Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 4. szám
^Párizsi ei pék Vírus a légutakban 1971 lábbelijeinek párizsi bemutatóján készült ez a kép. Bizonyosan nálunk is sikert aratnak. (MTI Külföldi Képszolg.) Tv-antennák A tv-tulajdonosok gyakran fordulnak olyan panaszokkal e szervizhez, hogy »-tegnap még kifogástalan volt a kép, mára nincs kontraszt, vagy életlen vagy szellemképes, villog e kép — elromlott a készülé kern«. A műszerész kiszáll, megné zi a készüléket és közli a tulajdonossal, hogy nem a készülékben van a hiba, hanem az antennában. Miről is van itt szó? A tv-hullámok általábar úgy terjednek, mint a fény. Egyenes irányban. Jó vételt — az adó közelében lévő területektől eltekintve — csak ott lehet remélni, ahol az antenna »-látja-“ az adótorony anten náját. Ez a látási távolság függ az antennák magasságától és attól, hogy a két antenna között van-e pl. egy hegy A gyakorlatilag jó vételű területek 50—60 km-ig vannak az adó antennájától. „ A hiba oka Mi történt a fenti panaszosnál? »Tegnap még jó volt stb.<- Az antennák a tetőre vannak felszerelve, ahol az időjárásnak, a füstölő kéményeknek ki 5 vannak téve. Majdnem biztosan ki lehet számítani, menynyi idő múlva korrodálnak el a levezető kábel kötései, az antenna rögzítése; a levezető kábel megtöredezik és átvezet.' Mint már említettük, az an- < tennánál cél az is, hogy csak 1 egy irányban »lásson«. Ha egy J erős szélvihar, vagy a korró-' ziótól meggyengült rögzítések miatt elfordul az antenna, akkor már nem »látja« az adó antennát, s az általa szolgáltatott jel már nem elég a készülék tökéletes működéséhez. Hasonlóképpen zavarokat okoz, ha a levezető vezeték nincs jól szigetelve, az idő vasfoga tönkretette a kábelt, ha vihar vagy rossz szerelés következtében elszakadt, vagy hozzáér pl. az ereszcsatornához. Ilyenkor megint nem megfelelő a kapott jel, s pl. agy szél által mozgatott, korrodált antenna gyakran zavarba hozza először még a tv- müszerészt is, mert szinkron hibákat, villogásokat okoz, s aki még ilyennel nem találkozott, a hibát esetleg máshol keresi. Magyarország egyes területein mód van külföldi adóállomások vételére is, ha azoktól Vnegf elelő távolságon belül vagyunk és nem árnyékolja le azokat hegy vagy épület. lg> lehetséges a Dunántúl nyugati felén az osztrák, déli felér) a jugoszláv adók vétele. A különböző adóállomások vételéhez különböző antennákra van szükség. Az antennák irányát, különösen távolsági vételnél igen pontosan kell beállítani, mindig a venni kívánt adóállomás felé, és méreteiknek is meg kell felelniük az adóállomás által kisugár zou frekvenciáknak. Jó vétel — jó antenna Találkoztunk már olyan tv- vel is, ahol a képen szikrázástól eredő zavar volt, s a tulajdonost csak akkor lehetett meggyőzni arról, hogy nem a készülékében van a hiba, mikor hosszas nyomozás itán megtaláltuk, hogy a tulajdonos lakásában lévő biztosíték nem volt jól becsavarva, és apró szikrákkal ívet húzott A biztosíték becsavarása után megszűnt a tv-készüléken is a zavar. A közelmúltban hozott határozatok alapján 1972-ben Magyarországon is megindul a második műsor — az UHF csatornákon. Ezek olyan rövid hullámhosszú tv-adól. '.esznek, amelyeknél hatványozottabban fog fellépni az antenna szükségessége, és jó vételt előreláthatólag még az adók közelében is csak jó antennával lehet majd elérni. Az elmúlt évben sok szó esett a Hongkong-vírusról, amely névadó városából kiindulva bejárta az egész földkerekséget. Most amikor földkörüli vándorlásának végére ért, és valószínűleg néhány évre visszavonult pihenőre, alig hallunk róla. A mostani téli hónapok, ha nem is a jellegzetes járványos influenza, de mégis az egyéb vírus okozta légúti fertőzés időszakát jelentik. Ezért érdemes a vírus okozts légúti fertőzésekről megemlé kezni. A hongkongi vagy A2-vírus csakúgy, mint a náthavírusok számtalan változata, cseppfertőzés útján terjed emberről emberre. Lényegében tehát az történik, hogy náthás vagy influenzás ember köhög vagy tüsszent, mire százezernyi apró, legtöbbször láthatatlan cseppecske jut a levegőbe. Ezekben a cseppecskékben lakik, rejtőzik a vírus. A levegőben lebegő cseppecskéket az egészséges ember belélegzi. Az esetek döntő többségében — a szervezet védekező rendszerétől függően — megsemmisülnek a nyálkahártyára jutott vírusok. Ha a nyálkahártya védőbástyájának rendszerében rés van — ami különösen a dohányosoknál gyakori —, a vírus rátapad a sejtre, behatol és 12 vagy 48 óra múlva annyira elszaporodik, hogy a gyulladás tüneteit észleli magán az ember. A nátha jelei: a tüsszögés, a híg, bőséges orrváladékozás, és később esetleg gennyes váladék. A náthás fertőzés ritkán okoz lázat. Ha a harmadik-negyedik napon láz jelentkezne, az baktériumos fertőzés, szövődmény jele. Ilyenkor sürgős orvosi segítségre van szükség, hogy az idült melléküreggyul- ladásnak vagy más szövődménynek elejét vegyük. — I Náthás em- j berrel utcán I munkahelyün- 1 kön mindun- 1 tálán találkonyitja rendkívül egyszerű. Az egészséges, rendszeresen szabad levegőn mozgó ember nyálkahártyája az esetek többségében elöli a vírust. És ha évenként vagy 3—4 évenként egyszer náthás valaki, azt is minden különösebb károsodás nélkül átvészeli. Javítja a szervezet erőnléti állapotát a kielégítő vagy éppenséggel bő vitaminellátás, a szabadban végzett kiadós séták vagy az azzal egyenértékű fizikai munka. Viszont fokozott mértékben fogékony az egyébként edzett ember is a fertőzésekkel szemben egy-egy bő ivással és dohányzással egybekötött, átmulatott éjszaka után. Az alkohol- és nikotinmérgezés együttesen igen lerontja a nyálkahártyák védekező ké- oességét. dig veszélyesebb, mint az egészségeseknél. Az a felnőtt tehát, aki tudja, hogy náthás vagy meghűlt, ne látogasson beteget vagy olyan családot, ahol csecsemő vagy beteg van a háznál. Mivel pedig a fertőzés esélyét a levegőbe juttatott mikrocseppek száma is befolyásolja, feltétlenül indokolt tüsszentéskor a száj elé zsebkendőt vagy akár maszkot is tenni. Ez ugyan nem gátolja meg teljesen a fertőzött cseppeknek a levegőbe jutását, de biztosan csökkenti számukat. Dr. Sz A. Csecsemők, aggok és betegek Amennyire nevetséges és értelmetlen az egészséges felnőttek túlzott félelme a légúti vírusfertőzésekkel szemben, annyira indokolt, hogy féltsük és óvjuk a csecsemőket, aggokat és betegeket. Ugyanis mind a három csoport nagyon fogékony a légúti fertőzésekkel szemben, s náluk egy-egy nátha vagy lázas felső légúti hurut minOTTHON Nem kell üvegbúra! zunk. Ebből az is következik, hogy légúti fert'^ést okozó vírus állandóan lebeg a levegőben. A fertőzéstől tehát csak úgy menekülhetnénk meg, ha üvegbúrába zárkóznánk és a búra levegőjét állandóan csi- rátlanítanánk. Épeszű embernek erre nincs szüksége, hiszen tapasztalatból tudja, hogy gyakran évekig nincs náthája annak ellenére, hogy biztosan fertőződik vírussal. A titok Szobanovényeink téli öntözése A lakás élő zöldjei csak akkor díszlenek szépen és úgy biztosítanak örömöt mindany- nyiunknak, ha ápolásukról rendszeresen gondoskodunk. Ehhez viszont ismernünk kell a szobanövények sajátos igényeit és azt, hogy mit, mikor és hogyan kell csinálni. Növényeink téli gondozásánál legfontosabb és egyben legkényesebb dolog az öntözés. Az öntözővíz adagolásának helytelen mértéke sok esetben a növény pusztulásához vezet. A nem szélsőséges vízigényű szobanövényeknél legjobb, ha a cserép földjét kísérjük figyelemmel, és akkor öntözünk, amikor a föld már porhanyóssá válik. Ehhez azonban tudni kell, hogy a nagy levelű, jól begyökeresedett növények gyorsabban száradnak ki, mint azok, amelyeknek gyenge a gyökérzetük :s kicsiny a lombjuk. A vékony levelű, puha tapintású növények vízigénye is na- »vobb, mint a vastag, bőrszerű, szöszös vagy éppen viasz- i bevonatú levelűeké. A legke- I vesebb vizet a kaktuszfélék I igénylik. Minden szobanövényre érvényes szabály, hogy ha öntözünk, ne csak tessék-lássék módon végezzük, hanem úgy, hogy a víz a cserép földjét teljes egészében átnedvesítse. Előfordulhat, hogy valamilyen okból megkésik az öntözés, és a növények levelei lankadni kezdenek. Ilyen esetben állítsuk vízbe a cserepet, és hagyjuk ott addig, míg a virágföld vízzel telítődik. Az öntözéshez esetleg virágpermetezőt alkalmazzunk. Ne feledjük el, hogy nem csak a gyökérzet, hanem a zöld részei is igénylik az öntözést, illetve azt, hogy a rájuk rakódott port permetezéssel vagy nedves vattával két- három hetenként eltávolítsuk. A téli öntözés különösen sok figyelmet és körültekintést követel. Az öntözővíz mindig olyan hőfokú legyen, mint a szoba átlagos hőmérséklete. Azok a növények, amelyeket hőigényüknek nem megfelelően fűtött helyiségben próbáltunk átteleltetni, túlöntözés esetén gyökérrothadást kapnak és elpusztulnak. VÉ BENYÚJTJA A SZÁMLÁT RECEPT RUMOS KORONGOK: ni bennünket. Gyilkosság látszatát keltette bennünk ... — Marhaság! — vágott köz- — Miért nem mondod neki f oe Kreisinger-Király. — A sa- akkor, hogy keljen fel, elég a fját szemünkkel láttuk, hogy viccből? — vágott közbe éle- Miska ott fekszik a padlón. sen Kreisinger-Király. \ a * „„ — Mert halott. A vicc valóit Är*Lnvires^Ä fVé. — De azt mi bizonyítja, hogy halott volt? A piros fölHozzávalók: 37 dkg liszt, */a __„„ _____ c somag sütőpor, 25 dkg vaj, 12 ^ tok? Tessék! Menj oda az író- dkg cukor, egy kevés reszelt ^ asztalhoz és nézd meg a tincitromhéj, 20 dkg barackíz, 2 evőkanál víz, 2 evőkanál rum, 2 tojás, só. A lisztet a sütőporral elvegyítjük, 1 áadjuk a vajat, a tojást, sót, cukrot, a reszelt citromhéjat, és hűvös helyen tésztát gyúrunk belőle, majd vékonyra kisodorjuk, boros pohárral kiszaggatjuk, és nem túl forró sütőben szép pirosra sütjük. A barackízt egy nagyon kevés vízzel és rummal felhígítjuk. Az egyik korongot bekenjük vele, a másikat ráhelyezzük. Porcukorból 1 evőkanál vízzel, egy kevés rummal öntetet keverünk és a süteményeket bevonjuk vele, a közepére egy szem cseresznye- befőttet teszünk, majd gyengén meleg sütőben kissé megszárítjuk. | tásüvegeket! Amelyikben azt piNevetett is. Ezt hallottuk, mielőtt kiléptünk a hálószobából, hogy Mariann és Kreisinger után menjünk. Ö kacagott rajtunk. De a nevetés a torkára . . , ... LUiliY. ct iltfVeiA» < ros tinta van, azt vizsgáld mert m b()rdái meg! A nyaka is tintás, meg a közé szalasztotta a kést i szája is. Az oldaláról egy kevés az asztal lapjára is jutott. Ebből az üvegből nemrégen néztek ra. öntöttek ki, s nem is keveset, — Nemcsak — Honnan veszed ezeket? — onnan, hogy ihisz alig maradt benne né- Miska feje már nem a padlón, ihány csepp. A többit ott talá- hanem a tigrisszőnyegen nyug- lod meg Miska ingén, vérrel szik, meg hogy eltűntek a véri összekeverve. cseppek. A naplójában ez áll* »Ma vendégül láttuk Havast, — lehetetlent tiltasz — Kreisingert Lovászt és Vé-t rázta a fejét Lovász. — Miért . .. rí,0xnvhr-,, f„i és ki tette volna? — ö maga — felelte Vé. — Mindannyian emlékeztek, mennyi tréfát követett el a rovásunkra, hogy aztán harsogva nevessen kárvallott arckifejezésünkön. Itt voltatok akAz új regényből olvastam fel nekik. Mariannái egy kicsit marasztaltuk őket. Nem volt nehéz, csak a...« Körülnézett, majd lassan tagoltan mondta: — Egy utolsó »a«-val gyárakor is, amikor Sartre-idézetet podott ez a szöveg, mióta előolvasott fel saját írása gya- szőr jártunk itt. Ez végső bizo- ínánt. Ma este így akart átejte- nyitók arra, hogy Miska nem volt halott, amikor mi már annak hittük. Egy »a« betűt még a távozásunk után vetett papírra. Folytatni akarta a bejegyzést, de akkor belépett a gyilkos... Ebben a pillanatban szólalt meg Mariann: — Megadom magam. Én tettem. Vé feléje fordult: — Örülök, hogy nem nekem kell magára bizonyítanom, Mariann. Az asszony halálsápadtan állt közöttük: — Honnan tudta, hogy én voltam? — emelte szemét az újságíróra. Az nem nézett rá: — A véletlen segített hozzá. Amikor Miska kiment hogy Kreisinger-Király zsebkendőjét kivigye, lapozgatni kezdtem a kéziratokat. A maga hajdani novelláit tartottam a kezemben, Mariann. Az egyik így fejeződött: Könnyű volt akkor — mondta valaki, talán a szakállas képű. — N. proletárfiú beverte Z. ficsúr fejét, mert az kikezdett repedt sarkú menyasszonyával. Nem volt kecmec! Te a ring bal sarkában, ő a jobb sarokban. De most ki áll ott abban az istenverte jobb sarokban? Ott is te!« — De hiszen ezt Miska a saját regényéből olvasta fel! — kiáltott közbe csodálkozva Kreisinger-Király. — Minden ötletemet, minden soromat eltulajdonította — sírt fel Mariann. — Háziasszonnyá degradált. Az isten háta mögé hozott. És mindezt érted vállaltam... Mariann Havas Balázsra nézett. A költő fülig pirult. — Miska tudta, hogy szeretlek — folytatta. — Hallgatólagos beleegyezése volt az ára annak, hogy eltulajdonította az ötleteimet, a gondolataimat. Ezért vitte magával Balázst, ezért segített neki a Jelzőtűzbe bejutni. Az én novelláimmal fizettetett velem. Mindenki hallgatott. — Tudtam — mondta Vé. — Miska naplója is megerősített ebben. Nem figyeltétek? Nem azt írta, hogy »az új regényemből olvastam fel«, hanem azt: »az új regényből olvastam fel«. Egészen nem érezte magáénak. Ezért hagyta el a birtokos ragot. — Ezekből tudtad meg, hogy Mariann tette? — kérdezte Havas. — Csak ennyiből? — Nem — rázta meg a fejét Vé. — Gondolkodj! Ahogy a tettet elkövették. Nőre vall az a »gyengédség«, hogy a halott feje alá tette a tigrisbőrt. Feltörölte a vércsöppeket. Csak a női pedánsság, rendszeretet produkál ilyeneket. És még valami, amire csak később jöttem rá. Tamás, te jöttél ki utoljára a szobából, amikor Béri ingén még csak piros tinta volt. Lekapcsoltad a villanyt? — Égve felejtettem. — Amikor másodszor léptem be ide, akkor sötét volt — mondta Vé. — Ismét győzött a női rendszeretet. Miután Mariann elkövette a bűntényt, ki - felé menet lekapcsolta a villanyt. Ezt mindig megteszi. Láttam, amikor kiléptem innen. Ti már megtaláltátok Kreisinger-Királyt és Ma- riannt. Az asszony egy pillanatra visszanyúlt, hogy villanyt oltson. Akkor tudatosult bennem, hogy a dolgozószobában is ő járt. — Mennyi kísérteties momentum — sóhajtott fel Lovász. — Talán az én Trabantommal is hasonló történt? — Eltaláltad — mosolygott Vé. — A kipufogócsövében Kreis5 nger-Királv véres zsebkendőjét láttam. Mariann dugta be, hogy ne tudjunk hazamenni. A meghívókat is ő írta. Előre megfontolta tettét. Azt akarta, hogy minél többen legyünk itt. Hogy a gyanú körbejárjon. Szeme találkozott Mariann gyűlölködő pillantásával. Senki sem nézett az asz- szonyra. — Virrad — mondta halkan Lovász. — Ideje, hogy induljak a rendőrs ... A mondatot nem fejezte be, csak kezével tett egy tétova mozdulatot. (Vége a 2. résznek.) B SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. Január 6.
