Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

26 évvel ere'ff** alakult me; a párt Koszorúzási ünnepség Kaposváron Röviddel az ünnpeség kez­dete előtt hullani kezdett, a hó. A városi tanács fúvósze­nekara pattogó indulókat ját­szott az Ady Endre utca 7. számú ház előtt. Az utca mindkét oldalán gyülekeztek a most már hagyományos ja­nuári megemlékezés részvevői. A Kaposvári Városi Pártbi­zottság koszorúzási ünnepsé­gén, amelyet az MKP Somo­gyi és Kaposvári Szervezete megalakulásának huszonhato­dik évfordulója alkalmából rendeztek tegnap délelőtt, ott voltak a város régi párttagjai, a munkásmozgalom veterán­jai, a megyeszékhely munká­sainak, dolgozóinak képvise­lői, a városi pártbizottság tag­jai. Részt vett az ünnepségen Somogyi József, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbi­zottság első titkára, Ember - sics Imre, a városi tanács megbízott elnökhelyettese. A Himnusz elhangzása után Kiss László elszavalta Vladen Tszajev Kommunisták című költeményét, majd dr. Kerek Sándor kórházi főorvos, a vá­rosi pártbizottság tagja lépett a mikrofonhoz: — Amikor ma itt pár perces megemlékezésre összejöttünk, ezt azoknak a tiszteletére tet­tük, akik 1945-ben e munkát elkezdték, és akik 1945. ja­nuár 5-én e házban, amely előtt állunk, megalapították a Magyar Kommunista Párt So­mogyi és Kaposvári Szervez» tét. Negyvenöt januárjában itt Kaposváron és Somogybán is nyilvánosság elé lépett az a párt, amely egy negyedszáza­don keresztül a föld alá kény­szerítve, ezernyi veszély és ül­döztetés közepette is hirdette az igazságot. A pártszervezet titkára Győrffy Antal elvtárs leit. Csak később, áprilisban lett külön szervezet a megyei A megyei vb napirendjén Sói iimkaerőliefyzete MEGYÉNKBEN — az 1970-es népszámlálás szerint — 363 300-ember él, nyolc­ezerrel kevesebb, mint a leg­utóbbi népszámláláskor. Jól­lehet enyhült, illetve meg is szűnt az elvándorlás, a népes­ség — ha kis mértékben is — csökken. Alacsony a szaporo­dás, kedvezőtlen a korátlag, s a megye lakóinak a száma 1975-ben sem haladja majd meg a 365—367 ezret. Ezek voltak azok az alap­adatok, amelyeknek ismereté­ben a megyei tanács vb tegna­pi ülésén megvitatták me­gyénk munkaerőhelyzetét Örvendetes, hogy az iparban foglalkoztatottak száma évről évre nő, s jól alakul a város és a vidék szocialista iparában dolgozók aránya is. Azzal együtt, hogy az iparban, építő­iparban egyre többen vállal­nak munkát, mégis »fogynak« a szakemberek. A harmadik ötéves tervben Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon és Tabán — megyei, járási, vá­rosi és minisztériumi támoga­tással — szakmunkásképző in­tézetek épültek, a már meg­levő iskolák újabb tanterme­ket kaptak, hogy minél kedve­zőbb feltételeket teremtsenek a szakmunkás-utánpótlás biz­tosításához. Az erőfeszítések — bér eny­hítettek a gondokon — még­sem hozták meg a kívánt eredményt, a vállalatok ál­landó szakemberhiánnyal küszködnek, s ugyanakkor az iskolák pedagógusai is törhe­tik a fejüket, hogy egy-egy szakmára honnan és mivel csábítsák el az általános isko­lát végzett gyerekeket. Mind­ehhez még hozzájárul, hogy nincs elég kollégiumi hely, a mezőgazdasági és építőipari beiskolázások egyre kisebb eredményeket hoznak, a gye­rekek számára egyszerűen nem »szimpatikus« a két pá­lya. Az iskolából kikerült gyere­kek vállalatokhoz, ipari üze­mekhez kerülnek, a termelés részeseivé válnak Hogyan ke­resnek, miért változtatnak munkahelyet? — kutatta a kérdésekre a választ a vb. Az ipari munkások átlagke­resete évről évre három száza­lékkal nő, az építőiparban el­éri a hat százalékot. Ha azon­ban ezeket a számokat össze­hasonlítjuk a szomszédos me­gyék adataival, akkor az is ki­derül, hogy néhány forinttal kevesebbet keresnek a somo­gyiak, mint például Fejér és Zala megyében. A magyarázat abban keresendő, hogy a ná­lunk letelepült ipar elsősorban betanított munkásokat alkal­maz, akiknek valóban kisebb a keresetük, mint a szakem­bereké. . A munkaerő-vándorlásrol, a fluktuációról már nagyon sok szó esett, s jóllehet tavaly már csökkkent Somogybán, mégis rengeteg a vándormadár, aki a munkahelyek változtatásával tornássza fel fizetését. A VÁLLALATOK sok eset­ben nem a régi »szakik« és törzsgárdatagok megbecsülé­sét és ott tartását tartják szem előtt, hanem újakat akarnak szerezni, akik természetesen csak magasabb fizetésért haj­landók munkahelyet változ­tatni. Dr. Rózsa Gyula, a Munka­ügyi Minisztérium főosztály- vezetője hozzászólásában el­mondta, hogy elegen vagyunk az elvégzendő munkához, csak éppen nem sikerült még meg­találni azokat a módszereket, melyekkel ezt az állítást iga­zolni lehet. A dolgozókat nem látják ed megfelelő mennyisé­gű munkával, rossz az időbe­osztás, s ennek az a végered­ménye, hogy munkaerőhiány­nyal küszködünk. A vállala­toknak sokkal nagyobb gondol kell fordítaniuk a munkaütem szervezésére, mint korábban. A negyedik ötéves terv leg­fontosabb gazdasági célkitű­zése a hatékonyság növelése. Ez a munkaerő-gazdálkodásra is érvényes. A munkahelyek feladata, hogy megfelelő in­tézkedésekkel gátat vessenek a munkásvándorlásnak, példát mutassanak a dolgozók maga­tartásában és foglalkoztatásá­ban. Megyénkben van még mun­kaerő-tartalék, foglalkoztatási gondjaink ügyelőre nincsenek Az viszont, hogy 4700 szak­munkástanulóra tartanak igényt a vállalatok, s csupán 5400-an végeznek az iskolák­ban (nyilvánvaló, hogy nem­csak hétszázan kívánnak to­vább tanulni), már sok fejtö­rést okoz a. megyei tanács munkaügyi osztályának. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG az előterjesztést a ki­egészítésekkel együtt elfogad­ta és határozatot hozott, hogy a negyedik ötéves tervben nagyobb gondot kell fordítani a felnőtt dolgozók képzésére és átképzésére, ugyanis a mun­kaerő-tartalék feltárásának ez a módszere még gyerekcipő­ben jár. Saly Géza és a városi pártszervezet. Az alakuló ülésen mindössze ti­zennégyen voltak jelen, de nemcsak ennyi volt a kommu­nisták száma a városban. Az emigrációban, a deportálások ás internálások következtében szétszórt elvtársak csak lassan szállingóztak haza, megérkezé­sük, után azonban rögtön je­lentkeztek a pártba. Hozzájuk csatlakoztak később a város haladó gondolkodású munkás, ■»araszt és értelmiségi dolgo­zói is. Amikor a fasiszták és a nyi­lasok elmenekültek a város­ból, nagyon sokan voltak, akik azt mondták, hogy nem lesz itt élet sohasem, nem lehet a romokat eltakarítani, nem lesz újjáépítés. Csak a kommunis­ták hirdették hangosan és meggyőzően, hogy tőlünk függ mit hoz a jövő, mit építünk magunknak. Nekünk lett iga­zunk. cjz egykori kis vidék: városból fejlődő, iparosodó középváros lett, szinte nem is lehet felsorolni azoknak az üzemeknek, gyáraknak, válla­latoknak a számát és nevét, melyek a fejszabadulás óta alakultak, épültek és települ­tek városunkba. A pár nappal ezelőtt megkezdett negyedik ötéves tervnek úgy indulunk neki, hogy a végére csaknem nyolcvanezer lakosú ipari vá­ros lesz az egykori mezőgazda- 'ági falu-városkából. Arra buzdítsuk»ösztönözzük az utódokat, hogy ők is leg­alább akkora lelkesedéssel, buzgalommal, kommunista hű­séggel végezzék munkájukat és teljesítsék feladataikat, mint tették azok az elvtársak, akik 1945. január 5-én megala­kították a Kommunista Pártot, és ezzel elindították a várost és lakóit azon az úton, mely a jobb, szebb, boldogabb, igaz­ságosabb élet megvalósításá­hoz vezet. Ezután megkoszorúzták a ház falán elhelyezett emlék­táblát. Az ünnepség az Inter- nacionáléval fejeződött be. MAI KOMMENTÁRUNK Az élen járók megbecsüléséről »Aki munkájával többet nyújt az átlagnál, annak jö­vedelme is az átlagosnál job­ban emelkedjen. Az élen járó dolgozók, a nagyobb teljesít­ményt nyújtó szocialista bri­gádok, a törzsgárdatagok fo­kozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülje­nek ...« Kommunisták és pártonki- vüliek, mindazok, akik az el­múlt években becsülettel ki­vették részüket szocialista társadalmunk építéséből, nagy helyesléssel, egyetértés­sel fogadták a X. pártkong­resszus fent idézett határoza­tát. Aki többet nyújt kapjon is többet a termelt javakból — olyan elv ez amely eddig is nagyon fontos volt, de még fontosabb lesz a negyedik öt­éves terv hatalmas feladatai­nak megvalósításánál. Maga­sabb szinten folytatni a szo­cializmus építését — ez pár­tunk célkitűzése, s ez csak úgy érhető el, ha az élen já­rók anyagi és erkölcsi meg­becsülése a párt javasolta el­vek szerint valósul meg. A Kaposvári Húskombinát­nál a pártszervezet javaslatá­ra 1969-ben kaptak először pénzjutalmat — az eltöltött évek alapján — azok, akik a vállalathoz váló ragaszkodá­sukat, hűségüket becsületes munkával bizonyították. Ekr kor félmillió forintot osztot­tak ki a vállalat vezetői. El­határozták, hogy ötévenként jutalmazzák a jövőben a törzsgárdát. Most, a pártkongresszus után változtattak korábbi döntésükön, s minden évben megjutalmazzák azokat a törzsgárdatagokat, akik öt, tíz, tizenöt, esetleg húsz éve dolgoznak a vállalatnál. A napokban megtartott ünnep­ségükön a vállalat vezetői köszöntötték. a régi munká­sokat, s 250 ezer forint ju­talmat adtak a törzsgárda- tagoknak. A húskombinátnál is, mini a legtöbb üzemben, vállalat­nál a szocialista brigádok nyújtották a legtöbbet a munkaversenyben, kezdemé­nyeznek, példát mutatnak társaiknak. Tavaly a felsza­badulási és a kongresszusi munkaversenyben is olyan sikerek születtek, amelyek nagyban elősegítették a vál­lalat eredményes gazdálkodá­sát. Ezt viszonozni magától ér­tetődő dolga a vállalat veze­tőinek, hiszen a szocialista brigádok többlet munkáját csak úgy ismerhetik el. ha az erkölcsi megbecsülésükön kí­vül az elismerés anyagiakban is kifejezésre jut A legjobb brigád a vándor­zászló mellé tízezer forint ju­talmat kapott az év végén, s a különböző célfeladatokban élen járó, győztes brigádokat, brigádtagokat is mindenkor jutalmazzák. A múlt évben a szocialista brigádok munltá- jának jutalmazására csak­nem kétszázezer forintot ad­tak a vállalat vezetői. Persze az anyagi feltételek nem mindenütt egyformák. Mégis meg lehet és meg is kell találni a módját annak, hogy az átlagnál többet nyúj­tók jövedelme az átlagosnál jobban emelkedjen. Sz. L. Javul a tej és a tejtermékek misíséfe A vidéki vizsgálatok eredményei A megyei élelmiszer-ellen­őrző és vegyvizsgáló intézetek az elmúlt hetekben a tej és a tejtermékek minőségét ele­mezték. Az országos vizsgálat megállapította: a korábbinál lényegesen kevesebb kifogásol­ható áru került forgalomba. Általában javult a minőség, és a csomagolástechnika is fejlődött. Ennek ellenére még bőven akad tennivaló, mert — egyebek között — még mindig előfordul, hogy folyik a mű­anyag tasak Vagy a pohár. A szegedi tejüzem poharas tej­fölénél találtak ilyen hibát, amelyet megfelelő gépbeállí­tással könnyen meg lehetett volna előzni. A fogyasztók joggal kifogá­solják, ha a termékeket jel­zés nélküli csomagolásban árusítják. A szigetcsépi terme­lőszövetkezet tejüzeméből ke­rült ki olyan polipack tej-, tejföl- és vajszállítmány, ame­lyet az üzletekben nem lehe­tett azonosítani, és ráadásul a,szavatossági és a gyártási idő, valamint a szabványszám is »lemaradt« a csomagoló­anyagról. A minőségre a korábbinál kevesebb megjegyzést tettek az ellenőrök, ami azt jelzi, hogy az üzemekben jobban ügyel­nek a szabványokra. Csupán három esetben találtak külö­nösebb kifogásolnivalót. A Hajdúböszörményben gyár­tott juhtúrónak a megenge­dettnél magasabb volt a sótar­talma, a mezőkövesdi üzem­ből kikerült félkilós tehéntú­róból pedig a zsírtartalom egy része hiányzott, s az új mis­kolci tejüzemben készített ka­kaó minőségét sem találták megfelelőnek. Érdekes történeti müvek, jubileumi könyvújdonságok gos levéltarnak es a hadsereg történelmi levéltárának ki­adatlan dokumentumait, a ko­rabeli sajtót, a kortársi visz- szaemlékezéseket. »Magyar szemtanúk a pári­zsi kommünről« — gz lesz a címe annak a könyvnek, amelyet az egykorú magyar sajtó meglehetősen bőséges anyagából szerkesztenek. Ér­dekesnek ígérkező fejezete Ugrón Gábor helyszíni tudósí­tásai Párizsból a történelmi harc egyes mozzanatairól, a kommün győzelméről, vissz­hangjáról, az ellenforradalom támadásáról. Önálló része lesz a könyvnek Frankel Leó több írása a párizsi kommünről, A Párizsi Kommün 100. évfordulója — amely május­ban lesz — több új kötetet hoz a magyar könyvkiadás­ban, a Kossuth Kiadó jóvoltá­ból. Közreadják Marx, Engels, Lenin írásainak gyűjteményét a kommünről. A klasszikus anyagból egyebek közt feltá­rul majd, hogyan tartotta a kapcsolatot Marx a kommün vezetőivel. Érdekes történeti mű lesz a francia Maurice Choury »Vive commune!«-je, amely­hez forrásanyagként a szerző felhasználta a párizsi rendőr- főnökség okmányait, az orszá­A cukorrépa-termesztés távlatai S ok szó esik mostanában a cukorrépa-termesz­tésről. Nem véletle­nül. Ez a növény egyike a mezőgazdaság legjövedelme­zőbb terményeinek. Fontos ipari nyersanyag, feldolgozva fogyasztási cikk a legtöbb ka­lóriát adók közül. Takarmá­nyozási szempontból is a leg­hasznosabb növények közé tartozik. Előnyei ellenere ve­tésterülete országos méretek­ben is egyre csökken. Munka­igényessége ugyanis nagy, s a termelőszövetkezetek idősödő tagsága nem mindig alkal­mas már a termesztésével já­ró nehéz munkára. Vegysze­rezése a kémiai anyagok vi­szonylag magas ára miatt még nem megoldott. A szállítási technológia sem korszerű a legtöbb gazdaságban. A cukorrépatermesztési kedv csökkenése számokban is kifejezhető. 1970-ben 791 gaz­daság csökkentette a vetéste­rületet, 277 mezőgazdasági üzem pedig megszüntette a növény termesztését. Ezzel szemben nagyon kevés, szám szerint 230 gazdaság növelte csak vetésterületét. A cukor világpiaci ára nőtt, s jelenleg importra szoru­lunk. A fogyasztás emelkedett az utóbbi években, s további növekedés várható. A feladat adott: növelni kell a vetéste­rületet. Ehhez azonban a ter­mesztés technológiáját, mű­szaki színvonalát kell emel­niük a gazdaságoknak. Jó példát láttunk erre Tótújfalu­ban, ahol minden munkamoz­zanat és a szállítás is gépi erővel történik. Az 1045/1970. (X. 17.) szá­mú kormányhatározat harma­dik fejezetének D/l pontja le­hetőséget ad a mezőgazdasági gépek differenciált ártámoga­tására. Ennek alapján 1971- től kezdődően a cukorrépater­mesztés speciális gépeit ki­emelt, 70 százalékos ártámo­gatással forgalmazzák. Gond volt az egycsírájú ve­tőmag beszerzése is. 1970-ben még csak 1000 hold vetésére elegendő örökletesen egycsírá­jú és 10 000 holdra elegendő mechanikailag egycsírájúsí­tott vetőmag állt rendelkezés­re. Megnyugtató, hogy a IV. ötéves terv végére minden igényt ki tudnak majd elégí­teni. Fokozzák a mezőgazdasági üzemek közvetlen anyagi érde­keltségét is. 1975-ig a betaka­rítás 80—90 százalékát korsze­rű, nagy teljesítményű komp­lex gépsorok végzik majd a gazdaságokban. A cukoripar­ban is rekonstrukcióra kerül sor, a felszabadulás óta ugyan­is egyetlen hazai cukorgyár­ban sem végeztek teljes fel­újítást Egy balatonföldvári tanács­kozáson, ahol a termesztő gaz­daságok szakemberei és a Ka­posvári Cukorgyár képviselői gyűltek össze, elhangzott az is, hogy a cukorrépa-terület állandósítása vagy növelése az állattenyésztésben is alapvető tényező lehet A melléktermék feldolgozva dús fehérjetartal­mú takarmány. A Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutatócsoportja ál­lította elő az egyre több gaz­daságban felhasznált Urebe- tint A két mezőgazdasági ágazat segítheti, erősítheti egymást. Dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes is erre hívta fel a figyelmet a cukorrépa­termesztés fejlesztéséről tar­tott sajtótájékoztatójában. Hasznosnak ítélte meg, ha a mezőgazdasági üzemek vágj’ szövetkezetek és a cukorgyá­rak közös vállalkozásban léte­sítenek Urebetin-üzemet. Jó példa a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a Mezőhegyesi Cukorgyár eredményes kap­csolata. Aü egyénkben is megtör- tént már az első lé­pés a termelőgazdasá­gok egy csoportja és a Kapos­vári Cukorgyár között. Űj, Urebetint gyártó üzem épül. Ha a gazdaságok az előtervek tanulmányozása után a társu­lás mellett döntenek, széles távlatok nyílhatnak a cukor­répa-termesztésben és az ál” lattenyésztésben egyaránt. L. L. SOMOGY* SEPtáP Sserda, 107L január 5.

Next

/
Thumbnails
Contents