Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

Megjárták a háború poklát... ipái i oí m IV. ötéves terv új Sza­ndi bályozói és ösztönzői * * nagyobb métékben ser­kentik a vállalatokat és a szö­vetkezeteket a szolgáltatások fejlesztésére. Ugyanezt szolgál­ja a tanácsok hatáskörének és felelősségének növelése, s a megyei tanácsoknál a szolgál­tatásfejlesztési alap létesítése. Ez a megnövekedett felelősség- érzet tükröződött a városi ta­nács vb közelmúltban megtar­tott ülésén, ahol a következő feladatokat határozták meg: kétszeresére kell emelni a ne­gyedik ötéves terv során a tex­tiltisztító ipar tevékenységét, a lakáskarbantartás kapacitását, a gépkocsijavítást (kapacitás- bővítéssel és korszerűbb tech­nológia alkalmazásával), az elektromos és elektroakuszti­kai háztartási készülékeket ja­vító tevékenységet pedig mint­egy hatvan százalékkal. A szol­gáltatásokban továbbra is fon­tos szerepe lesz a magánkis­iparnak: a létszám növelése a modem szakmákban kívána­tos, azonkívül ösztönözni kell a másodállásos ipar jogosítva-1 nyok kiadását, és a nyugdíja­sok bevonását a munkákba. Egy fejlődő, népesség számá­ban és anyagi javakban nö­vekvő, korszerűsödő város szá­mára ugyanis nem közömbös, hogy milyen fokon áll a szol­gáltatás. A lakosság által meg­vásárolt, nagy értékű tartós fo­gyasztási cikkekkel egyenes arányban nő az igény ezek karbantartására, javítására. A szolgáltatások fejlettsége ösz- szefügg az életszínvonallal. Egy-egy vidék színvonalának mutatói között az elsők között szerepel a szolgáltatások ní­vója. Kaposváron az ipari szolgál­tatások mindhárom formája: a mérték utáni tevékenység, az ipari javítás és a személyes szolgáltatás egyaránt elmaradt az igényektől. A helyzetet sú­lyosbítja, hogy a fölvevő és a személyes szolgáltatást végző üzlethálózat a városközpont­ban van, s a peremkerületek­re alig jut ezekből. Nem meg­felelő a szakember-ellátottság sem. Eladók, vevők ankétja a donneri nőklubban Húsz donneri asszony jött el hétfőn délután a párthelyi­ségbe, a nőklub harmadik ösz- szejövetelére. A Hazafias Népfront városi bizottsága an­kétet szervezett vevőknek és eladóknak. A kötetlen hangú beszélge­tésen, az eladók képviseleté­ben az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat munkatársai tá­jékoztatták a vállalat munká­járól az asszonyokat, ismertet­ték feladataikat, különösen a donneri ellátásra vonatkozóan. A tájékoztatóból kiderült, hogy a vállalat pontosan is­meri a vevők gondjait, vi­szont vannak olyan problé­mák, amelyeket csak a nagy­kereskedelem oldhat meg. Esetleg ők sem tehetnek sem­mit, mert a külföldi partner nem teljesítette vállalását, s ezért nem érkezett meg a dé­ligyümölcs. A vevőnek persze az a fon­tos, megkapja-e, amit kér, és ha igen, hogyan. Az ankéten megjelent vevő­ket nem lehet elfogultsággal vádolni. Megértik azokat, akik a pult másik oldalán állnak. Hozzászólásukat is dicsérttel kezdték, elismeréssel beszéltek a donneri ABC-áruház válasz­tékáról és az udvarias kiszol­gálásról. Tulajdonképpen ak­kor is önkritikát gyakoroltak, amikor arról panaszkodtak, hogy a Szigetvári úton lévő 302-es számú élelmiszerbolt­ban tarthatatlan a helyzet. Az illuminált állapotban levő fér­fi vevők nem törődnek a táb­lával, amely szerint tilos a do­hányzás, s telefüstölik a bol­tot. Egyesek az önkiszolgálás­ra is áttértek: ha a kiszolgáló ittasságukra való hivatkozás­sal nem akarja őket kiszolgál­ni, maguk veszik el a sört és helyben fogyasztják, pedig ez ugyancsak tilos. A személyzet tehetetlennek látszik velük szemben. Az élelmiszerek füst- szagúak, mert a dohányzáson kívül a kályha is rossz, füs­töl a rosszul épített kémény miatt A legmegfelelőbb lenne egy olajkályha a boltban. A másik gond: kevés a hús­bolt, legalább még egy kelle­ne a Szigetvári utca közepére, mert a kefeüzemből hazatérő asszonyok a hét végén már nem kapnak a közelben húst, vagy ha nekik jut, az ott la­kók nem kapnak. Minden bizonnyal nemcsak a donneriak kifogásolják hogy a jó minőségű tehéntúró csak félkilós csomagolásban kapható. Egy vagy két sze­mélynek a fele is elég. A ké­rés teljesíthető, a rendelkezé­sek ugyanis nem tiltják a csomat kettévágását. Kém: kell tehát a felét Még sok kisebb-nagyobfc problémát elmondtak az an­kéten, ezeknek a tapasztala­tait mindkét fél hasznosíthat­ja. I. I. Ha sorra vesszük a szolgál­tatást végző vállalatokat, szö­vetkezeteket, csaknem mind­egyiknél jelentkeznek problé­mák. A gépkocsijavítással fog­lalkozó AFIT 14. sz. üzemegy­sége máris kicsiny, korszerűt­len, pedig alig öt éve készüli el. Az alacsony technikai szín­vonal kedvezőtlen hatással van a javítások minőségére és át­futási idejére. Az elektroakusz­tikai berendezések és háztar­tási kisgépek javításával fog­lalkozó GELKA súlyos problé­mája a hely- és az alkatrész- hiány. A GELKA-szerviz idén elkészülő új épülete csak a gondok egyik részét fogja megszüntetni. A Kaposvári Ruhagyár nem tervezi méretes ruhakészítő részlegének bőví- lését, de ez nem okoz feszült­séget. A mérték után készülő ruhák iránti igény évről évre csökken, azonkívül a Textilru­házati Ktsz új ruhaszalont lé tesít a város központjában. Az egyik leginkább fejlődő, szolgáltatással foglalkozó vál­lalat a Patyolat. Növelte fel­vevőhálózatát, új automata gé­peket vásárolt, s további szol­gáltatásként megszervezte a háztól házig szolgálatot. Je­lenleg is erőfeszítéseket tesz a íelvevőhálózat bővítésére. A széles körű tevékenységgel (nikkelező, köszörűs) foglalko­zó Finomechanikai Vállalat szolgáltatásainak minőségét befolyásolják a kicsi, korsze­rűtlen helyiségek, melyekben a munka folyik. A körülmények, és így a munka javulására is van esély: a Jutái úti beruhá­zás megvalósulása után jobb helyet kap a szolgáltató rész­leg. JB kisipari szövetkezetek fontos feladata, hogy enyhítsenek a feszült­ségen. Az említett okok — a szövetkezetekre is vonatkoznak — miatt a fejlődés lassú volt, csupán a lakáskarbantartó munka és a személyes szolgál­tatások értéke (fodrászat, fényképészet) növekedett. Ugyanakkor a magánkisipar is kivette részét a lakossági igé­nyéi!: kielégítéséből. Sajnos, arányuk nem jó: a modernebb szakmákat kevesebben képvi­selik, mint a hagyományoso­kat. A következő évekre terve­zett változások, ha nem olda­nak is meg minden problémát, nagymértékben előreviszik az ipari szolgáltatások ügyét. S ennek elsősorban a lakosság látja t hasznát. Csupor Tibor Búcsú a hadseregtől Dévai György őrnagy köszönti a hadseregtől búcsúzokat. Az egykor vágóhídra terelt, idegen célokért harcba kül­dött emberek jóleső érzéssel hallgatták a baráti, kedves szavakat. Ugyanígy fogadták a búcsúztatásukra összeállított műsort is. A városi tanács fú­vószenekarának indulóit, ma­gyar nótáit, a Kaposmérői Ál­talános Iskola tanulóinak sze­replését. Nagy sikert aratott a FÉK Sztár együttese szólistái­nak műsora is. Gyakran csat­tant fel a taps, kérték az elő­adott szám megismétlését. Szeretettel, elismeréssel bú­csúztatták őket, köszönték meg a haza fegyveres szolgá­latát, s kaptak valamennyien Huszonöt év után találkozott Kis-Pál József és Gulyás Jó- oklevelet a kiegészítő parancs- zsct- nokságtól. Bizony nem akadt Pattogó indulókkal fogad­ják az érkezőket. S noha vala­mennyien deresedé hajú, meg­lett férfiak, a zenére igyekez­nek feszesen, katonásan lépni. — Jóska, de régen láttalak. Amikor megsebesültéi, emlék­szel...? kálómból találkoztak a fegy­veres erők kaposvári klubjá­ban. Akkor sorozták be őket, 1941—43-ban, amikor már ja­vában tartott a második világ­háború. — A kiegészítő parancsnokság nevében köszöntőm önöket, — Ötvenévesek, harminc éven át, álltak készen hazánk fegyveres szolgálatára. Munká­jukra, élettapasztalatukra a jövőben is számítunk, hiszen önök voltak azok, aki felsza­badult hazánk újjáépítésében fiatalos erővel-, áldozatkész­séggel megkezdték a munkát — mondotta. A hetesi Kis-Pál József üd­vözli egykori katonatársát, a kapospulai, illetve alsóhetényi Gulyás Józsefet. Huszonöt esz­tendeje is elmúlt, még javában tartott a háború, amikor utol­jára beszéltek. — Hogy élsz? Ä család? Mit csinálsz? __ K érdések és feleletek röp­pennek, egykori katonatársak ölelik meg forró szeretettel egymást, talán már nem is remélték, hogy még egyszer valaha is találkoznak. Betöltötték az ötvenedik évüket, a katonai nyilvántar­tásból törlik őket, ebből azal­kérem, hogy a jövőben is nyújtsanak segítséget ifjúsá­gunk honvédelmi, hazafias ne­veléséhez — mondotta Dévai György őrnagy. Tarr Gyula, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára a pártbizottság és a tanács ne­vében köszöntötte az obsit át­vételére összegyűlteket. közöttük olyan, aki távozáskor meg az egymás közti baráti beszélgetéskor, a közös ebéd­nél nem mondta volna: — Jó lenne most húszeves­nek lenni, fiatalos erővel, ener­giával szolgálni szocializmust építő hazánkat... Sz. L. Országos kezdeményezés Yagómarha-hízlalási verseny Egy hónappal ezelőtt foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fiata­lok erkölcsi, világnézeti és ha­zafias nevelésével, s a tegnapi ülésen — önálló napirendként — ennek a nevelési feladatnak egyik ágát tárgyalták meg. A honvédelmi nevelés helyzeté­ről és elemzéséről folyt a szó, ez egyben — az erről szóló kormányhatározat két évvel ezelőtt lépett életbe — a mun­ka értékelését is magába fog­lalta. A művelődésügyi osztály je­lentésében is szerepelt, de in­kább a hozzászólásokból állt össze az egyöntetű vélemény, hogy a honvédelmi nevelés te­rületén csupán a kezdeti lépé­seket tettük meg, az erőnket próbálgatjuk. Ezt nem szabad kizárólag a pedagógusok fel­adatának tekinteni. Az a helyzet ugyanis, hogy bár a honvédelmi nevelésnek ■-.ok gazdá'a van, feladata a CISZ-nek. az MHSZ-nek, a fegyveres erőknek, a Hazafias Népfrontnak és nem utolsósor­ban a megyei művelődésügyi osztálynak, az iskolai tapaszta­latok mégis azt mutatják, hogy a h-rrv' felelős ta­nár r\ieg ha megszakad is, egyedül képtelen megbirkózni e. feladattal. Tartalmasabb honvédelmi nevelő munkát Az általános és középiskolás gyerekek egyaránt részt vesz­nek á különböző foglalkozáso­kon, lövészversenyeken, össze­tett honvédelmi versenyeken, de éppen a technikai eszközök, valamint a még föl nem fede­zett jó módszerek hiánya oda vezet, hogy pluszmunkának tekintik, s még nem igénylik. A vita során szó esett a vi­lágnézeti nevelés színvonaláról is, hiszen a kettő egymástól elválaszthatatlan. A jó honvé­delmi nevelő munkának együtt kell járnia az érdeklődést fel­keltő és azt fenn is tartó világ­nézeti tájékozottsággal, a téma iránti érdeklődéssel, hiszen enéikül nehéz megértetni, hogy a haza védelme minden állam­polgár szent kötelessége. Gyakran és sok helyen csak időszakonként lendül fel az érdeklődés a honvédelmi té­mák iránt (fegyveres erők napja, technikai bemutatók stb.). míg máshol, ahol a gye­rekek boldogan vennének részt ilyen foglalkozásokon, nincs rá pénz. Balaton bogláron például anyagi támogatás hiányában megszüntetik a motoros szak­kört A vb tagjai közül senki sem vitatta, hogy technikai fölszerelések nélkül nehezebb nevelni. De ha valami nincs, akkor pótolni kell mással, olyan elméleti módszerekkel, amelyek elfeledtetik a gyere­kekkel, hogy nincs lőtér és kevés a légpuska. Nem szabad a technikai szín­vonallal meghatározni a fizi­kai, érzelmi és értelmi neve­lés helyzetét, hiszen nem a szemléltető tablókon, társasjá­tékokon és térképeken múlik a fiatalok honvédelmi ismere­teinek bővítése, a honvédelem feladatainak megértetése. Szigeti István, a megyei pátbizottság titkára hozzászó­lásában azt a véleményét fe­tette ki, hogy ennek a nevelő munkának — még ha csak két éve tövény is — nem a jelen­legi színvonalon kellene áll­nia. Ha a módszerek rosszak — ezek elveszik a kedvet a ta­nulástól, sőt még az oly sokat hangoztatott romantika iránti igényt is csökkentik —, meg kell változtatni azokat, s első­sorban a világnézeti nevelés területén van szükség az előre­lépésre. A történelmet sokféleképpen lehet tanítani, úgy is, hogy a diákok várják az órát, s úgy is. hogy csupán egy tantárgynak tartják a sok közül. Alig van olyan tantárgy, amelyben világnézeti, hazafias és honvédelmi kédésekről ne lehessen beszélni, csak attól függ, hogy a témát milyen színvonalon és milyen igé­nyekkel vetik fel a pedagógu­sok. A honvédelmi nevelés -►színhelye" változatlanul az iskola, de az oktatás nem ki­zárólagosan a honvédelmi fele­lős tanár feladata. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a honvédelmi ne­velésről szóló jelentést elfo­gadja, de a határozati javasla­tokat egy hónap múlva újra megtárgyalja. g. e. »Alapvető feladat az állat­tenyésztés fejlesztése« — mondja ki a megye negyedik ötéves terve. Ez a célkitűzés messzemenően egyezik a me­gye termelési adottságaival és a népgazdaság igényeivel. A feladat lendületesebb, gyor­sabb ütemű elvégzésére ösz­tönöz az az országos verseny- felhívás, melyet a közelmúlt­ban a TERIMPEX, valamint az Állatíörgalmi és a Húsipari Tröszt adott ki. A verseny közvetett célja, hogy elősegítse a népgazdaság szempontjából igen jelentős vágómarhaexport növelését. A mozgalmat kezdeményező or­szágos szervek külön-külön feltételeket dolgoztak ki a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A ter­melőszövetkezetek a múlt évi előexport alapján három cso­portban versenyezhetnek. So­mogy a harmadik csoportba tartozik Baranya, Tolna, Szol­nok és Borsod—Abaúj—Zemp lén megyével együtt. Mint minden csoportban, itt is három kategóriában indul a verseny. A kategóriába sorolás az évi vágómarhaexport (Baby Beef, AA, A és B minőségű hízómarha) mennyiségét hatá­rozza meg. A megye termelő- szövetkezetei közül az első kategóriába azok a gazdaságok nevezhetnek, melyek egy év alatt 300-nál több, a második­ba, melyek egy év alatt 201— 300, a harmadik kategóriába pedig, melyek 100—200 hízó­marhát értékesítenek. A mennyiségi pontszámot minő­ségi pontszámok egészítik ki, és természetesen a legjobb eredményt elért termelőszö­vetkezet a verseny győztese. Említést érdemel, hogy a ter­melőszövetkezetek exportjába beleszámít a háztáji gazdasá­gokból származó és a szövet­kezeteken keresztül exportra értékesített hímivarú vágó­marha is. A megyén belül: kategóriagyőztesek a követke­ző díjakban részesülnek: első kategóriában 50 000, második kategóriában 30 000, harmadik kategóriában 20 000 forint. Az állami gazdaságok ver­senyét a szántóterületük alap­ján négy területi csoportban indítják, és a szövetkezeteid!ez hasonlóan itt is három kate­góriát állapítottak meg. A felhívás a közelmúltban látott napvilágot, az állatfor­galmi és húsipari vállalatok országszerte most gyűjtik ösz- sze a nevezéseket. Nemes, szép vetélkedésnek ígérkezik ez az országos kezdeményezés. Remélhető, hogy Somogy ha­gyom'nyosan neves állatte­nyésztő gazdával " v>k ez­zel az .ösztönző, úi őség­gel. 3 SOJTPGtl N E ** L A V Szerda* 1911. január 20.

Next

/
Thumbnails
Contents