Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
Súlyos földrengés Peruban és Ecuadorban Kezdenek kibontakozni a két dél-amerikai országot ért rendkívül súlyos természeti csapás arányai. Peruban 5 tartományt sújtott a 7,6 fok erősségű földrengés, Ecuadorban egy tartómé''-okozott károkat. Az első hivatalos jelentések szerint Peruban 32 halálos és 600 sebesült áldozata van a súlyos földrengésnek. Sullana városban a házak 60 százaléka összeomlott. Ecuadorban húszán pusztultak el, és több százan megsebesültek. A földrengés epicentrumában fekvő Alamor városban a házak 90—95 százaléka összedőlt, és a környék számos falva szinte eltűnt a föld felszínéről. A mentési munkálatok mindkét országban megindultak. Peruban Juan Velasco Alvarado elnök a helyszínre utazott, hogy személyesen irányítsa a mentést. Velasco Ibarra ecuadori elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki a katasztrófa sújtotta területen. Nixon sajtóértekezlete További bombázással fenyegette a VDK-t EGYESÜLT ÁLLAMOK NIXON ELNÖK négyhónapos szünet után először, félórás sajtóértekezletet tartott a Fehér Házban. A tv által is közvetített sajtóértekezleten az elnöknek összesen 26 kérdést tettek fel, amelyeknek »madártávlatú* áttekintésére is alig volt idő. Belpolitikai vonatkozásban a folyamatban lévő kormányátalakításról, a munkanélküliségről, az inflációról és a közelmúltban lezajlott félidős kongresszusi választásokról érdeklődtek a tudósítók. A külpolitikai problémákban első helyen szerepelt a vietnami háború és a kambodzsai helyzet, majd a közel-keleti konfliktusról, a Kírtai Népköztársaság ENSZ-tagságáról, és a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásáról hangzottak el kérdések. Az indokínai háborúról feltett kérdésekre válaszolva Nixon elnök megismételte a VDK ellen november 21—22-én végrehajtott amerikai légitámadáHusszein nyilatkozata Izrael szabotálja a tárgyalásokat Husszein jordániai uralkodó a washingtoni országos sajtóklubban megtartott sajtóértekezletén megismételte híres kijelentését: »Izrael választhat a területek és a béke között, de nem kaphatja meg mindkettőt-«. A király éles szavakkal bírálta Tel Aviv politikáját. Rámutatott arra, hogy most, amikor még érvényben van a tűzszünet, kedvezőek a feltételek az ENSZ égisze alatt folyó arab—izraeli tárgyalások felújításához. Izrael azonban szabotálja ezeket a tárgyalásokat. Husszein szerint Tel Aviv arra használja fel a tűzszünetet, hogy megszilárdítsa pozí- cióit a megszállt területeken, és örökletessé tegye az an- nexiót. Husszein teljes szolidaritást vállalt az Egyesült Arab Köztársaság álláspontjával. A közel-keleti helyzet egészét jellemezve Husszein rámutatott arra, hogy Izrael agresszív politikája a feszültség erősödéséhez és olyan összecsapásokhoz vezet, amelyek »nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét fenyegető háborúban« csúcsosodhatnak ki. Husszein New Yorkban, egy televízió interjú felvételén közölte, összesen 200 millió dolláros katonai segélyt kért az amerikai vezetőktől az elkö-^katonai erőegyensúlya« fenn vetkező 5—10 évre. A király a továbbiakban azt a véleményét hangoztatta, hogy az arab világ még nem jutott katonai egyensúlyba Izraellel, s évekre van szükség ahhoz, hogy ez az egyensúly- teljes mértékben létrejöjjön. Ugyanebben az interjúban Husszein felhívást intézett az amerikai zsidósághoz, és kérte vessék latba »minden befolyásukat annak érdekében, hogy a mértékletesség, a józan ész és a logika győzedelmeskedjék«. sok igazolására annak idején kifejtett hivatalos álláspontot. Újra arra hivatkozott, hogy a felderítő repülésekről állítólag 'hallgatólagos megállapodásjött létre, mégha azt Hanoi, sőt az amerikai sajtó is kétségbe vonja. Kijelentette: »Továbbra is folytatjuk Észak-Vietnam fölött a légi felderítést«. Hangoztatta, hogy »ez létfontosságú a Dél-Vietnamból kivonuló amerikai erők hátramaradó részének biztonsága szempontjából- Azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a VDK légvédelme tüzet nyit az amerikai felderítő gépekre, parancsot ad hogy bombázással semmisítsék meg a légelhárító rakétaállásokat és a környező katonai objektumok egész rendszerét. A PÁRIZSI TÁRGYALÁSOKKAL kapcsolatban kijelentette: »Mindaddig folytatni kívánjuk a tárgyalásokat, amíg azok reményt nyújtanak a megállapodásra a hadifoglyok ügyében, egy esetleges tűzszünetre, vagy a háború gyorsabb befejezésére«. A továbbiakban kijelentette hogy az USA nem szándékozik ismét szárazföldi csapatokat küldeni Kambodzsába, majd »a legjobb befektetésnek« nevezte azt a negyedmilliárdos katonai segélyt, amelynek megszavazását kérte a kongresszustól a Lon-Nol rezsim fenntartására. A közel-keleti helyzetről szólva csupán azt erősítette meg, hogy az USA a Biztonsági Tanács 1967-es novemberi határozata alapján kívánja a rendezést, a tűzszünet fenntartását és a szembenálló felek közötti tárgyalások mielőbbi megindulását óhajtja, majd megismételte a Közel-Kelet Véget ért a vasutassztrájk New Orleans elnéptelenedett vasútállomása. Az országos vasutassztrájk nem egészen 24 óra elteltével véget ért az Egyesült Államokban. A sztrájkot a kormányzat azzal törte le, hogy először rendkívüli törvényt hagyatott jóvá a kongresszussal, amely március elsejéig „átmenetileg” jogellenesnek minősíti a munkabeszüntetést, időt így hagyván fellélegzési a munkáltatóknak. Ezután csütörtökön John H. Pratt szövetségi kerületi bíró, a fenti törvényjavaslatra való hivatkozássá), éjfélig — magyar idő szerint reggel 6 óráig — ultimátumot adott a legnagyobb érdekelt szakszervezetnek, hogy hagyják abba a sztrájkot. (Telefotó: AP—MTI—KS) Ez esetben az ultimátum lejárta után a sztrájk, illetve a sztrájkőrség fenntartásának minden 24 órájára a szak- szervezetnek 200 000 dollárt kell fizetnie. A szakszervezet erre utasította tagjait a munka újrafelvételére. (MTI) BURGOSI PER Tiltakozó akciók világszerte tartásával kapcsolatos ismer: amerikai álláspontot. (MTI) Spanyolországban és világ, szerte változatlan lendülettel folytatódnak a tiltakozó akciók a per és a várható ítéletek ellen. MADRID Carlo Machiori, Olaszország madridi nagykövete, kormánya utasítására felkereste a külNixon—Dajatt találkozó Nixon elnök tegnap — magyar idő szerint késő este — fogadta a Fehér Házban Mose Oajan izraeli minisztert. Csütörtök esti sajtóértekezletén Nixon elnök nem volt hajlandó kommentálni azt az izraeli követelést, hogy az Egyesült Államok ejtse el az 1969 decemberében nyilvánosságra hozott Rogers-tervet, amely szerint legfeljebb csak «-jelentéktelen határkiigazítások-« engedhetők meg egy közel-keleti rendezésnél. Áz elnök hivatalosan nem tagadta meg ugyan a Rogers-tervet, de érezhetően »lazított« a hivatalos amerikai állásponton, amikor csupán annyit mondott, hogy a határok kérdése »a tárgyalások témája« az arabok és az izraeliek között. A Svájci Államszövetség új elnöke Rudolf Gnági lett a Svájci Államszövetség új elnöke, lette a felesége. Melügyminisztériumot, és tolmácsolta az olasz nép aggodalmát a per humanitárius vonatkozásai miatt. A baszk lakosságú Navarra tartomány Pamplona városában több száz diák tüntetett a szomszédos Guipuzcoa tartományban immár három hónapja érvényben levő rendkívüli állapot ellen. Számos egyetemi hallgató éhségsztrájkba lépett. CARACAS Venezuela fővárosában ezerötszáz baszk nemzetiségű lakos vonult a spanyol konzulátus elé, és benzines palackokat dobott az épületre. Egy részük be is akart hatolni, és emiatt összecsapott a rendőrökkel. Sokan megsebesültek, ötven személyt pedig letartóztattak. PÁRIZS »Mentsük meg a burgosi vádlottak életét!« — e jelszóval nagyszabású tüntetések zajlottak le országszerte Franciaországban. Toulouse-ban, Bordeaux-ban, Lyonban, Gre- noble-ban és más nagyvárosokban sok ezren vettek részt a szolidaritási tüntetéseken. Az Humanité közli a Spanyol Kommunista Párt felhívását, amely hangsúlyozza: »Rendkívül súlyos órákat élünk. A halálbüntetéssel fenyegetett hat baszk hazafi életének megmentése nem csupán emberi kötelesség, hanem parancsoló szükségesség Spanyol- ország jelene és jövője szempontjából.« Félhomályban ülésezett az alsóház Gyertyafénynél reggelizett az angol királynő Ötödik napja tart Nagy-Bri- tannia és Észak-írország egész területén az erőművek dolgozóinak túlóra tilalma és munkalassító bérsztrájkja, aminek következtében naponta többször két-három órás áramszüHz internacionalizmus a szocialista közösség fegyvere Parian!?, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresz- szusán sok szó esett a beszámolóban, a hozzászólásokban és a határozatban arról, hogy milyen rendkívül fontos a szocialista országok egységének védeltnezése, erősítése. Az egység megőrzése és erősítése szakadatlan harci folyarnat, melyben úrrá kell lennünk a szocializmus építése közben felvetődő problémákon, és eszmei, politikai téren naponta meg kell vívni a csatát az ellenünk irányuló imperialista ideológiai diverzióval. Már a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozása is megállapíthatta, hogy az egységtörekvések felülkerekedtek a széthúzó tendenciákon. Ilyen megállapításra jutott pártunk X. kongresz- szusa is, amely megállapította: hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és több oldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket összeköt, egységbe tömörít és nem a szétválasztó tényezőknek. Ennek bizonyítéka a gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatok, a társadalmi, tudományos és kulturális együttműködés rendkívül dinamikus fejlődése éppen úgy, mint együttműködésünk a nemzetközi munkásmozgalomban és a világpolitika porondján. De az imperializmus nem lenne imperializmus, ha nem keresné mindjárt az új helyzetnek megfelelő taktikát, ideológiai diverziós fegyvertá rában. Ez a ma is divatos, és sajnos nem hatás nélküli fegyver a nacionalizmus szitása, a nemzeti érdekek kijátszása és szembeállítása a közös érdé kekkel. A helyzetet bonyolítja a nacionalizmus elleni harcot nehezíti, hogy a jobb- és a »baloldali« opportunisták is a nemzetköziségre hivatkoznak. A megtévesztést kivédeni csak úgy lehet, ha nem a kijelentéseket, hanem a cseleke deteket vizsgáljuk, azokat is abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az osztályharc követelményeinek. Az igazi internacionalizmus fokmérője mindig a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony volt, és az is marad. »A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében — szögezte le Kádár János elvtárs a kongresszuson. — Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője.« A magyar kommunisták po litikai gyakorlata ’bizonyítja, hogy helyesen kapcsolják ösz- sze a hazafiasságot a proletár internacionalizmussal. Az imperialista propaganda nagy erőfeszítéseket tesz ennek az összhangnak a megbontására a mai körülmények között, mikor bonyolult nemzetközi helyzetben folytatódik a szocializmus építése, s amikor éppen az eredményesebb előrehaladás érdekében az egyes szocialista országok fokozott gondot fordítanak hazájuk sajátosságainak figyelembevételére is. Ezt a gyakorlatot a szocializmus építésében az internacionalizmus szellemében az új társadalmi rend hatékonyabb és gyorsabb megteremtése érdekében használjuk fel. Minden egyes szocialista ország erősödése, népgazdaságának sikeres fejlődése a szocializmus közös ügyét szolgálja, és fontos feltétele az egész szocialista világrendszer előrehaladásának. Ami a továbbhaladást, a jövőt illeti, együtt valljuk Brezsnyev elvtárssal, amit az MSZMP X. kongresszusán elhangzott felszólalásában mondott: »Kitűnő eszközünk van, amely segít a szocialista államok fejlődésének meggyorsításában: kölcsönös támogatásunk, egymás kölcsönös segítése, a szocialista internacionalizmus gyakorlata az, hogy minden egyes szocialista ország sikere valamennyiünk vívmánya, és közös vívmányunk a szocialista államok családjának minden egyes tagjáé.« A magyar népnek történelme során még soha nem volt annyi és olyan őszinte barátja, mint jelenleg. S ennek forrása egyrészt a szocializmus sikeres építése hazánkban, másrészt az internacionalista politikán alapuló szövetség a Szovjetunióval, és a szocialista világ- rendszer országaival. De ez úgy is igaz, hogy szocialista építőmunkánk sikerének legfőbb támasza a szocialista országokkal fenntartott internacionalis ta szövetségünk. Sokat tanultunk a szocializmus építésének évtizedeiben és sok tanulsággal, figyelmeztetéssel szolgálnak számunkra a belső és a szocialista közösséget összetartó egység megbontására irányuló imperialista ideológiai diverziós kísérletek. Pártunk mindig vallotta és vallja, a X. kongresszus pedig megerősítette, hogy az im perialista ideológiai diverzió ellen a legjobb módszer a sikeres munka az építésben, a kapcsolatok szüntelen erősítés» a szocialista országokkal, és az ha odaadó harcosai vagyunk a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, erejét szolgál«' internacionalista politikának. K. I. net sújtja az ország minden fogyasztóját. Ha éppen nincs áramszünet, a hálózati feszültség 6 százalékkal (körülbelül 14 volttal) alacsonyabb a normálisnál. Az áramszüneteket tegnap már megközelítő pontossággal előre bejelentették. A rádió és a sajtó közli, hogy mikor, melyik kerület marad sötétben. Az áramszünet miatt már ötvenszeres áron sem lehet gyertyát kapni. Gyertyafénynél fogyasztotta el reggeli teáját a királynő, félhomályban tartották az alsóház üléseit. sok tűzesetet okoztak az őrizetlenül hagyott, felborult gyertyák, az áramszünet idején bekapcsolt és elfelejtett vasalók, hőpárnák, hősugárzók. Minden fellelhető motoros generátort üzembe helyeztek, hogy a kórházakban folytatni tudják a műtéteket, s főleg, hogy a vastüdők és művesék ne mondják fel a szolgálatot a kritikus pillanatban. Észak-lrországban a belfasti kormány majdnem minden ipari üzemnek megtiltotta a villamos energia használatát, s ennek következtében körülbelül kétszázezer munkást küldtek haza a gyárakból: a termeléskiesés okozta napi kár becslések szerint 3 millió font Tegnap sikerült előzetes negbe szélé sre összehozni a munkáltatók és a szakszervezetek megbízottait, de nincs ■tok remény arra, hogy sikerül kompromisszumos megoldást találni a munkáltatók csekély béremelési ajánlata és a dolgozók követelése között (MTI) B SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. december 12.
