Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

„Galambok" és „héják* McGovern a kambodzsai háborúról Amin fogol/szabadítási ceremóniája Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti: Rogers külügyminiszter csü­törtökön megjelent a szenátus külügyi bizottsága előtt, hogy válaszoljon az USA fokozódó kambodzsai intervenciójával kapcsolatban feltett kérdések­re. Kiszivárgott hírek szerint Ftdbright, a külügyi bizottság elnöke nyomatékosan figyel­meztette a kormányt, hogy Kambodzsában »ugyanarra a végzetes útra lépett, amely a vietnami tragédiához vezetett*. Előzőleg Laird hadügymi­niszter jelent meg a szenátus hadügyi bizottságában. A zárt ülésről nem adtak érdemi tá­jékoztatást, de John Stennis szenátor, a bizottság elnöke a hadügyminiszter meghallgatása után félreérthetetlenül jelezte, hogy a továbiakban »szüksé­gesnek mutatkozhat* az USA kambodzsai hadműveleteinek kiterjesztése. Stennis, a Missis­sippi állam demokrata párti szenátora — mint a főként szélsőséges »héjákból* álló hadügyi bizottság elnöke — közismerten szoros baráti kap­csolatban áll a Pentagon veze­tőivel. Megnyilatkozásait min denkor úgy tekintik Washing­tonban, mint a Pentagon szán­dékainak »hiteles előrejelzé­seit*. A hadügyminiszterrel foly­tatott bizalmas tanácskozást követően Stennis hangoztatta, hogy véleménye szerint »na­gyobb számú« amerikai kato­nát kellene küldeni Kambod­zsába a légihadműveletek »föl­di irányítására*. A Washington Post kong­resszusi tudósítója szerint a Izrael a békejavaslatról Az egyiptomi békejavasla­tokra adott válaszában Izrael két »fontos* bejelentést tett — közli az AFP. Eszerint: 1. Hajlandó azonnal megvitatni azokat a végleges határokat, amelyekre megszálló csapatait visszavonja. 2. Hajlandó elfo­gadni a »nemzetközi garan­ciákat«, mihelyt a »biztonsá­gos és elfogadott* határokat rögzítik. Ezúttal sincs tehát szó ar­ról, hogy Izrael a Biztonsági Tanács határozatának végre­hajtása mellett kötelezte vol­na el magát. Másfelől pedig a nemzetközi garanciákat nem az 1967. június 5-i határokra érti, hanem azokra, amelye­ket a maga szempontjából el­fogadhatónak tart törvényhozók körében erősö­dött a gyanú: Laird hadügymi­niszter Stennis szenátort hasz­nálja fel arra, hogy előkészít­se a kongresszust és az orszá­got a kambodzsai hadművele­tekben való »fokozottabb ame­rikai részvételre*. George Mc­Govern szenátor szenvedélye? hangú nyilatkozatban ítélte el Stennist, aki »semmit sem ta­nult a vietnami tragédiából*. — Torkig vagyok azzal — mondotta McGovern —, hogy öreg emberek nagy merészen háborúkat agyainak ki, ame­lyekbe azután a fiataloka; küldik el meghalni. Mindazo­kat a szenátorokat, akik a há­ború kiterjesztését pártolják, el kellene küldeni a frontra, hogy ők vezessék a rohamot. McGovern, aki a közelmúlt­ban jelentette be, hogy meg­pályázza a demokrata párti el­nökjelöltséget, szerdán ismét beterjesztette a szenátusban azt a tavaly elutasított tör­vényjavaslatot, amely előírja hogy ez év végéig vonják ki az összes amerikai fegyveres erő­ket Dél-Vietnamból. Gyülekezési tilalom Ugandában Idi Amin vezérőrnagy, akit az ugandai rádió az államcsíny óta katonai államfőként emle­get, csütörtökön bejelentette hogy az országban betiltanál; mindenfajta politikai tevé­kenységet és azonnali hatállyal gyülekezési tilalom is érvény­be lép. Az intézkedést — mint mondotta — csak akkor von­ják vissza, ha ezt a »bizton- -•ági légkör* megengedi. Ihogy miközben a kiszabadítási ' ceremónia folyt, Amin tiszte­letére sugárhajtású vadászgé­pek húztak el a repülőtér fe­lett, s az erő-fitogtatáshoz tankok és páncélkocsik felvo­nultatása is hozzájárult. Az új rendszert ünneplő tün­tetésekben — nyugati hírügy­nökségek írják — a Viktória- tó partján elterülő, egykori Buganda királyság területéről a város utcáin az utóbbi na-! pókban megjelentek az elhunyt bugandai király arcképei és zászlói. Bejelentették, hogy