Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

HZ AGITÁCIÓ MÁSODIK LÉPCSŐJE »Esztendeje még mindig — mert már évek óta — azon si­ránkoztunk, hogy a három munkásszállásunkon lakó em­berek közömbösek, nem érdek­lődnek a politikai kérdések iránt, nem vagyunk képesek bevonni őket a vállalat közös dolgainak közös megvitatásá­ba. Próbálkoztunk sok min­dennel. Vásároljunk még egy- egy tv-készüléket mindhárom helyre. Ismeretterjesztő elő­adásokat rendeztünk. Kicserél­tük a kihelyezett könyvtárak anyagát, újabb lapokra fizet­tünk elő; semmi változás. Ta- , valy, év elején azután bejött hozzám egy fiatalember a szál­láson lakók közül, s tipródva, szabadkozva előadta, szeretné, ha segítenénk áthelyezésében, mert mint hallotta, a vállalat­nak lakóhelyéhez közel is van gyáregysége, nem kellene szü­leitől, ismerőseitől távol... Megütötte a fülem a mondat: mint hallotta. Ezek az embe­rek nem tudják, hogy hol van­nak egységeink? Hiszen akkor azt is aligha tudják, milyen szerepet tölt be vállalatunk az iparágban... Nem részlete­zem. Olyasmire figyelmeztetett a fiatalember, ami — nem rös- teülem bevallani — elemista tudnivaló a politikai munká­ban: a szóbeli agitáció, a köz­vetlen eszmecsere nélkülözhe­tetlenségére.-« im helyettesíthető Azért idéztük hosszabban a pártbizottság titkárának sza­vait, hogy ne csak maga a tény, hanem a belőle levonha­tó tanulság is megvilágosod­jék. Az, hogy a pártszervezetek tevékenységében gyakran a legegyszerűbb igazság is szem elől tűnhet, a rész elfeledheti az egészet. Mi tagadás, a párt- alapszervezetek egy részében ez történt a szóbeli agitáció- val. Ügy vélték, fölös dolog bajlódni vele, hiszen a sajtó, a rádió, de főként a televízió tájékoztat mindenfői, tudatja a legfontosabbakat, országos ve­zetőket szólaltat meg egyre sű­rűbben ... Igaz. Ám az is igaz, hiszen tapasztalatok igazolják, hogy a tömegpolitikai munká­nak, a felvilágosításnak van második lépcsője is, s ahogy az első, úgy ez sem helyettesíthe­tő semmi mással. A föntebb idézett példa rá­világít, hogy nem »magyaráz meg mindent a televízió«, nem szabad, nem lehet ráhagyat­kozni az agitációban az orszá­gos érvényű, tehát általános igazságokra. Nem, mert ezek­nek az igazságoknak a helyi tények, tapasztalatok ellent­mondhatnak, s nem, mert a teendők, a feladatok is külön­bözők. A párt X. kongresszu­sának előkészületei, tanácsko­zásai és dokumentumai tagad­hatatlanul növelték a politikai érdeklődést. Jó alap ez ahhoz, hogy a pártalapszervezetekben megnövekedjen a szóbeli agi­táció becsülete, szerepe. Per­sze, ehhez elsősorban az kell, hogy legyen miről beszélni; lé­tezzék világos, félreérthetetlen helyi koncepció, akár a gyár­tásfejlesztésről, akár a dolgo­zók munkakörülményeinek ja­vításáról is legyen szó. Fentiekből következik, hogy nincs általános érvényű mód­szer, s az eszközök, lehetősé­gek is különbözőek. Az egyes embercsoportok másféle meg­közelítéssel válnak csak elér­hetővé a tömegpolitikai munka számára. Más módszerekre, más hullámhosszra van szük­ség, amikor az udvari munká­sokhoz fordulnak a kommu­nisták, másra, ha a tmk zömé­ben magas képzettségű szak­munkásaival folytatnak eszme­cserét, s megint másra, ha a gyártmányfejlesztés techniku­saival, mérnökeivel. Látni és láttatni A tömegpolitikai munka dif­ferenciáltsága, amiről oly sok szó esik, a gyakorlatban ilyen és hasonló, aprónak tűnő kü­lönbségekben ölt testét. Az előbbi bekezdésben leírtakhoz visszatérve: még azonos em­bercsoporton belül is jelentő­sek az eltérések. A segédmun­kások között is találni közép­iskolai végzettségűt, jól tájéko­zottat, s lelni a diplomások kö­zött is a világban vakon élőt, semmiről sem tudót* Az az iga­zi próba, hogy az emberek e sokféle vonása ellenére, az agitáció képes-e betölteni ket­tős feladatát, a látást és a lát- tatást. Azaz: fölvázolja-e a munkahely egységeinek funk­cionális szerepét és teendőit, a munkahely beilleszkedését az ország