Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G YE S 0 L J ET E K ! Ára* 30 fillér Moszkvai közlemény a finn javaslatról AZ M S Z HP SO JIOG Y H EGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 24. szám 1971. január 29., péntek Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. január 28-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1971. január 28-án Kádár Já­nos elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, továbbá a kormány tagjai, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának és Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint a központi sajtó vezetői. Az ülés kezdetén a Közpon­ti Bizottság kegyelettel meg­emlékezett Nógrádi■ Sándorról, a Központi Bizottság közel­múltban elhunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosáról. I: Komócsin Zoltánnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának elő­adói beszéde alapján a Köz­ponti Bizottság áttekintette és megvitatta a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Megál­lapította: a haladó anti impe­rialista erők — a szocialista országok, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak — közös erővel, fokozódó akitivitással szállnak síkra a világ külön­böző övezeteiben meglévő problémák megoldásáért, a nemzetközi monopol tőke ag­resszív törekvéseinek vissza­szorításáért, a világ népeinek békéjéért és biztonságáért. Az Amerikai Egyesült Álla­mok uralkodó körei az utóbbi időben fokozódó mértekben fo­lyamodnak a népek által mély­ségesen gyűlölt és már több ízben kudarcot vallott erőpo­litikához. Elmek következté­ben az USA magatartása mere­vebbé és agresszívabbá vált a világpolitika minden fontos kérdésében. O Európában a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Len­gyel Népköztársaság és az NSZK között aláírt egyezmény, továbbá a két német állam kö­zötti párbeszéd folytatása to­vább javítja a béke és biz­tonság megteremtésének felté­teleit. A Német Szövetségi Köztársaság a helyzet norma­lizálására irányuló szándékát most mindenekelőtt azzal bizo­nyíthatja, ha ratifikálja a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött egyezményt, lemond a Nyugat- Berlinre vonatkozó jogtalan igényeiről. A földrészünkön élő népek megelégedéssel és bizakodással fogadják a feszültség enyhü­lésének jeleit. Az Egyesült Államok vezető körei és ipás reakciós erők azonban igye­keznek fékezni az enyhülés fo­lyamatát, megtorpedózni az európai béke és biztonság elő­mozdításával kapcsolatos ak­ciókat. A jelenlegi helyzet követeli: a népek sorsáért fe­lelős tényezők, a béke és biz­tonság ügyének minden híve arra összpontosítsa erőfeszíté­seit, hogy elháruljanak az aka­dályok az össz-európai bizton­sági értekezlet összehívása elől. A Magyar Népköztársaság a továbbiakban is mindent elkö­vet, hogy elősegítse az euró­pai biztonság ügyét. Változatlanul súlyosan Wo* veszélyezteti a világ bé­kéjét az Amerikai Egyesült Államok és csatlósainak ag­ressziója Indokínában. Az Egyesült Államok fegyveres erőszakkal próbálkozik meg­felelő bázist teremteni úgyne­vezett »vietnamizálási« politi­kájához. Az elmúlt év végén ismét bombatámadásokat in­tézett a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság területe el­len. Naponta bombázza Laoszt és Kambodzsa felszabadított körzeteit, hogy megtörje az in­dokínai hazafiak ellenállását, s ezáltal támogassa a nemzet­közi monopoltőke érdekeit szolgáló indokínai bábrezsi- meket. Indokína népei —min­denekelőtt a vietnami nép — továbbra is szilárdan helytáll­nak, s a világ haladó közvé­leménye együttérzését élvezve sikeresen harcol az agresszió ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Népköz- társaság kormánya teljes mér­tékben szolidáris Indokína né­peivel, és a többi szocialista országgal együtt segítséget nyújt az amerikai agresszorok ellen, önrendelkezési jogukért, szabadságukért küzdő hős vietnami, laoszi és kambod­zsai népnek. A közel-keleti térségben változatlanul fennáll az 1967-es izraeli agresszió által kirobbantott válság. A meg­szálló erők ellen küzdő erők tovább növelik védelmi ké­pességüket és kézbe vették a politikai kezdeményezést. Ez­zel egyidejűleg világszerte fo­kozódik az agresszív izraeli politika elszigetelődése. Izrael azonban nem vonja le mind­ebből a megfelelő következte­téseket, s az Egyesült Álla­mok támogatásával továbbra is elutasítja a Biztonsági Ta­nács határozatának végrehaj­tását, nem mond le hódító céljairól. A közel-keleti kér­désben sötét szerepet játszik a reakliós nemzetközi cionista mozgalom is, amely különböző súlyos provokációkat szervez a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Pártunk és kormányunk, a magyar nép szolidaritását kife­jezve, támogatást nyújt az iz­raeli agresszió ellen küzdő arab népek, köztük a Paleszti­nái arab nép igazságos harcá­hoz. Helyeseljük az Egyesült Arab Köztrásaság és más hala­dó arab országok javaslatait, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tával összhangban, a megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonását, a Paleszti­nái menekültek problémájának rendezését, a térség minden ál­lamának szuverenitását és füg­getlenségét, tehát a közel-kele­ti válság igazságos politikai megoldását, a béke helyreállí­tását szolgálják. O A Központi Bizottság a külpolitikai problémák mellett tájékoztatást kapott a nemzetközi kommunista moz­galom néhány időszerű kérdé­séről is. Ennek keretében meg­hallgatta a lengyel testvérpárt központi bizottságának a .Ma gyár Szocialista Munkáspárt­hoz eljuttatott tájékoztatóját a jelenlegi lengyelországi hely­zetről. A Központi Bizottság is­mételten kifejezte internacio­nalista szolidaritását a Lengyel Egyesült Munkáspárttal és si­kert kívánt a testvéri lengyel népnek a felmerült proN 'mák szocialista megoldású!'.­ség és kapjon újabb lendületet a szocializmus építése hazánk­ban. III. Létrejöttek az európai tanácskozás feltételei A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta 1971. évi munkatervét. (MTI) Moszkvában közleményt ad­tak ki a sajtó számára a szo­cialista országok válaszáról a finn kormány tavaly novem­ber 25-i kezdeményezésére. Mint ismeretes, a finn kor­mány a jelzett időpontban emlékirattal fordult 35 ország­hoz és javasolta, hogy az ér­dekelt országok képviselői tartsanak Helsinkiben konzul­tációkat az európai biztonsági értekezlet előkészítésének kér­déseiről. A sajtóközlemény elmondja, hogy »a szocialista közösség országai, az európai helyzet megjavítására törekedve, meg­elégedéssel fogadták a finn kormány kezdeményezését«. A szovjet kormány 1970. decem­ber 3-án nyilatkozatot jutta­tott el a finn kormányhoz ar­ról, hogy egyetért az említett konzultációkra vonatkozó in­dítvánnyal. Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Magyarország és Románia kormánya szintén közölte a finn kormánnyal, hogy kést részt venni a Helsinkiben tar­tandó előkészítő konzultáció­kon. A jugoszláv kormány szintén kedvező választ adott. Mint a sajtóközlemény hang­súlyozza, a szocialista közös­séghez tartozó országok gyors és kedvező válasza a finn kez­deményezésre, újabb bizonyí­ték arra, hogy ezek az orszá­gok őszintén elő kívánják mozdítani az európai bizton­sági értekezlet mielőbbi meg­tartását. »Mint a számos kétoldalú találkozó eredményei máris bizonyítják, létrejöttek a kellő feltételek az össz-európai ta­nácskozás megtartásához és nincs semmiféle indok arra. hogy halogassák a tanácskozás összehívását, vagy bármiféle előzetes feltételeket támassza­nak. Az össz-európai találko­zó ügyének előbbre vitele sok­oldalú konzultációk segítségé­vel lehetséges, s ezeket a le­hető leghamarabb meg kel! kezdeni« — fűzi hozzá a saj­tóközlemény. II. @ Biszku Bélának, a Közpor. ti Bizottság titkárának előtérj ... - tése alapján a Központi Bi­zottság a X. kongresszus állás­foglalásaiból következő belpo­litikai feladatokat tárgyalt. A belpolitikai feladatok so­rában megvizsgálta a közeljö­vőben esedékes országgyűlési és tanácsválasztások kérdését. Elhatározta; javasolja a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának, hogy kezdeményezze a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsánál a választások ki­írását ez év’ tavaszára. A Köz­ponti Bizottság felkérte a Ha­zafias Népfrontot, az érdekelt társadalmi és állami szerveket, hogy tegyék" meg saját terüle­tükön a választásokkal kapcso­latos szükséges intézkedéseket. A Központi Bizottság felhív­ja a párt szervezeteit, tegye­nek meg mindent annak érde­kében, hogy a választások eredményeként tovább széle­sedjék a szocialista demokrá­cia, erősödjék népünk összefo­gása, a szocialista nemzeti egy­Több száz vállalatnál Ellenőrzik az árképzést Milyen módon ellenőrzik a hatóságok, hogy az ármozgás ne lépje túl a megengedett évenkénti 1—2 százalék»^ ho­gyan veszik elejét estleges ármanipulációknak, visszaélé­si kísérleteknek? E kérdésre a következő tájékoztatást adták az Országos Anyag- és Árhi­vatalban Somogyi Lajosnak, az MTI munkatársának: Az árszínvonal jelentősebb emelkedésének eleve határt szab, hogy a lakosság fogyasz­tásának fele továbra is a fix, illetve a maximált árformába tartozik. E szabályok betartá­sát az árhatóságok szigorúan ellenőrzik, de sok más szem­pontból is figyelemmel kísérik a vállalatok árpolitikáját. Sa­ját tapasztalatok es a lakosság bejelentései alapján az árható­ságok állandóan vizsgálják az ármozgások okait, tendenciáit, s ha szükséges, in­tézkednek. Az űrhatóságok közvetlen kapcsolatot építettek ki a vál­lalatokkal, hogy megismerjék azok árpolitikáját, tervezett árintézked éseiket. Egyre intenzívebb az árak közvetlen ellenőrzése is. 1970- ben mintegy 30 ezer ellenőrzést végeztek az árhatóságok és sok esetben elejét vettélt szabály­talan áremeléseknek. Az Or­szágos Anyag- és Arhivatál in­dítványára a központi gazdasa­a múlt év gi döntőbizottság folyamán 14 vállalatra szabott gazdasági bírságol ki jogtalan áremelés miatt, s az érintett vállalatoknak termé­szetesen az árakat is csökken­teniük kellett. Olyan eset is előfordult, amikor egy-egy vál­lalat csupán megkísérelte az áremelést körlevélben értesí­tette fogyasztóit, hogy emelni kíván ja árait, az árhatóság és a döntőbizottság közbelépésére azonban erre nem került sor, sőt magáért a kísérletért is megbírságolták a vállalatot. Az egyre hatékonyabb ellen­őrzésnek és a megfelelő intéz­kedéseknek tulajdonítható, hogy az elfogadható mérték­nél és az 1969. évinél is kisebb mértékben nőtt tavaly a fo­gyasztói árszint. Az ellátási helyzet és az árak kiegyensú­lyozottabb alakulásával ma­gyarázható az is, hogy a lakos­ság egyre kevesebb panasszal fordul a hatóságokhoz. Egyelő­re a múlt év első feléről áll­nak rendelkezésre adatok, ezek szerint 15 százalékkal keve­sebb panasz érkezett a keres­kedelmi felügyelőségekhez és a Belkereskedelmi Miniszté­riumhoz, mint egy évvel ko­rábban. Hosszú ideig vitatott kérdés volt, hogy a szabad árak eme­lése milyen esetekben össze­férhetetlen a szocialista gaz­Magyar kórház Dacodban Vértes János, a Magyar Népköztársaság pakisztáni nagykövete januar 25-én át­adta Daccában annak a tábori kórháznak a felszerelését, amelyet a magyar kormány küldött $ tavaly novemberi kelet-pakisztám súlyos kar tasztrófa áldozatainak megse­gítésére. (MTI) mr Uj gyár Baján A napokban felavatták a Kismotor- és Gépgyár új bajai özemét. A tervek szerint idén 153 millió forint értékű jarmp szerelvényt állítanak elő, a jelenleg több mint ezer munkás­sal dolgozó 11 ezer négyzetméter területéi gyárban. (MTI fotó: Mező Sándor felvétele — KS) dálkodás elveivel. E kérdés tisztázására az Országos Anyag- és Árhivatal kialakí­totta álláspontját, s azt a vál­lalatok tudomására hozta. Pél­dául összeférhetetlen a szocia­lista gazdálkodás elveivel. a vállalat monopolhelyze­tet teremt magának a forgalmazás egyéb módjainak kizárásával vagy szándékosan áruszűkét idéz elő. s ilymódon igyekszik fel­hajtani az árakat. Hasonló­képpen nem engedhető meg, hogy az olcsóbb termékek gyártásának megszüntetésével, a drágább áruk nagyobb for­galmával jusson egy-egy vál­lalat nagyobb jövedelemhez. Nem fogadható el az a mód­szer sem, amikor a vállalat költségei tartósan csökkennek, s az árakat mégsem mérsékli, vagy ha a forgalmi adó, a vám mérséklésért a vállalat sajat nyereségének növelésére kí­vánja felhasználni és nem csökkenti az arakat. Ilyen és hasonló esetekben az űrható­ságok eljárást indítanak. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal a többi űrhatósággal együtt folyamatosan tovább­fejleszti az árellenőrzést. Az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak az ármozgások gaz­dasági okainak feltárására, és mélyreható elemzésére. A kor­mány határozata alapján az -árhivatal más szervekke! együttmüködve most alakítja ki az operatív piacfelügyelet módszereit, annak információs rendszerét és azt javaslat for májában rövidesen a kormány Gazdasági Bizottsága elé ter­jeszti. Az ár hatóságok egyébként kidolgozták idei első félévi ár­ellenőrzési programjukat. Kü­lönféle szinteken mintegy 80 témában több száz vállalatnál ellenőrzik fél év alatt a termelői és fogyasztói árak alakulá­sát. A Belkereskedelmi Miniszté­rium ellenőrzési programja különösen gazdag: a követke­ző hat hónapban 16 területen vizsgálja meg a közszükségleti cikkek árának alakulását és az ezzel összefüggő egyéb kérdé­seket. Fontos érvizsgálatokat terveznek a tanácsok kereske­delmi osztályai és az állami kereskedelmi főfelügyelőség is. Az Országos Anyag- és Árhi­vatal a piaci helyzet általános tendenciáinak néhány alapve­tő kérdését vizsgálja. A többi között mélyrehatóan elemzi az olcsóbb közszükségleti cikkek forgalmának és áraik alakulá­sának helyzetét, a ruházati cik­kek, bútorok és egyes vas-rnü- szaki cikkek árainak varhaté alakulását, s tanulmányozza c* belföldi és külföldi árak ará­nyainak, azok változásainak kérdéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents