Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Losonczj Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke ez év nyarán a Bárdibükki Állami Gazdaságba látogatott. Nagyatádon elkészült és üzemel az Ungvár utca végében lévő gázfogadó állomás. A gázt elsősorban a konzervgyárban, emellett még néhány lakásban hasznosítják. 1971-ben újabb háztartások bekötését tervezik. Az ország egyik legkorszerűbb mentőállomását adták át ren­deltetésének Kaposváron. Az URH összeköttetés folytán So­mogy, Baranya és Tolna megye lakosainak is segítséget nyújt az új mentőállomás Pártunk vezetésével magasabb szinten folytatjuk a szocializ­mus építését — ez volt a jelszava a megyei pártértckezlet- nek, amelyen Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott be­számolót. Cl SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. január L Megkétszereződött a termelési érték a somogyi állami gazdaságokban Mi van az egymilliárd forint mögött? Az Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei főosztályán érdeklőd­tünk Szabados Dezsőtől, a fő­osztály vezetőjétől és Kirko- vits István közgazdasági osz­tályvezető-helyettestől a har­madik ötéves terv főbb ta­pasztalatairól, eredményeiről 1966-ban tíz állami gazdaság dolgozott a megyében, később ez a szám a somogyi halgaz­daságokkal gyarapodott, így alakult ki a mai tizenkét gaz­daság. Időközben a megyei igazgatóságot főosztállyá szer­vezték át. Mint megtudtuk, a harma­dik ötéves terv első esztendei­ben már megtalálhatók voltak ezekben a mezőgazdaság1 nagyüzemekben a később or­szágosan érvényre jutott új gazdaságirányítási rendszer egyes elemei. így például 1961 előtt megszűnt a kötelező terv­mutatók túlnyomó többsége. Ebben az időszakban kezdőd­tek a területrendezések az ál­lami és a szövetkezeti gazda­ságok között. Az elmúlt öt évben a tava­lyi sikerült a legjobban a ter­melés szempontjából: mind a tizenkét gazdaság nyereséggel zárt, s az elért összes nyere­ség 82 millió forint volt, a ko­rábbi évi 20—30 millióval szemben. A halmozott terme­lési érték az 1965. évihez ké­pest csaknem megkétszerező­dött, s az idén várhatóan meg­haladja az egymilliáré forin­tot, tehát veszteséges gazda­sággal ebben az évben sem kell számolniuk. Számos, nagyon jelentős be­ruházással gyarapodtak ez alatt az öt év alatt. Ilyen pél­dául a felsőbogáti, a tátom- pusztai tehenészeti telep, a bogiári borkombinát, az alsó- györgyösi sertéstelep, az ösz- szesen 30 kilométert kitevő szilárd burkolatú bekötő út a majorokban. Számottevő a géppark pótlására, illetőleg bővítésére fordított évi 25—30 millió forint is: 1965-ben még 71, ma 103 kombájnjuk van. \ traktorállománynál főképp a korszerűbb, nagyobb vonóere­jű gépek beszerzése volt a jel­lemző, a teherautók száma 79- ről 141-re nőtt. A szakmun­kásképzést segítette az ebben az időszakban létesült bogiári és öreglaki iskola. A szép eredményekben két­ségkívül nagy szerepük volt a gépeknek és vegyszereknek, a műtrágyának és a vegyi nö­vényvédelemnek. A vegyes műtrágya felhasználása pél­dául 1965-ben holdanként 22C kiló volt a szántóterületen, ta­valy pedig már 529 kiló. Mindez megkönnyítette az em­berek munkáját. Emberek... Igyekeztek jó munka- és lakáskörülménye­ket teremteni a dolgozóknak. lLJ7-ben indult az állami gaz­dasági dolgozók lakásépítési akciója 40 000 forintot adott a gazdaság, 100 000 forintot az OTP kölcsönként egy-egy la­kás felépítéséhez), s ez évente mintegy 60 új lakást jelentett. Ezenkívül évi 20 állami lakás is felépült. Űj üzemi konyhá­kat építettek, bővítették a vil­lanyhálózatot és sok korsze­rűsítést végeztek. 1965-ben az egy dolgozóra jutó átlagos ha­vi munkabér j.478 forint volt, az idén várhatóan túllépik az 1900 forintot Ezen belül a fi­zikai dolgozók bére 1441 fo­rintról az idén 1973 forintra emelkedik. S ami ugyancsak fontos: az évi átlagos munka­idő 2800—2900 óráról 2600 órá­ra csökkent. Az utóbbi két évben már az új ötéves terv termelését se­gítő — csaknem félmilliárdos — beruházásokba fogtak a so­mogyi állami gazdaságok. A Kaposvári Állami Gazdaság­ban például százmillióért, öreglakon 85 millióért, Böhö- nyén 45 millióért, Balaton- nagyberekben 60 millióért épül egy-egy sertéstelep, ezen­kívül Öreglakon 30 millióért tehenészeti telep, Kutas és Bárdibükk közös vállalkozásá­ban 50 millióért hűtőtároló ké­szül, Balatonnagyberekben 13 millióért és Lábodon 65 mil­lióért vízrendezési és talajja­vítási munkákba kezdtek. Mindezek folyamatban levő beruházások. A tervek szerint a megye állami gazdaságainak növény- termesztésében jelentősebb szerkezeti változás nem lesz a Magasabb színvonalon — TIZENÖT esztendeje el­múlt, hogy megkezdtem munkámat a hűtőházban. Itt lettem 1956-ban kommunista, s választottak 1962-ben párttit- kámak. öt éve, hogy a csúcs­vezetőség titkára vagyok. Ez a tervidőszak volt számomra a legnehezebb. Rengeteg felada­tot kellett megoldani. Vannak eredményeink. Mégis úgy ér­zem, a jövő követelményeinek csak akkor felelhetünk meg, ha munkánkat az eddiginél is magasabb színvonalon végez­zük. Bognár József, a Kaposvári Húskombinát pártszervezete csúcsvezetőségének titkára idézi az elmúlt öt év esemé­nyeit. Két éve. hogy a Baromfi- feldolgozó Vállalat egyesült a hűtőházzal, a húsiparral és az Állatforgalmi Vállalattal Ka­posvári Húskombinát néven. Elsősorban azt kellett poli­tikai munkával is biztosítani, hogy megszüntessék a régi vállalati érdeket tekintő szem­léletet, s mindenki sajátjának érezze az új nagyvállalatot. Négy alapszervezetükben száz­húsz kommunista segítette ezt a munkát. Számuk kevésnek bizonyult^ ezért fokozott gond­dal törődtek a pártépítéssel, ennek érdekében pedig a tö­megszervezetek munkájával. — Pártépítő munkánkkal nem lehetünk elégedettek. Egy éve a csúcsvezetőség határo­zatot hozott a tervszerűbb pártépítésre, s vettünk is föl ez idő alatt tíz új párttagot. Mégis ennél tervszerűbben és rendszeresebben kell ezzel törődnünk. Különösen a fizikai munkások, a nők és a fiatalok bevonása igen fontos — jegyzi meg a titkár. SOK NÖ DOLGOZIK a vál­lalatnál, a munkásoknak csak­nem a fele. Most az új vá­lasztásoknál az alapszervezetek vezetőségébe és a csúcsveze­tőségbe is több nőt választot­tak, s ezt a gyakorlatot köve­tik a szakszervezeti választá­soknál is. Biztosítani akarják, hoev a nőknek nagyobb sze­rep jusson a vezetésben. — Mit kér, hogyan segíthet­nénk, könnyíthetnénk munká­ján, életén? — beszélgettek az emberekkel, s a szakszervezet­tel közösen ilyen tárgyú kér­dőíveket juttattak el a munká­sokhoz. Ennek nemcsak az volt az eredménye, hogy nagyon sok hasznos ötlet, javaslat jutott el a csúcsvezetőséghez, a gazda­sági vezetőkhöz, hanem az is: a Kaposvári Húskombinát munkásai érezték, hogy tö­rődnek velük, megbecsülik munkájukat. Orvosi rendelőt kértek, szak­orvosi rendelést, a törzsgárda fokozottabb megbecsülését. Ma már korszerű orvosi rendelő van a vállalatnál, s az általá­nos orvosi vizsgálaton kívül nőgyógyászati, fogászati és bőrgyógyászati szakrendelés is van. öt, tíz, tizenöt, húsz év után 400 forinttól 2000 forin­tig kapnak jutalmat a válla­lathoz hűségesek, s magasabb nyereségrészesedés is jut ne­kik. Anyagiakkal segítik a la­kásépítést, saját üdülőikben pihenhetnek a dolgozók. Szocialista brigádjaiknak száma a néhány évvel ezelőt­ti kilencről harminckettőre emelkedett. A Tóth Lajos ne­vét viselő szocialista brigád elsőnek nyerte el a megyében az aranyplakettet, tízéves fennállásuk alatt másfél mil­lió forint értékű társadalmi Egyszerűen berendezett iro­dájában beszélgettem Müller Lászlóval, a Kaposvári Ruha­gyár igazgatójával. Vállalata súlya, tekintélye, előállított termékeinek megbízható mi­nősége emelte a gyár kollektí­váját az ágazati ipar élvona­lába. S az elmúlt öt év alatt, a harmadik ötéves tervben si­került újabb — felsőbb — osz­tályba lépniük. Ez az időszak talán a gyár életének legdina­mikusabb fejlődését hozta. — Hogyan tükröződik a szá­mokban ez a fejlődés? — öt év alatt majdnem megdupláztuk a tervidőszak elején termelt 177 millió fo­rintot. Most, amikor eredmé­nyeinket vesszük számba, csak örömmel szólhatunk arról, hogy ez évi termelésünk meg­haladja a 320 milliót. Létszá­munk 1300-ról 2300-ra nőtt. Azt hiszem, megyénkben nincs még olyan vállalat, ahol eny- nyi somogyi embert foglalkoz­tatnának. — Változott-e profiljuk az öt év alatt? — Nem. Csupán a választék bővítésére törekedtünk. Éven­te legalább 500 modell kerüli a piacra. — Milyen mértékben nőtt a termelékenység a gyárban? — Évi átlagban több mint hat százalékkal. Viszont az 1970. év kiemelkedően jó volt: mintegy 20 százalékos növeke­désről beszélhetünk. — Vannak még kihasználatlan lehetőségek? — Ilyen mindig akad. So­hasem lehetünk elégedettek. munkát végeztek el vállala­tuknál. Idei munkájával a Vank Lajos vezette Petőfi brigád lett az első, a vállalat vezetői 10 000 forint jutalmat adtak a vándorzászló mellé. — Eredményesen segítette a pártszervezet a gazdasági munkát, önállóan kezdemé­nyeztek, dolgoztak. Ezt a tu­datos, tervszerű munkát ké­rem tőlük a jövőben is — mondta Ostoros István igazga­tó. TENNIVALÓ lesz bőven. A Kaposvári Húskombinát to­vább fejlődik, növekszik a munkáslétszám., A pártszer­vezet feladata, hogy céltuda­tos, tervszerű politikai mun­kával biztosítsa azt az egysé­get, amely nélkül lehetetlen elérni a kitűzött célokat. Szálai László Bár az új telepeken — Kadar- kúton és Nagybajomban — munkába állók betanítása megfelelő volt és sikerült a tervezett határidőre befejezni, magától értetődik, hogy itt van még tennivaló. A szalag­rendszer sok lehetőséget tar­togat, ugyanígy a célszerűbb piackutatás és modelltervezés is. A termelékenység döntő növelését azonban gépesítéssel fogjuk elérni a következő tervidőszakban. — Ügy tudom, hogy a konfek­cióipar és az alapanyaggyártók közti kapcsolat nem mondható felhőtlennek. így van ez önöknél is? — Akadt már köztünk is kisebb-nagyobb súrlódás. — Például? — Gyakori, hogy nem bizto­sítanak szín szerint ütemezett havi szállítást. Ilyenkor nehe­zen biztosítható a termelés fo­lyamatossága. — Milyen mértékben érintette a gyárat a fluktuáció? — Az idén dolgozóink csak­nem húsz százaléka vette a vándorbotot. Mintegy négy­százan. Ezek egy része indo­kolt, a többivel nem tudtunk egyetérteni. Tipikus vándor­madarak. Jelenleg is gondol okoz Kaposváron a munkaerő feltöltése.' — Kérdésem összefüggésben van az előbbivel: milyen ütem­ben emelkedtek a bérek? — A ruhaiparban — orszá­gos szinten — nem állunk következő öt évben, a műtrá­gya-felhasználást viszont 50 százalékkal kívánják emelni, s a zöldségtermesztés fejleszté­se is várható. Mint azt az előbbi beruházási adatok mu­tatják, a fő irány az állatte­nyésztés, ezen belül is különö­sen a sertéstenyésztés felé mu­tat. A sertéseknél az , idei 55 000 mázsás hízó-értékesítést 1975-ben 96 000 mázsára eme­lik. Ez idő alatt a kocák szá­ma 4000-ről 6000-re növekszik. A gépesítés szinten tartására, illetőleg fejlesztésére évi 30 milliót költenek. A negyedik ötéves terv­ben sem feledkeznek meg a dolgozók munkakörülményei­nek további javításáról, szo­ciális-kulturális igényeinek ki­elégítéséről: 50 milliós, ilyen rendeltetésű beruházás megva­lósítását tervezik a somogyi állami gazdaságok. rosszul bérszínvonal-növeke­désünkkel. Ez évben is hat százalékkal nőtt dolgozóink jö­vedelme. Eddig mindig tud­tunk nyereséget osztani, ami a múlt évben harminc napi munkabérnek felelt meg. Ez az összeg az idén sem lesz ke­vesebb. — Néhány szót a következő tervidőszak elképzeléseiről is szeretnénk hallani. — Terveink alapján terme­lésünk összvolumene 1975-ben megközelítené a félmilliárd fo­rintot. Azt hiszem, nem alap­talan ez a vágyun£. A foglal­koztatottak számát 3000 főre kívánjuk fejleszteni, s évi öt- százalékos termelékenységnö­vekedést tervezünk. A gyár életének azonban legnagyobb eseménye a mintegv 50 mill:.') forintos beruházási program megvalósítása lesz. Az ösz- szegnek jelenleg csak a fel? áll rendelkezésünkre, másik felét bankhitelből szeretnénk fedezni. Nem lesz könnyű. Pe­dig a beruházásokra égetően szükség van. Kinőttük már ru­hánkat, cipőnket, komolyabb fejlődés a jelenlegi keretek között nem képzelhető el. A jövő évben szeretnénk meg­kezdeni egy 25 milliós építke­zést, amelyhez rendelkezésre állnak a kiviteli tervek és a pénz. Csupán az építőipari kapacitás biztosítása problé­ma. Ha elkészül az új épület és sikerül korszerű gépekkel fölszerelni, akkor már köny- nyebben beszélhetünk. Csupor Tibor H. F. RUHAGYÁRI VÁLTOZÁSOK Felsőbb osztályba léphet

Next

/
Thumbnails
Contents