gazdasági szervezetébe, s láttatja-e mindezeken belül a kis közösségek — a műhely, a brigád —, sőt. az egyén tevé­kenységének célját, értelmét, fontosságát? Ugyanakkor: lát-e az agitáció, azaz összegyűjti-e a véleményeket, kérdéseket? Mert nagy hiba lenne úgy fel­fogni a szóbeli agiátciót, mint igazságaink, véleményünk, ér­veink puszta közlését. Eredményesen csak akkor lehet felvilágosító munkát vé­gezni, ha arról is beszélünk, ami »nem szerepel a munka­tervben«; ami foglalkoztatja Ládagyártó traktorosok Mind a kétszázhatvan férfi munkaerőt foglalkoztatják té­len is a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A traktorosok egy részét lá­dakészítés közben találtuk. Racsek László elmondta, hogy tízezer ládát készítenek el. Egy ember napi negyvenet- negyvenötöt is összeállít. A falemezeket készen kap­ják a fűrésztelepről, rájuk csak a szegelés marad. Vinkler Imre, Csányi János, Novák Mihály és Pap Károly munká­jának eredményeként több tu­cat láda tornyosult már egy­is, máson azon a délelőttön amikor ott jártunk. — A traktor után kicsit fur­csa kalapácsot venni a kézbe — így mondták. — De azért az első néhány elkészülte utón már gyakorlott lesz a kéz. Igyekezniük is kell, hiszen a selejtet nem veszik át tőlük. A burgonya előhajtatását vég­zik majd a ládákban. A gépeik általános nagyjavításon vesz­nek részt. Ha elkészülnek, a traktorosokra is más munka vár. Megkezdődik az traktorosélet". ■>igaz környezetünket, amiről szóbe­széd születik, híresztelések ter­jednek el. A helyi kérdésekre — s most helyi alatt akár egy munkaközösséget, de akár egy település lakóit is érthetjük — helyben lehet választ adni, s ritka kivételektől eltekintve e válaszadás csakis szóban tör­ténhet. S ami döntő: a válasz­nak nemcsak igaznak, hanem egyszerűnek, közérthetőnek is kell lennie. Napjainkban ugyanis sűrűn megtörténik, hogy elhangzik a válasz, de megértésre, és így elfogadásra sem talál, mert bonyolult, csak a »beavatottak" számára érthető. Egy termelőszövetke­zetben úgy agitálni az új agro­technika bevezetése mellett hogy az növeli a halmozott termelési értéket, a gyárban úgy győzködni, hogy minden mondat megfejtéséhez a köz­gazdasági kislexikon után kel­lene nyúlni, nemcsak fölösle­ges erőfeszítés, hanem az agi- tációval is szembefordíthatja, immunissá teheti az embere­ket. Hz okosság: ésszerűség Dicséretként egy-egy beszél­getés, gyűlés, értekezlet után elhangzik: sok okos dologról esett szó. Az agitáció második lépcsőjének is okosnak, azaz ésszerűnek kell lennie. Baj, ha az agitáció túlságosan kötődik a mindennapok ezernyi dolgá­hoz, s baj, ha elszakad azok­tól. Hatástalan ott az agitáció, ahol túl sokat markol: egyik nap a termelés szervezettségé­nek növelését hangsúlyozza, másik nap viszont a sokasodó túlórákat indokolja az export­terv időbeni teljesítésével... S igaz a fordítottja is. Aligha vernek visszhangot a szavak, ha csupán az országosan igaz, de a helyi tényekkel össze nem vetett dolgokat közük. A jö­vedelmek növekedését méltat­ni ott, ahol két esztendeje nem fizettek nyereséget és a bérfej­lesztés is minimális volt, alig­ha nevezhető szerencsésnek. Ám arról beszélni, amellett agitálni, hogyan lábalhatná­nak ki a bajból, milyen teen­dők építenek utat ehhez: az ésszerűség fölismerése, okos agitáció tehát, amely meghall­gatásra talál, s cselekvésre ser­kent. A lépcsők egymáshoz illesz­kedő fokozatok. Azok az agi­táció esetében is. A jó illesz­tés, a hézagok kiküszöbölése, az országos és a helyi kérdé­sek egészséges arányának meg- lelése, a célravezető módsze­rek, eszközök megkeresése a pártcsoportok, a pártalapszer- vezetek erejének próbatétele. Az erő megvan, ezer tény bi­zonyítja. Okosan, ésszerűen élni vele: ez az, amit napjaink­ban a változó körülmények, a megnőtt igények minden kom-, munista közösség feladatává tettek! M. O. A munkaverseny hozzájárult a jó eredményekhez Korszerű orvosi rendelő — Otthont kapott harminchét család A NAPOKBAN tartotta szakszervezeti küldöttértekez­letét a Kaposvári Húskombi­nát. Két év eredményét ér­tékelték, mégpedig azét a két évét, mely a húskombinát megalakulása óta eltelt. — Ahhoz, hogy a vállalat jó eredményeket ért el, nagyban hozzájárult a vállalati munka­verseny ezen belül a szocialis­ta brigádmozgalom. Az egye­süléskor kilenc szocialista brigád volt a vállalatnál, je­lenleg harminckét szocialista, illetve e címért küzdő brigá­dunk van — mondta Pápai István szb-titkár. A jól dolgozó brigádok anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére a vállalat az elmúlt két évben körülbelül háromszáz- ezer forintot adott. Több szellemi vetélkedőt rendeztek. Volt olyan is, me­lyen tizenkét brigád vett részt. A Latinca Sándor nevét vise­lő szocialista brigád a Győr­ben megrendezett szellemi ve­télkedőn is kiválóan szerepelt. A továbbiakban szó volt a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javításáról, va­lamint a megvalósítandó fel­adatokról. Szellőztető beren­dezést szereltek föl a vágóhí­don és a zsírolvasztóban. A csontozóban, ahol éles kések­kel dolgoznák, megszüntették a zsúfoltságot. Gépesítették a rakodást a hűtőházban. Javult a munkavédelem is. A dolgo­zók számára tanfolyamo­kat szerveztek, s ezzel sike­rült csökkenteni a balesete­ket. Javult a dolgozók szociális ellátottsága. Orvosi rendelő nyílt az üzem területén, s több szakrendelést is tartanak. Balatonbogláron üdülőt vá­sárolt a vállalat, átalakította, tavaly már ötven családnak nyújtott gondtalan pihenést. A vállalat dolgozóinak lehe­tőségük nyílt, hogy az ország különböző tájaira látogassanak, s ott töltsék szabadságukat. Voltak testvérvárosunkban, Kalinyinban is. Az Állatfor­galmi Tröszt és a Húsipari Tröszt szervezésésben pedig az NDK-ba és Lengyelországba látogattak. SEGÍTETTEK a lakásprob­léma megoldásában. A válla­latnál szervezett KJSZ-lakás- épító akció révén harminchét család jutott lakáshoz. A tel­keket a vállalat biztosította. Sajnos, kicsik az öltözők. Tervbe vették új öltöző és szo­ciális helyiség létesítését, ez majd megoldja a jelenlegi gondokat. Nagy elismerést váltott ki a dolgozók körében a törzsgár­da hűségjutalom bevezetése, erről az egész városban be­széltek, mint példamutató kez­deményezésről. Az elmúlt két évben százhetven dolgozó ka­pott Kiváló dolgozó okleve­let, öt dolgozó elnyerte az Élelmiszeripar kiváló dolgozó­ja kitüntetést, három dolgozó pedig kormánykitüntetést ka­pott. A dolgozók felszólalásaik­ban elmondták véleményüket a szakszervezeti bizottság munkájáról, méltatták az el­ért eredményeket, de a hibá­kat is bátran feltárták. Leg­több felszólaló bírálta, hogy a gépkocsikísérőknek, akik a megyét járják — sokszor a megengedettnél hosszabb ide­ig —, nincs olyan helyiségük a vállalatnál, ahol rövid idő­re megpihenhetnének vagy tisztálkodhatnának, holott munkájuk többnyire nem a legtisztább, s fárasztó is. A gépkocsivezetők és a felvásárlók fizetésük rendezé­sét szeretnék. Sokszor még szabad szombaton és vasárnap is dolgoznak Ugyanakkor a naponta vidéken töltött idejü­ket nem számolják el rende­sen. Kovács Endre, a vállalat fő­mérnöke azokról a problé­mákról beszélt, melyekkel a húskombinátnak meg kell küzdenie, hisz az egyesülés nem ment olyan simán, mint "hogy szerették volna. Sajnos; a felszólalások na­gyon egysikúak voltak, csak a bérezéssel, a munkaidővel, valamint a szociális létesít­mények hiányával foglalkoz­tak. A SZAKSZERVEZETI bi­zottság titkárává ismét Pápai Istvánt választották, elnökévé pedig Kühán Józsefnét. Gy. L. Minőségi munka, pontos határidő Eredményesen dolgozott az inkei tsz építőbrigádja A szövetkezeten belül építő­brigádot szervezett az inkei Rákóczi Tsz. A brigád a ter­melőszövetkezetben adódó fel­adatokon kívül a szövetkezeti tagok építkezéseinél is segít-.— ha kell. Az egy év előtti elgondolás jónak bizonyult. Most, hogy a tizennégy tagú brigád számot vet a múlt év munkájával, eredményeivel, megállapítható, hogy tevékenységük számotte­vő anyagi megtakarítást jelen­tett a beruházó szövetkezetnek, sőt a közösnek végzett mun­kák mellett hat családi ház felépítésébe is tellett a brigád erejéből. A »fiatal« brigád cél­ja a minőségi munka, a kitű­zött határidő pontos megtartá­sa. Ennek köszönhető, hogy már szinte az egész járásban ismerik munkájukat. A terme­lőszövetkezet vezetői elmond­ták, hogy a környező tsz-ek már szinte egész évre tudná­nak elfoglaltságot biztosítani a brigádnak. A felmerült igé­nyekre való tekintettel úgy tervezik Inkén, hogy bővítik a brigád létszámát, technikai felszerelésüket pedig tovább korszerűsítik, hogy ezzel is ha­tékonyabban tudjanak eleget tenni a rájuk váró feladatok­nak. A brigád — tíz kőműves, négy ács — most a Rákóczi Tsz nyolcszáz férőhelyes ser­téshizlaldájának befejezésén dolgozik. Ig-énwlik a segiísegeí Új módszerek a szövetségi munkában ,,A termelőszövetkeze­tek területi szövetségei fo­kozottabb tevékenységet fejt­senek ki az 1970. évi zárszám­adás-készítési munkában« — mondja ki a megyei pártbi­zottság január 22-i határoza­ta. Jogos kívánság ez, hiszen ha valaha igen, akkor most megkülönböztetett támoga­tásra van szüksége szövetke­zeteink többségének. Nehéz évet zárnak, s az új rendel­kezések, új szabályozók meg­ismerése, helyes alkalmazása többletfeladatot jelent. Az Észak-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségénél ez a határozat, ez a kívánság a mindennapok gyakorlatának első számú fel­adata. S nozzátehetem mind­járt, hogy folyamatos felada­ta. Idejében, már jóval ko­rábban, a déli szövetséggel közösen kétszer egyhetes tan­folyamot rendeztek a szövet­kezeti főkönyvelőknek, illetve beosztott könyvelőknek. A zárszámadások elkészítésé­vel kapcsolatos számszaki fel­adatokat vitatták meg, első­sorban azt. hogy az új szám­lakeret bevezetése milyen új módszereket kíván. Jó mód­szer és mindenképpen a munka megkönnyítését szol­gálja. hogy készítettek egy számlatükröt, és azt minden szövetkezetnek rendelkezésére bocsátották. Ez a segítségadás a korábbi évek gyakorlatához hasonló. Ami többlet, ami új, és ami messzemenően találkozott a szövetkezetek igényével az az, hogy az 1045-ös határozat ér­telmében a szövetség január elsejével megalakította a re­vizori csoportot. Ez a csoport már valamennyi szövetkezetét meglátogatta. Fölmérték a szövetkezetek helyzetét, és a helyszínen közvetlen gyakor­lati, szakmai segítséget nyúj­tottak, tanácsokat adtak. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a szövetséghez tartozó üzemek egyharmadánál pénz­ügyi nehézségek vannak. Eze­ket a termelőszövetkezeteket a szövetség vezetői külön is fölkeresték. Hosszú órák, na­pok tanácskozásai, részletes vizsgálódásai során kutatták, milyen lehetőségei vannak a pénzügyi gondok megszünteté­sének. Mivel ez a feladat köz­vetlenül, szervesen kapcsoló­dik az idei tervekhez, célok­hoz, javasolták — és azt a gyakorlatot követik ezekben az üzemekben —. hogy a zárszámadás készítésével együtt, vele összefüggésben készítik az idei terveket is. Ehhez a komplex nehéz mun­kához érthetően kérik, várják a szövetség segítségét a nagyüzemek. És mindenkép­pen örvendetes, a szövetség és a tsz-ek kapcsolatának javítá­sát szolgálja: nem marad el sem az elvi, sem pedig a gya­korlati támogatás. A mostani napok fő munkája az elkészített zár- számadási mérlegek számszaki vizsgálata, tételes átvétele. A felelősségteljes, nagy gondos­ságot igénylő munkát a szö­vetség munkatársai három helyen végzik: Siófokon, Fo­nyódon és Marcaliban. Ha felidézzük újra a me­gyei pártbizottság határozatát — adjon a szövetség a koráb­binál több segítséget —, ak­kor úgy összegezhetünk: en­nek szellemében, ennek érde­kében megtesz mindent az észak-somogyi termelőszö­vetkezetek szövetsége. V. M. SOMOGYI Ner«*P Pénfrt, 1971. január 89. s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents