Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
öt évre szóló megyei programot fogadott el a megyei tanács ezen a héten. Nagy felelősséggel és hosszú ideig készült Somogy IV. ötéves területi fejlesztési terve és IV. ötéves tanácsi fejlesztési, költségvetési, pénzügyi terve. A tervelőkészítő munkában bizottságok, megyei és országos szakemberek sora vett részt. Ez az ötéves terv már figyelembe veszi, hogy a tanácsok önállóan terveznek, gazdálkodnak, s 1975-ig sokkal több lesz a. tanácsi beruházás, mint az előző időszakban. Somogy további fejlődésének távlata olvasható ki e terv minden sorából, amelyet nagy felelősséggel a megyei párt-vb, a megyei pártbizottság is megtárgyalt. S cl megyei pártértekezlet vitazárója arra is felhívta a megye pártszervezeteit, hogy minden szellemi és fizikai erő összefogására és a haladás szolgálatába való állítására szükség van az új tervidőszak feladatainak megvalósításához. Somogy elfogadott öteves terve a lakosság életszínvonalának emelkedését, életkörülményeinek javulását testesíti meg. E cél érdekében minden pártszervezet, tömeg- szervezet, tanács sokat tehet a maga helyén. Az erők összefogásával, jobb munkával sokkal többet elérhet Somogy, nagyobbat léphet előre még a tervezettnél is. i Tízmilliárdos fejlesztés a III. ötéves terveben A megye IV. ötéves tervében kitűzött célokat gyakorlati tapasztalatokra alapozhatjuk. A IV. ötéves terv előkészítése és az irányelvek meghatározása szempontjából ezért volt különösen nagy jelentősége a IIL ötéves terv teljesítésének. A III. ötéves terv elsősorban azt tűzte célul, hogy enyhítsen a foglalkoztatottság gondjain — főképpen az iparfejlesztéssel — növelje az építő- és az építőanyag-ipar teljesítőképességét, megteremtse az állatállomány és a takarmányalap összhangját, minél jobbá tegye a lakosság életkörülményeit, elégítse ki lakás- és kommunális igényeit. A számítások és az elemzések szerint az ötéves tervnek megfelelően alakult a gazdasági fejlődés iránya és aránya 1966 és 1970 között, s egyes ágazatokban a tervezettnél nagyobb lesz a növekedés mértéke. A megye rossz adottsága, hogy településszerkezete aprófalvas, a kis gazdasági egységek tőkeszegények. Ez pedig fékezte a még gyorsabb fejlesztést. Ennek ellenére a fejlődés üteme bizonyos területeken megyénkben is felgyorsult, különösen a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének bevezetése óta. Fejlődött a települesszerkezet a járások összevonása, Siófok várossá, Barcs, Csurgó, Fonyód. Nagyatád, Nagybajom és Marcali nagyközséggé avatása, a közös tanácsok kialakítása, a termelőszövetkezetek egyesülése révén. Előreláthatóan mintegy huszonöt százalékkal szárnyaljuk túl a III. ötéves terv fejlesztési elképzeléseit és beruházásait, s ez azt jelenti, hogy öt év alatt mintegy tíz- milUárd forintot fordítottunk Somogy fejlesztésére. A túlteljesítéshez nagyban hozzájárult az össztermelés növekedése, s ebben nagy szerepe volt az 1968 óta kapott nagyobb összegű iparfejlesztési lámogatásnak is. A fejlesztések nyolcvan százaléka a szocialista szektorban valósult meg. Az ipari termelés nagysága körülbelül hatvan százalékkal ■nő, s ez az ütem gyorsabb, mint az országos átlag. A termelés szerkezetének ösz- szetétele a gép- és műszeripar irányába tolódott el. Előnyösen változott az ipari termelés és a foglalkoztatottság területi megoszlása is. Kaposváron kívül egyes járási székhelyeken, kiemelt településeken is meggyorsult az iparfejlesztés. Csaknem tiz és félezer új munkahelyet kapott a megye lakossága a fejlesztések révén, s ez sokat enyhített a foglalkoztatás gondjain. Megállt a megye népességének csökkenése. Nem valósultak meg az eredeti elképzelések a termelékenység , emelésében. Nőtt ugyan az ipari munka termelékenysége, azonban nem érte el a tervezett mértéket, s nem ellensúlyozta a munkaidő csökkentése miatt kieső időt sem. A termelékenység elsősorban 1966-ban és 1967- ben emelkedett, majd 1968- ban és 1969-ben megállt. 1970-ben az új közgazdasági szabályozók hatására ismét jelentősen nőtt. A megye szocialista építőiparának építési tevékenysége körülbelül hetven százalékkal nőtt az 1965. évihez, mintegy huszonkét százalékkal a terv előirányzatához képest. Ez a növekedés az országosnál is nagyobb mértékű, ennek ellenére tovább emelkedett a ki nem elégített építési igény aránya, s ma már eléri az éves igény tíz-tizenöt százalékát. A közös erőfeszítések eredménye. hogy teljesítettük a 111. ötéves terv célkitűzéseit, sőt néhány fontos területen már 1969-ben túlszárnyaltuk. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek többsége gazdasági és szervezeti szempontból is tovább fejlődött, termelésük, gazdálkodásuk korszerűbb és biztonságosabb. A. mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott beruházási összegeket 46—47 százalékkal lépjük túl. A beruházások hetven százaléka termelőszövetkezetekben, harminc százaléka pedig állami és erdőgazdaságokban valósul meg.. A termelő ágazatok dinamikus fejlődése -megyorsítot- ta a megye gazdasági fejlődését is, s ezzel együtt megvalósultak a lakosság életkörülményeit befolyásoló elképzelések. A lakásépítés kiemelt volt a III. ötéves terv időszakában, s ennek eredményeképpen üteme meggyorsult A felépült lakások száma megközelíti a tízezret. Nagyobbak a lakások, jobb a fölszereltségük, nyolcvan százalékuk kétilletve több szobás, több mint hatvan százalékuk fürdőszobás. Befejeződött a faluvillamositás Fejlődött a közműellátás is. A lakosság 32,7 százaléka részesül, a vízellátásból, 11 százalékának teszi kényelmesebbé a$ életét, hogy házát bekapcsolták a szennyvízhálózatba. Az úthálózat építése és korszerűsítése szintén folytatódott, ha nem kielégítő ütemben is. Befejeződött a faluvillamosítás, számottevő az előrehaladás a kültelki települések villamosításában. A megye két városába terven felül bevezették a földgázt: körülbelül háromezer háztartás kapott gázt Kaposváron, Siófokon, Nagyatádon és Ba- bócsán a tervidőszak végére, ezenfelül 45—50 000 háztartás használ propán-bután gázt. Mindez pedig azt jelenti, hogy a megye lakosságának 40—45 százaléka főz és fűt gázzal. Tovább javult a megye egészségügyi és szociális helyzete. A siófoki kórház megépítésével és a mosdósi tüdőszanatórium rekonstrukciójával ötszázzal nőtt a kórházi ágyak száma. A szakorvosi ellátás és a rendelőintézeti hálózat is fejlődött. A kulturális ágazatban megvalósult fejlesztés révén több az óvodai, általános iskolai, diákotthoni hely, bővült a szak-, közép- és szakmunkásiskolák hálózata. Elértük azt a legfontosabb megyei célunkat, amelyet az életszínvonal emelésében tűztünk ki: csökkent a különbség a megyei és az országos átlagjövedelmek között; a munkások és a parasztok élet- színvonala közeledett egymáshoz. Minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt öt év alatt, ösz- szességében nagyobb mértékben, mint tervezték. összegezve elmondhatjuk, hogy teljesítjük a III. ötéves terv eredeti célkitűzéseit, sőt számos területen túlszárnyaljuk. Ez sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy mindenben és mindenütt kielégítő legyen a helyzet és az ellátottság. Azok az eredmények, amelyeket a nehézségek ellenére elértünk, a párt áltel megteremtett nyugodt és kiegyensúlyozott légkörnek, a központi szervek jobb megértésének, nagyobb támogatásának, a Somogybán élő emberek egyetértő, lelkes munkájának, a megyei szervek javuló tevékenységének köszönhetők. Az ötéves fejlődés, a gazdaságirányítási reform hatására korszerűsített nevelési rendszerünk kedvező feltételeket teremtett a további előrehaladáshoz. Fejlődik az ipar - Emelkedik a lakosság életszínvonala A megye IV. ötéves tervé-1 nek gazdaságpolitikai célkitűzései összhangban vannak a népazdasági terv irányelveivel. A III. ötéves tervben elért eredményekre, a megye lehetőségeinek és adottságainak legcélszerűbb kihasználására alapozva a legalapvetőbb feladatok a következők: a termelőerők gyorsabb ütemű fejlesztése és gazdasági hatékonyságának növelése: a kedvezőbb foglalkoztatási szerkezet kialakítása, a dolgozók jövedelmének emelése; a mainál teljesebb és differenciáltabb kommunális (lakás, víz), kulturális, valamint fejlettebb szociális és egészségügyi ellátás. Ennek érdekében tovább javítjuk az ipar szerkezetét. Az egyes területeken nélkülözhetetlen extenzív fejlesztés mellett a korábbiaknál jobban előtérbe helyezzük az intenzív fejlesztést. Elsődleges feladat, hogy a beruházási piac egyensúlyának megteremtése végett fejlesszük az építőipart a technikai fölszereltsér tökéletesí- , fásé» a korszerű építési módok. bevezetése és a munkatermelékenység növelése útján. Az állattenyésztés eredményeit úgy növeljük, hogy mind nagyobb mértékben teremtjük meg a gazdaságos és korszerű állattartás feltételeit. A kedvező természeti adottságú területeken arra törekszünk, hogy erősödjenek a termelés intenzív irányai, kialakuljon a piachoz jobban igazodó termelésszerkezet; a kedvezőtlen adottságú területeken pedig arra, hogy a művelési ág az adottságokhoz jobban igazodva változzon, általában a kisebb eszközigényű termelésszerkezet alakuljon ki, és minél észszerűbb legyen a föld- használat Tovább gyorsítjuk elsősorban a városokban és a járási székhelyeken a lakások és a kommunális létesítmények építésének ütemét, a kommunális éa szolgáltató beruházásokat pedig a településhálózat korszerűsítésével összhangban észszerűbben és tökéletesebben valósítjuk meg. Nagyon fontos, hogy gyorsabban növekedjenek a lakosság életkör&tményesk közvetlenül javító építkezések, elsősorban a lakások, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó közműépítések részaránya. A lakosság életezínvonalá- nak emelését, életkörülményeinek javítását az anyagi javak elosztásának mind jobb differenciálásával akarjuk elérni, ezért szükséges gondoskodni arról, hogy meggyorsuljon a munka termelékenységének- növekedése és a termelés korszerűsítése. E célok elérése végett mindenütt tárják fel a vállalati as a helyi erőforrásokat, össz- pontositsák a fejlesztéseket, növeljék a közös forrású beruházások számát, az állóeszközök korszerűsítésére fordított anyagi eszközök arányát, tökéletesítsék a vezetési módszereket, fejlesszék tovább a gazdaságpolitikai munkát. A megye tőkeszegénységéből fakadó hátrányok csak úgy csökkenthetők, ha minden erőfeszítést megteszünk a közös fejlesztések, beruházások megvalósítására, a közös vállalkozásokért, mert így összpontosítva és hatékonyabban használhatók fel a vállalati és a helyi források. Az érdekvédelmi és irányítási szervek éppen ezért sokkal gyümölcsözőbb irányító és szervező tevékenységet fejtsenek ki a jövőben. Gondoskodni kell a beruházások kivitelezésének megfelelő sorrendjéről. Jó összhang, nagyobb szervezettség szükséges a beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához. A kivitelező vállalatolt ne halogassák a szerződések megkötését, s tegyenek eleget vállalási kötelezettségeiknek. A tanácsok fő feladata a lakosság életkörülményeinek javítása, ezen belül mindazon szolgáltatások és iparágak fejlesztése, amelyek közvetlenül az életszínvonal emelésének tartozékai. A lakásépítés, a közművesítés, az egészségügyi és kulturábs ellátás javítása, a városfejlesztés és a telek- gazdálkodás is a tanács munkája. Ez egyben azt is jelenti, hogy a népgazdaság beruházásainak egyre növekvő; hányadát a tanácsi beruházások teszik ki. Megyénk tanácsai is önállóan terveznek és gazdálkodnak az országos irányelvek és gazdaságpolitikai célkitűzések figyelembevételével, s az elkészült tervek számtalan vita, egyeztetés és számítás eredményeit összesítették. Élre tör a gépipar Új tejüzem a Balaton-parton Iparpolitíkank alapvető célkitűzésé, hogy a termelés növelésén kívül kibontakoztassuk az intenzív fejlesztést. Ez úgy valósítható meg, ha korszerűsödik az alkalmazott technika és technológia — differenciáltan fejlesztjük a termelés szerkezetét, nő a munka termelékenysége, valamint emelkedik a szervezés és a vezetés színvonala. Ennek érdekében a vállalati fejlesztési eszközök nagyobb részét fordítsák a mostani teljesítőképesség hatékonyabb kihasználását biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítésére. (A szociális beruházások megvalósítása is alapvető követelmény.) A vállalatok úgy változtassák meg a belső termelési szerkezetet, hogy az növelje a termelés hatékonyságát, a ki bocsátott áruk versenyképességét, s lehetőleg ne csökkentse a termelés dinamikáját Minden területen jobban alkalmazkodjon a termelés a fogyasztók és a megrendelők nagyobb igényéhez. A termelési célok elérése végett javítsák és tökéletesítsék a szervező és irányító munkát. A korszerűbb, magasabb vezetési színvonal elérésével erősödjön a gazdasági egységek szervező tevékenysége. A termelés növelése végett mindenhol szorgalmazzák a megyén belüli és kívüli együttműködési lehetőségek kiaknázását. Javítsák meg az összhangot és az információt a vállalatok kö zött. Összpontosítsák az iparfejlesztésre fordítható vállalati és megyei eszközöket azoknak a fő strukturálás céloknak az elérésére, amelyeket az előző tervidőszakban tűztünk ki, és összhangban vannak a távlati gazdaságfejlesztési célokkal is: erősítsük azokat a tendenciákat az ipari összetétel változásában, amelyek megfelelnek a megye adottságainak, elsősorban tehát a gép- és műszeripar, illetve a híradástechnikai és villamossági ipar részaránya növekedjen. Az élelmiszeripar — főleg a sütő- és a tejipar — minél színvonalasabban lássa el a lakosságot, és a megyébe érkező turistákat, könnyítse meg a háztartási munkát, s az exportlehetőségek jobb kihasználása végett emelje az előre csomagolt, konyhakész termékek arányát. A könnyűipar — elsősorban a ruha- és bútoripar — növelje a korszerűbb és jobb minőségű termékek arányát a lakosság igényeinek és az exportigénynek megfelelően. Ebben az ötéves tervben minél teljesebben hasznosítsuk, hogy a megye faanyagban olyannyira gazdag Ezért, elsősorban a helyi adottságokat kihasználva, központi válogató és fafeldolgozó üzemeket kivánuiik létrehozni. Tovább fejlesztjük, korszerűsítjük a meglévő fafeldolgozó üzemeket. A IV. ötéves terv első éveiben befejeződik az előző tervidőszak végén megkezdett nyomdaépítkezés. A beruházások megvalósulásának nagy akadálya volt az építőanyag-ipar elmaradottsága. Minden lehetőségünk megvan ennek megszüntetésére. Az a tervünk, hogy a helyi adottságokat kihasználva megkezdjük a könnyűszer- kezetek gyártását, építőanyag- ipari, műanyag-feldolgozó, panel-parkett-, ókál- és for- gacslapüzemeket tervezünk, továbbfejlesztjük a csurgói fa- és a lengyeltóti vas nyüás- záró-szerkezeti üzemet Tovább korszerűsítjük a téglagyárakat is. A gépipar iparcsoportja tovább növeli részesedését a tervidőszak végéig s az ösz- szes foglalkoztatottak mintegy harminc százaléka dolgozik majd ezekben az üzemekben. A nehézipari ágazat csaknem harmincnyolc százalékos aránya a legnagyobb lesz a megye iparában. Ugyanakkor a köny- nyűipar részesedése 36,3 százalékra csökken a tervidőszak végére, noha ezen belül a fafeldolgozó ipar aránya nő, a textil- és textilruházatié pedig az abszolút növekedés ellenére is csökken. Az élelmiszeripar a megye mezőgazdasági jellegével összI hangban 31,2 százalékkal részesedik, Ez elsősorban a nagyvállalatok saját fejlesztési eszközeinek felhasználásával érhető eh Számítunk az új tejüzem megépítésére a Balaton-parton, a kaposvári tej- és sajtüzem rekonstrukciójára, a nagyatádi tésztaüzem megvalósulására, hűtö- tárolók, kenyérgyárak, takarmánykeverő üzemek stb. létesítésére. A lakosságot közvetlenül kiszolgáló vállalatok — nyomda, sütőipari vállalat, Patyolat — fejlesztését támogatja a tanács, mert saját maguk — még ha hosszú lejáratú hitelt vennének is fel — képtelenek erre. A tanács felügyelete alá tartozó vállalatok gazdálkodásának eredménye fejlesztési alapjaik függvénye. A tanácsi ipar fejlesztésének iránya szintén intenzív. Fejlesztési alapjukat összefogva új, .technológiák bevezetésére, illetve a beváltak korszerűsítésére fordítsák. Rugalmasabban alkalmazkodjanak a piachoz, s nagyobb figyelmet szenteljenek a javító- szolgáltató tevékenység bővítésére. Sok helygn hiányoznak, vagy nem megfelelőek a szociális létesítmények (öltözők, mosdók stb.). Ezekről szintén gondoskodni kell A tanácsi bútoripar, a kefe- és műanyagipar és a .finommechanikai ipar termelésének fejlődése érdekében sokkal többet tehet, s ehhez hiteleket is kaphat. Műanyag-feldolgozó Barcson A megyei területfejlesztési politika biztosítja a település- hálózat korszerűsítését. Az a cél, hogy a foglalkoztatottság, a termelékenység, valamint a települések ellátottsági színvonalát közelítsük egymáshoz, és az ott lakók anyagi és kulturális körülményeit is azonos szintre emeljük. Az iparfejlesztési célok nem változnak meg. Csökkentjük Kaposvár ipari központosítását, a terv szerint az iparban foglalkoztatottak 44—45 százaléka dolgozik majd a megye- székhelyen. Azokhoz a termelő beruházásokhoz, amelyek az ország többi területéhez képest elmaradott környéken valósulnak meg vissza nem térítendő támogatás adható. Ugyanez az elv vonatkozik azokra a területekre is, melyeken az ipari termelés változása megkívánja a gazdasági szerkezet átalakítását , . A kormány a barcsi járási- jelölte ki megyénkben, és hozzájárult hogy a harmadik -ötéves tervben megkezdett fejlesztéseket a negyedik ötéves tervben befej ezhéssük. Megyén.)!: szdzhúszmilltó forintot kapott, de segítséget kaptunk az egyéb ipartelepítésekhez is. A fővárosi üzemek somogyi letelepedését huszonhatmillió forinttal támogatják. A barcsi járást az elnéptelenedés veszélye fenyegette, ezért ott létfontosságú az ipar fejlesztése. A jelenlegi üzemek bővítésével és újak — például műanyag-feldolgozó tervezett telepítésével munkaalkalmat, jó kereseti lehetőséget biztosíthatunk a barcsiaknak. A harmadik ötéves tervben kezdtük el, $ a negyedikben folytatjuk a kaposvári, marcali, tabi és nagyatádi ipari beruházásokat. Tovább bővítjük— elsősorban a női munkaerő foglalkoztatósára — a bedolgozó hálózatot Barcson kívül az iparfejlesztési alapból támogatjuk Marcaliban a Mechanikai Müvek gyáregységét, Tabon a Videotont és a Budapesti Vegyipari Gépgyárat, Kaposváron « Villamossági Gyárat, a Ruhagyárat, a Budapesti Finom-- mechanikai Vállalatot, az építőipari vállalatokat, és az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot- Ezekkel szerződéseket kötöttünk. A mezőgazdaságból éíö lakosság jövedelmének emelését a termelés színvonalának növelésével és a kiegészítő tevékenységek szorgalmazásával kívánjuk elérni. A természeti adottságokban szegény területeken változatlanul szükség van a megkülönböztetett állami támogatásokra. (Folytatás a 4. oldalon) SOMOGYIHSPLAP Vasárnap, 1971. ianuár 10. I
