Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

Az igazgató tanácstag A városi tanács végrehajtó ftízottságának majd minden ülésén részt vesz. Nem vb-tag, de talán a legtöbb feladattal megbízott állandó bizottság, el­nöke. Emlékezetemben megmaradt egy viharos délután. A donne- ri felüljáró tanulmánytervén vitatkozott a város és a megye építész és városrendező »agy­trösztje«, köztük Széles Péter tanácstag, az építési, közleke­dési és városfejlesztési állandó bizottság elnöke. Ezen a meg­beszélésen két tisztség vise- lőjeként vett részt: mint áb- elnök, s mint a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője. — Jó-e, ha a tanácstag egyben egy olyan vállalat igazgatója, amelynek tevé­kenysége az egész városra kihat? — Amikor 1967-ben tanács­taggá választottak, még ter­vező voltam, s nem igazgató. Az az érzésem, hogy a két megbízatás nem üti, hanem segíti egymást. A tanácstagság az igazgató számára több tá­jékozódási lehetőséget teremt, a tanácsi vezetők részére pe­dig egy gazdasági vezető több támogatást adhat, mint mond­juk olyan valaki, aki nem szakember. Ami a Közúti Igazgatóság munkáját illeti, arról az em­bereknek általában csak ak­kor van véleményük, amikor rosszak az utak, vagy össze­törnek a járdák, esetleg egy kátyúban megreked a gépko­csi- Ilyenkor szidják az út építőjét és karbantartóját — okkal, ok nélkül —, s olykor még a tanácstagnak is kijut az ősi somogyi átkokból. Kicsit elkanyarodtam a témától, hiszen Széles Pé­tert nem azért, kerestem föl, hogy az igazgatót és ta­nácstagot ért bírálatokról faggassam, hanem azért, hogy inkább arról beszélges­sünk, mit jelent számára ez a társadalmi megbízatás? — Az egyik oldalról hálás, hiszen az 50. számú választó- kerület (Dimitrov utca és kör­nyéke) lakóinak nevében ja­vasolhatok, vagy megvétózha­tok intézkedéseket, születő ha­tározatokat. Ugyanakkor ne­héz is, mert ha nem úgy si­kerül a döntés, ahogyan azt a választók várták vagy elkép­zelték, a tanácstagon csattan az ostor. Tanácstagi munkám során ilyen eset alig fordult elő, nem tudnék sok példát felsorolni. Ebből a szempont ból körzetemben koránt sincs annyi lemaradás, mint a pe­remkerületeken, de úgy gon­dolom nyugodtan általánosít­hatok. — Az áb-ban olyan tárná kát beszélnek meg, vélemé­nyeznek, amelyek a vb, il­letve a tanács elé kerülnek. Előfordult-e, hogy valami­lyen előterjesztéssel nem ér­tettek egyet? — Igen. Tavaly a kaposvári utak, utcák felújításának, kor­szerűsítésének sorolását akar­ta tárgyalni a tanács. Ez kis híján olyan téma, mintha a Tűzoltószertárat avattak Balaton bogláron Szombaton este hat órakor avatták fel az új tűzoltóott- hant Balatonbogláron. Föld­szintjén szertár, büfé és klub, az emeleten nyolc vendégszo­ba van, ahol a tűzoltók és csa­ládtagjaik üdülhetnek majd. Az ünnepi beszédet Kovács Sámuel, a községi tanács vb- elnöke mondta Többek között megköszönte az önkéntes tűz­oltóknak és a Balatonboglári Állami Gazdaságnak a végzett társadalmi munkát. Dr. Egyed Dezső alezredes, megyei tűzoltóparancsnok a Tűzrendészeti érem arany fo­kozatát adta át Kovács Sá­muel vb-elnöknek. Gombot István, az önkéntes tűzoltótes­tület parancsnoka az érem ezüst fokozatát kapta. A testü­let eddigi jó munkájáért és az építésben végzett társadalmi munkáért ezerhatszáz