Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
Társadalmi ügy az építőipar támogatása (Folytatás a 3. oldalról.) A beruházások hiányossága5 Égy szüntethetők meg, az épí tési munka minősége úgy javítható, ha az átlagos mérté két meghaladóan, évente 16— 18 százalékkal fejlesztjük az építési-szerelési tevékenységetJ Az a 12—13 milliárd forint értékű építési beruházás, melyet a IV. ötéves tervben előirányoztunk, jelentősen mégha ladja .az építőipar mostani teljesítőképességét. A teljes egyensúly mielőbbi megteremtése végett jobb technikai fölszereléssel kívánjuk ellátni az építőipart, javítjuk a korszerű technológia arányát, teljesítő- képességét, emeljük a munka termelékenységét, és csökkentjük megvalósításának idejét. A beruházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli hogy erőteljesebben fejlesszük a szerelési tevékenységet. Ez azonban csak úgy valósítható meg, ha megnőnek anyagi lehetőségeink. Ezért megyei, társadalmi üggyé kell tenni építőiparunk támogatását. Ebben a megye valamennyi gazdálkodó szerve ágazatra és szektorra való tekintet nélkül érdekelt, s a megyében (főképp a Balaton-parton) beruházó egyéb szervezetek is. Elsősorban az állami és a tanácsi építőipari vállalatokra vár a nagyobb feladat — a meglévő építőipari szervezetek között — a magasépítésben lévő feszültségek megszüntetésében. A vállalati és a helyi lehetőségek azonban nem elegendőek a feladatok teljesítéséhez, azoknak a többletigényeknek a kielégítéséhez, ame- Iveket a balatoni komplex orogram jóváhagyása követel. Számítunk rá, hogy a vállalatok előrelátóbb fejlesztési politikát folytatnak a IV. ötéves tervben, saját fejlesztési alap- iukon kívül bátrabban élnek a hitelek fölvételének lehetőségével, s alapos közgazdaság’ előkészítés után összeállított pályázatokkal megszerzik az állami támogatásokat is. A tanácsi építőinarról külön és hosszabban kell szólni. A negyedik ötéves terv teljesítésének feltétele a gyorsabb, korszerűbb és olcsóbb építési technológia bevezetése, a vállalat teljesítőképességének növelése. A tanácsi építőipar az elmúlt években részben vezetés-szervezési okokból, részben pedig az egész építőipart sújtó rossz anyag- és pénzügyi ellátás miatt meggyengült. Az eddigi tanácsi erőfeszítések azt mutatják, hogy a vállalatnak sikerül a rendes kerékvágásba kerülnie. Megerősítették vezetését, kifizették veszteségét, sőt összevontak három vállalatot. Mindez azonban egymagában még kevés a feladatok teljesítéséhez. »-Iparosítania« kell salát magát, új technológiát és kisgépeket kell munkába állítania ahhoz, hogy növelhesse kaDacitását. A közművesítés fejlesztése céljából gyorsabban fejlesztik a Somogy megyei Ütépítő Vállalatból kialakított Dunántúli Víz- és Közműépítő Vállalatot A megye lakásépítése érdekében a minisztériumi és a tanácsi építővállalatok gondoskodjanak a poligon- és közép- blokküzemek megfelelő teljesítőképességéről, az üzemek állandó fejlesztéséről és bővítéséről. A központi telepeken készülő poligonelemekkel más építőipari szervezeteket is lássanak el. A meglévő gépoarkot sokkal ésszerűbben, hatékonynyabban tehet kihasználni, ha az ánat[enyésztés fejiesztése. ZS2SFXZX2?8 p' *■ “"=>»" ™> * -w es a népgazdaság igényeivel, költsék. Miután a tanácsok forintjai ezután sem lesznek összhangban az elvégzendő munka értékével, az utakat és a hidakat használó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok támogatására is számítunk. Tanácsaink a kapott pénzből az utakat, hidakat, járdákat fenntartó szervezetek korszerűsítését és felszereltségét Is biztosítják, a keret nyolc százalékán pedig kisgépeket vásárolnak. Kaposvár telefonhálózata tovább bővül, gyorsabb lesz a telefonösszeköttetés az egyes városok között. Nagyon fontos, hogy a posta jobban elégítse ki a vidéki igényeket, és bekapcsolja a telefonhálózatba a mezőgazdasági üzemeket és telepeket. Fontos feladat a mező azdaség gépesítése A mezőgazdaságban összességében mintegy 15—16 százalékos növekedéssel számolunk, s ebben a növénytermelés 12. az állattenyésztő'' körülbelül 16—17 százalékkal részesedik. Alapvető feladat t hízó) építenek férőhelyet ; Szakosított telepeken építenek férőhelyet 20 000 szarvas- marhának és mintegy 75 000 sertésnek. Célszerű, hogy a gépesítés fejlesztésére mintegy kétszer annyit fordítsunk a lemaradás és a növekvő igények miatt, mint1 a III. ötéves terv időszakában. Elsősorban < a főbb növénytermelési ágazatok — gabona, kukorica, burgonya, cukorrépa — és a szakosított állattenyésztési telepek gépesítésével számolunk. . vékonyabban Fontos, hogy nagyobb meny- nyiségű szemes terményt szárítsunk és tároljunk, kieme ten kezeljük a meliorációs beruházásokat, a termelőszövetkezetek célcsoportos fejlesztéseit, a bekötő utak építését, a villamosítást. Még mindig magas a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek aránya. Jobban kihasználva a lehetőségeket, keressük annak a módszereit, hogyan használhatjuk fel haft nagyobb árt»támogatást Ügy enyhítsünk e területeken a munkaerőgondokon, hogy minden anyagi lehetőséget, a központi támogatást is kihasználva teremtsük meg a termelés folyamatosságát biztosító technikai föltételeket. E feladatok megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a vezetés színvonalának emelésére, olyan közép- és felsőfokú szakembergárdára, amely élni tud a lehetőségekkel. öt év alatt tizenn sgyezer lakás társulásokat szeiveznek. A mezőgazdasági építőipari szervezeteket olyan mértékben kell fejleszteni, hogy a mezőgazdasági építkezések nagyobb hányadát elvégezhessék. A megye két nagy építőipari vállalata a vázszerkezetek felállításával segítsen a mezőgazdasági építkezésekben. A szövetkezeti építőipar elsősorban a szükséges kisgépe- sítés.sel a családi házak építésére, a tatarozására, felújításokra és kisebb beruházások kivitelezésére készüljön fel. Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat zömében saját erejéből végezze a tanácsi kezelésben lévő lakások karbantartását Több szakembert igényel az építőipar A hiányzó erőket pótolni kell építőipari kapacitás behozásával Is. Amíg nem áll helyre az egyensúly, az építőipari szervezetek — a regionális közműépítő vállalat kivételével — tartózkodjanak attól, hogy a megyén kívül vállaljanak munkát. Más. nem építőipari szervezetek is enyhíthetik a hiányt, ha saját létszámból saját rezsis építőipari részlegeket szerveznek kisebb feladatok megoldására. A mély-, magas- és közúti építési vállalatok, szervek fordítsanak nagyobb gondot a kaposvári, a balatoni és a járások székhelyén megvalósuló fejlesztésekre, a föltételek megteremtésére. Az építőipar feladatát elsősorban az határozza meg, hogy működési területén a szociális és a kommunális ellátás milyen mércékben emelkedik. így a negyedik ötéves tervben Kaposváron, Siófokon, Marcaliban, Nagyatádon és Barcson lesz 'egnagyobb szükség jól dolgo- ó építőiparra. A megye építőiparának fejlesztése megkívánja, hogy a hagyománt/os építési mód gépesítésének színvonala elérje az országos átlagot. Az énítő- ipari szakemberek képzésében meglévő lemaradást úgy leh»* megszüntetni, ha megteremtik a helyi képzés lehetőségét, lakással segítik elő a közép- és felsőfokú szakemberek letelepedését. Ösztönözzék továbbtanulásra a vállalat dolgozóit egyetemen, technikumban, szakmunkásképzőben, adjanak ösztöndíjakat. Szervezettebben képezzenek szakmunkásokat azokban a szakmákban, amelyekben legnagyobb a hiány. Ehhez teremtsék meg a föltételeket. Nyújtsanak segítséget építőipari szakmunkás-kollégiumok létesítéséhez, kihelyezett építőipari technikum nappali- vagy levelező tagozatának indításához, a személyi és tárgyi föltételek megteremtéséhez. Fontos követelmény, hogy hatékonyan javítsák meg az építőipari dolgozók bérezését, a szociális és munkavédelmi helyzetet. Emelkedjen a vezetés színvonala, jobban hasznosítsák a munkaerőt és a gépeket. A vállalatok minél gazdaságosabban és összpontosítot- tabban használják fel saját fejlesztési lehetőségeiket, a köz- gazdasági szabályozókban és a preferált hitellehetőségekben rejlő lehetőségeket. A beruházások gazdasági, műszaki és területi előkészítését lényegesen javítsák meg, s gondoskodjanak a beruházók, lebonyolítók, tervezők és kivitelezők szorosabb együttműködéséről. Somogy termelési adottságaival. A szarvasmarha-tenyésztés, a sertéstartás és -tenyésztés, valamint a juhtenyésztés révén növeljék az állatlétszámot. A szakosítás és a specia- lizálás segít abban, hogy ne csak az állatok száma emelkedjen, hanem több legyen az állati termék, elsősorban a húsáru, s ne csak a mennyiség nőjön, hanem a minőség is javuljon. Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát úgy lehet elérni, ha az állatállomány létszámának emelésén kívül elterjesztjük az intenzív termelésre képes állatfajtákat, korszerűbb férőhelyeket létesítünk. A tőke összpontosításával és a közös vállalkozásokkal szorgalmazni lehet a modern szakosított telepek építését. Az állatállomány és az állati termékek termelésének növelése megkívánja, úgy alakítsuk ki a növénytermelés szerkezetét — a növekvő igények mellett —, hogy gondoskodjunk a A lakásépítés növekedése ellenére megyénkben továbbra is gond a lakáshiány, elsősorban Kaposváron, Nagyatádon és a fejlődő, iparosodó járási székhelyeken. A lakáshiány enyhítésére a tervidőszakban mintegy 13-14 ezer lakást kell fölépíteni; ebből kb. 2600 ál lami és szövetkezeti kb. 3000 több szintes OTP társasházban levő lakás, kb. 500 vállalati lakás, míg a többi egyéni szervezésű több szintes és egyedi családi lakóház lesz. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami és szövetkezeti lakások csak városokban és járási székhelyeken építhetők, kivéve Tabot és Csurgót, ahol az iparfejlesztéssel összhangban ilyen jellegű igények szintén jelentkeznek. A tervidőszakban az állami lakások több szintes házakban, — s növekvő mértékben — korszerű technológiával épülnek. Növekszik a középmagas és magas épületekben elhelyezett lakások számat illetve aránya. Tovább emelkedik a lakások átlagos alapterülete és szobaszáma, a lakások fölszereltségnél pedig tartani kívánjuk az eddig kialakult magasabb színvonalat. Az állami lakások nagy többségét összefüggő lakótelepeken, megfelelő közművekkel és kiszolgáló létesítményekkel tervezzük megépíteni. Ugyanakkor kívánatosnak tartjuk azt is, hogy a jól felszerelt, korszerű lakások mellett a tervidőszakban olcsóbb, egyszerűbb kivitelben is épüljenek lakások. Kaposváron garzonház építését is tervezzük. A lakásprogram szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását. Ezért növelni kell a saját erőrekonstrukciója. Az új lakótelepeken épüljön ki az üzlet- hálózat. A helyi tanácsok anyagi támogatással is segítsék elő a peremkerületek és a kültelki lakott települések ellátását. Az idegenforgalom miatt a Balaton déli partját gyorsabbá*. ban kell fejleszteni, összhang- " ' ban a kormány által jóváhagyott komplex fejlesztési programmal. Jobban kihasználhatjuk egyéb idegenforgalmi lehetőségeinket is. (Igái, Csokonyavisonta, Nagyatád, Fonyód—Táska gyógyfürdők bekapcsolása.) Több kulturált szórakozóhelyre van szükség, sokkal több olcsó kategóriájú szálláshelyet szükséges építeni, mint az előző tervidőszakban. Ahol szükség van rá, szervezzék meg a kölcsönző és a bizományi tevékenységet, az automatahálózatot. Ki kell aknázni a ldshatármenti forgalomban és a közvetlen beszerzésben rejlő lehetőségeket. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági társulások saját üzemeltetésű boltokkal javíthatnak a zöldség- és gyümölcsellátás színvonalán. Negyvennyolcmillió szolgáltatásokra Másfél milliárd forint közlekedésre Egyre nő az áru- és személy- szállítás igénye, s ez megkívánja a megye vasúthálózatának további modernizálását, a körzetesítés! program megvalósítását, a vasútállomások rekonstrukciójának megkezdését ott, ahol a korábbi években elmaradt. Szükséges, hogy erőteljesebb ütemben fejlesz- szük a közúti közlekedést. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedése miatt korszerűsítjük az utakat és a hidakat, fejlesszük a szervizhálózatot. Bővül a megye autóbuszparkja, új telephelyek és buszállomások épülnek, többek között a járási székhelyeken. Nagyon fontos, hogy a megyei közlekedési vállalat olyan közlekedési, személyszállítási politikát folytasson, amely megfelel az új ipari, közigazgatási, iskolai stb. központok igényeinek. Megyénkben a már évek óta meglevő utak és hidak állapota az eltelt idővel arányban romlott és romlik ma Is. A tanácsok az erre a célra kapott összegekért inkább új utakat és járdákat építettek, s -na Somogybán az a helyzet, hogy a tanácsi utaknak mindössze húsz százaléka a kiépített. A negyedik ötéves tervben nagyobb gondot fordítsanak az utak, hidak és járdák fenntartására, sőt a rendelkezésre álló 236 millió forint egynegyedét kimondottan erre ifarmír,« i szükséges ta- j bői történő lakásépítkezések termányalapról és gazdaságos j arányát, s ezt OTP-hitellel is í6!saS.lnál£Sár.Ó1\-az ,.álIatte- elő kell segíteni. Támogatni j észté* és -tartas szükségle- i kell az egyéb lakásépítkezése- temek kielégítéséről Legfontosabb feladat a növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése. Csak úgy lehet biztonságosabbá tenni a növénytermesztést, emelni a hozamokat, a szántóföldeken és a kertészetekben, ha jobb lesz az ellátás műtrágyából és növényvédő szerekből. A művelési ág változtatása, az anyagiműszaki ellátás bővülése, az agrotechnikai színvonal számításba vehető emelkedése következtében a fejlődő növényeknél (kalászosok, kukorica, burgonya, évelő pillangósok) nagyobb, míg a többi növény termesztésében várhatóan valamivel mérsékeltebb lesz a hozamok növekedése. A közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatát tovább kell fejleszteni. Így növelhetjük a háztáji kisállattenyésztést, a sertéshizlalást, valamint a kertészeti termelést. A meglevők fejlesztésén kívül szorgalmazzuk új szakcsoportok alakítását. Annáit érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok jobban hasznosíthassák fejlesztési eszközeiket, ésszerűbben foglalkoztathassák a tagokat és a dolgozókat, elősegítjük az üzemek fa- feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat, az üzemek együttműködését a termelésben és a forgalmazásban. A legfontosabb feladat, hogy ebben a tervidőszakban csokid ínjen az eszközellátottságban mutatkozó nagy elmaradás. A fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve a közös gazdaságok 30 000 szarvasmarhának (ebből 13 500 tehén), 80 000 sertésnek (ebből 64 000 két. E célból a vállalatok és a helyi tanácsok közötti együttműködés kialakítása és közművesített telkek előkészítése szükséges. Gondot kei! fordítani arra, hogy a magánerőből — bankkölcsönnel — épülő lakások területileg azokra a helyekre kerüljenek ahol nagy a lakáshiány. A lakásokat azonban nem elég megépíteni, hanem fenn is kell tartani. A jelenlegi lakásállomány fele ötven évvel ezelőtt épült és elavult, soha nem volt elég pénz rendbe hozatalukra, illetve állaguk megóvására. A negyedik ötéves terv lakásgazdálkodási előírásai fokozott figyelmet szentelnek a régi lakások fel újítására és korszerűsítésére (például a gázfűtés bevezetése). A megyei IKV vállalat száznegyvenhatmillió forinto kap erre a célra. Központi áruház épül Kaposváron öt év alatt 45—50 százalékkal nő a bolti kiskereskedelmi forgalom, 30—40 százalékkal a vendéglátóipar forgalma, ezért szélesíteni kell a kiskereskedelmi bolt- és vendéglátó-hálózatot, mégpedig minél ésszerűbben telen’tve az új létesítményeket, előtérbe helyezve a gazdaságosabb üzlettípusokat. A tanácsi kiskereskedelem és a vendéglátó- ipar lépést kell ta- ‘.son a lakosság és a megnövekedett idegenforgalom támasztotta követelményekkel. A városok nagyobb arányban részesedjenek a fejlesztésből Kaposváron megépül a központi áruház, befejeződik a Béke szálló A megyében egyre többen vásárolnak személygépkocsit, tartós háztartási készülékeket, televíziót és magnetofont, amelyek nem tartanak örökké A vásárlással arányban nő a szolgáltatások iránti igény is Többen és többet fordítanak lakáskultúrára. Az ipari javító-szolgáltató szakmák azonban nem tudnak lépést tartani a technikai fejlődéssel. Nem tudjak saját maguk megteremteni a magasabb színvonalú és minőségű munka feltételeit, ezért a kormány negyvennyolcmillió forintot bocsátott a megye rendelkezésére. Ez az összeg nemcsak a tanács alá tartozó szerveké, hanem tekintet nélkül valamennyi vállalat és szövetkezet támogatását szolgálja. A pénzt a tanács pályázatok útján adja az Ipari javító-szolgáltatást végző szakmáknak, de a kedvezményes hitelfeltételeken kívül a tanácsok saját bevételeikből is segíthetik és segítik is a felzárkózást. A kis lélekszámú településeken a magánkisipar fejlesztésével, felvevő- és begyűjtőhelyekkel gondoskodnak az ellátásról. Vállalati és lakossági összefogást a közműprogramhoz A közműhálózat fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük a negyedik ötéves tervben. A vidéki lakosság nagy része még mindig egészségtelen ivóvizet iszik, s jóllehet Kaposváron rengeteg új lakás és közintézmény épült, a közmű- ellátottság messze hátul kullog. Vidéken a lakosság, a termelőszövetkezet és a tanács összefogásával épüljenek falusi és regionális törpe vízmüvek. Erre a nagyobb lélekszámú községekben van is lehetőség, de a kisebbekben az egészséges vizet adó ásott vagy fúrt kút a megoldás. A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság egyre több, jó minőségű vizet igényel Ez megköveteli az ésszerű vízgazdálkodást, a készletek minőségének és tisztaságának védelmét. A Balaton-parton és Kaposváron az egyre növekvő víz- fogyasztás miatt a szennyvíz derítés nélkül jut be a felszíni vizekbe. Ezért a már megkezdett szennyvízhálózat építési programokat Siófokon. Nagyatádon, Fonyódon, Balaton- földváron és Kaposváron, valamint Marcaliban és Barcson folytatni kell, illetve ahol már megkezdték, be kell fejezni. A Balaton-parton tárca- beruházásként, míg a járási székhelyeken a jó együttműködés eredményeként, szennyvíztársulások létrehozásával valósulhatnak meg a közművek. Példa máris akad, Tabon, Csurgón és Balatonbogláron (Balatonlellével együtt) társulások kezdik meg az építkezéseket 1973—74-ben. Kaposváron vállalati beruházásban kezdik meg a víz- és csatornahálózat rekonstrukcióját Megyénkben az Ivóvíz 29 százalékát az ipar használja fel, ennek megfelelően a vállalatok szennyvízkibocsátása is óriási. A közműprogram megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a vállalatok fejlesztési alapjukból a rájuk eső rész arányában támogatják a tanácsi beruházást. A nagyobb ütemű városiasodás, lakásépítés, a felgyorsult iparosítás és a megélénkült idegenforgalom megkívánja, a megye közműellátottságának jelentős fejlesztését. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakosság aránya a tervidőszakban 8—10 százalékkal emelkedik. Harmincezer új gázfogyasztó A szilárd tüzelőanyagok mellett tovább növekszik a gázfogyasztás aránya: 2600— 3000 háztartást kapcsolnak be a vezetékes gázellátásba Kaposváron, Siófokon, Nagyatádon, Barcson és Babócsán. Mintegy 25—30 000 háztartás kap propán-bután gázt. Az iparban, építőanyag-iparban, mezőgazdaságban az eddiginél jobban lehet hasznosítani a megyében levő szén- hidrogént. E tervidőszak feladata, hogy bekapcsolják a villanyhálózatba a viszonylag nagyobb, külterületi lakott településeket, a fejlődő új utcákat és a balatoni üdülőövezet még ellátatlan területeit. Ennek a körülbelül három-négyezer háztartásnak a bekapcsolásihoz mintegy háromszáz kilométer villanyhálózat . megépítése szükséges. Megépül a nagyatádi kórház A negyedik ötéves tervben javul a fekvőbeteg-ellátás. A nanuatádi ötszáz ágyas kórház megépítése az egész megye, de különösen Belső-Somcgy betegeinek jelent majd színvonalas orvosi kezelést. Az új kórházak ellenére (Marcali, Siófok) az egészségügyi hálózat még mindig korszerűtlen. alacsony műszaki színvonalú. A kaposvári megyei kórnáz- ban nincs meg a megfelelő kapcsolat a betegellátó és a diagnosztikai egységek között, . égiek az épületek, nem éppen ideális a beosztásuk, tehát lyen adottságokkal egyre kevésbé tudja betölteni szerepét (Folytatás az 5. oldalon.) D SOMOOYI RCfIAP Vasárnap, 1971, Január 1«.
