhatnak, ennek érzékeltetésére a későbbiekben zárójelbe teszem Szabó Kálmán elnök beszámolójának egyes részleteit, amelyek a mi beszélgetésünk után, a tagság előtt hangzottak eL — Kis szövetkezet volt az Üj Barázda, a közös szántónk területe nem érte el a 600 holdat. Iskolavégzett szakembert nem bírt el az ekkora gazdaság ... 1 (»Nem kell szégyenkeznünk az eredményeink miatt, pedig a rossz időjárás mellett növelte a problémákat az is, hogy az egyesülés után új feladatok előtt álltunk. Ez az egyesülés mindkét szövetkezetnek előnyére vált, a lászlómajoriak beilleszkedtek egy kialakulóban levő nagyüzembe, amelynek jövője van, s amit a _ kis szövetkezetükben nem érhettek el — az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztését —. arra most mód nyílik..«) — Ügy látjuk, hogy itt megtaláljuk a számításunkat. Megbecsülnek bennünket, semmilyen hátrányunk nem származik az egy évvel ezelőtti elhatározásunkból, sőt többet keresünk, mint régebben. Megszűntek a kezdeti nézeteltérések ... (»Nehezítette a munkát néhány olyan probléma, amely sem a termelésből, sem pedig a szervezésből •lem származik, inkább a tagok nézetkülönbözőségéből eredt. Ezt is silcerült úgy megoldani, hogy — érzésem szerint — a legnagyobb egyetértés alakult ki a vezetőség és mindkét tsz tagjai között.«) — Azt hiszem, eredményesen dolgoztunk. A majoriak kivették a részüket a munkákból, s nekünk is részünk van abban, hogy ilyen sikeresen Bolla Elemem«* 8000 építő képviseletében tanácskozott az építők szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Tartalmasabb lett az elmúlt négy évben a somogyi építő- és építőanyag-ipari vállalatok szakszervezeti bizottságainak munkája. A termelést segítő és az érdekvédelmi tevékenységük egyaránt javult. Erősödött a vállalatoknál az üzemi demokrácia — állapította meg tegnapi tanácskozásán az építők szakszervezetének küldöttértekezlete, s határozatában e tevékenység további segítésére kötelezte az újonnan megválasztott tizenöt tagú megyei bizottságot. A NYOLCEZER munkás képviseletében tanácskozó küldöttértekezleten részt vett és felszólalt Juhász Ottó, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára, Kovács Béla, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és dr. Szerényi János, az SZMT titkára is. Az elmúlt négy évet — hangsúlyozta az építők szak- szervezete megyei bizottságának beszámolójában dr. Fonal János titkár — a termelési folyamatok gépesítése, az előre gyártott elemek térhódítása, az építőipar szerelő jellegének erősödése jellemezbe. Az építőipar termelése 25, a téglaiparé 23, a kavicsiparé pedig 184 százalékkal nőtt ez idő alatt. Ebben a munkában fonT tos szerepet vállaltak a szak- szervezeti bizottságok is. A tervkészítésben, a közgazda- sági szemlélet kialakításában és az üzemi demokrácia megteremtésében a vallalat gazdasági vezetőivel együtt dolgoztak, Az is igaz, hogy egyes területeken meg nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek az üzemi demokráciát tovább szélesítették volna. Ennek egyik oka az. hogy törekvéseinek megvalósításában nem mindig kapott a vállalatok vezetőitől hathatós támogatást a szakszervezet. Egyes vállalatoknál a munkaverseny szervezését kizárólag szakszervezeti feladatnak tekintik. E helytelen szemlélet rányomja bélyegét a munka- versenyekre. A tapasztalatok szerint az elmúlt időszakban a brigádmozgalom nemcsak létszámban, hanem tartalmában is erősödött. S — különösen az utóbbi két esztendőben — javult az újítók munkája is. Sok szó esett a küldöttértekezleten a szakmunkásképzésről. Ennek fejlődését nagymértékben akadályozza a személyi és a tárgyi feltételek hiánya: elavult a tanulóiskola, és a kicsi kollégium miatt az ezer építőipari tanulóból mindösz- sze száznyolcvanat tudnak itt elhelyezni. A negyedik ötéves terv 13 milliárd forint értékű építőipari beruházásának megvalósításához pedig sok egyéb mellett jól képzett szakmunkásokra is szükség van. A megyei bizottság beszámolója a vállalatok bérgazdálkodását úgy jellemezte, hogy az 1968-at követő bizonytalanság után az utóbbi két évben sokat fejlődött, s ennek következtében az építőipari dolgozók reáljövedelme meghaladta a harmadik ötéves tervben előirányzott fejlődési ütemet. Ennek ellenére az 1968- ban megállapított bérszínvonal miatt még mindig alacsonyabb az átlagnál. Vannak feszültségek a megye építőipari vállalatai között is. A küldött - értekezleten vetették föl, miért engedi meg a szakszervezet, hogy a, különböző vállalatoknál azonos munkáért más-más bért fizessenek. Az elmúlt négy év alatt bevezették a vállalatoknál a csökkentett munkaidőt. A kiesett idő pótlására tervezett műszaki intézkedések azonban csak részben valósultak meg, s ez az egyik oka. annak, hogy nőtt a túlórák szama. Tavaly az előző évinek kétszeresére emelkedett az építőiparban, az építőanyag-iparban pedig megháromszorozódott. Ennek természetesen oka az árvíz és a múlt évi rossz anyagellátás is. Az indokolt túlórák elismerése mellett — mondták a küldöttértekezleten — törekedni kell a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére. Ebben is, és a vállalat egészét érintő kérdésekben párbeszédet kell folytatni a gazdasági vezetőknek a munkásokkal. Nem elég csak igazat adni a dolgozóknak — mondta felszólalásában Juhász Ottó, a központi vezetőség titkára —, hanem az igazuknak megfelelően intézkedni is kell. A négy év munkáját értékelő beszámoló arról adott számot, hogy javult a munkások szociális ellátása, de felhívta a figyelmet többek között arra, hogy Somogy egyetlen épi- tő- és építőanyag-ipari vállalatánál sincs főfoglalkozású üzemorvos. E FELADATOK megoldásával az újonnan megválasztott megyei bizottságot bízta meg a küldöttértekezlet. Az építők szakszervezete Somogy megyei bizottságának elnökéül Horváth Istvánt, az Állami Építőipari Vállalat dolgozóját választották, titkárnak pedig ismét dr. Fonai Jánost. Tegnap tartották a Pedagógusok Szakszervezetének küldöttértekezletét a megyei könyvtár igytermében. Erről holnapi számunkban közlünk tudósítást. K. I. zárulhatott a múlt év. Egyesült szövetkezetünk országosan első lett tavaly a dohány- termesztésben, s az' egésznek a télét, tizenkét és fél holdat mi, lászlómajoriak termeltük. Többnyire a lakóhelyünk közelében dolgozunk, de ha máshol van ránk szükség, elvisznek bennünket, nem Gelencsér János k®U gyalogolni. Villanyunk van, bekötő utunk talán az idén lesz... Azelőtt, kicsiben mindennel foglalkozott a mi szövetkezetünk, most az egyesülés után tehenek meg sertések vannak nálunk. A bekötő út elkészülte után sertésfiaz- tató épül, úgy hallottuk, és üszőnevelő, s akkor már autóbusz is könnyíti majd a lászlómajoriak közlekedését... (»Fejlesztést tervezünk c sertéstenyésztésben, és a hizlalásban, bővítjük a fiaztatói Előreláthatólag Lászlómajor- ban, vagy társulásos alapon sertéskombinátot létesítünk .. ■ A közeljövőben sor kerül a lászlómajori bekötő út megépítésére.«) Lezártak egy évet, újat kezdtek a böhö- nyei Szabadság Termelőszövetkezetben. Akikkel' beszélgettem: Bolla Elemérné, Bacsót Ferencné, Gelencsér Jánop és még sokan mások Lászlómajorból. Kedélyes emberek, elégedettek a mával és nagyon bíznak * a holnapban. Ezt a bizakodásukat elmondták nekem a beszélgetés során, és egy-két órával később felszólalásukban, az egyesült szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Bácsai Ferencné így beszélt a tagság előtt: — A lászlómajoriak nevében mondok köszönetét a szövetkezet vezetőinek. Jólesett, hogy elismerően szólt a beszámoló a mi munkánkról is. Nem szabad csodálkozni azon, ha olykor a »szavak kilépnek a medrükből«, mert úgy van az rendjén, hogy ha valahol probléma van, mindjárt ki kell mondani, meg kell beszélni. Elégedettek vagyunk a vezetőinkkel, látszik és a beszámolóból is érezhettük, hogy nem csalódtak a lászlómajo- riakban... Nem csalódtak egymásban. S ezen a napon, az első közös zárszámadást kihirdető közgyűlésen, ha lehet, még közelebb kerültek egymáshoz a fászlómajoriak és a böhönyeiek — együtt örültek a közös sikernek. Hatvannyolc család é’i Lászlómajorban. Jó biztosítékinak látszik ez az összefogás ti következő esztendőkre. Hernes/ Ferenc Bácsi Ferencné SOMOGYI NÉPLAP Srerda, 1971. február 17. B