a katonai rezsim Londonból Ugandába kívánja szállíttatnia király földi maradványait. Julius Nyerere tanzániai ál­lamelnök, aki az ugandai puccs hírére megszakította in­diai látogatását és hazarepült, szerdán a késő éjszakai órákig Június 14: fl NSZEP kongresszusa Berlinben közleményt adtak ki a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak csütörtökön tartott 15. plé­numáról. A plénumom a Politikai Bizottság referátumát Hermann Axen, a PB tagja, a KB titká­ra mondotta el. A nyolcadik Brandt a keleti politikáról beszélt a Bundestagban Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Willy Brandt kancellár csü­törtökön mintegy egyórás be­szédében számolt be a »nem­zet helyzetéről* a Bundestag­nak. A beszéd alig érintette az NSZK belső problémáit, ha­nem elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott s ezen belül is főként a keleti politi­kával. A kancellár lényegében semmi újat nem mondott már eddig is ismert álláspontjához képest, de ezt az álláspontot a korábbinál félreérthetetleneb- bül fogalmazta meg. Látható volt, hogy szembe akart szállni azokkal a vádakkal, amelyek­kel a jobboldalról illetik, s amelyek szerint eladni készül az NSZK pozícióit fontos elvi és gyakorlati területeken. Brandt a következő pontok­ban foglalta össze mondaniva­lójának lényegét: 1. Az önrendelkezési jog a »történelmi folyamat* során a németekre is vonatkozik. 2. A német nemzet akkor is realitás marad, ha a németek két különböző állami és tár­sadalmi rendszerben élnek. 3. Az NSZK szerződésileg szabályozott viszonyt kíván létesíteni az NDK-val. A Kasselben előterjesztett 20 ■pont marad Bonn számára a tárgyalási alap. 4. Nyugat-Berlin jogi stá­tusát nem szabad megvál­toztatni. Az NSZK — a há­rom nyugati nagyhatalom ál­tal megszabott keretben — mindent el fog követni, hogy még jobban biztosítsa Nyu­gat-Berlin életképességét. 5. A négy nagyhatalom ál­tal folytatott berlini tárgya­lások kielégítő eredménye le­hetővé fogja tenni a bonni kormánynak, hogy a moszk­vai szerződést ratifikálás vé­gett a Bundestag elé terjesz­sze. 6. Ugyanezen politikai és időbeli összefüggés alapján kell a parlamentnek a var­sói szerződés ratifikálásáról döntenie. Brandt aláhúzta, hogy műi­den keleti politikai szerződés egységet alkot. Ezek a szer­ződések azonban nem változ­tatnak az NSZK helyzetén a NATO-ban és a Közös Piac­ban. Ami az NDK és Bonn kapcsolatait illeti, ugyanazok­nak az elveknek kell érvénye­sülniük, mint amit az ENSZ alapokmánya az államok kö­zötti viszonyról kimond. Brandt hivatkozott a két né­met állam között megindult eszmecserére. Az NDK — mondotta — közlekedési kér­déseket helyezett az előtérbe. Az NSZK kész erről tárgyal­ni, a nyugat-berlini közlekedés problémáiról azonban nem hajlandó a nagyhatalmak feje felett megegyezni. A kancellár hosszasan fog­lalkozott a nemzet fogalmával és támadta az NDK felfogását ebben a kérdésben. Egyetér­tett azonban Walter Ulbricht­tal abban, hogy a két neme! állam között nem lehet elmos­ni az ideológiai és a társadal­mi ellentéteket. A nyugat-berlini problémá­ról szólva Brandt hivatkozott arra, hogy a moszkvai szerző­dés elősegítette a négyhatalmi tárgyalásokat. Ezek a tárgya­lások bizalmasak s ezért a közvéleményben sok félreértés keletkezett velük kapcsolat­ban. Nagyjából azonban sike­rült a kormány és az ellenzék között egyetértésre jutni ebben a kérdésben. A kancellár hosszan igyeke­zett a kitelepítetteket meg­nyugtatni, hangoztatva, hogy az európai határok elismerése nem jelent »jóváhagyást a né­metek kitelepítése tekinteté­ben*. Hivatkozott arra, hogy a varsói szerződés megkönnyí­tette számos német kiutazásál Lengyelországból. Brandt hangoztatta, hogy kis, hangos csoportoktól elte­kintve, a nyugatnémet lakos­ság támogatja a keleti politi­kát. Ezekkel a csoportokkal szemben, amelyek az erősza­kot és a terrort teszik politiká­juk módszerévé, energikusan kell védekezni — mondotta. Brandt beszéde után vita kezdődött a Bundestagban amely előreláthatólag pénte­ken is folytatódik. (MTI) kongresszus politikai előkészí­téséről szóló referátumot Wal­ter- Ulbricht, a KB első titká­ra tartott Erich Honecker, a KB titkára a párt vezetőség­választások előkészítéséről és keresztülviteléről tartott beszá­molót. A Központi Bizottság egy­hangúlag jóváhagyta a beszá­molókat és határozatot hozott a párt nyolcadik kongresszu­sának 1971. június 14. és 19. között Berlinbe történő össze­hívásáról. A Központi Bizottság határo­zata alapján február 8-a és május 23-a között rendezik meg az alapszervi, városi, já­rási és megyei vezetőségvá­lasztó, illetve küldöttjelölő tag­gyűléseket. A kongresszusi küldötteket a megyei küldött- gyűléseken választják meg. Egv szavazójoggal rendelkező küldött 900 párttagot, egv ta­Idi Amin tábornok (jobbra), Uganda új katonai vezetője első sajtókonferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a szomszédos Tanzánia Obote elnök oldalán »támadásra készül* az or­szág ellen. Kijelentései akkor hangzot­tak el, amikor magánlakása közelében, ünnepi külsőségek között, jelen volt politikai foglyok szabadon bocsátásá­nál. A foglyok közül az első ötöt — közöttük Benedicto Ki- wanuka volt kormányfőt és Shaban Opolot volt hadsereg- főparancsnokot — rabszállíté kocsin Kampalának abba a negyedébe vitték, ahol Amin lakik, s a közeli elhagyott re­pülőtéren tiszteletükre, gyűlés* is összehívtak. A rádió szerin* az első csoportban 55 politi­kai fogoly került szabadlábra az AFP hírügynökség .Vairobi- ból keltezett híre szerint azon­nácskozási joggal rendelkező I ban a szabadon bocs-Hotta’- küldött 900 tagjelöltet képvi-1 száma négyszáz. Az AP hír- sel. (MTI) I ügynökség arról is beszámol, származó emberek vettek részt. A TASZSZ Dar Es Salaamból keltezett jelentése szerint tan­zániai újságíró körökben fel­hívják a figyelmet arra, hogy Ugandában aktivizálódnak azok a monarchists elemek, amelyek a katonai puccs után követelték a monarchia helyre- állítását az ország egyik tar­tományában, Bugandában. Bu­ganda királyságot az ugandai kormány-. 1967 szeptemberében szüntette meg más királysá­gokkal együtt egy általáros al­kotmányreform eredményekép­pen. Az alkotmányreform ve­zette be az országban a köz­társasági rendszert és biztosí­totta az ország nemzeti egysé­gének megszilárdítását. Kampala! jelentések szerint (Telefotó: AP—MTI—KS) tárgyalt Obotevel. A távollé­tében eltávolított ugandai ál- lamelnök Dar Es Saalamban a kormányszállás lakója. A meg­beszélésekről nem szivárgott ki értesülés. A Dar Es Salaam-i tárgyalá­sok hátterét az szolgáltatja, hogy a Ugandában hatalomra került Amin tábornok inváziós tervekkel vádolta meg Tanzá­niát, Tanzániában pedig ezeke* az állításokat cáfolták. Szer dán Dar Es Salaamban a diákok hevesen tüntettek Amin és csoportja, s az általuk vég­rehajtott puccs ellen. Az entebbei repülőtér nap­pal már fogad gépeket. Min­den egyes gép leszállásához azonban külpn kormányenge­dély kell. • Találgatások New Yorkban Mi lesz a tűzszünet lejárta után? A négy nagyhatalom ENSZ- képviselői New Yorkban szer­dán megtartották 53. találko­zójukat. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország fődelegátusai ezúttal két és fél órát tárgyal­tak. A megbeszélések eredmé­nyeiről nem adtak ki közle­ményt, de bejelentették, hogy egy nappal a Szuezi-csatorna menti tűzszünet lejárta előtt, február 4-én ismét találkoz­nak. New Yorkban egyelőre hi­vatalosan senki nem erősítette meg azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a négy nagy­hatalom esetleg éppen ENSZ­képviselői által nyilatkozatot kíván kiadni, s ebben felszólí­taná a szemben álló feleket a tűzszüneti megállapodás újabb meghosszabbítására. Más el­képzelések szerint U Thant ENSZ-főtitkár, vagy a Bizton­sági Tanács adna ki hasonló tartalmú felhívást. Közben New Yorkban to­vább folytatódnak Jarring közvetítő tárgyalásai is. A fő­titkár megbízottja szerdán is­mét tárgyalt El Zajjat egyip­tomi, illetve Tekoah izraeli ENSZ-képviselővel. Az egyip­tomi delegátus találkozott U Thant ENSZ-főtitkárral is. Katonai segély - Portugáliának A Nixon-kormány engedé­lyezte, hogy amerikai cégek Boeing—707 típusú repülőgé­peket adjanak el Portugáliá­nak. A Daily Telegraph című angol lap szerint Lisszabon a gépeket arra használja majd, hogy csapatokat dobjon át af­rikai gyarmataira. A Fehér Ház döntése össze­függésben van Raul Patricio portugál külügyminiszter kö­zelmúltban tett washingtoni látogatásával, amelynek során a Portugáliához tartozó Azori- szigeteken lévő amerikai tá­maszpontok további fenntartá­sához Lisszabon elvben hozzá­járult A Newsweek című amerikai hetilap utal arra, hogy e meg­állapodásért cserébe az Egye­sült Államok a következő öt év folyamán mintegy 200 mil­lió dollár értékű fegyvert szál­lít Caetano miniszterelnök kormányának. Mint az Unita című olasz lap írja, a NATO-támogatás kettős célt szolgál: az impe­rializmus Afrika déli részéhez fűződő gazdasági, politikai és stratégiai érdekeinek védel­mében fokozza megtorló in­tézkedéseit, másrészt támogat­ja a portugál fasiszta rend­szert. Súlyos gondokat okos a postássstrájk Már kilencedik napja tart — a lanyhulás minden komoly je­le nélkül — Anglia első, or­szágos postai és távközlési sztrájkja. Bill Dryland, — a posta helyettes vezérigazgatója, szerdán bejelentette, hogy a sztrájk eddig négymillió font­ba került. A postások sztrájkja súlyo­san érinti a levélbeli megren­delésre árut szállító vállalato­kat: a londoni Freemans tár­saság például figyelmeztette négyezer alkalmazottját, hogy hétfőtől kezdve nem tudja biz­tosítani heti bérüket. A Little Woods cég 12 500 alkalmazott­ja közül ötezret felszólított, hogy haladéktalanul vegye ki a szabadságát. A North Thames Gas gázszolgáltatási vállalat nem postázhatja 150 ezer font értékű számláit, s az egyik villamostársaság a számlák 40 százalékát képtelen eljuttatni a címzettekhez. A sportfogadás szolgálatát teljes zűrzavar fenyegeti. A 95 százalékban automatizált távbeszélő hálózat erősen túl­terhelt. Komoly kieséssel számolhat az üdvözlő lapok üzletága. A lapok egymillió font körüli összeget veszítettek a hirdeté­sek elmaradása révén. Egyetlen csoport örül a sztrájknak: a filatelisták: akik a »posta-kalózok«, bélyegeiben nagy üzletet sejtenek. Az utób­biak tulajdonképpen »magán- postahivatalokat* szerveznek gyalog, gépkocsival, sőt lóhá­ton kézbesítik a postát. Az Ír-tengeren postazsákokka! megrakott hajócskák kelnek át, s a csatornán át magánre­pülőgépek szállítják a postát külföldre. Fantasztikus, szép és tarka rajzú bélyegek jöttek hirtelen divatba a szigetország­ban, a felülnyomás legkülön­bözőbb változataival. Az egyik szellemes vállalkozó »csigapos- ta«-bélyeget hozott forgalomba. Az angol postai dolgozói; mellett továbbra is sztrájkol­nak az állami kezelésben lévő British European Airways (BEA) légitársaság dolgozói. A British Overseas Aairways Corporation (BOAC) dolgozói­nak sztrájkja egyelőre elma­radt. December 12-e óta sem a BEA, sem a BOAC dolgozói nem dolgoznak túlórában és munkalassítást folytatna!;, hogy 12,5 százalékos béremelést ér­jenek el a felajánlott 4,5 szá­zalék helyett. Orvosi jelentés Gomulka állapotáról A Lengyel Távirati Iroda (PAP) ismertette az egészség­ügyi miniszter által szerdán este közzétett orvosi jelentést Wladyslaw Gomulka egészségi állapotáról. Mint az orvosi je­lentés közli, Gomulka érelme­szesedés és magas vérnyomás okozta vérkeringés! zavarok­ban szenved. Ezekhez látási zavarok és idegbántalmak já­rulnak. A beteg állapota to­vábbi orvosi kezelést tesz szükségessé, amelyet különbö­ző szakorvosok látnak el. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. Január 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents