Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

AZ MSZMP SONOST.NiSYlI B IZ O TT S Ad A N A K LAPJA XXVU. évfolyam, 14. szám. Vasárnap, 1971. január 17. Előadás és ankét a mezőgazdaság fejlesztéséről A negyedik ötéves terv gaz­dasági ösztönzőiről tartott elő adást dr. Csizmadia Ernő, a közgazdaságtudományok dok­tora, egyetemi tanár, a Latin- ca Sándor Megyei Művelődési Központban a Közép-somogyi Termel ős zö vetkezetek Terüle­ti Szövetségének rendezésében. A megjelent termelőszövet­kezeti vezetőket, szakembere­ket Pfeiffer Elemér, a szövet­ség titkára köszöntötte. Hang­súlyozta, hogy az elhangzó té­ma ismerete minden szövetke­zeti vezető érdeke. Dr. Csizmadia Ernő előadá­sában elmondta, hogy a mező- gazdasági termelés a tervidő­szakban tizenöt-tizenhat száza­lékkal emelkedik majd. Az ágazatok közül különösen az állattenyésztés kiemelt* Beszelt a közgazdasági környezetről is: Eelhívta a figyelmet arra, hogy a legjobb műszaki, technoló­giai elgondolások is a pénzügyi keret függvényei. Néhány vég­rehajtási utasítás kivételével a szabályozás ötéves távlata or­szágos szinten megtörtént. Elemezte az ipari és mező- gazdasági árszínvonal összete­vőit. Előadásában érintette a jövedelem oldalát is. Beszélt a gazdálkodás hatékonyságának növekedésének összetevőiről. A beszerzési árak kedvező ala­kulása is lehet ösztönző. Az ipari termelékenység növeke­dése és a költségek kedvező alakulása további pozitív vál­tozásokat szülhet a mezőgaz­daságban is. A jövedelemsza­bályozási rendszer számol a hatékonyság növekedésével a mezőgazdaságban is. Az előadást ankét követte. Másodpercenként ötvenezer művelet A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola Kecskemé­ten új számítógépet kapott. A magyar gyártmányú beren­dezésből eddig mindössze egy működött az országban. A gép teljesítménye ötvenezer művelet másodpercenként. Ké­pünkön: Programozási művelet az új számitógépen. A kaposvári fiókkönyvtárakban gazdag a választék Betegség miatt 57 nap szünet ötezer könyvvel kevesebbet olvastunk Kapoefüred és Toponár Ka­posvárhoz való csatolása után tizenháromra nőtt a városi fiókkönyvtárak száma 1970- ben. A napokban elkészített statisztikai összesítések azt mutatják, hogy változatlan az olvasói igény a város külterü­letein, összesen 4968 beiratko­zott olvasót tartottak nyilván 10 269 új könyvvel gazdagodott az állomány, most feszesen mintegy 55 ezer olvasmányból válogathatnak a fiókkönyvtá­rakba járok. öt-hatezer könyvvel keve­sebbet forgalmaztak azonban, mert ötvenhét napon szüneteli a kölcsönzés betegség miatt a kaposvári fiókkönyvtárakban. A Ságvári könyvtár január óta zárva van betegség miatt, a helyettesítést februárig nem tudják megoldani, csak a jövő hónapban kapnak új munka­erőt. Létesítménnyel nem bővül a hálózat, de a répáspusztaiak és a fészerlakiak igényét is a vá­rosi könyvtár elégíti Ki ettől az évtől kezdve. 1§46 — hid a Dunán Negyedszázada, 1946. január 18-án avatták a felszabadulás utáni első állandó jellegű bu­dapesti Duna-hidat, a kilenc hónap alatt épült Kossuth-hi- dat. A szakemberek tízéves működésre tervezték, és csak másodrendű terhelésre volt al­kalmas. A tervezett ideig ki­tartott, becsülettel szolgált a Kossuth-hid, amelyet tíz esz-' tendő elteltével, 1956-ban elő­ször a közúti, majd a gyalo­gos forgalom elől is elzártak. Az elmúlt huszonöt eszten­dő alatt egyébként nemcsak a második világháborúban el­pusztult hidakat építették újjá, hanem sok újat is emel­tek. A Kossuth-hid »óta- mintegy 3 600 híd épült az or­szágban, összesen 54 000 folyó­méter hosszúságban. Jelenleg 12 000 különböző méretű hi­dat tartunk nyilván, értékük 4,5—5 milliárd forint. A leg­kisebb híd kétméteres — az ennél kisebb csak áteresznek számít —, a legnagyobb — az Árpád-híd — körülbelül egy kilométer hosszú. A negyedik ötéves tervben tovább bővül mind a fővá­rosi mind az országos hídhá­lózat. Erre a célra 2,5 milli­árd forintot fordítanak, csak­nem kétszeresét az előző terv­időszakban felhasznált összeg­nek. A KPM és a tanácsok együttesen evente mintegy 400 különböző hidat építenek. Vi­déken több városban, köztük Miskolcon és Pécsen épül a fővárosiakhoz hasonló magas- vezetésű út, felüljáró. A terv­időszak fontos beruházása az épülő algyői közúti Tisza-híd, s a kunszentmártoni Körös­hid. Két új híd épül a Sza­moson, megkezdődik a győri Kis-Duna-híd kivitelezése és a csongrádi Tisza-híd beruhá­zásának előkészítése. Hozzá látnak a makói Maros-híd át­építéséhez, s ezzel együtt ősz szesen 5 800 folyóméter hosz szúságú nagy hidat korszerű­sítenek. felhívás jelentkezés a katonai főiskolákra A honvédelmi miniszter, a bel- és a művelődésügyi mi­niszterrel, valamint a KISZ kb első titkárával egyetértésben pályzati felhívást bocsátptt ki, amelyben jelentkezésre hívja azokat a huszonegy évesnél nem idősebb fiatalokat, akik a Magyar Néphadseregnek, a Belügyminisztérium határőr­ségének, illetve a karhatalom­nak hivatásos tisztjei akarnak lenni. Csak azok a fiatalok je­lentkezhetnek. akik az 1970— 71-es tanévben befejezik vagy már korábban befejezték kő zépiskolai tanulmányaikat. A jelentkezők pályázhatnak a Kossuth Lajos Katonai Főisko- la gépkocsizó, lövész, páncélos tüzér, műszaki, karhatalmi vagy határőr szakára; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi, tüzér, vegyi védel­mi. híradós, lokátoros, iármű technikus, illetve hadtár) sza­kára; a Kilián Ovörgv Repülő Műszaki Főiskola rermlőtech nikus. repül^hatózó vagy heli koptervezetői szakára. A pálvázati határidő 1971 január 31. Felvételi vizsgát matematikából (repülő bajo­roknak,' helikoptervezetőknek helyette orosz nyelvből! és fi­zikából kell tenni, s képesség- vizsgálat is lesz. A matematikai és fizikai írásbelik 1971 februárjáig a megyékben lesznek, a tovább5 vizsgákra a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskolán kerül sor. Részletesebb felvilágosí­tást a kiegészítő parancsnok­ságok adnak. Hogyan lehet jelentkezni a tiszthelyettesi iskolákra ? A néphadsereg tiszthelyette­si iskoláira azok jelentkezhet­nek, akik 17. életévüket 1971 szeptember 1-ig betöltik, 23 évnél nem idősebbek, és leg­alább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. Ä jelent­kezés feltételei: erkölcsi-poli­tikai megbízhatóság, fizikai alkalmasság, magyar állampol gárság, nőtlen családi állapot. A tiszthelyettesi iskolára a pályázók jelentkezési lapot a kiegészítő parancsnokságtól, il­letve a szakmunkásképző isko­la igazgatójától, a sorkatonák alakulatuk parancsnokságától kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell sajátkezűleg írt részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, a leg­magasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt (szakmun­kásképzőt végzetteknek az ok­levelet), valamint erkölcsi bi­zonyítványt. A jelentkezők gépkocsizó lö­vész, harckocsizó, tüzér, légvé­delmi tüzér, műszaki, lokáto- ros, híradás, hadtáp, gépjármű­technikus, fegyverzeti techni­kus vagy repülő műszaki szak­ra pályázhatnak. A pályázat beküldésének ha­tárideje április 15. A pályázók májusban alkalmassági vizsgá­laton vesznek részt. Szeptem­berben pedig behívják azokat, akik a felvételi követelmé­nyeknek megfelelnek. A tiszt­helyettesi iskolai tanulmányi idő két év. TV-JEGYZET Erzsi néni megmondta A televízió fiolád van szó cí­mű adássorozata közben már korábban fölvetődött bennem a kérdés: rólam van szó? De nézzük a műsort. Az alapötlet, igaz nem új, viszont kitűnő: beszélgessünk a fiatalokkal sa­ját magukrSl. Beszélgessünk a jövő tervezéséről, a világnézet­ről, a társadalomról, az egyén és a társadalom viszonyáról és még sorolhatnám. Jó az is. hogy folytatásos a műsor, így levelezéssel csaknem az egész ország fiatalsága bekapcsolód hat (be is kapcsolódik, még a szomszédos országokból is ér­keznek hozzászólások). Az alapötlet kivitelezése Olcsai-Kis Zoltán műtermében 1970-ben ünnepelte 75. születésnapját Olcsai-Kis Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész. Nemrégen Kőbányán leplezték le »Don Quijote« című szobrát. Képünkön: Az elkészült alkotások között azonban! Talán éppen azt a légkört nem sikerült még meg­teremteniük, hogy mindenki úgy érezze: róla van szó. Tu­dom, nem lehet előzetes meg­beszélések nélkül kamerák elé állítani