Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

DICSÉRET ß MUNKÁÉRT 'Tolt a paragrafusban Folytatják a raktárfejlesztést 4 Somogy-Zala megyei Éleim‘szer és Vegyiáru Nagy ke. eskedelmi Vállalat tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács vb Eddigi tevékenységéért, Somogy ellátásának megszer­vezéséért, a kishatármenti áru­csere-forgalom megszervezé­séért tegnapi ülésén dicséret­ben részesítette a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a Somogy—Zala megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalatot. A húszéves vállalat az el­múlt években jelentős fejlesz­téseket hajtott végre: korsze­rűsítette raktárait, bővítette áruválasztékát, s a múlt évben egymilliárd 390 millió forintos forgalmat ért el. A negyedik ötéves tervben 65,5 százalékos forgalomemelkedéssel számol a vállalat, s ezt az áruválasz­ték növelése nélkül nem lehet elérni. A hagyományos élelmi­szer- és vegyiáru cikkek mel­lett egyre inkább előtérbe ke­rül az úgynevezett ABC-profil. Ez pedig elsősorban a kisebb boltoknál: jelent nagy segítsé­get. Elmondták a vb-ülésen, hogy egy boltnak ahhoz, hogy megfelelő választékot biztosít­son, ötvenkét vállalattal kelle­ne tárgyalnia. Ez gyakorlati­lag megoldhatatlan feladatot jelentene — a nagykereskedel­mi vállalat segítsége nélkül. E segítség előfeltétele pedig a megfelelő raktárhálózat ki­építése volt: megszüntették a kicsi, elavult raktárakat, s 1964 —1970 között jelentős fejlesz­tést hajtottak végre. Ezek ko­mi Somogybán a legnagyobbak közé tartozik a siófoki, a ba- latonboglári. A múlt évben ki­telepítették a városból a ka­posvári vegyi fiókot is. A fej­lesztési célkitűzéseket tovább, folytatják. Az idén Balaton- bogláron elkészül a két — ösz- szesen 1200 négyzetméter alap- területű — raktárcsarnok. Vasvázas szerkezettel ugyan- ilyet építenek Siófokon. Bar­cson hatszáz négyzetmétereset építenek megfelelő szociális helyiségekkel, Kaposváron pe­dig kialakítják a központi iro­daházat. A mostani tervidő­szak legnagyobb fejlesztési el­képzelése a 8000 négyzetméter alapterületű, 38—40 millió fo­rintos költséggel épülő fiók. A kétszáznál több munkást fog­lalkoztató vegyi és élelmiszer- fiókot úgy tervezik, hogy a legmodernebb gépekkel sze­relhessék föl. A pénzügyi fede­zete azonban még nincs meg ennek. A vállalat saját pénze mellé bankhitelt kíván fölven­ni, s központi támogatást is kér. Nem megoldhatatlan — mondták a végrehajtó bizott­sági ülésen —, hogy segítsen e nagy program megvalósításá­ban a város és a megye is. A végrehajtó bizottsági ülé­sen elhangzott vita alapján Böhm József vb-elnök így fo­galmazta meg a testület véle­ményét: »Üzletpolitikájáról el lehet mondani, hogy rugal­mas, dinamikus. A saját érde­kei mellett szem előtt tartja a vásárlókét is.« Molnár Károly, a Belkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője a vállalat tevé­kenységét jellemezve kiemel­te: »Figyelembe veszik, hogy mit tanácsolnak az irányító szervek, de odafigyelnek a vá­sárlók igényeire is. A vállalat kereskedelempolitikáját jól jellemzi az a tény, hogy ami­kor árengedményt kapott a szállítóktól, azt nem vette le többlethaszonként, hanem a vásárlóknak is engedményt tett. Az a tevékenység pedig, amelyet a Balaton-parton ki­fejtenek, nem más, mint sok­rétű szolgáltatás. A déli part ellátásának egyik igen fontos tényezője a vállalat tevékeny­sége. Sokkal szegényebb lett volna az árukínálat, ha a vál­lalat nem foglalkozik a kisha­tármenti árucsere-forgalom­Ösztönző bérezés Somogy szentpálon ELÉRKEZETT A SZÁMVE­TÉS IDEJE megyénk termelő- szövetkezeteiben. Milyen ered- ( ményeket, milyen kudarcokat hozott az I970-es esztendő? Erről beszélgettünk Mohácsi Barnával, a somogyszentpáli Béke Termelőszövetkezet fő- agronómusával. ■— A tavalyi gazdasági év a tervnek megfelelően sikerült Ehhez hozzájárult az is, hogy a mi szövetkezetünkben a dí­jazásnak több formája alakult ki. Munkaegység is van, kész- pénzfizetés is. A különböző területeken a díjazás más és más. Aki több időt dolgozik a tsz-ben, annak magasabb a bére. Bevezettük az ösztönző bérezést. Komplexbrigádot szerveztünk, melynek tagjai minden munkát elvégeznek, bármi legyen is az. Aki közü­lük húsz napot ledolgozik, minden munkaegységre tíz forint pluszt is kap. Ez ösz­tönző hatású, úgy tapasztal­tuk. A fogatosok például ré­gebben keveset dolgoztak a közösben. A háztáji kötötte le őket, még a szomszédos Bala- tonnagybereki Állami Gazda­ságba is elmentek füvet ka­szálni, hogy biztosítsák a ta­karmányt. A termelőszövet­kezeteket az a veszély fenye­gette, hogy a fő időszakban lesz kevés a munkaerő. Azt ve­zettük be, hogy huszonöt meg­szerzett munkaegységig a já­randóságokat kapják. Minden ezen felüli munkaegység húsz forinttal többet ér. így tettük őket érdekeltté a munkában. A tervezett munkaegységérték egyébként harminc forint volt. Egy nap alatt másfelet, kettőt is megszerezhetnek. Aki csak akkor jött, ha »ráért«, a ter­vezett munkaegységértéket kapja. Elmondhatom: egyre több ember »ér rá«. A tízórás munkanapra hetven forint jut. Ez az átlag. — Volt-e más hatása is a nagyobb kereseti lehetőség­nek. az ösztönző bérezésnek? — Igen. A munkafegyelem is javult. A dolgozókból állan­dó dolgozók lettek. Tagok, akiket szabadság is illet. Meg­szűnt a fejetlenség. Már nincs olyan gondunk: ki végzi el az aznapi munkát. Mert régebben megesett, hogy munkakezdés­kor nem jelentkezett elég em­ber. Most már előre bejelen­tik, ha valamilyen dolguk akad akár otthon, akár más­hol. A háztájiban is megszűnt a különbség. Most körülbelül mindenki ugyanannyi állatot tart — Milyen változásokat terveznek az I97I-es évben? — A cukorrépa vetésterülete lesz nagyobb. Az idén gépeket veszünk. 350 000 forint kamat­mentes hitelt kapunk a cukor­gyártól. Eddig nyolcvan hol­don termesztettük ezt a nö­vényt, az ősszel már százhúsz­ról takarítjuk be. A pillangós takarmányok területe is nö­vekszik. Az állattenyésztés fejlődésében is érezhető a cu­korrépatermesztés intenzíveb­bé válása. 1966-ban még csak 450 szarvasmarhánk volt, 1970- ben már kilencszáznál is több. Az idén ez a szám még na­gyobb lesz. A szakosított te­lepünk épülget, két darab száz férőhelyes istálló már készen van, két borjúnevelő is várja már a betelepítést A tsz bri­gádja fölépítette a negyven­hét férőhelyes elletőt is. Eb­ben az évben a szociális épü­letek megvalósítását tervez­zük. Központi tejház és még egy százas istálló megépítése is ennek az évnek a feladata lesz.' Reméljük, hogy megkap­juk hozzá a szükséges hitelt. Kedvező helyzetben vagyunk, hiszen a megépítendő épületek száma kisebb a már megvaló- sítottakénál. Meg akarjuk kez­deni a tbc-mentesítést is. Jú­nius 30-ig ennek be is kell fejeződnie. A község szarvas­marha-állománya már nega­tív. Export szempontokat fi­gyelembe véve nem mindegy, hogy fertőzött vagy mentesí­tett állatokat hizlalunk. A ser­téstenyésztés korszerűtlen épü­letekben folyik. Ebben az év­ben megkapjuk a két forint többletet a sertések egy-egy kilója után eladáskor, mert rossz körülmények között hiz­lalunk. A lehetőségekhez mér­ten természetesen ennél az ágazatnál is volt fejlődés. 1966-ban még csak nyolcszáz sertést adtunk el, tavaly már ezerhatszázat, éppen a négy év előttinek a kétszeresét. Első­sorban a technológiát igye­keztünk korszerűsíteni. A JOBB EREDMÉNYEK el­érésében sokat segített állat- tenyésztésünkön az üzemi ál- 1 alorvosunk. dr. Berényi Sán­dor és Kovács Zoltán, a szarvasmarhatelep vezetője Bízunk benne, hogy ebben az évben is előrelépünk. E. L. mal« A múlt esztendőben ezen a csatornán keresztül 650 000 dollár értékű áru került a me­gyébe. Ebben az évben már másfél millió dolláros forga­lomra számítanak. Az eredmények mel­lett természetesen gondok is akadnak. Az egyik ilyen a szállítás megszervezése. A nagy tömegű áru egy részéi bérelt kocsikkal szállítják, s a végrehajtó bizottság úgy ítél­te meg, hogy a zavartalanabb ellátás érdekében többet kell segítenie a Volán 13. sz. Válla­latának is. K. I. Szakszervezeti küldöttértekezlet a megyeházait A MEGYEHÁZA nagytermé­ben tegnap reggel hatalmas címer fogadta az érkező kül­dötteket. Az elnökség feje fö­lött fekete könyvön arany pa­ragrafus jel, s benne egy író­tól!. A közalkalmazottak jel­vénye. A megyei küldöttérte­kezletet Tóth János, a városi tanács vb-elnökhelyettese nyi­totta meg, s miután az elnök­ség tagjai, köztük Szabó End­re, a Közalkalmazottak Szak- szervezete Központi Vezetősé­gének titkára, Szikszai László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Pusztai Ferenc, az SZMT megbízott vezető titkára és dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára elfoglalták helyüket, dr. Fenyvesi János, a közalkalmazottak megyei bi­zottságának titkára egészítette ki a negyvenhárom oldalas je­lentést Négy év munkájának értéke­lését terjesztették a VI. megyei küldöttértekezlet elé,- s 4354 szakszervezeti tag nevében hetvenkét küldött hallgatta vé­gig a beszámolót A hozzászólásokból kiderült hogy melyek a szakszervezet legégetőbb és legfontosabb fel­adatai. Dobot Tibor, a társada­lombiztosítás szolgáltatásainak alakulásáról szólt, míg dr. Bor­sos Dezső a közalkalmazottak alacsony fizetésének rendesé sét sürgette. Hasonló gondok­ról beszélt dr. Németi László is, aki ezt a kérdést a köz­igazgatós korszerűsítésének időszerűségével hozta kapcso­latba. Hangsúlyozta az iroda- és az ügyvitelgépesítés pontos­ságát, s ezt azzal a statisztikai számmal támasztotta alá, mely szerint tanácsaink tavaly egy­millió 200 ezer üggyel foglal­koztak! Pusztai Ferenc a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak nevében a szakszervezetei: és a negyedik ötéves terv kap­csolatáról szólott. Dr. Kassai János a tanácsi dolgozók élet­éé munkakörülményeinek vál­tozásáról számolt be, míg Bo- zsó Istvánná a nők helyzetévei és megbecsülésével kapcsolat­ban emelt szót, s kérte, hogy minél előbb vezessék be a sza­bad szombatot. Szikszai László a megyei pártbizottság üdvözletét tolmá­csolta az értekezletnek. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti munka központ­jában mindig az ember álljon. A Közalkalmazottak Szak- szervezete Központi Vezetősé­gének üdvözletét Szabó Endre titkár továbbította a somogyi küldötteknek. Hozzászólásában a szakszervezetek soron kö­vetkező feladatait, a dolgozók szakmai továbbképzésének fontosságát és az ügyfelekkel való kulturált viselkedés köve­telményeit fejtette ki. Elmond­ta, hogy a szakszervezet veze­tői nem tartják kielégítőnek a jelenleg képzési rendszert, s egy szakszervezeti vezetőképző intézményt igyekeznek létre­hozni. EZUTÁN , került sor a me­gvet bizottság, a S2ámvizsgáló bizottság és a küldöttek meg­választására. A közalkalmazot­tak megyebizottságának elnöke Cziráki Ferenc, titkára dr. Fenyvesi János lett. Az érte­kezlet kilenc tagot delegált az SZMT megyei küldöttértekez­letére, míg a közalkalmazottak országos értekezletén tizenhár­mán képviselik Somogyot. S. G. Gyermekjáték műanyagból Ádándi kincskeresők Gyertneklapá- tokat, homoko­zó garnitúrá­kat, mérőszalag tokokat készí­tenek a nagy- berényi Űj Ba­rázda Tsz mű­anyagüzemé­ben. Márciusra 24 000 kis lapá­tot és 10 000 homokozó gar­nitúrát szállí­tanak. 200 ezer pár műanyag szandált gyár­tanak a Kéz­műipari Vál­lalat részére. A siófoki »expressz-' megke­ményedett ülőkéin két atyafit hallok beszélgetni. A kisüsti erejét elismerik, de szaksze­rűen megjegyzi egyikük, hogy — Jóska azért még egy leeresz­tést elbírt volna... A másik védelmébe és ke­zelésbe is veszi a háromdecis tartalmát: — Azért jobb, mint a víz, sokkal jobb! A falu irdatlan hosszú fő­utcája végén, lenn a Kop- pány-partan, szélesre taposott gyalogút. Az út végén egy há- rommétemyi acélcső feketéi­nk: a kút. Az egyetlen műkö­dő, mélyfúrású közkút a köz­ségben. A folyton csobogó csa­pon ujjnyi vastagon csorog Ádánd kincse, az egészséges, jó ivóvíz. Kudarcok és remény Jórészt igazolni látom a pá- linkázól: véleményét, amikor a takaros tanácsházán Mater Jó­zsef vb-elnök elém tár egy víz- beszerzési tanulmányt; olda­lain 8 fúrás adataival. Az arány elszomorító, csak négy működik úgy, ahogy, s a kiter­melt víz alig száz liter percen­ként. — Két évvel ezelőtt nagy vá­rakozással lestük a Koppány- partot. A megyei tanács fúra- tott egy kutat, sajnos — bő ho­zama ellenére — egyelőre nem tudjuk semmire használni, ma­gas a hőfoka és kénes, sós összetétele miatt. Amint erőnk futja, egy kis fürdőmedencét táplálunk vele — panaszolja az elnök. — Most ismét a megye sie­tett segítségünkre, a három­százötvenezer forint támoga­tásból ismét megindult egy fú­rás. Szinte ez az utolsó r emé­nyünk, hogy a falu áldatlan ■vízellátási helyzetén változtas­sunk — teszi hozzá remény­kedve. Űjabb gyalogtúra; a tsz-ma- jor — aiiod a fúrósok dolgoz­nak — jó két kilométer a falu­központtól. Víz! Víz! Az épületek között messzi­ről feltűnik a fúróárboc, majd a Vízkutató és Fúró Vállalat piros-fehér lakókocsija. Pará­nyi patak kanyarog itt Az erecske forrását a torony aiatt találom; a béléscsőközből tör fel a víz! A motorok hallgat­nak, tehát saját nyomásától. A melegedőbódéból Sliszka Ba­lázs, a kaposvári üzemvezető­ség fúrómestere lép ki. — Sajnos, kisebb üzemzavar miatt állunk pillanatnyilag. De tessék megnézni ezt a füzetet — mutatja naplóját »A máso­dik rétegpróba is eredményes; a 97 és 140 méter között elhe­lyezkedő 3 rétegből kitermelt vízhozam 370 liter«. , — És a minőség? — Kérem, ez is átlagon fe­lüli. Itt az Országos Közegész­ségügyi Intézet gyorsvizsgálata — »vas 0,8, dórid 0,85, ke­ménység 14, hőfok 17 fok, em­beri és háztartási célra egy­aránt alkalmas«. Különben itt egv pohár, tessél: kipróbálni — biztat a mester. Kipróbáltam. Tiszta, kelle­mes ízű, jó víz volt. — Gratulálunk — nyújtot­tam kezet, és további Jó sze­rencsét szakmabeli köszöntés­sel búcsúztam az ügyes fúró- soktóL Mert azok. Itt a magas fennsíkon ennyi és ilyen víz ez igen! A fúrómester szerin • még több is lehet — ju< eszembe a visszaütöm Meglelték Ádánd kincsét.. V. F. Több védőruha, nagyobb nótksesik a mezőgazdaságnak A mezőgazdaság növekvő igényei, a korszerű termelésre való törekvés újabb és újabb feladatokat állít a hazai gép­gyártás és a külkereskedelem elé. Ennek megfelelően válto­zik a megyénk termelőszövet­kezeteibe és állami gazdasá­gaiba évről évre érkező erő- és munkagépek összetétele is! Mint azt a Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Válla­latnál megtudtuk, számos új, a mai kívánalmaknak inkább megfelelő mezőgazdasági gé­pet és egyéb fölszerelést kap­nak az idén. A nagy vonóerejű traktoro­kat csak úgy lehet megfele­lően kihasználni, ha a kap­csolódó munkaeszközök lekö­tik az erőgép teljesítőképessé­gét. Éppen ezért az idén me gyénkbe érkező összes pótko csíknak mintegy hatvan szá­zaléka öV«más lesz. Ezek kö­zül 245 magyar gyártmányú, hetven pécíig Romániából ke­rül gazdaságainkba. 3,5 ton­nás pótkocsiból harmincra számítanak. A vállalat célja egyebek kö­zött a tsz-ek részére készülő építkezések, különösen a TÖVÁL-ok munkájának a se­gítése. Harmincmillió forint értékű acélvázas szerkezetét, építő- és faanyagot, vasárut szereznek be az ilyen igények kielégítésére. Ennél egymillió forinttal többet tesz ki majd a ruházati és kenderáruból álló készlet, s ezen belül hét­millió forint a védő- és mun­karuha értéke. A mezőgazda­ság különböző területein egyre nagyobb teret hódít a vegy­szerek — köztük néhánv je­lentős méreghatás i — alkal­mazása, érthető, hogy ennek megfelelően gonias’-n-ini kell a géppel és vegvt "'»sgokkai bánó ember eg*- • '-’•’’mé­rői. SOMOGYI NÉPLAP Szp'-’~. 1971. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents