Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 4. szám
26 évvel ere'ff** alakult me; a párt Koszorúzási ünnepség Kaposváron Röviddel az ünnpeség kezdete előtt hullani kezdett, a hó. A városi tanács fúvószenekara pattogó indulókat játszott az Ady Endre utca 7. számú ház előtt. Az utca mindkét oldalán gyülekeztek a most már hagyományos januári megemlékezés részvevői. A Kaposvári Városi Pártbizottság koszorúzási ünnepségén, amelyet az MKP Somogyi és Kaposvári Szervezete megalakulásának huszonhatodik évfordulója alkalmából rendeztek tegnap délelőtt, ott voltak a város régi párttagjai, a munkásmozgalom veteránjai, a megyeszékhely munkásainak, dolgozóinak képviselői, a városi pártbizottság tagjai. Részt vett az ünnepségen Somogyi József, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első titkára, Ember - sics Imre, a városi tanács megbízott elnökhelyettese. A Himnusz elhangzása után Kiss László elszavalta Vladen Tszajev Kommunisták című költeményét, majd dr. Kerek Sándor kórházi főorvos, a városi pártbizottság tagja lépett a mikrofonhoz: — Amikor ma itt pár perces megemlékezésre összejöttünk, ezt azoknak a tiszteletére tettük, akik 1945-ben e munkát elkezdték, és akik 1945. január 5-én e házban, amely előtt állunk, megalapították a Magyar Kommunista Párt Somogyi és Kaposvári Szervez» tét. Negyvenöt januárjában itt Kaposváron és Somogybán is nyilvánosság elé lépett az a párt, amely egy negyedszázadon keresztül a föld alá kényszerítve, ezernyi veszély és üldöztetés közepette is hirdette az igazságot. A pártszervezet titkára Győrffy Antal elvtárs leit. Csak később, áprilisban lett külön szervezet a megyei A megyei vb napirendjén Sói iimkaerőliefyzete MEGYÉNKBEN — az 1970-es népszámlálás szerint — 363 300-ember él, nyolcezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor. Jóllehet enyhült, illetve meg is szűnt az elvándorlás, a népesség — ha kis mértékben is — csökken. Alacsony a szaporodás, kedvezőtlen a korátlag, s a megye lakóinak a száma 1975-ben sem haladja majd meg a 365—367 ezret. Ezek voltak azok az alapadatok, amelyeknek ismeretében a megyei tanács vb tegnapi ülésén megvitatták megyénk munkaerőhelyzetét Örvendetes, hogy az iparban foglalkoztatottak száma évről évre nő, s jól alakul a város és a vidék szocialista iparában dolgozók aránya is. Azzal együtt, hogy az iparban, építőiparban egyre többen vállalnak munkát, mégis »fogynak« a szakemberek. A harmadik ötéves tervben Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon és Tabán — megyei, járási, városi és minisztériumi támogatással — szakmunkásképző intézetek épültek, a már meglevő iskolák újabb tantermeket kaptak, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a szakmunkás-utánpótlás biztosításához. Az erőfeszítések — bér enyhítettek a gondokon — mégsem hozták meg a kívánt eredményt, a vállalatok állandó szakemberhiánnyal küszködnek, s ugyanakkor az iskolák pedagógusai is törhetik a fejüket, hogy egy-egy szakmára honnan és mivel csábítsák el az általános iskolát végzett gyerekeket. Mindehhez még hozzájárul, hogy nincs elég kollégiumi hely, a mezőgazdasági és építőipari beiskolázások egyre kisebb eredményeket hoznak, a gyerekek számára egyszerűen nem »szimpatikus« a két pálya. Az iskolából kikerült gyerekek vállalatokhoz, ipari üzemekhez kerülnek, a termelés részeseivé válnak Hogyan keresnek, miért változtatnak munkahelyet? — kutatta a kérdésekre a választ a vb. Az ipari munkások átlagkeresete évről évre három százalékkal nő, az építőiparban eléri a hat százalékot. Ha azonban ezeket a számokat összehasonlítjuk a szomszédos megyék adataival, akkor az is kiderül, hogy néhány forinttal kevesebbet keresnek a somogyiak, mint például Fejér és Zala megyében. A magyarázat abban keresendő, hogy a nálunk letelepült ipar elsősorban betanított munkásokat alkalmaz, akiknek valóban kisebb a keresetük, mint a szakembereké. . A munkaerő-vándorlásrol, a fluktuációról már nagyon sok szó esett, s jóllehet tavaly már csökkkent Somogybán, mégis rengeteg a vándormadár, aki a munkahelyek változtatásával tornássza fel fizetését. A VÁLLALATOK sok esetben nem a régi »szakik« és törzsgárdatagok megbecsülését és ott tartását tartják szem előtt, hanem újakat akarnak szerezni, akik természetesen csak magasabb fizetésért hajlandók munkahelyet változtatni. Dr. Rózsa Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főosztály- vezetője hozzászólásában elmondta, hogy elegen vagyunk az elvégzendő munkához, csak éppen nem sikerült még megtalálni azokat a módszereket, melyekkel ezt az állítást igazolni lehet. A dolgozókat nem látják ed megfelelő mennyiségű munkával, rossz az időbeosztás, s ennek az a végeredménye, hogy munkaerőhiánynyal küszködünk. A vállalatoknak sokkal nagyobb gondol kell fordítaniuk a munkaütem szervezésére, mint korábban. A negyedik ötéves terv legfontosabb gazdasági célkitűzése a hatékonyság növelése. Ez a munkaerő-gazdálkodásra is érvényes. A munkahelyek feladata, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat vessenek a munkásvándorlásnak, példát mutassanak a dolgozók magatartásában és foglalkoztatásában. Megyénkben van még munkaerő-tartalék, foglalkoztatási gondjaink ügyelőre nincsenek Az viszont, hogy 4700 szakmunkástanulóra tartanak igényt a vállalatok, s csupán 5400-an végeznek az iskolákban (nyilvánvaló, hogy nemcsak hétszázan kívánnak tovább tanulni), már sok fejtörést okoz a. megyei tanács munkaügyi osztályának. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG az előterjesztést a kiegészítésekkel együtt elfogadta és határozatot hozott, hogy a negyedik ötéves tervben nagyobb gondot kell fordítani a felnőtt dolgozók képzésére és átképzésére, ugyanis a munkaerő-tartalék feltárásának ez a módszere még gyerekcipőben jár. Saly Géza és a városi pártszervezet. Az alakuló ülésen mindössze tizennégyen voltak jelen, de nemcsak ennyi volt a kommunisták száma a városban. Az emigrációban, a deportálások ás internálások következtében szétszórt elvtársak csak lassan szállingóztak haza, megérkezésük, után azonban rögtön jelentkeztek a pártba. Hozzájuk csatlakoztak később a város haladó gondolkodású munkás, ■»araszt és értelmiségi dolgozói is. Amikor a fasiszták és a nyilasok elmenekültek a városból, nagyon sokan voltak, akik azt mondták, hogy nem lesz itt élet sohasem, nem lehet a romokat eltakarítani, nem lesz újjáépítés. Csak a kommunisták hirdették hangosan és meggyőzően, hogy tőlünk függ mit hoz a jövő, mit építünk magunknak. Nekünk lett igazunk. cjz egykori kis vidék: városból fejlődő, iparosodó középváros lett, szinte nem is lehet felsorolni azoknak az üzemeknek, gyáraknak, vállalatoknak a számát és nevét, melyek a fejszabadulás óta alakultak, épültek és települtek városunkba. A pár nappal ezelőtt megkezdett negyedik ötéves tervnek úgy indulunk neki, hogy a végére csaknem nyolcvanezer lakosú ipari város lesz az egykori mezőgazda- 'ági falu-városkából. Arra buzdítsuk»ösztönözzük az utódokat, hogy ők is legalább akkora lelkesedéssel, buzgalommal, kommunista hűséggel végezzék munkájukat és teljesítsék feladataikat, mint tették azok az elvtársak, akik 1945. január 5-én megalakították a Kommunista Pártot, és ezzel elindították a várost és lakóit azon az úton, mely a jobb, szebb, boldogabb, igazságosabb élet megvalósításához vezet. Ezután megkoszorúzták a ház falán elhelyezett emléktáblát. Az ünnepség az Inter- nacionáléval fejeződött be. MAI KOMMENTÁRUNK Az élen járók megbecsüléséről »Aki munkájával többet nyújt az átlagnál, annak jövedelme is az átlagosnál jobban emelkedjen. Az élen járó dolgozók, a nagyobb teljesítményt nyújtó szocialista brigádok, a törzsgárdatagok fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljenek ...« Kommunisták és pártonki- vüliek, mindazok, akik az elmúlt években becsülettel kivették részüket szocialista társadalmunk építéséből, nagy helyesléssel, egyetértéssel fogadták a X. pártkongresszus fent idézett határozatát. Aki többet nyújt kapjon is többet a termelt javakból — olyan elv ez amely eddig is nagyon fontos volt, de még fontosabb lesz a negyedik ötéves terv hatalmas feladatainak megvalósításánál. Magasabb szinten folytatni a szocializmus építését — ez pártunk célkitűzése, s ez csak úgy érhető el, ha az élen járók anyagi és erkölcsi megbecsülése a párt javasolta elvek szerint valósul meg. A Kaposvári Húskombinátnál a pártszervezet javaslatára 1969-ben kaptak először pénzjutalmat — az eltöltött évek alapján — azok, akik a vállalathoz váló ragaszkodásukat, hűségüket becsületes munkával bizonyították. Ekr kor félmillió forintot osztottak ki a vállalat vezetői. Elhatározták, hogy ötévenként jutalmazzák a jövőben a törzsgárdát. Most, a pártkongresszus után változtattak korábbi döntésükön, s minden évben megjutalmazzák azokat a törzsgárdatagokat, akik öt, tíz, tizenöt, esetleg húsz éve dolgoznak a vállalatnál. A napokban megtartott ünnepségükön a vállalat vezetői köszöntötték. a régi munkásokat, s 250 ezer forint jutalmat adtak a törzsgárda- tagoknak. A húskombinátnál is, mini a legtöbb üzemben, vállalatnál a szocialista brigádok nyújtották a legtöbbet a munkaversenyben, kezdeményeznek, példát mutatnak társaiknak. Tavaly a felszabadulási és a kongresszusi munkaversenyben is olyan sikerek születtek, amelyek nagyban elősegítették a vállalat eredményes gazdálkodását. Ezt viszonozni magától értetődő dolga a vállalat vezetőinek, hiszen a szocialista brigádok többlet munkáját csak úgy ismerhetik el. ha az erkölcsi megbecsülésükön kívül az elismerés anyagiakban is kifejezésre jut A legjobb brigád a vándorzászló mellé tízezer forint jutalmat kapott az év végén, s a különböző célfeladatokban élen járó, győztes brigádokat, brigádtagokat is mindenkor jutalmazzák. A múlt évben a szocialista brigádok munltá- jának jutalmazására csaknem kétszázezer forintot adtak a vállalat vezetői. Persze az anyagi feltételek nem mindenütt egyformák. Mégis meg lehet és meg is kell találni a módját annak, hogy az átlagnál többet nyújtók jövedelme az átlagosnál jobban emelkedjen. Sz. L. Javul a tej és a tejtermékek misíséfe A vidéki vizsgálatok eredményei A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek az elmúlt hetekben a tej és a tejtermékek minőségét elemezték. Az országos vizsgálat megállapította: a korábbinál lényegesen kevesebb kifogásolható áru került forgalomba. Általában javult a minőség, és a csomagolástechnika is fejlődött. Ennek ellenére még bőven akad tennivaló, mert — egyebek között — még mindig előfordul, hogy folyik a műanyag tasak Vagy a pohár. A szegedi tejüzem poharas tejfölénél találtak ilyen hibát, amelyet megfelelő gépbeállítással könnyen meg lehetett volna előzni. A fogyasztók joggal kifogásolják, ha a termékeket jelzés nélküli csomagolásban árusítják. A szigetcsépi termelőszövetkezet tejüzeméből került ki olyan polipack tej-, tejföl- és vajszállítmány, amelyet az üzletekben nem lehetett azonosítani, és ráadásul a,szavatossági és a gyártási idő, valamint a szabványszám is »lemaradt« a csomagolóanyagról. A minőségre a korábbinál kevesebb megjegyzést tettek az ellenőrök, ami azt jelzi, hogy az üzemekben jobban ügyelnek a szabványokra. Csupán három esetben találtak különösebb kifogásolnivalót. A Hajdúböszörményben gyártott juhtúrónak a megengedettnél magasabb volt a sótartalma, a mezőkövesdi üzemből kikerült félkilós tehéntúróból pedig a zsírtartalom egy része hiányzott, s az új miskolci tejüzemben készített kakaó minőségét sem találták megfelelőnek. Érdekes történeti müvek, jubileumi könyvújdonságok gos levéltarnak es a hadsereg történelmi levéltárának kiadatlan dokumentumait, a korabeli sajtót, a kortársi visz- szaemlékezéseket. »Magyar szemtanúk a párizsi kommünről« — gz lesz a címe annak a könyvnek, amelyet az egykorú magyar sajtó meglehetősen bőséges anyagából szerkesztenek. Érdekesnek ígérkező fejezete Ugrón Gábor helyszíni tudósításai Párizsból a történelmi harc egyes mozzanatairól, a kommün győzelméről, visszhangjáról, az ellenforradalom támadásáról. Önálló része lesz a könyvnek Frankel Leó több írása a párizsi kommünről, A Párizsi Kommün 100. évfordulója — amely májusban lesz — több új kötetet hoz a magyar könyvkiadásban, a Kossuth Kiadó jóvoltából. Közreadják Marx, Engels, Lenin írásainak gyűjteményét a kommünről. A klasszikus anyagból egyebek közt feltárul majd, hogyan tartotta a kapcsolatot Marx a kommün vezetőivel. Érdekes történeti mű lesz a francia Maurice Choury »Vive commune!«-je, amelyhez forrásanyagként a szerző felhasználta a párizsi rendőr- főnökség okmányait, az orszáA cukorrépa-termesztés távlatai S ok szó esik mostanában a cukorrépa-termesztésről. Nem véletlenül. Ez a növény egyike a mezőgazdaság legjövedelmezőbb terményeinek. Fontos ipari nyersanyag, feldolgozva fogyasztási cikk a legtöbb kalóriát adók közül. Takarmányozási szempontból is a leghasznosabb növények közé tartozik. Előnyei ellenere vetésterülete országos méretekben is egyre csökken. Munkaigényessége ugyanis nagy, s a termelőszövetkezetek idősödő tagsága nem mindig alkalmas már a termesztésével járó nehéz munkára. Vegyszerezése a kémiai anyagok viszonylag magas ára miatt még nem megoldott. A szállítási technológia sem korszerű a legtöbb gazdaságban. A cukorrépatermesztési kedv csökkenése számokban is kifejezhető. 1970-ben 791 gazdaság csökkentette a vetésterületet, 277 mezőgazdasági üzem pedig megszüntette a növény termesztését. Ezzel szemben nagyon kevés, szám szerint 230 gazdaság növelte csak vetésterületét. A cukor világpiaci ára nőtt, s jelenleg importra szorulunk. A fogyasztás emelkedett az utóbbi években, s további növekedés várható. A feladat adott: növelni kell a vetésterületet. Ehhez azonban a termesztés technológiáját, műszaki színvonalát kell emelniük a gazdaságoknak. Jó példát láttunk erre Tótújfaluban, ahol minden munkamozzanat és a szállítás is gépi erővel történik. Az 1045/1970. (X. 17.) számú kormányhatározat harmadik fejezetének D/l pontja lehetőséget ad a mezőgazdasági gépek differenciált ártámogatására. Ennek alapján 1971- től kezdődően a cukorrépatermesztés speciális gépeit kiemelt, 70 százalékos ártámogatással forgalmazzák. Gond volt az egycsírájú vetőmag beszerzése is. 1970-ben még csak 1000 hold vetésére elegendő örökletesen egycsírájú és 10 000 holdra elegendő mechanikailag egycsírájúsított vetőmag állt rendelkezésre. Megnyugtató, hogy a IV. ötéves terv végére minden igényt ki tudnak majd elégíteni. Fokozzák a mezőgazdasági üzemek közvetlen anyagi érdekeltségét is. 1975-ig a betakarítás 80—90 százalékát korszerű, nagy teljesítményű komplex gépsorok végzik majd a gazdaságokban. A cukoriparban is rekonstrukcióra kerül sor, a felszabadulás óta ugyanis egyetlen hazai cukorgyárban sem végeztek teljes felújítást Egy balatonföldvári tanácskozáson, ahol a termesztő gazdaságok szakemberei és a Kaposvári Cukorgyár képviselői gyűltek össze, elhangzott az is, hogy a cukorrépa-terület állandósítása vagy növelése az állattenyésztésben is alapvető tényező lehet A melléktermék feldolgozva dús fehérjetartalmú takarmány. A Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutatócsoportja állította elő az egyre több gazdaságban felhasznált Urebe- tint A két mezőgazdasági ágazat segítheti, erősítheti egymást. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is erre hívta fel a figyelmet a cukorrépatermesztés fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatójában. Hasznosnak ítélte meg, ha a mezőgazdasági üzemek vágj’ szövetkezetek és a cukorgyárak közös vállalkozásban létesítenek Urebetin-üzemet. Jó példa a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a Mezőhegyesi Cukorgyár eredményes kapcsolata. Aü egyénkben is megtör- tént már az első lépés a termelőgazdaságok egy csoportja és a Kaposvári Cukorgyár között. Űj, Urebetint gyártó üzem épül. Ha a gazdaságok az előtervek tanulmányozása után a társulás mellett döntenek, széles távlatok nyílhatnak a cukorrépa-termesztésben és az ál” lattenyésztésben egyaránt. L. L. SOMOGY* SEPtáP Sserda, 107L január 5.
