Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

isii visa II SiÓtOkl Általános Fo gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet Sió Áruháza gyorsar népszerűvé vált nemcsak b Balaton-part új városának Siófoknak a lakói és az ide látogató turisták, üdülők kö­rében, hanem a környékbeliek, sőt a budapesti vevők előtt is. Talán maguk a fogyasztási szövetkezet vezetői sem hitték a múlt évi nyitáskor, hogy ilyen nagy forgalmat ér el a Siófok központjában emelt áruház. Erre lehet következ­tetni abból, amit Ladiszlai Alajos, az áruház vezetője mondott: — Tavaly június 10-től de­cember 31-ig 83 millió forin­tos forgalmunk volt a terve­zett 50 millió forinttal szem­ben. Ebből 22 milliót az ABC- részleg ért el, ezenkívül 10 millió forint értékű cipő kelt el, s 9,5 millió forintért vá­sároltak nálunk kötött árut. hogy csak a jelentősebb cik­keket említsem. Ezekhez a számokhoz nem kell különösebb magyarázatot fűzni: egy korszerűen beren­dezett, új bolt forgalmáról f — Férfiaknak és nőknek, lánykáknak és fiúknak való télikabátokat, bőrcsizmákat, műszőrméket és más télikabát szöveteket méterben árusí­tunk, 30 százalékos árenged­ménnyel, január 18-a óta. Ha­sonló mértékű árengedményt adunk a 238 forintos alapáru nylon férfiingekre is. Alig több mint egy hét alatt mint­egy 300 000 forint forgalmunk volt ezekből a holmikból... Székesfehérvárról, Kapos­várról és más, közelebbi és távolabbi városokból, falvak­ból, utaznak vásárlók Siófok­ra vonattal, busszal, autóval. Sokan tudnak a Sió Áruház januári vásáráról, s keresik a kívánt cikkeket. A férfikon- fekció-osztályon például egyet­len napon tizenkét férfi téli- kabát kelt el. A bőrcsizmák- tclikabátokból is az áruház, ból eddig nyolcvanöt pár talált kQrántsem múlt el a tél. Ép Húszéves a Munka Törvénykönyve Gazdag választékkal áll a vásárlók rendelkezésére gyermek Húsz esztendeje, 1951. ja­nuár 31-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényere­jű rendeletet fogadott el a Munka Törvénykönyvéről. A törvénykönyv akkori első megfogalmazása — noha nem volt mentes a korra jellem­ző adminisztratív túlzások­tól — alapjaiban helyesen fejezte ki mindazokat a ha­talmas társadalmi változáso­kat, amelyek 1945-ben a fel- szabadulással kezdődtek, s a munkásosztály hatalmának kivívásához vezettek. A Munka Törvénykönyvé­nek alapelvei közvetlenül az alkotmányra épültek és épülnek ma is. A gazdasági reform előké­szítése idején szükségessé vált a kor igényeinek meg­felelően újjáalkotni a Munka Törvénykönyvét. Gondos és sokoldalú előkészítés után 1967. októberében került az országgyűlés elé az új Munka Törvénykönyve, és alapos vi­ta után emelkedett törvény­erőre, s érvényes ma is. Mindazt, ami a régiben a dolgozók szocialista vívmá­nyait jelentette, védte és biztosította, azt természete­sen az új Munka Törvény­könyve is megőrizte, sőt to­vábbfejlesztette. A leglénye­gesebb változás azonban: a mai Munka Törvénykönyve elvi jellegű keret, s a részle­tek szabályozása a végrehaj­tási utasításában, főként pedig a munkahelyi kollektiv szer­ződésekben kerül megfogal­mazásra. Vagyis: a Munka Törvénykönyve mint általá­nos keret, megnövelte a mun­kajog helyi kidolgozásában o legjobban és a legközvetle­nebbül érdekeltek, a dolgozó kollektívák szerepét. Ez össz­hangban van a gazdaságirá­nyítási rendszer központi gondolatával, azzal, hogy első­sorban gazdasági szabályo­zókkal igyekszik koordinálni a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekeket, összhang­juk kialakítását. Politikai sí­kon pedig mindez szerves része a szocialista demokrá­cia kiszélesítésére irányuló Intézkedéseknek. gazdára. Sokféle, Jelentős árengedménnyel kínált téli ruha között vá­logathatnak a vevők a januári vásáron. Azt hihetnénk, hogy az idei van szó, ahol a mindennapi látvány önmagáért beszél és érthetővé teszi a nagy forgal­mat. A vásárló, aki Ide be­lép, az áruház egyetlen pont­járól az áruk tömegét láthat­ja, méghozzá olyan elrende­zésben, hogy rendkívül köny- nyű a keresett cikk kiválasz­tása. Mégis sokáig időznek itt az emberek. Hogy miért? Gyö­nyörködnek a gazdag válasz­tékban. Idős asszony járja a »folyo-,» sót« a »ruhafalak« között. Meg-megáll egy-egy kabát, öltöny mellett és nézegeti a( holmit. ( — Andocsról jöttünk —< mondja, majd hozzáteszi, hogy j egyelőre csak »kinézni« akarja^ a ruhát, melyet majd az uno-J kájának megvásárol. Stenger f Ferencné először jár ebben azj áruházban. Eddig csak hírből, hallott róla. — A mi falunk­ból sokan járnak ide vásárol­ni, néha naponta négyen-öten is jönnek. De hát igaz is, itt annyi minden van, hogy ér­demes ide járni... Vagy egy órán át gyönyör január szokatlanul enyhe idő­járása eltereli a figyelmet a téli ruházati cikkekről, s az emberek már a tavasz felé ka­csingatnak. A Sió Áruház ta­pasztalatai azonban nem ezt pen ezért jelentős a siófokiak­nak az a döntése, hogy szá­mottevő árkedvezményt ad­nak olyan áruféleségekben, melyeknek most van a »hor­dási idejük«. A forgalom ér­tékét mutató magas forint összeg mögött nagy mennyisé­gű áru van, tehát a vásár ide­je alatt történő beszerzés je­lentékeny megtakarítást jelent a családi költségvetésben. A bő választék módot ad arra, hogy ki-ki az ízlésének és természetesen a pénztárcá­ja tartalmának megfelelően vásároljon például a férfi téli­kabátokból. Forma és anyag, méret és szín széles skáláját találja a vevő, s ha tanács­talan, az eladók készséggel se­gítenek. A beszerzett »vásárfiá­val« többen átmennek a Sió Áruházból a közeli bútorbolt­ba, amely ugyancsak a siófoki fogyasztási szövetkezeté. Itt 23 millió forintos forgalom volt tavaly. Most egyebek kö­zött lakószoba-berendezésekből — ezek hazai és külföldi gyártmányúak — várja bő vá­Tanáeskoztak az úíftimoxgalomról mutatják. Az, hogy az emberek | laszték a vevőket A Maya, a alig több mint egy hét alatt 300 000 forintot hagytak az az áruházban az árengedmé­nyes cikkekért, azt mutatja: Hajdúság és a Boglárka lakó­szoba-berendezésen kívül kü­lönböző típusú és keresett fo­teleket is árusít a bolt (X) Nagyobb anyagi ösztönzést A VÁLLALATOKNÁL, üze­meknél már az új év kezdeté­től folyik a számolgatás, a ter­vezés. Az elképzeléseket las­san formába önti egy-egy ké­szülő kollektív szerződés, amelynek hatálya most már öt évre szól. A dokumentum egyik fontos mellékleteként készül az újítási szabályzat is, amely szintén öt éven keresz­tül határozza meg — ösztönzi vagy éppen csökkenti — az újítókedvet. Érthető tehát, hogy gondosan, részletekbe menően, de mégis rugalmasan kell megszerkeszteni a szabály­zatot. A vállalatok a fejlesztés­re szánt összegek mellett egy­re inkább támaszkodnak a meglevő szellemi tőkére is. Egy jó újítási szabályzat a leg­jobb eszköz, hogy ezt a még tartalékban levő potenciális erőt a felszínre hozza. Ezért szervezte meg az SZMT közgazdasági bizottsága azt a tanácskozást, amelyen a tanácsi és a minisztériumok irányítása alá tartozó vállala­tok újítási előadói és műszaki vezetői vettek részt A műsza­ki vezetők részvétele szokat­lan, de szükséges dolog volt. Az újítások véleményezése és bevezetése ugyanis elsősorban tőlük függ, s így részvételük nagyon is indokolt A tanácskozáson mindazok a kérdések szerepeltek, ame­lyek a pontos, jó munkát lehe­tővé teszik. Már az újítás fo­galmának értelmezésében sem egységesek a vállalatok. A fi­zikai munkásoktól újításként egy munkafajta vagy munka­folyamat korszerűsítését, te­hát kisebb jelentőségű dolgot is elfogadnak. A képzettebb műszakiaktól Igényesebb, egy- egy üzemrész életét vagy tech­nológiai folyamatát korszerű­sítő újítást kívánnak. A hely­zetet még bonyolítja az is, hogy országszerte éppen úgy, mint megyénkben, sok olyan gyáregység van, amelynek újí­tási szabályzata a központban készül, s így nem érvényesül­nek kellőképpen a helyi igé­nyek, lehetőségek. Elképzelhe­tő, hogy az egyik gyáregység­ben olyan újítás készül, me­KÜRTI MtDRAS Csókol: • ~= /Senate tudósítást készítenie. Egy hét- — Miattam?! tel az indulás előtt azonban — Természetesen. A segít úgy teletömte magát málna- ségedre van szükségünk, fagylalttal, hogy kórházba Nemcsak nekünk, az .szállították. Minthogy a szer- városnak. lyet a másikban részben vagy teljesen már megvalósítottak. Ilyenkor meg kell különböztet­ni, hogy ki az újító. Sokszor félreértésekre adott okot, hogy az újítási szabály­zatban nem határozták meg kellően és egyértelműen: kik­nek a munkaköri kötelessége, hogy újítással foglalkozzon. Igazgatók, főmérnökök, műsza­ki fejlesztéssel foglalkozók ál­talában nem adhatnak be újí­tást, csak akkor, ha munkájuk gyökeresen eltér attól, amivel hivatásszerűen foglalkoznak, s ha ez jelentős alkotói teljesít­ménynek minősül. A közgazdasági bizottság — elképzeléseit alaposan egyez­tetve a tanácsokkal — újszerű módszert kezdeményezett. Az újitásl feladatterveket összesí­tették, s minden vállalat szá­mára lehetővé tették, hogy beletekintsenek. Ez az újítók számára jóval nagyobb lehető­séget biztosít; elképzelhető, hogy a bútoriparban dolgozó .gépészmérnök nyújt be újítást nem támasztana meg gyorsan. *a finommechanikai vállalat­Visszanyerem egyensúlyomat, a lelki után a testit is. Ha' egész csak ötlet kell nekik, az' mindjárt más. hoz, vagy fordítva. A tanácskozáson szóba ke­rült az újítások nyilvántartási kesztőségben egyedül én tu- Érzem, amint homlokomat — Szerény képességeimhez \ rendszere is. Fölvetették, hogy dóm megkülönböztetni a kézi- elönti a verejték. Aligha a két mérten boldogan állok ren-i labdát a gyephokitól, hát én korty gintől, annyira gyenge delkezésükre. iaz UJltásl eloadókat nem osz~ helyettesítem. Olyan váratta- legény azért nem vagyok. tekintet most affe-5tönzik az újítómozgalom foko­nu! jött az egész - fordulok - Ke^m tisztelettel - for- képű, ízottebb támogatásara. Rend­Renatéhoz —, pár nap alatt dúlok korbe —, nem tudom, , .. férfi fei< J , annyi mindent kellett elintéz- miről van szó, de azt hiszem, ^dul. aki az alvázheverőnS,zerint más feladatot is eUat' 12. — Meséljen! — kérlel egy könnyű, mint a pehely. nem, hogy nem tudtam írni valami félreértés lehet a dolog- .... tekszik télié ül A fül-ínak, s kevesebb munkát jelent neked. Anvnoi »mim mpfflohofrt. ® ’ ...° . . \ Renate keze az enyémre sl- muL Forró is, hűvös is. Nem értem, hogyan csinálja. És sen* korlátozottalc- "^efvenlőre ctmPá3át huzigálja. A jelen- í számukra, ha nincs sok újító, még a nemzetközi’politikában anyagilag is érdekeltté te­sem rendelkezem különösebb szemh£ja iS le-lecsukódik. iszik őket, akkor javulhat csak súllyal és tekintéllyel. Mit te- f a hetnék én az önök érdeké- ??r l h t’ hogy e k ?munkájuk színvonala. nagyorrú, vizenyős szemű, _ A fő, hogy itt vagy — ben> mit tehetnék én a váró- kása‘ Éljen a A MEGBESZÉLÉSEN szent­sükért?! — ö Hans Aakjaer — ha-< — Azt még nü sem tudjuk Ío1 a fülemhez bűbájos infor- J beszálltak a díjazás eddigi gya- — szólal meg egy kockásinges, mátorom —, elméleti fizikus,! tojásfejű, vontatott beszédű akadémiai levelező tag. Abból, hogy mindnyájan J gyakran nem fizették ki az amikor í Egyáltalán: minek köszönhető, a csoportmérkőzések, tovább­amikor f a mi kis orszá- 6 is, számítástechnikus. megrendítsen csúnya lány. — nyújtja a poharát. Hogyan vetődött ide, Aarlesbe, málnafagylalt!------ —„ — .ahol a madár se jár? Hoffl.’- Koccintunk, iszunk. k ödött a boltban. És nemcsak j^gy Folytatom a bes^olómat. ^ ő volt egyedül így. Pe g ^meg, vagy a Ltajjordot, a kezte^o“^se£T flottak Renate a fülembe súgja: tőle várják, hogy exponáljaJ- Í á után jlró pénzt> ami erödtempiomot. _ _____— Hans Christian a kereszt- a kérdést, hogy Rena egyedüli J J n eve, az Omnisapban dolgozik nála tartotta szükségesnek, iaz alkalmazás során képződött pat. Holnap délután lesz a d *s> számítástechnikus. hogy a keresztnév mellett a(ibaszon 2—10 százalékáig ter­. döntő. Kihasználtam a szüne- — Nem gazdasági és nem családnevet is közölje, és ab- i változtatnak a fe" tét, vonatra ültem, aztán Fre- politikai kérdésről van szó — ból, hogy levelező tag, arra ar 0 lelem. Pontosabban annak, (jericában hajóra, hogy meglá- mondja —, Rena sokat meséli következtetésre jutok, hogy ez ('helytelen gyakorlaton, addig !)StoJaÍtaltot a 3 togassam Renate Lins nevü aZ,Ön Aermén>TzSéa,érŐM a «'kó alighanem a legjelen-' máinafagylaltot. kolléganőmet. Táviratoztam is. helyzetfelismeréséről. Nekünk „vtL Nem kaptad meg? csak egy jó ötletre volna tékenyebb személy ebben _ Dehogynem. Ezért nem szükségünk. körben. Számomra természete- rni. Pedig erre minden vállalat­1 von«iij<. » „wv. __ mentem el a családdal nya- Megkönnyebbülten dőlök sen csak messze Renate után. jnak nagy szüksége lenne. t art. Az áruház vezetője erről# iett volna Odenséből, a nők ralni. És a barátaim is ezért hátra az abroncson, le Is hup- 5 nuár van, s hol van már a jt bornholmi nyári csúcsforgalom, az idegenek tömege hömpó-f lyög az utcán ... Most januári $ J _ A má.lnaragylaltnak csúcsforgalom van! Ez a bolt ugyanis egyes ru házati cikkek jelentős áren­gedményével januári vásárt rendezett, s ez a vásár most is — Ki az a Pálcász Dezső? — Kollégám a lapnál, ö csinálja a sportot. Neki kel­f nem is sikerülhet ezt az érté- a Jkes szellemi tőkét mozgósíta­igv ** iékoztatott: t kézilabda Európa-bajnokságról vettek ki mára szabadságot. pannék róla, ha nagy Erik (Folytatjuk) Csupor Tibor El SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 197L Január 3L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents