Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
Munkások az asztal főn Nem túlzók ha azt írom, hogy mindenkit föllelkesített, sőt tűzbe hozott az a módszer, amelyet először próbált ki Nagyatádon a nagyközségi pártbizottság. A városiasodó járási székhelyen csak úgy alakíthat ki jó helyi politikát, ha megismeri az emberek véleményét, minél rendszeresebb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a párttagokkal és a pártonkívüliekkel, s minden fontos döntést ezek alapján hoz meg. Sok vita, taggyűlési hozzászólás, majd a pártértekezlet érlelte meg az elhatározást, azután a pártkongresz- szus adta meg a végső indítékot, hogy olyan mélyről hozzák fel ütz emberek véleményét, mint még soha. Csak a tiszta víz után kutatók igyekezetéhez, kitartásához lehet hasonlítani ezt a próbálkozást, ők is számtalan mintát vesznek, mielőtt hozzálátnak a munkához, s így koronázza siker a kísérletüket Ez a »-mintavétel« már most. az első próbálkozásnál bevált. A pártbizottság egy-egy tagja és a munkahely vezetője együtt látogatta meg az elsőnek kiválasztott szocialista brigádtagokat, kitüntetett munkásokat mégpedig minden bejelentés nélküL S a családi körben, családias légkörben úgy beszélgettek a világ, az ország, a megye, a lakó- és munkahely dolgairól, hogy a meglátogatott munkás ült az asztalion. Húsz családnál jártak azok, akiket fölkértek, s mindnyájan azt tapasztalták: a munkások örültek, hogy ilyen közvetlenül, őszintén beszélhettek, kérhettek, javasolhattak, bírálhattak és kérdezhettek. Senkit sem engedtek el két-három óránál előbb, s ez a marasztalás mindennél többet kifejez. Az egyik nagyatádi megmondta, tíz év óta ez az első alkalom, hogy elmondhatja, hogyan érzi magát a munkahelyén, mi a gondja, problémája, pedig hem visszahúzódó ember, mindig nagyon sok társadalmi munkát végez. A családlátogatások legnagyobb értéke az volt, hogy mindenki nagyon határozottan véleményt formált azokban a lenyeges kérdésekben, amelyek egy Nagyatádon élő em bért érdekelhetnek. S bár szóba kerültek a kereskedelemmel, egészségüggyel, közmű velődéssel, kommunális ellátással kapcsolatos kérések is sok elismerő szó hangzott el a nagyközség eddigi fejleszti séről. Például egy munkásasz szony elmondta, hogy egyetér' tenek a távlati elképzelései: kel, egy munkás pedig azt hogy érdemes fáradozni a járási székhely gyarapításán. Ez a büszkeség érződött ki szafőbb villamos berendezésre van szükségük a mezőgazdasági nagyüzemeknek Csütörtökön a Technika Házában befejeződött a IV. országos mezőgazdasági villamosítási konferencia, amelyen több száz szakember foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek villamosenergia-ellátásá- nak helyzetével. A konferencia munkájáról Sibalszky Zoltán egyetemi docens, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület mezőgazdasági villamosítási szakbizottságánál: vezetője elmondotta: — A mezőgazdaság villamosítása gyakorlatilag befejeződött; a mezőgazdasági nagyüzemeknél: most már arra kell törekedniük, hogy gazdaságosabban használják fel az energiát. Az elektromos áram ma már mindenhol rendelkezésükre áll, de — amint ezt a konferencia is igazolta — még nem mindenhol élnek a lehetőségekkel. A konferencián szóba került az is, hogy az ipar egyelőre nem gyárt elegendő mennyiségű villamos berendezést, és a választék sem felel meg a követelményeknek. Az elektromos áramot például az éjszakai órákban gazdaságosan lehetne felhasználni vízmelegítésre is, ha megfelelő hőtárolóval ellátott készülékeket hoznának forgalomba. A villamossági szakemberek felhívták a mezőgazdászok figyelmét arra is, hogy az állattenyésztő telepeken tartalék áramforrásokra van szükség. Az esetleges áramkimaradásnál ugyanis veszélybe kerül az állatállomány, és ezért — bár a központi áramszolgáltatás az elmúlt években lényegesen biztonságosabb lett — nem lehet nélkülözni a tartalék berendezéseket. vaikból, amikor a konzervgyár vagy a fonalgyár korszerűsítéséről, a Danuvia Atádra településéről beszéltek. Nagyon pontosan fogalmazott a nagyközségi pártbizottság titkára, amikor kijelentette: a munkások éppúgy megálltak a helyüket a beszélgetés során, mint a munkahelyükön szokták. A családlátogatásokkal egy időben hét csoportos beszélgetést folytattak, mégpedig a szakmunkásképző iskola, a gimnázium, a kollégium nevelőivel, a cérnagyár és a konzervgyár szocialista brigádvezetőivel, a Danuvia telepének műszaki ddgozóival és az ifjúsági ismeretterjesztő bizottság tagjaival. Nem sorolor. fel, mi mindenről esett szó, hiszen a családlátogatásokról és a csoportos beszélgetésekről készült följegyzések teljesen megtöltenek e"y rózsaszín dossziét, s több oldalas volt a tapasztalatokat összegező előterjesztés is. Két dolgot azért kiemelek: mindenhol egyetértettek azzal, hogy a nagyközség pártbizottság: honosítsa meg e rétegtalálkozókat. A kollégium nevelő.' aéldául örvendetesnek tartották, hogy a helyszínen tájé kozódtak a gondjaikról és a problémáikról. A másik: ha a pártbizottság ennyi ember bevonásával igyekszik megismerni a nagyatádi üzemei-, munkásainak hangulatát, véleményét, gondjait és problémáit, nem feladata-e ugyanez, mégpedig többszörösen, minden munkahelynek és párt- szervezetnek. Az Új módszer sikerét a megsokszorozódás mutatja már az üzemekben is alkalmazzák, mivel a közös munka során fölfedezték a még benne rejlő lehetőségeket. Szinte sziporkáztak az ötletek azon a vb-üiésen, amelyen összegezték a tapasztalatokat. A Komfort Ktsz-ben ezután rendszeresen meghallgatják azoknak a véleményét, akik a legjobban ismerik a dolgozókat, mielőtt bért emelnek, jutalmakat osztanak. A konzervgyáriak ezeket a párbeszéde két elsősorban akkor alkalmazzák, ha az egész kollektívát érdeklő kérdésekben kel) dönteniük. Ezenkívül hamarosan több réteg helyzetét elemzik: összehívják például a tizenhat-tizennyolc éves fiatalokat, aztán a két-három évvel ezelőtt végzett szakmunkásokat, majd az érettségizetteket és egyetemet végzetté két, s közvetlenül tőlük tájékozódnak arról, hogyan illesz kedtek be a gyár kollektívájába. A nagyközség tanácsát a színvonalasabb és gyorsabb tájékoztatásra ösztönözték a látogatások, és a beszélgetések, mert a sok pozitívum mellett az is kiderült, hogy az emberek sok mindenről nem tudnak, sőt sok mindent rosz- szul ismernek. Az utcán megjelenő hirdetőtáblák, a nagyobb üzemeknek küldőt* fényképek, a kiadandó brosúra, a tanácstagok és a párt- szervezetek rendszeres íráso: tájékoztatása sokat változta* majd a helyzeten. A szép községfejlesztési tervek megvalósítása nem képzelhető el a lakosság egyetértése és támogatása nélkül, éppen ezért az elhangzott kéréseket folyamatosan teljesítik. A tapasztalatok összegezés' ".am fejeződött be a végrehaj tó bizottság ülésén, biztosan sokáig foglalkoztatják majd s hasznos vélemények a pártb* zottságot, az új módszer ki- -'róbálóit, az üzemek vezetői* ■'okát finomítottak, tökéletesítettek a módszeren, elhatározták, milyen rétegeket hallgat pák meg, hogyan teszik céltudatossá a kérdezést, s min+ készítik fel az aktívákat a családi otthonokban töltet' kérdések pontos megválaszolására. Egy már most bizonyos a középvezetőket hamarosan fölkeresik odahaza, s csoportos beszélgetésekre is meghívok őket. Élményekkel tele ültek le a meghívottak és a végrehajtó bizottság tagjai a hosszú asztal köré, s ezért volt élmény az újságíró számára is ez a tanácskozás. Biztos, hogy a vezetés állandó elemének elfogadott közvetlen informálódár előrelendíti a helyi politika kialakítását Nagyatádon. ß I.ajos Géza MAI KOMMENTÁRUNK Sokat és sokszor hangsúlyoztuk az elmúlt években, milyen fontos gazdálkodásunk minden területén a közgazda- sági szemlélet fejlesztése, erősítése. A gazdaságirányítás mai rendszere, az önállóság fokozása törvényszerűen hozta magával azt a követelményt: minden döntést, minden elhatározást előzzön meg széles körű, körültekintő köz- gazdasági, gazdaságossági elemzés. Ha' kritikusan — és önkritikusan — vizsgáljuk az elmúlt időszak tapasztalatait, meg kell állapítani, hogy nem mindenkor és nem mindenben tettünk eleget ennek a követelménynek. Pártuk X. kongresszusa is foglalkozott többek között ezzel a gonddal és határozatában kimondta. »gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben-. A szocialista építés magasabb szintű folytatásának fontos előfeltétele, a több termelést biztosító, gazdaságos beruházások, korszerűsítések megvalósítása. Amikor erről beszélünk, erről szólunk, akkor a hangsúlyt nem a beruházásra, a korszerűsítésre helyezzük, hanem a gazdaságosságra, a hatékonyságra. Erre figyelmeztetnek a nemrég napvilágot látqft új hitelpolitikai irányelvek. Olyan rendelkezések, olyan elvek ezek, melyek minden eddiginél jobban ösztönöznek — mi több, megkövetelik —, hogy egy üzem, akár ipari, akár mezőgazdasági, csak olyan beruházás megvalósítását kezdje el, mely valóban jövedelmező, hatékony és a befektetés gyorsan visz- szatérül. Ezért változott meg magának a hatékonyságnak a kritériuma is. Korábban elég sok beruházás indult, a befejezés viszont elhúzódott. Viszont jövedelmezőnek szgirii- iott minden olyan’beruházás, ahol szóé forint befektetett összeg legalább hét forint jövedelmet hozott. Az idei évtől, az új hitelpolitikai elvek értelmében, ez c gyakorlat megváltozik. Az iparban és az építőiparban legalább 15, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben legalább tíz forint jövedelmet kell hoznia minden befektetett száz forintnak, s csak ez esetben tekinthető jövedelmezőnek a beruházás. A többi ágazatban — tehát a mezőgazdaságban is —, marad a korábbi, általános hét forintos évi jövedelem. Érthető, hogy így van, hiszen a mezőgazdaság az a terület, melynél — a jellegénél fogva — a többi ágazathoz viszonyítva lassabban térülnek meg a befektetések. Ügy is mondhatnánk, a mérce emelkedett — és ez indokolt volt. Ahogy dr. László Andor államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a közelmúltban tartott sajtó- tájékoztatójából is kiderült, egész sor olyan üzem, vállalat van ma már, amely nem is 7—15, hanem 25—30 forint jövedelmet tud elérni száz forint befektetéssel, hitel segítségével. Azt bizonyítja ez. hogy az új mérték, az új, magasabb követelmény nem irreális. A tények, az új hitelpolitikai elvek nagyon határozottan arra figyelmeztetnek, hogy minden eddiginél döntőbb követelmény a közgazdasági, gazdaságossági szemlélet további erősítése. V. M. Készü! az idei gazdasági terv Fonyódon Tábla hívja fel a figyelmet a veszélyre: »Vigyázat! Jégvágás!« Piros Zetorok várakoznak, hogy pótkocsijaik megteljenek. Hatalmas jégtömböket emelnek rájuk. Egyre jobban tágul a kezdetben léknyi terület. Megcsillan a víz tükre. Hallatszik a középkori fegyverekre emlékeztető jégvágó fejsze koppanása. Ezt roppanás követi, melyet az egésztől elszakadó jégdarab okoz. Mélyre merül, s a ringatózó vízi »ablaküveg« alá nyúl a csák- lya. Több is egyszerre. légtörök Szusszan ásnyi szünet. Zsinkó Dezső: — A balaton- keresztúri Egyesült Erő Tsz tagjai vagyunk. Most, hogy húsz centisre hízott a jég, nekiálltunk vágni. Harmincöt mázsa fér egy-egy pótkocsira, így aztán van munkánk bőven. f<átja, most is négy Zetor várakozik ránk... Varga Pál: — Traktoros vagyok. A veremhez hordjuk a frissen kitermelt jeget. Várjuk a keményebb időket, hogy vastagabb legyen a jégpáncél. Most még kicsit »saras« a hótól. Györkös Jenő: — En is Ze- tort vezeték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a várakozás közben föl ne kapjak egy fejszét vagy.csáklyát. Meg is fáznánk, ha nem tennénk. Emelkednek a fejszék, re- cseg-ropog a jég. Megpillantják arcukat a víz tükrében. Nagy munkában találjuk ezekben a napokban a megye termelőszövetkezeteinek vezetőit. A tervkészítés időszakát élik. Komoly, megfontoltságot, nagy szaktudást, széles látókört igénylő munka ez. Mura József, a fonyódi Balaton Termelőszövetkezet elnöke és Kiss János, a főkönyvelő vallott így. — Hogyan készül a terv? — Többlépcsős munka. A szűkebb vezetés — az elnök, a főagronómus, a főkönyvelő és a csúcstitkár — tárgyal először. Az elgondolásokat rögzítjük. Ezután a tizenkét tagú vezetés elé kerül ez az előterv. A szakvezetők elmondják véleményüket, javaslatokat tesznek. Megtárgyalják az előter- vet a pártszervezet csúcsvezetőségének tagjai is. A vezetőség állást foglal az elgondolásokkal kapcsolatban. Szelektáló munka is ez. A főagronómus irányításával a szakvezetők a saját területük tervét készítik el. Végső formában a főagronómus önti a megalapozott elképzeléseket. Üjra ösz- szeül a vezetőség, elemzi a tervet. Ezután kerül a közgyűlés elé. Csak a tagok hagyhatják jóvá. Tulajdonképpen minden embert érintő munka ez. A brigád vezetők, szakvezetők ugyanis még »menetközben« kikérik beosztottaik véleményét, meghallgatják javaslataikat. — A fonyódi Balaton Termelőszövetkezetben jelenleg hol tartanak a tervkészítésben? — Ügy tervezzük, hogy a február eleji zárszámadásig a terv termelési része elkészül. Azután, körülbelül egy hónap múlva tárgyalja majd a közgyűlés. — Milyen változások várhatók az elmúlt esztendőhöz viszonyítva? — A tavalyi év, csakúgy, mint a többi gazdaságban, kiMura József és Kiss János az előterven dolgozik. esést hozott a gabonaféléknél. A hiányt sikerült pótolnunk a bérfuvarozással és az állatte nyésztésben elért jó eredmé- nvünkkel. IA talai°lőkéeszíté- siiok minősége m««fel°lő. Ez alapfeltétele az idei termésnek. Az őszi mélyszántással t elles egészében végeztünk biztosíték ez arra. hogy a v°- *és mecf^lolő »á^'ba« ker»t- ’ön. A munkaerőkoívzet válfózt.atáseWfi késztet bQprtíip két az idei és az elkövetkezendő gaz'tasáej évekbe^. Tavaly nagv beruházással gépesítettünk. A gabona kompié« gépesítése mellett a kukorica- termesztést is szeretnéuk g^ní erővel végezni. A betakarító adaptereket és a szárítóberendezést mór megvásároltuk Fejlesztjük az állattenyésztés* is. Itt tulajdonképpen már nemcsak az idei. hanem a következő év feladataira is gondolunk. Az abrakkészletét meg kell kétszereznünk. Előtérbe kerül a juhászat fejlesztése. Az anyaállat-állomány egyébként az utóbbi évek alatt megnégyszereződött. Ma már 1500 anyájuhot tartunk. Pecsenyebárány hizlalással is foglalkozunk. Bárányaink exportképesek. A sertéskibocsátás a tervek szerint megháromszorozódik. Eddig 1200 hízott sertést adtunk el évente. — Milyen a termelőszövetkezet munkaerőhelyzete? — Háromszáz tagunk van. nem kis részük nyugdíjas, járadékos. így aztán a kertészetben is lesznek változások. A termesztést beíterjesebb módon kívánjuk fejleszteni. A meglévő ötezer négyzetméter hollandi ágyat, illetve fóliafelületet még ötezer négyzetméternyi fóliával növeljük. Több \ primőr termés lesz majd. így a Balaton-part ellátásából is nagyobb részt tudunk vállalni. Ordacsehiben a szántóföldi termesztés intenzívebbé tételére öntözőberendezést állítottunk be. Összefoglalva tehát, három területre összpontosul a fejlesztés: először a gépesítés terén, az állattenyésztésben, majd a kertészetben. A célunk az, hogy a mostani üzemegység-rendszer helyett szakosítsuk a munkákat egy- egy területen. L. L. SOS'OGfI JíBPkáP Periek, 1371, janaar 15. I