forint pénzjutalmat kapott. Több ön­kéntes tűzoltót soron kívül elő­léptettek, illetve megyei pa­rancsnoki dicséretben részesí­tettek. , Dr. Németi László, a me­gyei tanács igazgatási osztályá­nak a vezetője, tv-készüléket adott át a klubnak. Az új ott­honban megvannak az elmé­leti és gyakorlati kiképzés tár­gyi föltételei, ezenkívül szó­rakozási lehetőséget is biztosít a nyolcvannégy éves balaton­boglári önkéntes tűzoltótestü­letnek. Z árszámadó közgyűlésre szóló meghívó fekszik előttem. Az elnök alá­írása fölött ez áll: »A tagság és a vezetőség nevében.« Nem tu­dom, hány közgyűlést hallga­tok végig ebben az évben. Olyan évkezdés azonban az el­múlt csaknem egy évtizedben nem volt, hogy ne vettem vol­na részt a megye különböző részén néhány termelőszövet­kezet számvető taggyűlésén. S a közgyűlés gerince, a számve­tés, mindenütt így kezdődött: »A vezetőség nevében beszá­molok az elmúlt évi munká­tól ...« Az előbbi idézet alatt egy ember aláírása szerepelt, az utóbbinál ugyancsak egy ember mondta el a jól ismert szavakat. Egy ember: a terme­lőszövetkezet elnöke. Sokat ismerek közülük So­mogybán. Találkoztam velük szép tavaszokon és dús kalá­szok között nyáron, a gabona­földön. Akkor mosolyogtak, örültek. Láttam őket redős homlokkal, borostás arccal, aszályos esztendőben és télies időjárású őszben. Cigaretta- füsttől sűrű irodai levegőben lakásokat osztanák el, tehát valamelyik döntéssel biztosan nem értenek egyet. Az áb nem javasolta testület elé vin­ni, s végül a tanácsülés úgy határozott, hogy csak a követ­kező ülésen lesz vitaképes az előterjesztés. — Képzelem, hogyan néz­tek a bizottság elnökére . a tanácsi vezetők. — Vitatkoztunk, de nem vesztünk össze. Egyébként jc a kapcsolatunk a vb-vezetők- kel. Az áb-üléseken vagy a.? elnökhelyettes, vagy az építé si osztály egyik vezetője min dig jelen van, ez már rend­szerré vált. Közben megszólal az URV rádió, melyet a vállalat dől gozói tréfásan »Mézgarádió nák« neveznek. Az igazgat'' néhány utasítást kap a fővé rosi központtól. Amíg beszél megfogalmazom a következő kérdést: — Mi az, amiben a sajá' keze munkáját is érzi? — Túlnyomó része még ter­vező koromra tehető. A Hu nyadi János, a 48-as ifjúság1 a Dimitrov utcák, a tömb belsők kialakítása, vagy rész vétel abban a társadalmi terv­bíráló bizottságban, mely a SOMBER-nél működött. Mc az ipartelepek, a donneri fe­lüljáró, a belvárosi rekonstruk­ció, és a 67-es út korszerűsíté­sének egy-egy részfeladaté* érzem magaménak. — Izgalmas témák kerül­nek egy áb-elnök kezébe? — Is, is. Műszaki vagyok, a szakterületem mindig jobban érdekelt, hiszen ehhez értek, de természetesen van olyan téma is, amiért én nem tudok lelkesedni. Ez nem az ügy lebecsülése — mert a pénz­ügyi szakember számára talán éppen ez a falrengető, s ő az úttervekre nem figyel annyira —, csupán annak a rögzítése, hogy amit a ember sajátjá­nak érez, azért mindig többet tesz és jobban lelkesedik. — Ha márciusban ismét tanácstagnak javasolnák, el­fogadná-e? — Erre végtelenül egysze­rűen igennel is válaszolhat­nék, de engedje meg, hogy részletesebben kifejtsem a vé­leményemet Ha ismét jelöl­nek és megválasztanak, az va­lószínűleg azért történik meg — ha megtörténik —, mert négyéves munkámat hasznos­nak, értékelhetőnek tartják az emberek. Ez nyilván arra ösz­tönöz majd, hogy* még jobban és még többet Ha nem — ez sincs kizárva — akkor azt a következtetést kell levonnom, hogy ugyancsak még jobban és még többet... A végcél soha nem lehet a tisztség és a beosztás. Saly Géza terveztek, vitatkoztak. S amit már nem Láttam, de tudom ró­luk: olykor nem ízlett az ebéd. a vacsora, bosszantotta őket o rádióból sugárzó muzsika vagy a család gondja. A gyereksi- rós is hatványozottan idegesít ilyenkor. Ki lát bele ezeknek az em­bereknek a gondjaiba? A hét­köznapi ruhába bújtatott ün­nepnapok problémáiba? Mert ezek az emberek vasárnapra is elkötelezték magukat, ha gya­korlati munkában nem is, de gondolatban elszakíthatatíanul — a közösséggel. Az ivásra hajlamos traktorossal ugyan­csak szót kell váltani, mielőtt a dolog komolyabbra fordulna — jó erre a késő este vagy u va­sárnap, amikor az emberek in­kább ráérnek. Az elnöknek — mindig rá kell érnie, mindig teli szabad idejének lennie, amikor velük foglalkozik ... Tulajdonképpen ezért tettem gépre a papírt, hogy erről ír­Az SZKP KB ajándéka Kaposváron liiiziiyecoT festménye a pártszékház nagytermében Somogyba terült Kuznyecov szovjet festőművész Éljen a forradalom című festménye, amelyet L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az MSZMP X. kongresszusának nyújtott át a központi bizottság aján­dékaként, mint mondta, a szovjet és a magyar kommu­nistákat és országaink népeit összefűző régi, tartós barátság­nak, s barátság harcos forra- dami hagyományainak jeléüL A megyei pártbizottság nagytermében elhelyezett kép Vlagyimir Iljics Lenint ábrá­zolja, amint beszédet mond a dolgozók katonai oktatása napjának alkalmából 1919. má­jus 25-én megrendezett dísz­szemlén, a moszkvai Vörös té­ren. Lenin mellett ott volt ezen a napon a magyar forradalom küldötte, Szamuely Tibor, a Magyar Tanácsköztársaság népbiztosa, akit Vlagyimir Il­jics Lenin melegen üdvözölt beszédében. »Azokban d viharos időkben népeink együtt voltak a világ­kapitalizmus elleni harcban — mondta L. I. Brezsnyev a kongresszuson. — Most együtt építik az új világot. Együtt ér­keznek majd el a ragyogó jö­vőbe, a kommunizmusba.« Ennek szimbóluma a fest­mény, mely a szovjet—magyar barátságra, a forradalomra és a X. kongresszusra emlékeztet mindenkit, aki megfordul a nagyteremben. Vendégek Tokióból Három japán üzletember érkezett tegnap Csurgóra, a Napsugár Ktsz-hez a HUNGA- RGCOOP Külkereskedelmi Vállalat és az OKISZ képvi­selőinek kíséretében. A japán szövetkezeti szektor hazánkban tartózkodó delegá­ciójának tagjai a feltételeket és a lehetőségeket kutatták Csurgón, hogyan tudnának a Napsugár Ktsz-szel kölcsönö­sen előnyös megállapodásra jutni. A japán üzletemberek ballonokat, esőkabátokat sze­retnének készíttetni a szövet­kezettel bérmunkában. Üzem- látogatáson megtekintették a Napsugár Ktsz központi kon­fekcióüzemét, utána pedig a Berzencén épülő üzembe lá­togattak. Ez az üzem a Kapos­rr jak. A felelősségről, mely egy személyben csak ezeknek az embereknek a vállán nyug­szik. Nincs mód mindig arra, hogy az elnök döntés előtt összehívja a vezetőséget, szól­jon a párttitkárnak. Döntenie kell. Abban a tudatban, hogy döntése kihat a közösségre. Az elnök nem szent, nem tévedhe­tetlen. Mégis, amikor a veze­tőség nevében számot ad egy esztendő közösségi munkájá­nak eredményéről, nem sza­bad, hogy a hallgatóság sorai­ban ülő gazdák közül bárki >s megfeledkezzen arról: ez az ember, akit 6 meg a többi tag­társa választott meg — bizal­mat adtak neki —, ez az em­ber mennyit és hogyan dolgo­zott egész évben, olykor évti­zeden át mindannyiuk haszná­ra. Persze, akadnák kivételek. Az elnökök kisebb-nagyobb el­enyésző hányada nem sáfárko­dott úgy a kapott bizalommal, ahogyan kellett volna. A nagy vár5 Ruhagyár kadarkúti es nagyoajomi telepének mintá­jára épül, egyik szárnya rész­ben elkészült és a gépek mel­lett már dolgoznak a munkás­nők. A másik szárnyon ren­dezkednének be a bérmunká­ra: ballonok és esőkabátok gyártására. A vendégek a ja­pánokra jellemző precizitás­sal és hallatlan alapossággal ismerkedtek a látottakkal. Különösen Ászai üzemtervező textilmérnök tolla szántotta sebesen jegyzettömbjének lap­jait. A látogatás végeztével hosz- szú tárgyalások után a japá­nok elégedetten nyilatkoztak:! elképzeléseik megvalósíthatók.. A terv és a megegyezés egye­lőre csak körvonalaiban lát- ' többség azonban becsülettel el j látta felelősségteljes munkáját. És én most a felelősségről beszélek. Arról, amit az elnökök vi­selnek, s amelynek tudatában ezekben a napokban szerte a megyében kiállnak a szövetke­zeti gazdák elé a közgyűlése­ken. A tagság meghallgatja őket. A tárgyilagos vélemény - mondás hasznosságát senki sem vitatja, sőt erre szükség van, < mert csak így alakítható ki tiszta kép a végzett mun­káról, a hibákról és azok ki­javításának módjáróL C supán egy dologról nem szabad sohasem megfe­ledkezni a bírálatok ás a dicséretek közepette — s ezt az egy dolgot mindig bele kell tenni a mérleg serpenyőjébe —: az elnök felelősségéről. Láthatatlan, mégis eredmé­nyekben mérhető ennek a léte vagy hiánya. Heraesz Ferenc szik, részleteiben még nem kiT dolgozott. A megállapodást siettető érdekek azonban kölcsönösek. A magas technikai színvona­lon álló berendezéseket és a korszerű üzemszervezési mód­szereket, a nyersanyagot — a hamburgi vagy a rotterdami raktáraikból — és a komputer segítségével kidolgozott mo­delleket a japánok biztosíta­nák, tökéletesen berendezve, fölszerelve a berzencei üzem épülő szárnyát (többek között a rendkívül költséges stanco- lógéppel is). A szállítási útvo­nalak hosszúsága miatt renge­teg költséget takaríthatnak így meg. Ugyanakkor a szövetke­zet számára is fontos, hogy a technikai haladás élén járó Ja­pánból korszerű gépeket, be­rendezéseket kapjon. A költ­ségek nagy hányadát öt év alatt fogja törleszteni — bér­munkával. Cs. T. A kisiparosoknak is csomagolniuk kell a kenyerei A kenyér csomagolásáról több mint egy évvel ezelőtt hozott miniszteri rendelettel kapcsolatban még most is me­rült fel probléma: érvényes-e a rendelkezés a sütő kisiparo­sokra? A Belkereskedelmi Mi­sztérium most kiadott állás- foglalása leszögezi, hogy a sü­tő kisiparosok a kenyér áru­sításával kereskedelmi tevé­kenységet folytatnak, tehát a csomagolási kötelezettség rá­juk is vonatkozik. A lisztért cserébe adott kenyér a keres­kedelmi forgalomba kerülő kenyérrel azonos elbírálás ala 3sik. ezért az értékesítéssel, a csomagolással kapcsolatos kö­vetelmények is azonos ­SOMOGYI NEFLAI' K'"l. január 26., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents