Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Ne legyen kapun belüli munkanélküliség (Folytatás a 4. oldalról.) a megyei vezető kórház. A harmadik ötéves tervben megkezdett rekonstrukció foly­tatásával és az ötödik ötéves tervig új gyógyászati ágak be­vezetésével (gyermek-, orto- pédsebészet, idegosztály) való­ban vezető kórházzá válik. Marcaliban szintén a har­madik ötéves tervben kezdő­dött meg a rekonstrukció. A gazdasági és kiszolgáló épü­letek korszerűsítésével folyta­tódik és fejeződik be 1975-ig Államunk fogadott csecse­mőinek száma egyre nő. Az elhagyott picinyek a kórházi gyermekosztály ágyainak egy- harmadát foglalják el A gyer­mekosztály kétszeresen zsú­folt, fölszerelése elavult. Száz- százhúsz személyes csecsemő- otthon megépítéséhez keres megoldást a tanács. A társadalmi—gazdasági fej­lődés, a technikai és tudomá­nyos haladás fontos feltétele megyénkben is a népesség ál­talános műveltségének és szak­mai ismeretének emelése. Az oktatás fejlesztésében ezért emelni kell az általános iskolai képzés színvonalát, csökkenteni az iskolák közötti -Invonal különbségét. A szak- ■ndszerű oktatás arányát ■zaknem 93—94 százalékra nö- ■ síjük, az általános iskolai atermek számát körülbelül •vannéggyel, az általános is­ti kollégiumi helyek szá- f ötszázzal fejlesztjük a ■ ^időszakban. Megyénkben >nban sokkal több új általá- s iskolai tanteremre van ikség, mint amennyi a terv- a szerepel. A megyei' tanács se a negyedik ötéves terv 'tárgyalásakor elhangzott revételek alapján felhívás- fordult az alsóbb szintű ta­rsokhoz, hogy járuljanak :zá a plusz ötven tanterem építéséhez. Amikor elité­it tervüket, tegyenek ja- Uatot azok a tanácsok, ame- ?k tanteremgondokkal küz- nek, hogy milyen hozzájáru­lta képesek. A megyei ta- •cs ezeknek az ajánlatoknak ■tokában keres megoldást a 'gyei tanácsülésen vállalt "■z ötven tanterem megépí- 'sáré. A középfokú oktatásban — a szükségleteknek megfelelően — mérsékelni kell a gimná­ziumi, s emelni a szakközép- i kólái osztályok arányát. Ez azt jelenti, hogy a tanulók öt­venöt százaléka szakközépisko­lába, negyvenöt százaléka pe­dig gimnáziumba jár majd. A tehetséges munkás- és pa­rasztfiatalok továbbtanulásá­nak elősegítése érdekében zükség van a középiskolai ákotthoni helyek számának iívelésére. A tervidőszakában a Szépiskolai kollégiumi helye­st hatszázzal emeljük, első- vrban Kaposváron és Morcá­ban. A szakembergárda növelése égett új gépipari szakközépis- olát létesítünk, s növeljük a mműhelyek számát is. Tovább fejlesztjük az ipari építőipari szakmunkásképző ítézetek hálézatát is. Elsősor- in Siófokun és Barcson szük- ' qes új szakmunkásképző is- ilákat létesíteni, Kaposváron •dig újabb kollégiumi helye- t. A kaposvári volt közgaz- r.sági középiskola épületéber ’remijük meg a kereskedelnv zakközépiskolai és szakmun- ásképzés tárgyi és személy: föltételeit. A MEZÖBER régi oületének átadásával javítjuk ■z élelmiszer szakközépiskola és szakmunkásképzés tárgyi föltételeit, s gondoskodunk 8 többi mezőgazdasági szak­munkásképző iskola személyi és tárgyi feltételeiről is. Növel­ik az emelt szintű oktatás rányát. A gazdaság intenzív fejlesz­•e érdekében megkülönböz­teti figyelmet fordítunk at iari, építőipari és mezőgazda- ígi dolgozók szakmai ismere- •inek bővítésére, a korszerű •chnika. alkalmazásához nél ülözhetetlen szakmai kultúra egteremtésére és terjesztésé­re. Mindenhol segítsék elő e f:atalok korszerűbb képzésé' ‘ mműhelyek építésével, járul ' mák hozzá ipari szakmunkás­Megyénk lakóinak 23,2 szá­zaléka nyugdíjas. Sok az egye­dül élő vagy elhagyott idős Srfi és nő. Patalomban száz- latvan személyes szociális tthont építünk. Korszerű kórház elképzel* stetlen korszerű orvosi mű- .zerek nélkül. A megyei ta- iács tervezett évi valutakere- ánek nyolcvan százalékát or- osi műszerek vásárlására fór- ltja, s tervezzük az életve- zélyes állapotban levő bete- sk életben tartásához szük- áges úgynevezett »Intenzív« betegellátók létesítését. A járóbetegek gyógyítása elsősorban a rendelőintézetek feladata. Nagyatádon, Tabon, Fonyódon, Bogláron és hellén, összesen tizennégy településen épül orvosi rendelőintézet 35—40 munkahellyel. A nagy­atádi tizenhét munkahelyes, képző otthonok létesítéséhez, és a hiányzó szakmai csopor­tokban törekedjenek a felnőt­tek szervezettebb képzésére. A vidéki művelődési közpon­tok fokozatos kiépítésével szé­lesítjük a népművelési intéz­mények és könyvtárak hálóza­tát. Elsősorban a siófoki járási művelődési ház és könyvtár, a nagyatádi járási művelődési ház megépítésére kell nagyobi figyelmet fordítani, s elő kell és a kórházzal együtt épül. Fejlődik az üzemorvosi háló­zat, s megteremtjük a körzeti orvosi ellátás személyi és tárgyi feltételeit is. Addig, amíg a megyében mindenhol kevés az óvoda, a gyermekgondozási segély élet­be lépése óta csökkent a böl­csődékkel szembeni igény. Ki­vételnek számítanak a váro­siasodó és iparosodó települé­sek, köztük Kaposvár, ahol új bölcsőde épül. A Gyógyszertár Vállalat sa­ját erejéből kívánja megoldani a régi és korszerűtlen vidéki gyógyszertárak felújítását és bővítését. Ezzel egy időben gyógyszerraktárra van szük­sége. Ez huszonöt millió fo­rintért a megyeszékhelyen épül fel. készíteni a kaposvári színház rekonstrukcióját. A helyi erők egyesítésével vegyék tervbe a barcsi járási könyvtár megépí­tését. Emellett javítani kell a meglévő intézmények működé­si feltételein is. A művelődési otthonok építésénél a klubsze­rű foglalkozás lehetőségét te­remtsék meg, ne tervezzenek a mai igényeknek nem megfele­lő, csak nagytermes művelődé­si otthonokat. Tovább nő az új munkahe­lyek száma, tíz-tizenkétezer munkáskézre lenne szükség ebből hat-nyolcezerre a. iparban. A forrás elsősorban az ifjúság és a még nem dől gozó nők, de számolunk a mezőgazdaságban felszabadu ló munkaerővel is. Minden ágazatnak szűksé ge van jó szakemberekre. Fontos, hogy minél több lány anuljon szakmát, s megszer­vezzék a felnőttkorúak átkép­zését. Fejleszteni fogjuk a •sokként munkaképességűeke' 'oglalkoztató szociális üzeme 'tét. Régi gond a gyárkapun be- .üli munkanélküliség meg­szüntetése, amely a munka­termelékenység rovásárr megy. Az ilyen bajokkal .üszködő üzemekben jobb munkaszervezésre van szűk- lég, A 44 órás munkahétre való áttérést, valamint a dolgozók munkahelyi közér­zetének javítását, az eészség- re káros munkahelyek meg­szüntetését, a nehéz fizika: munka gépesítését, a női dol­gozók munka- és munkaidő- kedvezményeinek biztosítá­sát minden vállalat és üzem tartsa szem előtt. A dolgozók keresete és a munkatermelé­kenység között olyan kapcso­A megyei tanács elfogadta és jóváhagyta Somogy negye­dik ötéves tervét Megállapí tóttá, hogy mindaz, amit ma gunk elé tűztünk, megváló sítható. A gazdasági és a nem termelő ágazatok történeim elmaradottságát — bármeny­nyire meggyorsult is az el múlt évek alatt a fejlődés — nem lehet egyszerre behoz­ni. Sok még a somogyiakká' szembeni adósságunk. Ebből a negyedik ötéves tervber. csupán törleszteni tudunk s ezt is csak akkor, ha megja­vítjuk a munkaerő foglalkoz­tatását és növeljük a mun­ka termelékenységét A gaz­dasági feladatok teljesítése, latot kell teremteni, amelyber 'kifejezésre jut a jobb minő légre való törekvés, az ész tzerűbb időkihasználás, s al kalmazzuk a megkülönbözte tett bérezést. Megépül a kaposvári sportcsarnok A harmadik ötéves terv végén megyénkben is meg­kezdődött a közös község tanácsok kialakítása, s ez las san befejeződik. A nagy obi létszámú községi tanácsol már bővítik, korszerűsitik székházaikat, mások pedig t pártszervezettel vagy a tér nelőszövetkezettel társulvr új irodaházakat építenek. 1975-ben befejeződik a sió foki városi és járási tanács ház építése. Kaposváron el költözik a tanács a megyehá­záról, ha a belvárosi re konstrukció tervei szerint el­készül a közigazgatási köz­pont. Kaposváron megépül az új ifjúsági és úttöröház. Szék­házat kap az Idegenforgal mi Hivatal. Kposváron az időn elkezdik az 1500 személyes fedett sportcsarnok alapozását. a feszültségek csökkentése ét megszüntetése megyénk vala nennyi vállalatától, intézmé­nyétől, szövetkezetétől és la 'tójától az eddiginél is szi­lárdabb helytállást és tenni akarást kíván. A megyei tanács szükséges­nek tartja, hogy minden vál alat és mezőgazdasági üzem középtávú tervet készítsen Ehhez a megyei tanács szak­osztályai minden segítséget megadnak. A helyi tanácsok úgy tervezzenek, hogy bevé­teleikből fedezhessék kiadásai­kat, s ezenkívül tartalékkal is rendelkezzenek. Nem csök­kenthetik a célcsoportos beru­házásokat Mindazok a meg­növekedett pénzalapok, wte­„„';el az alsóbb szintű taná­rok rendelkeznek, egyúttal ízt is jelentik, hogy nagyobb el elössiggel, hatékonyan és gyümölcsözően használják fel zokat. Ne tervezzenek ere- üket meghaladó, teljesíthetet­len létesítményeket, s első- •orban az indokolt, folyamat­ban levő beruházásokat fe­jezzék be. Csak ezek után kö­vetkezhetnek az új igények. Rangsorolni kell a feladato­kat, meg kell találni az üte­mezési lehetőséget, az olcsó, takarékos megoldásokat. Ha a tervezett beruházás túlnőne az adott kereteken, akkor ezt csak szakaszos tervezés­sel és kivitelezéssel valósít­hatjuk meg. Számolni kell a tervidőszak végén mindig felmerülő várat­lan kiadásokkal. A közös ta­nácsú községek teremtsék meg a társközségekben felszabaduló épületek és létesítmények leg­gazdaságosabb hasznosítását. Tartsák állandóan ébren a Xrsközségek politikai, gazda­sági és helyi közéletét, hogy az ott lakók ne érezzék magukat külközségben élőknek. A helyi tanácsokat új hatás­körökkel, új feladatokkal ru­házták fel, s a szakmai köve­telményeken kívül a bizalom­nak is meg kell felelniük. A megye alsóbb szintű tanácsai eddig is igyekeztek mindent el­követni. hogy feladatuknak ele­get tegyenek. Ugyanerre a lel­kes támogatásra, a lakosság életét szebbé, jobbá tevő mun- 'rára számít a megyei tanács a IV. ötéves terv feladatainak megvalósításában is. A negyedik ötéves terv me­gyénk háromszázhatvanötezer 'akójának életszínvonal-emelé- ;ét szolgálja. A terv megvaló­sítása a somogyi munkások, parasztok, értelmiségiek és al­kalmazottak feladata. A har­madik ötéves terv befejezése ió alapot adott, s biztosítéka a további becsületes helytállás­nak. A megyei tanács kéri So­mogy lakosságát, hogy a ne­gyedik ötéves terv célkitűzései­nek valóra váltásában az eddi­ginél is nagyobb aktivitással és ügyszeretettel vegyen részt. Tegyen mindenki vadóban többet Somogyért! Felsőfokú szervezési központ lesz Kaposvár 1968 óta ismét nőtt Somogy népessége — csökkent az elván­dorlás, nőtt a születések szá­ma —, s a laKOsak száma 197ü végére megközelítette a 364 ez­ret. A mezőgazdasági üzemek erősödése, az iparosítás ered­ményeként ez a tendencia vár­hatóan tovább érvényesül a IV. ötéves terv időszakában is, és 1975 végére a népesség száma 365—367 ezer lesz. Somogy egyébként az ország legritkáb­ban lakott megyéje, a népsű­rűség hatvan ember négyzet- kilométerenként, emellett ap­rófalvas, kétszázötvenkét tele­pülésünk nyolcvanhét százalé­kán a lakosság kétezren aluli. Sok a kültelki lakott település harmincötezer ember, a megye népességének csaknem tíz szá zaléka él külterületen. Az el­múlt tíz évben a települések kilencven százalékában stag­nált, vagy gyengébben, erőseb­ben csökkent a lakosság. Az ötezer lakoson aluli települé­sekről huszonnégyezren vándo­roltak el, s hetvenöt százalé­kuk a megye két városában te­lepedett le. Egyenletesen csök­kent a külterületi lakott he­lyek és az ott élők száma. Az alőbbi százkilencvennel, az utóbbi tizennégyezerrel. Somogybán a népesség kon­centrációja sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag, s ez erősen megnehezíti a községek­ben élők körülményeinek javí­tását. Eddig elsősorban a me­gyeszékhely, a Balaton-part biztosított jobb megélhetést, az utóbbi időben ilyen szerepet kezd betölteni Nagyatád, Mar­cali, Barcs is. Űjabb gazdasági központok (Csurgó, Tab, Len­gyeltóti, Kadarkút) alakulnak ki. Rohamosan fejlődnek a Ba- aton-parti települések, össze­függő »üdülővároslánc* ala­kulhat ki, s úgy összenőhetnek egyes települések, hogy össze­kapcsolásuk, nagyközségi rang­ra való emelésük szóba jöhet a tervidőszakban. (Pl. Balaton- lelle—Boglár.) A községek kilencvennégy' százaléka mezőgazdasági jelle­gű település, ezen belül a tisz­ta profilú mezőgazdasági köz­ségek aránya hatvanhárom százalék. Ez az oka, hogy or­szágos átlag alatti a fejlettebb kategóriába tartozó települések aránya. Kaposvár és Siófok erősödé­se mellett városiasán fejlődik Vagyatád, Marcali, valamint Barcs és Fonyód. Az előző két tő már a közeljövőben várossá 'ejlődhet. Kisvárosíasodó tele oüléssé fejlődhet Tab és Csűr gó, ipari, illetve idegenforgal mi szempontból erős nagyköz séggé Lengyeltóti, Kadarkút iöhönye, Nagybajom, Karád valamint Balatonlelle—Boglár Balatoníöldvár, Zamárdi, Igái ás Csokonyavisonta. A környe­ző települések szervező köz­pontjaivá alakulhat Babócsa, Zákány, Andocs. Jobban szervezzük a társadalmi munkát A tanácsok negyedik ötéves bevételi tervei erősen feszítet­tek, részben az új és kevéssé ismert források miatt. A válla­latok, üzemek és szövetkezetek tőkeszegénységéről már máshol is szóltunk. Az önálló vállalati gazdálkodás egyes szabályozói oedig megnehezítik a taná­roknak nyújtható támogatói pontos megtervezését. A városokba vándorlás nem lit meg, a községekben csök­ken a hozzájárulást fizetők czáma, s ez szintén befolyásol­ja a bevételeket. Mindezek ellenére tanácsaink ió szervezéssel biztosíthatják bevételeiket, s a fenti nehézsé­gek nem vehetik el a fejlesz­tési és beruházási kedvet. A társadalmi munka jobb szerve­zésével, a helyi anyagfelhasz­nálással, a helyben működő vállalatok, üzemek és szövet­kezetek hozzájárulásaival és a közös beruházások megvalósí­tásával okosan lehet és kell ü gazdálkodni. Vitathatatlan, hogy Somogy aprófalvas, kis lélekszámú te- 1 épüléséin nem lehet gazdasá­gos, alapvető igényeket kielé­gítő közintézmény-hálózatot kialakítani. Ez eddig is fékez­te az életszínvonal emelését, és bebizonyította, hogy szük­ség volt és van a települések igazgatási és gazdasági össze­vonására. Nemcsak a váro­sokról és a járási székhely­községekről van itt szó, ha­nem olyan nagy lélekszámú községekről is, mint Kadar­kút, Nagybajom, Csurgó stb Elsősorban ezekben a közsé­gekben kell a körzeti léte- ítményeket megépíteni, ide kell a korszerű üzlethálózat xagasabb szintű kulturális ér gészségügyi ellátás. A falvakra természete ser zükség van, többségük fej­lődő település marad, s ott a: alapellátást biztosító létesít­mények nélkülözhetetlenek. A falu nem is falu általános is­kola, orvosi rendelő, művelő­dési otthon, klub, vegyesbolt oosta és jó ivóvíz nélkül. A özségek többsége ma már öbb ezer holdas gazdaságok algozóinak, szakembereinél ikóhelye, akiknek már z orszerű lakás is igényük, fi özségi tanácsok új bevételei et elsősorban saját létesít­ményeik megépítésére fordít- ák, vagy a körzetesítései, miatt felszabaduló és üresen illő épületekben rendeznek be klubkönyvtárat, boltot, or­vosi rendelőt. flz alkalnazkodúképes vállalat S okszor tapasztaltuk a múltban, hogy bizo­nyos árucikkeket ak­kor kezdett gyártani az ipar, amikor a divat már megvál­tozott A következmény: ma­gas készletállomány, kényszer leértékelés és üzleti veszteség az egyik oldalon, kielégítet­len kereslet a másik oldalon Ezzel kapcsolatosan kérdez zük időnként: miért nem vagy mikor alkalmazkodik a .par (a kereskedelem) a di vathoz vagy a kereslethez? Az alkamazkodás a gazda sági életben egyértelmű ; vállalkozással. Minden gaz dasági vállalkozás célja a le hető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb nyerésé., elérése, miközben a vállalko zó kisebb-nagyobb kockáza­tot visel. Kockázatviselés nél­kül — tartósan — nyereségre nem lehet szert tenni, leg­alábbis abban az esetben, ha a piac funkcióképes. Az esetleges kockázati vesz teség minimálisra való csők kentéséhez természetesen min den vállalatnak érdekei fűződ ■ek. Többek között azért i kerül előtérbe a közép- é hosszú távra szóló vállalat fejlesztési koncepciók, tervek kidolgozása. Minden jel arra mutat hogy a gazdaságirányí­tás jelenlegi rendszerében a vállalatok és a szövetkezetek igénye a jövő kutatása és fel- árása, a piaci lehetőségek é a esetleges veszélyzónák fai árása iránt sokkal erósebt mint a múltban volt. És e rthető, hiszen a vállalato! (öntési hatáskörének növeke désével növekedett felelőssé giik és kockázatviselési köte lezettségük is. A tervezés te hát nem a felső szervek által ' ívűiről diktált feladat többé hanem a vállalati döntés, rendszer szerves része, belsc igénye. A z esetleges kockázati veszteségek csökkenté­sére irányuló törekvés raalizálódásának egyik lehet séges módja, alternativ fejlesz­tési koncepciók kidolgozása Természetesen sokkal köny- 1 nyebb ezt a követelmény: felállítani, mint megvalósíta­ni. Hiszen egyetlen vállalat vjlesztési terv kidolgozása is - ha azt valóban megalapo ottan készítik elő — igei. agy energiákat köt le, nag: iformációs anyag felkutató ,át és feldolgozását teszi szűk ségessé. Hát még az altemq dvák kidolgozása! Igaz, hogy a népgazdaság összefüggések tekintetében ná lünk a vállalatok biztosabi alapokra építhetnek, mint £ tőkés országokban. A népgaz dasági terv és a tervcélokká sszhangban lévő szabályoz! andszer, legalábbis középtá von megadja a vállalati orien­táció fő irányát. A népgazda­sági terv mellett a vállalaton a minisztériumok ágazati fej iesztési terveire is támaszkod hatnak. Mindez már önmagá­ban is jó alap a vállalati kö ’éptávú tervek elkészítéséhez A mikor a vállalat ter­vez, állandóan az e kérdés lebeg előtte . .1 alkalmazkodik-e a váltó > viszonyokhoz, illetve ho yan alkalmazkodjék a mind a tálán változó környezeti fel- •telekhez. Ez az alkalmazko ási igény talán gyengébb a ohászatban és erőteljesebb 8 gépiparban vagy a divatipar ban. Ezért vállalatoknak olyan fejles..vési politikát cél­szerű követniük, amely erősí-1 ti alkalmazkodóképességüket, nanőverezési lehetőségeiket. Az alkalmazkodóképesség iavítása természetesen nem öncélú. Bebizonyosodott, hogy a rugalmasság a gyors reagá­lási készség a versenyképesség egyik fontos feltétele, amely önmagában is erőforrás-ténye­zőnek tekintendő. A vállalatok, amikor az al­kalmazkodóképesség javításá­ról van szó, rendszerint mint eladók, mint értékesítők vizs­gálják a témát. Pedig minden vállalat vásárló is, felhasznál í is: munkát, energiát, nyers- és alapanyagot, különféle szol­gáltatásokat vesznek igényb e a termelési folyamatban. A legígéretesebb fejlesztési el­gondolás is zátonyra futhat a megvalósítás során, ha kiderül, 'eogy pl. a szóban forgó ter­mékhez szükséges anyagféle­ségek árszínvonala nagymér- lákben megnövekedett, vagy éppenséggel szakemberhiány miatt vezet csődhöz a fejlesz­tési elgondolás. Előfordulhat az ellenkezője is, amikor ép­penséggel egy új, igen olcsó helyettesítő anyag megjelenése teszi versenyképtelenné a vál­lalat által gyártott terméket itb. M ár szóltunk az alterna­tív fejlesztési koncep­ciók kidolgozásának a fontosságáról. Nos, jelentősége nőst válik igazán érthetővé: a gyors és hatásos alkalmazkc lás — azaz a versenyképessé — feltétele az alternativ leho tőségek feltárása. Az ezek k: lolgozására fordított műnk -endszerint bőségesen megté rül a vállalat számára, még ikkor is, ha ezt nem mindig lehet számszerűen a nyereség- • ben kimutatni. V. Gy. Plusz ötven általános iskolai tanterem Felhívás a tanácsokhoz Emelt szintű szakmunkásképzés Készítsenek középtávú tervet a vállalatok SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. Január 10. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents