Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

PropagamTi-t ák Bnlatonfolf!vnron Választ kaptak kérdéseikre A ZÁRSZÁMADÁSOK ELÉ Interjú Tóth Lajossal, a megyei tanács osztályvezetőjével I Haram héten keresztül hat­száz propagandista tölt egy- egy hetet Balatonföldváron. Termelőszövetkezetben, üzem­ben, hivatalban, különböző munkahelyeken dolgoznak, egyben azonban valamennyien hasonlítanak: pártoktatást ve­zetnek, irányítanak, ellenőriz­nek. — Felelősségteljes munká­jukhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy a X. pártkong­resszus, a megyei pártértekez­let anyagát minél eredmé­nyesebben dolgozhassák fel, ma •’Tarázhassák el a hallga­tóknak, s ez a párthatároza­Somogyaszalóban vezet tan­folyamot Vörös József. tok végrehajtásában is kifeje­zésre jusson. így foglalták össze a tan­folyam célját a megyei párt- bizottság munkatársai, s ez tükröződik az egy hétre terve­zett előadások, foglalkozások tematikájából is. A? elhangzó elméleti elő­adások tényekkel, adatokkal magyarázzák a propaganda- munka jelentőségét, a propa­gandista felelősségét. Állandó téma a párt művelődési poli­tikája, a kulturális élet, a köznevelés-oktatás, az ideoló­giai munka feladatai. Meghívott szakemberek megmagyarázták egy-egy cso­portnak a gazdaságpolitikai. az iparfejlesztéssel kapcsola­tos intézkedéseket, a nemzet­közi munkásmozgalomban ki­alakult helyzetet a hallgatók előre összegyűjtött kérdéséi alapján. Öj vonás a tanfo­lyamon, hogy a városi és a járási pártbizottságok vezetői, munkatársai is beszélgetnek a propagandistákkal, s tájékoz­tatják őket területük sajátos feladatairól. Nyolcadik éve propagandis­ta Vörös József somogyasza- lói tanácselnök, jelenleg párt­oktatást vezet, harminc ter- melőszövekezeti tag jár a tan­folyamára. — Jó módszerekkel ismertei meg, sok hasznos segítséget nyújt munkámhoz a tanfo­lyam. Nemcsak az előadások, hanem a többi propagandistá­val folytatott beszélgetés is. Azt tapasztaltam, s erről be­szélnek propagandistatársaim is, hogy elsősorban a gyakor­lati élet, a közvetlen felada­tokkal kapcsolatos témák vál­tanak ki a hallgatókból nagy érdeklődést. Szívesen végzem ezt a munkát, mert én is azt látom, hogy nagy az érdeklő­dés a X. kongresszus, a me­gyei pártértekezlet anyaga iránt, s nemcsak a kommunis­ták, hanem a pártonkívüliek között is — mondja. Tropsa Imre, a csurgói fa­üzemben dolgozik műszaki be­osztásban, s ugyanott vezet gazdaságpolitikai tanfolyamot. — A politikai és gazdasági munkában is hasznosítani tu­dom a tanfolyamon hallotta­kat Különösen tetszett az üze­mi demokráciával foglalkozó előadás. Igen nagy feladatok várnak ránk a negyedik öt­éves terv időszakában. Ex­portra szállítunk, javítani kell a minőséget fegyelemre ne­velni munkásainkat — akik között sok a bejáró —, meg­erősíteni a törzsgárdát. Csak kellő politikai felkészültséggel, dolgozóink neveléséyel való­síthatjuk meg. Nebrek Sándorné és Papp 'Erzsébet Marcaliból érkezett a Könnyebb lesz a kaszálás Ötször annyi rotációs fűkasza várható mint tavaly A szálastakarmanyok hoza­ma a korszerű gazdálkodás révén egyre emelkedik me­gyénkben is. íme, csupán egyetlen példa. Azon az 1420 hold réten, amelyet tavaly So­mogybán állami támogatással és saját erőből feljavítottak, holdadként 24.3 mázsa szénát takarítottak be, míg azok a rétek, amelyek összehasonlítá­sul szolgáltak, átlagban tizen­három mázsával kevesebb szénát adtak. A mezőgazdasá­gi üzemekben éppen a foko­zódó termés miatt sürgető a gépi betakarítás. Bármennyi füvet terem is a rét, ennek csak akkor van igazán értel­me, ha sikerül idejében és jó minőségben levágni és a szé­nát hazahordani. Hamar ked- veltté vált a rotációs fűkasza, az viszont bosszantotta a gaz­daságokat, hogy szinte csak elvétve jutottak hozzá ehhez a hasznos géphez. A Somogy megyei AGRO- KER-nél kapott tájékoztatás szerint az idén kétszázhar­minc rotációs fűkasza érkezé­sére számítanak a tavalyi negyvennéggyel szemben. Az ütemezés szerint ennek több mint a felét még ez év első felében megkapják a gazdasá­gok. Ezen felül a hagyomá­nyos gépi fűkaszából kétszáz­húsz várható. Mindebből úgy tetszik, hogy ebben az évben az igényeket — jóllehet ezek meglehetősen hagyok — telje­sen kielégítheti a vállalat, s ezzel jelentős problémát old meg. tanfolyamra. Nem sokkal be­szélgetésünk előtt fejeződött be az a tájékoztató, amelyet a járási pártbizottság munka­társa tartott Marcali, illetve a járás helyzetéről, a tervekről és a feladatokról. — Kétórás vita alakult ki utána, s ez is jelzi, mennyire hasznos az ilyen tájékoztatás. Sok olyan kérdésünkre kap­tunk választ, amely foglalkoz­tatja a járásban élőket, s ed­dig nem tudtunk mit monda­ni. A múzeum, a járási szék­hely buszváróterme, a lakás­építés-elosztás, és még sok minden szóba került. Érdemes elolvasni azokat a kérdőíveket is, amelyeket a hallgatók a tanfolyam veze­tőinek kívánságára töltöttek ki. Az oktatás tapasztalatairól Tropsa Imre: A politikai és a gazdasági munkámban is segít a tanfolyam. az előadásokról mondanak vé­leményt Általában az a tapasztalat, hogy a pártszervek rendsze­resen ellenőrzik az oktatáso­kat segítik a propagandistá­kat Jó néhány olyan kérdő­ívet is találni, amiből az tűnik ki, hogy az eddigi öt foglal­kozáson még senki nem volt a felsőbb pártszervektől. Ez egyé tál jelzi: nem min­denütt becsülik egyformán a propagandisták munkáját el­feledkeznek arról, hogy az ok­tatásokat rendszeresen ellen­őrizzék, segítsék az oktató és a hallgatók munkáját is. Szalai László Termelőszövetkezeteinkben ezekben a napokban készülnek az 1970-es gazdálkodási évet összegező zárszámadások. Még néhány nap, és megyeszerte számot vet a szövetkezetek tagsága a múlt év munkájának eredményeivel, gondjaival, ér­tékeli az egész közösség gaz­dálkodását Az előkészületek­ről, a tapasztalatokról Tóth Lajos, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője nyilatkozott la­punk munkatársának. — 1970 egyben a harmadik öt­éves terv utolsó éve is volt, te­hát ennek az esztendőnek a. gazdálkodása befolyásolta az egész tervidőszak eredményét. Mit tapasz’ a'.Lak Somogy mező­gazdaságában és mi jellemezte lóként az elmúlt esztendőt*: — A harmadik ötéves terv céljait a megye mezőgazdasága teljesítette, iiletve egyes terü­leteken túlteljesítette. Gondo­lok it elsősorban néhány nö­vénytermelési eredményre. A búza termésátlaga például a második ötéves tervi 10,5-ről a harmadik ötéves tervidőszak­ban 13,1 mázsára emelkedett, a múlt évi alacsony, 11,5 mázsás átlag ellenére. Biztos takar­mányalapot biztosít a kukorica termésátlagának jelentős nö­vekedése. Nagy gondot fordí­tottak f szövetkezeteink az anyagi-műszaki bázisuk fej­lesztésére, a tervezettnél mint­egy 600 millió forinttal többet költöttek beruházásokra. Ám meg kell jegyezni, hogy az esz­közellátottság még így sem éri el a kívánatos szintet Ez a kö­rülmény természetesen kihat a termelés gazdaságosságára, jö­vedelmezőségére. (A korsze­rűtlen férőhelyeken drágább a, termelés, a gépesítés eléggé el­marad az agrotechnika támasz­totta követelményektől.) A ta­pasztalatokat, az eredményeket nem részletezem: összegezve úgy lehetne mondani, hogy a tervidőszak céljainak teljesíté­se mellett változatlanul egy sót gonddal és nehézséggel birkóz­nak szövetkezeteink. Ehhez jött sajnálatos »ráadásként« a mezőgazdaság számára megle­hetősen kedvezőtlen múlt év. Már az indulás rosszabb volt az átlagosnál, hiszen hatvan - kilencről elmaradt mintegy 60 ezer hold őszi mélyszántás és 10 ezer hold kukorica betaka­rítása. Többletet okozott ez a munkában és természetesen a költségek is a múlt évet terhel­ték. Ezt követte egy rossz idő­járású, csapadékos nyár, az aratás elhúzódott, az többlet - költségeket, terméskieséseket veszteségeket okozott. Ezek a hátrányos körülmények foko­zott nehézség elé állították az elmúlt évben egyesült szövet­kezeteket, melyeknek nemcsak a kedvezőtlen termelési körül­ményekkel kellett szembenéz­ni, hanem ebben az időszakban kellett kialakítaniuk üzem­szervezetüket, munkaszerveze­tüket. — Minden tekintetben nehéz és elég sok kiesést okozó évet zárnak még ak­kor is, ha well*ni a munkák tekintetében kevés olvan esz­tendő volt, mint a tavalvi: a tél csaknem min^enfltt renden találta a határt. A gondok és nehézségek ismeretében hogyan készülnek szövetkezeteink a zárszámadásra? — 144 termelőszövetkezet és egy halászati tsz készít szám­vetést a múlt évrőL A zár­számadás készítésével kapcso­latos feladatokat a korábbi jogszabályok mellett egy új, az 55/1970. PM. rendelet is szabá­lyozza. A megyei pártbizott­ság javaslatára nagy gondot fordítottunk arra, hogy a sza­bályokat mindenki ismerje — tanfolyamot tartottunk a fő­könyvelőknek, személyesen és levélben kerestük fel a szövet­kezeti vezetőket, a járási párt- bizottság a tsz-ek és a párt- szervezetek vezetőinek közös ■ tanácskozásokat tartottak. Itt említem meg, hogy a szakmai előkészülettel egyenrangú fon­tosságú a politikai előkészület. Éppen a bekövetkezett nehéz­ségek és gondok miatt igen lé­nyeges, hogy a tagság tisztán lássa a valódi helyzetet, el tud­ja bírálni, hogy a kiesésekben mennyiben játszott közre az időjárás, és mennyiben a veze tők, illetve saját maguk hibái. Szükség van erre, mert a ta­valyinál több termelőszövet­kezetben van mérleghiány és ennek mértéke is nagyobb az előzőknél. A helyzet reális mérlegelése, elemzése, nem­csak a jelen, hanem a jövő szempontjából is fontos. — Az előkészületek során a meevei vezetés müven tanasz­tálatokat szerzett. és melyek azok a le*?fontosabb tudnivalók. amiket leTfókénneo /levelembe kell venni? — Alapkövetelmény, mond­hatnám elsőrangú kötelessége minden szövetkezetnek, hogy reális, a valóságnak megfelelő zárszámadást készítsen. Csak így lehet meghatározni azokat az intézkedéseket, melyeket a múlt év okozta pénzügyi ne­hézségek megszüntetéséért kell tenni. Sajnos, van olyan tapasztalatunk néhány eset­ben, hogy többet használnak fel a részesedési alapból, mint amit az elért jövedelem lehe­tővé tett volna, egy-két eset­ben pedig megalapozatlan fej­lesztéseket valósítottak meg szövetkezeteink. Az érvényben levő rendelkezések értelmében ez súlyos következmenyekkeL jár, nemcsali az 1971-es, ha­nem az 1972-es évet tekintve is. Ugyanis a veszteségek meg­szüntetéséhez a szövetkezetek­nek szabad fejlesztési alapju­kat és amortizációs alapjukat kell igénybe venni, tehát egy, esetleg két évig semmilyen fej­lesztésre nem lesz lehetősé­gük! A népgazdaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, ho<rv az országosan is nagy­mértékű alaphiányokat köz­pontilag, dotációval fedezze. — Ebben az eléggé nehéz helvke+ber». amely hosszú időre különböző hátrányokat okoz, miiven segítséget rvúU szövet­kezeteinknek a megyei vezetés? — A Isz-szövetséggel együtt igyekszünk kiemelt segítséget adni gazdaságainknak, a hely­zet ismeretében. Konkrét gya­korlati támogatást adunk a mérlegek, valamint az ezen alapuló 1971. évi tervek elké­szítéséhez. Pontos és igen lé­nyeges feladatnak tekinti a megyei szanálási bizottság, hogy. reálisan feltárja a vesz­teségek okait és konkrét ja­vaslatot tegyen a hiányosságok megszüntetésére. Ügyelünk ar­ra, hogy minden szövetkezet időben — február 20-ig — el­készítse és kihirdesse zárszám­adását, mert amíg ez nem tör­ténik meg, pénzügyileg nem kezdődhet el az 1971-es év, il­letve nem készülhet az idei terv. Bár nem tartozik szoro­san ide, azért megemlítem, hogy ezeknél a terveknél — éppen a nehézségek miatt — fokozott gondot kell fordítani a helyi adottságok jobb kihasz­nálására, a vezetési színvonal, a munkafegyelem javítására, az áthúzódó beruházások mi­előbbi befejezésére és terme­lésbe állítására. A fejlesztés tekintetében pedig legfonto­sabbnak tartjuk a gyorsan megtérülő gépesítés növelését. Bízunk abban, hogy szövetke­zeteink tagjai a valóságnak megfelelően, felelősséggel érté­kelik, elemzik a múlt év gazr dálkodását, őszintén vetnek számot a hibákkal, fogyatékos­ságokkal, és mindent megtesz­nek azért, hogy ezek a nehéz­ségek mielőbb megszűnjenek — fejezte be nyilatkozatát Tóth Lajos. Vörös Márta Két óra a lakásfelmérőkkel Kedves kalauzaimmal, Far­kas Eszterrel és Dunai Jó­zseffel a szerkesztőségből in­dultunk a Kossuth Lajos utca 11-be, ahol szombaton délelőtt és délután huszonhatszor csengettünk. A ház kapujáig beszélgettünk. — Hány lakást mértek már fel? — Ezerhatszáz körül járunk —találgatja Farkas Eszter, s Dunai rábólint, napi húsz-hu­szonöttel végez egy brigád. A brigád egyébként kéttagú. — Meglepetés érte-e önö­ket? — Nen mondhatnánk. Az értesítések időben kimentek, a lakók általában otthon tar­tózkodnak. — Egy jó sztori? — A Füredi út egyik há­zában közölte a bérlő, hogy a házat nem felmérni kellene, hanem felrobbantani. A lakás állagát tekintve nem is járt messze a valóságtól. Megérkeztünk, összetalálko­zunk a házfelügyelő nénivel, özv. Németh József névéi, s mindjárt megbeszéljük a ha­ditervet is. A földszinten kez­denek mérni Szalag István la­kásában. Eszter a langymeleg kony­hában adminisztrál, a nyugdí­jas házaspár kislánya, Erika válaszolgat az adatlap kérőé- s seire, míg Dunai József a coll- stokkal és az acél mérősza­laggal járja a helyiségeket. Persze több kilométeres gya­logtúráról nincs szó, a lakás alapterülete 36 négyzetméter. Két aláírás, máris végeztünk, s mehetünk egy ajtóval to­vább a házfelügyelőékhez. A nyugdíjasok földszintjén mindhárom lakás egyforma beosztású, de nem egyforma alapterületű. Az egyik kisebb, másik nagyobb, az eltérés csupán egy-három négyzet- deciméter. Itt is a kiskonyhában ka­punk helyet s Németh néni élettársa panaszkodik is, ha a nagy lavórban mosdik, lélek az ajtón se ki, se be. Pici a hely, s ráadásul a konyhában van a mosdófülke az idős em­berek számára kényelmetlen ülőkáddal. — Nem tudják véletlenül mikor lesz ebben az utcában is gáz? Csak a vállunkat vonogat- juk, sem igent, sem nemet nem tudnak mondani az in­gatlankezelő vállalat dolgozói, én pedig jóslásokba nem bo­csátkozom. Míg a két lakásfelmérő szá­mol, Németh néni méltatlan­kodik: — Akármi lesz is, a ta­vasszal kifestetek. Tavaly is halogattuk, hogy majd később de nem lett a gázból semmi. A harmadik földszinti la­kás Tóth Istvánéké. Lakásuk alapterülete 35,9 négyzetméter, s máris megdőlt a hiedelem, hogy egyformák ezek mind, felesleges annyit méricskélni. A ház első emeletén foly­tatjuk a felmérést, s amíg fölfelé lépkedünk, Eszter el­mond egy édes történetet. — A napokban becsenget­tünk egy lakásba. Kötényes asszony nyitott ajtót: »Lakás­felmérők?« »Igen azok va­gyunk«, s már lépnénk is be­felé, amikor így szól a hölgy: — Nagyon sajnálom, de ma­guk hat órára jelezték az ér­kezésüket Még nincs annyi, • s nem végeztem a mosogatás­sal. Ha rend lesz a lakásban azonnal beengedem önöket Mit volt mit tenni, vissza­mentünk fél óra múlva, ami­kor már minden patyolat tisztán ragyogott Szider Katina szívesen be­invitál, s kiderül, hogy ad­minisztrátorunkkal jó barát­ságban vannak. Az asszony görög származású, kedvesen töri a magyart, s mindenáron arra akar rávenni bennünket, hogy a fölötte lakókat már ne zavarjuk, hiszen azok ugyan­olyan lakásban laknak mint 6. Itt gyorsan végzünk, a la­kás alapterülete 19,9 négyzet- méter. Az aláíráson hozako­dik egy kicsit — görögül vagy magyarul írjam a nevem? — s máris mehetünk. Petre László és felesége is nyugdíjas, kétszobás lakásban laknak. — Legyen kedves ellen­őrizze, amit mérek — kéri Dunai az asszonyt. ö azonban nem tart igényt rá. — Magának sem érdeke, hogy engem becsapjon — hangzik a válasz, s amíg minket hellyel kínál a kényel­mes fotelekben, Németh néni veszi pártfogásába. Dunai Jó­zsefet, együtt járják végig a lakást. — Mit tudnak a gáz beve­zetéséről? Sajnos semmit, s amíg hosszasan ecseteljük a gáz- konvektor és a cserépkályhá­ba beépített Héra égó előnyeit és hátrányait, Németh néniék is végeznek. Alapterület 56,8 négyzetméter, kérek egy alá­írási Köszönöm. Fél egy. Ebédidő. Délután folytatják, s általában este nyolckor búcsúznak el az utolsó bérlőtől. Másnap délután ismét csen­getnek. Kinyílt az ajtó: — Lakásfelmérők? Már vártuk önöket... Saly Géza, SOMOGYI BíBPLAI* 3STL január 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents