Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
KONGRESSZUS UTÁN Eredményesebbé, élőbbé tenni a pnlitikai munkát »«ÉS A bárdudvarnoki Munkásőr Tsz párttitkóra, Kovács Eleltné is ott volt a X. párt- kongreszus küldöttei között. Még élményeit, tapasztalatait rendezgeti: élménybeszámolókat tart, s arra készül, hogy a kongresszuson hallottakat, a határozatokból reájuk is vonatkozó feladatokat eredményesen tudják megoldani. — Tizedik éve vagyok kommunista. Az idén annyi megtiszteltetés ért, s ezekből any- nyií hasznos ötletet, tapasztalatot szereztem, mint az elmúlt években soha- Párttitkámak még fiatal vagyok, márciusban kerültem ebbe a funkcióba. Aztán küldöttnek jelöltek a járási és a megyei pártértekezletre, megyei pártbizottsági tagnak választottak, s ott voltam- a kongresszuson is. A beszámolókból, a felszólalásokból és a határozatokból értettem meg igazán, mennyi tennivaló vár rém, s az itt élő kommunistákra, ha igazán akarjuk szolgálni a párt ügyét Nem könnyű, de szeretném munkámmal igazolni, viszonozni azoknak a bizalmát, akik a felelős tanács- kozásokra megválasztottak küldöttnek. Nem túlzott, amikor arról beszélt, hogy reá és a töbui kommunistára is nagy feladatok várnak. Bárdudvarnokon kétezer ember él, de nem csupán a községben, hanem ösz- szesen tizenhárom kisebb-na- gyobb településen: Zsippóban és Bányán, Kaposszentbenede- ken és Lipótfán. S közel a megyeszékhely, és ez is közrejátszik abban, hogy a termelőszövetkezet nem igen dicsekedhet jó eredmény ekkeL A fiatalok inkább a városban keresik a megélhetési lehetőséget otthon csak az idősebbek, vagy a munkát már egyálta•lán nem bíró emberek maradnak. — Eredményesebbé, élőbbé akarjuk tenni a politikai munkál Azt szeretnénk elérni, hogy ne legyen egyetlen közömbös ember, sem a tsz-ben, sem pedig a faluban, s hogy közös gondjainkat, feladatainkat mindenki a magáénak is érezze. Ehhez pártszervezetünk jelenlegi létszáma nem elegendő, mindössze harmincketten vagyunk. Többet és tervszerűbben kell törődnünk tehát a pártépítéssel is. Igaz, az elmúlt hónapokban három új párttagot vettünk fel: Szigeti Géza, Cser János és Krokovics József került sorainkba. Velük erősödött a pártszervezet sok feladatot vállalnak és végeznek. Aztán kevés az asz- szony is a kommunisták között. Csupán hárman vagyunk. Tehát elsősorban a nők közül kell az új párttagokat nevelni; a termelőszövetkezet dolgozóinak is csaknem a fele asszony és leány. Helyesen, jól látja a párttitkár n feladatokat. Akkor is, amiA háztáji állattartás népgazdasági érdek SOK SZÓ ESIK napjainkban a háztájiról, a háztáji állattenyésztés jövőjéről, a tennivalókról. A minap a Hazafias Népfront járási bizottsága rendezett ebben a témakörben tapasztalatcserét a ráksi Új Élet Termelőszövetkezetben. Ebben a községben hagyományai vannak az állattartásnak, erre világított rá Sebők József főagronómus. Tudatossá azonban csak két éve vált az, hogy két ágazatban, a sertés, illetve a szarvasmarha-tenyésztésben párhuzamosan fejlődni nem tudnak. így az új istállók már csak a szarvasmarháknak épültek, a háztájiban viszont a sertésférőhelyeket korszerűsítették. Példát is láttunk erre Fonai Tiboréknál és Márkus Lafo- séknál. Önetető, önitató, trágyarács, bevezetett víz, villanyvilágítás tette korszerűbbé ezeket a házi gazdaságokat. Érdemes idézni Tubákos Károlynak, az Állattenyésztési Felügyelőség termelésfejlesztési osztályvezetőjének szavait is, aki előadásában elmondta, hogy még mindig kevés azoknak a falvaknak a száma, ahol ilyen nagy a fejlődés. Pedig országos jelentőségű a háztáji fejlesztése, nemcsak a belföldi, de az exportszállítást is figyelembe véve. EGYMILLIÓ tehénre volna szükség. Jelenleg azonban csak 750 000 a létszám. S ez nem emelkedik. Somogy megye adottságai mezőgazdasági szempontból jók. A mezőgazdaság a lakosság 52 százalékának biztosít elfoglaltságot. Bár az országos gazdasági ösztönzők hatottak nálunk is, mégis nem egy helyen tapasztalható stagnálás. Sok esetben a takarmányellátással van baj. Egyes szövetkezetekben kimérték ugyan a területet, de már a kaszálásban nem segítettek. Ahol megoldották a gépi kaszálást, ott nagyobb felfutás tapasztalható. Volt olyan gazdaság is, amelyben — helyesen — a szállítást is a tsz végezte. A szemes terményeknél az ellátás nem akadozott. S nincs olyan község, ahol nem tudták kielégíteni az igényeket. Az állattenyésztés a korszerű háztájiban is fizikai munA nők helyzetéről tárgyalt a Közalkalinazottak Szakszervezetének megyei bizottsága A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizottsága, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i határozatának szellemében megvizsgálta a közhivatalokban dolgozó nők helyzetét — Bo- zsó Istvánná jelentése alapján. Az ülésen megállapították, hogy növekedett a nők társadalmi és gazdasági szerepe, mivel egyre többen dolgoznak. Ez a változás észrevehető az állami élet területén is. A nők nagy felelősséggel végzik a rájuk bízott feladatokat; viszont nagyon kevés nő dolgozik vezető beosztásban. Nem kielégítő a helyzet a barcsi és a nagyatádi járásban, mert elenyészően kevés a női vezetők száma. A siófoki és a marcali járás pedig együtt említhető a megyei tanáccsal, ahol csupán egyetlen vezető beosztású nő ' aláiható. El kell ismernünk azt a tényt: a nőknek a vezetésben való részvételét megnehezíti, hogy maguk a nők sem vállalnak szívesen vezetői beosztást. Ebben leggyakrabban családi körülményeik akadályozzák őket. E kérdés megoldásában fontos szerepe van a pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek is. A dolgozó nők bérezésével is foglalkozott az ülés. A megyei tanács szakszervezeti bizottsága kérdőívet bocsátott ki, s a végső összegezésnél megállapították, hogy a nők fizetése kisebb, mint az azonos szolgálati idejű, azonos munkakörű férfiaké. A dolgozó nők helyzetének tovább kell javulnia — állapította meg a megyei bizottság, majd határozatot hozott, hogy a szakszervezeti bizottságok — törvényben biztosított ellenőrzési jogaikkal élve — Számoltassák be az állami és a hivatali vezetőket a nők helyzetének javítása érdekében tett intézkedéseikről. A megyei bizottság még visz- szatér a határozat értékelésére. ka marad. Félkézzel, félszívvel végezni nem lehet — ez is oka annak, hogy a fiatalabb nemzedék már nem szívesen tart otthon állatokat. Az is igaz viszont, hogy nem minden településen szorgalmazzák eléggé a tenyésztést a községi szervek. Pedig közös érdekről van szó! A háztáji gazdaság a közös szerves része kell legyen. Ez nem jelentheti természetesen azt, hogy a tagok termelőszövetkezeti tevékenységének kell csökkennie. Egyébként is az a tapasztalat, hogy a közös gazdaságban a helyüket legjobban megállók nevelik odahaza is a legszebb állatokat, így van ez Balatonszabadiban is. ahol a tsz vezetősége felhívással fordult a tagokhoz: minden második család hizlaljon egy sertést, a saját szükségletén felül. A felhívás kedvező visszhangra talált. Példaként szerepelhetnek azok a mezőgazdasági üzemek is, ahol háztáji agronó- must neveztek ki. Hat ilyen tsz Van már a megyében. Tevékenységük máris eredményeket szül. Ahol nincs ilyen státusz, ott óhatatlanul is elő- ■fordul, hogy a háztáji kérdésekkel érkező tagok olyan vezetőhöz toppannak be, aki éppen ezernyi más üggyel van elfoglalva. Nagy a jelentősége a szövetkezet segítségével történő értékesítésnek is. Hatása leginkább Göllében mérhető le. A háztáji terület nagyságának növekedése is egyik mutatója ennek. Ott házról házra járnak: ki mennyi silót1 igényel. Naponta haza is szállítják. Kaposfüreden a cukorgyári melléktermekekkel ugyanezt teszik. Az állatkihelyezések eredménye jól érzékelhető Szennán, ahol a gazdák a tejért is pénzt kapnak. A háztájiban végzett munkájukért pedig munkanapokat írnak jóvá. A közepesen gazdálkodó tsz-eknél jó jövedelemkiegészítési forrás a háztáji állattartás. Még nem mindenütt ismerték: fel ennek jelentőségét. Ami még elősegítené a fejlődést, Tubákos Károly szavaival: „Ne csak a kihelyezett üszőkért kapjanak dotációt a gazdák, de a saját nevelésűekért is. Arra kell ösztönözni őket, hogy minőségi üszőket vásároljanak.” AZ ÜJ ESZTENDŐBEN Ráksi ban ismét tovább lépnek a háztáji berkekben is gazdák. Munkájuk példa. L. L. kor arról beszél, hogy jobb meg kell osztani a pártmun kát, s elérni, hogy minden kommunistának legyen állandó megbízatása, s arról rendszeresen számoltassák be őket Sok segítőtársa van a kommunisták és a pártonkívüliek között is, akik megértették. csak akkor léphetnek előbbre, ha a munkából valamennyien részt vállalnak. Csizmadia Jó zsef. Kovács János. (Vörös) Fazekas Géza, Báli István, Blázer Józsefné, akik megosztják vele a munka terheit. Szeretettel és elismeréssel említi Kónyi Józsefnét. Párton kívüli tsz-tag, mégis szervezi — önszorgalomból — asszonytársainak a munkáját, buzdítja őket, s példát mutat a munkában. Felrázni a közéleti érdeklődést, minél több embert bevonni a társadalmi munkába — ez is céljuk. Nemrég asszonykórust alakítottak, tizenhat taggal. Az asszonyok érdeklődésére jellemző, hogy még a 61 éves Horváth La- fosná is vállalkozott az éneklésre. Néhány hónapi párttitkári munka után sikerült a három üzemegységben pártcsoportot alakítania, s hogy a közelmúltban megkezdődött politikai oktatáson negyvenötén vesznek részt és az üzemegységekben kongresszusi mun ka verseny indult, s a gazdasági vezetőkkel most már hetenként tanácskoznak a feladatokról — mindez azt jelzi: jó úton járnak. Kovács Elekné nem az elvégzett munkáról, inkább a sürgető feladatokról beszél. Megszilárdítani a termelőszövetkezetet, lerakni a jövő alapjait, szocialista brigádokat alakítani, állandósítani a munkaversenyt. Ennek érdekében tevékenykedik a pártszervezet titkára, hogy összefogja a kommunistákat, s azokat a párton- kívülíeket is, akik látják: a bárdudvarnoki kommunisták valamennyiük érdekében fáradoznak. Szalai László Év végi hajrá a Kaposvári Villamossági Gyárban A naptár az é tolsó heteit mutatja. A Kaposvári Villamossági Gyár dolgozói anyaghiány miatt lemaradták ugyan a tervükkel, de minden igyekezetükkel azon vannak, ’ogy — behozva az elmaradást — teljesíteni tudják az év ■gére. A gyárban százhúsz féle külö íböző nagyságú és teljesítményű transzformátort gyártanak. Novemberig a tervük 4« millió forint volt, ezt az év végére 18 millió forinttal túlteljesítik. A szerelőszalagon sorkapcsokat, diacett rendszerű fejeket és aljazatokat készítenek. biztosítóMegyei gázprogram a IV. ötéves tervben Somogybán a legkisebb az összeg EZ ÉVBEN országszerte — így Somogybán is — lezárult a gázprogram pionír korszaka. Ez időszak alatt a szénhidrogének (olaj és gáz) aránya megközelítette a szénét, s a következő ötéves tervben ezt meg is haladja. Gazdaságosságáról beszélni felesleges lenne: különösen a földgáz az, amelynek ipari és háztartási felhasználására törekszik mindenki, akinek arra lehetősége van. Megyénkben és különösen annals székhelyén, Kaposváron is alapvetően ez a törekvés érvényesül. (A közeljövőben kötik be a háromezredik háztartásba a gázt.) Ez adott aktualitást a csütörtöki tanácskozásnak is. amit az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület nagykanizsai csoportja és az MTESZ Somogy megyei szervezete rendezett. Azt vizsgálták, hogy miként alakul a megye gázprogramja a negyedik ötéves terv folyamán. Erről Horváth Róbert, a KOGÁZ igazgatóhelyettese szólt. Somogy megye a Középdunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat területéhez tartozik Zalával és Veszprém megyével együtt. Mivel viszonylag fejletlenebb az ipara s ami van, az sem olyan hőenergia-igényes, mint a másik két megyében, a leendő beruházásokból szerényebb arányban részesedik, noha a tervidőszakban kétszeresére emelkedik a felhasznált gáz meny- nyisége — elsősorban az újabb háztartások bekapcsolása és a mezőgazdaság növekvő gázigénye miatt. (Összvállalati szinten háromszoros a növekedés.) Zala megyében 73, Veszprémben 50, Somogybán pedig 27 millió forint a beruházások összege. A háztartási gázfogyasztók száma Zalában 21 ezerről 26 ezerre, Veszprémben 2400-ról 8400-ra, megyénkben pedig 5000-ről 8800-ra növekszik. A program lendületes vitelének — mint eddig is több esetben — a kiviteli kapacitás szabhat határt, illetve korlátokat. Az eddigi kapacitás erősítése mellett más vállalatokat is szeretne bevonni a munkákba a KÖGÁZ. Megvizsgálták azt is, hogy miként lehetne a fogyasztók körét gazdaságosan bővíteni. A két somogyi gázforrás — a ba- bócsai és a mezőcsokonyai — eleve szűkítette a kört, s Tab, Barcs és Marcali gázprogramja — tekintve, hogy a felmérések azt mutatták: a fogyasztói igények nem érik el a gazdaságosság szintjét — nem szerepel az ötéves tervben. A kaposvári gázprogramra 13,9, a kőröshegyi téglagyár gázfűtésének megvalósításához 0,5, a nagyatádi munkálatokhoz 4, a siófokihoz 0,6, a mező- gazdaság igényeinek kielégítésére 5 és egyéb célokra 3 millió forintot terveztek. Nagyatádon — a háztartásokon kívü1 — csak együtt vezetik be a földgázt a Danuvia négyes számú gyárában és a helyi téglagyárba. Siófokon a Pannónia szállodasorát és az ezüstparti üdülők hőközpontjait látják el gázzal, Balatonbogláron pedig elsősorban az állami gazdasághoz épül egy célvezeték. A megyeszékhelyen a koncentrált, nagy hőigényű részeken folytatják a gázprogramot; a tervek szerint utolsónak (1975- ben) a Zalka Máté utcában indul meg a vezeték építése. A mezőgazdaság földgázigénye is évről évre fokozódik Különösen a nagy mennyiségű termények szárításánál jut neki felbecsülhetetlen szerep. Somogy megyében jelenleg mindössze két termelőszövetkezet — a hetesi Egyesült Erő és a ba- latonszabadi November 7. — rendelkezik és él ezzel a lehetőséggel. A fejlesztésnek természetesen korlátái vannak (főként a gázvezeték fővonalától való távolság), de a KÖGÁZ — tekintettel a kérdés fontosságára — terven felüli koncentrált beruházásokra is hajlandó. FELVETŐDÖTT — egyelőre csupán mint követendő jó példa — a földgáz melegágyi hasznosítása is, amire Hollandiában lehet hasznos példákat találni. A berendezés igen egyszerű, és a gáz kitűnő égéstu lajdonságai a íüstcsö nélküli szinégők használatát is lehető vé teszik. Ilyen körülmények között a melegágyi növények tenyészideje a felére csökken. Az ankét a korreferátumokkal és a részt vevő ipari üzemek képviselőinek gyakorlati kérdésé' dött be. O G VI N8‘P ti P Szombat» 1970, december 13, &