egyetlen műsort sem, de ezek a túlontúl »megszer­kesztett« fiatalok bosszantóan zavarnak, mint nézőt De néz­zük csak a pénteki,- A különc alcímet viselő adást. A közös­ségbe való beilleszkedésről folyt a vita. Sokféle vélemény elhangzott egy kislány levelé­ről, amelyben arról panaszko­dik, hogy nem tud beolvadni a közösségbe, nem tud aktív ré­szese, formáló, formálódó egyénisége lenni munkahelye közösségének. Pedig közösség nélkül nem tudja elképzelni az életét. Vajon ki követett el nagyobb hibát? Ez volt a kér­dés. Levelek és kisebb tanjele­netek segítségével igyekeztek fölvázolni a mindenki számára elfogadható alapállás körvona­lait. Lehet ezt vajon? A kö­zösségbe be kell illeszkedni. Egy-egy ilyen műsor csak se­gítséget, ötletet, és nem téved­hetetlen receptet adhat. Talán ezért maradtak igen halványait a mondanivaló körvonalai. Mentségére szolgálhat a mű­sornak, hogy a különcködés té­máját folytatják. Végig kísér­tett, hogy csak a műsor szer­kesztői törekedtek a közösség­be való beilleszkedés gondola­tának kibontására, a kamerák előtt összesereglett fiatalok pe­dig csak eljátszcítták ezt. A lát­szat arra utalt, róluk nincs szó, csalt velük bizonyítanak a felnőttek. A valóságos, vagy hihetően tálalt fiatalos véle­mények hiányoztak. Egy Erzsi néni, csak így írta alá a nevét, levelében kéményén, de jó szándékkal megdorgálta a mű­sort: ne frázisokat, közhelye­ket mondogassunk a fiatalok­nak, mondassuk a fiatalokkal, hanem hasznosítható, életszerű tanácsokat, választási lehetősé­geket adjunk. Még mindig van mit tenni Erzsi néni kritikájá­nak kivédésére! S vajon az teljesen elképzel­hetetlen, hogy , égyszer a tv nem »megrendezi« ezt, hanem »belecsöppen« egy ilyen rólam van szó, rólad van szó vitat­kozásba? B , Zs. T Megér egy mosolyt Robert Shaw, a híres forgatókönyvíró mondja: »Ha rossznak tartják azo­kat a filmeket, amelyek­nek forgatásával foglalko­zom, mit szólnának azok­hoz, amelyekhez mc zá se kezdtem!« « • » Pierre Mondy meséli: »Ismertem egy öreg kis­asszonyt, aki prüdériájá- val sok kellemetlen percet szerzett szobalányának, aki nem mindenben osz­totta úrnője véleményét Egy reggel nyílt a szalon ajtaja, és a kiasszony meg­kérdezte: — Mondja, fiam, fürdött már a kanári? — Igen, asszonyom — válaszolta a szobalány —, nyugodtan bejöhet • • * Cécile Aubry meséli: »Hétéves kisfiam egy reggel így szólt: — Azt álmodtam, hogy egy tavon csónakáztam és beleestem a vízbe. — Remélem, nem féltél nagyon! — Egyáltalán nem, ma­ma, csak azt szeretném megkérdezni, érdemes-e ma reggel megmosakod­nom?« Érthető A hivatalban két fiatal tisztviselő beszélget. — Mi van azzal a csinos tanítónővel, akinek udva­roltál? — Mindennek vége. — Miért? — Képtelenség volt to­vább folytatni. Valahány­szor kesve érkeztem a ran­devúra, igazolást kellett vinnem a szüleim aláírá­sával. Helyes kiejtés Belgiumban egy olasz meglátogatja a Waterlooi harcmezőt. Odalép egy fér­fihoz és megkérdezi: — Elnézést uram, hogy kell helyesen kiejteni: Wa­terloo, vagy Uaterloo? — Uaterloo. — Köszönöm, uram. Ön idevalósi? — Nem. Uakéciőzó tu­rista vagyok. Londont legyőzték Egy angol színész Gior­gio Strehlerrel folytatott beszélgetés során a londo­ni köd varázsát dicséri: — Néha olyan sűrű a köd, hogy az ember nyu­godtan rátámaszkodhat az újságjára! — Ebben nincs semmi különös — vág vissza a rendező. — Itt nálunk, Lombardiában, télen ki akartam vágni a kertem­ben egy fát. Amikor az utolsó fejs^ecsaoást mér­tem rá. a fa nem dőlt le: megtartotta a köd! Az MSZMP Somogy megyei Bizottságánál! lapja. Főszerkesztő: JÁVORI bela Szerkeszipseg* Kaposvár, tatioca Sándor u. 2. Telefon; 11-510. 11-511. 11-512. tv iád ja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latin ca S. u. 2. Telefon: 11-516 Felelős kiadó: Dómján Sándor-. Beküldött kéziratot nem őrzimfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- esethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. lilÖftz :'M CgV tlÓÍKlprS) |'l Index: 25 U67. . ionium nie&yei íNyomaa- •pari Vállalat kaposvári üzemebaa- Kaposvár. Latlnca iá. u. 6. Felelős vezető; Mauíoer József

Next

/
Thumbnails
Contents