Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

Zsivkov találkozója az egyetemistákkal Több bolgár párt- és állami vezető kedden hagyományos találkozón vett részt a szófiai egyetemistákkal. Tódor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, a ta­lálkozón vázolta a szocialista társadalom fejlesztésének egyes fő vonásait az 1971— 1975-re szóló új bolgár ötéves tervben. (MTI) Pakisztáni választási eredmények A pakisztáni választásokon 290-ből 268 parlamenti mandá­tum sorsa már eldőlt. A Mudzsibur Rahman sejk vezette Awami Liga eddig 132. a néppárt pedig 81 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. A Dzsamati Iszlám Párt 17 man­dátummal rendelkezik, a füg­getlen jelöltek 15 helyet sze­reztek. A többi mandátum megoszlik a kisebb pártok kö- között. Kelet-Pakisztánban az Awa­mi Liga, az ország nyugati ré­szében az Ali Bhutto volt kül­ügyminiszter vezette Pakisztá­ni Néppárt' a választások va­lószínű győztese. (MTI) BURGOSI TÁRGYALÁS A vádlottak tagadnak A burgosi katonai tör­vényszék Fran­cisco Javier Iz- co baszk haza­finak, az első­rendű vádlott­nak kihallgatá­sával folytatta a tárgyalást. Izco kihall­gatása mind­össze 10 percig tartott. Á vád­lott kijelentet­te, hogy nem. bűnös Manza- nas rendőrfő­nök meggyil­kolásában. Ordovas ez­redes, a bíróság elnöke, elutasí­totta a Véde­lemnek a vád­lotthoz intézett csaknem vala­mennyi kérdé- sét. További há­rom fővádlottat is kihallgattak. Mind a négyen elismerték hogy az ETA baszk illegális szervezet tagjai, de tagadták hogy közük lett volna a poli­tikai rendőrség főnökének meggyilkolásához. Rómában olasz fiatal jk szolidaritási tüntetést szerveztek bíróság előtt álló baszk hazafiak mellett. a spanyol katonai A törvényszék elnöke a vé­dőügyvédeket többször is fél­beszakította. Megtiltotta ne­kik, hogy a börtönben elszen­vedett kínzásokkal kapcsolatos kérdéseket tegyenek fel a vád­lottaknak. A szovjet népgazdaság fejlesztéséről és állami költségvetéséről (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaság fejlesztését célzó be­ruházások összege 9,3 száza­lékkal több az 1969. évinél, számbeli értéke 80,5 millárd rubel. A munkások és alkal­mazottak átlagos bére 4,4 szá­zalékkal, a kolhozparasztok jö­vedelme a közös gazdaságból 6,6 százalékkal lesz nagyobb. Az egy lakosra jutó reáljöve­delem a tervbeli előirányzat­nak megfel ’ően 5,2 százalék­kal nő. Az idén épített lakó­házak majdnem 11 millió em­ber lakásviszonyainak javulá­sát eredményezi. Az SZKP XXIII. kongresszusának irány­vonalát — a legfontosabb mu­tatókat tekintve — sikeresen teljesítik. Az 1971. évi népgazdasági terv ismertetésére rátérve Baj- bakov közölte, hogy ez a terv a kidolgozás alatt álló kilence­dik ötéves terv szerves része, előirányozza az ipar, a mező­gazdaság, a közlekedés további fejlődését, a nép anyagi jólé­tének és kulturális színvonalá­nak emelkedését, az ország vé­delmi képességének erősödését, a más országokkal való gazda­sági együttműködés bővítését. A terv fő feladata: a termelés eredményességének fokozása, a mezőgazdaság további fellen­dítése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása. A jövő évben 6,1 százalékkal emelkedik a nemzeti jövede­lem. A terv szerint gyorsabban növekszik a fogyasztási cikkek termelése, nagyobb beruházá­sokat fordítanak lakásépítésre. Az egy lakosra jutó reáljöve­delem 4,7 százalékkal fog nö­vekedni. A jövő évi tervben 86,3 mil­liárd rubel, értékű beruházás szerepel: s: ez 7,2 százalékos növekedést jelent. A terv elő­irányozza a nép életszínvona­lának további emelését. Ezután Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter ismertette a Szovjetunió 1971. évi költség- vetésének tervezetét és az 1969. évi költségvetés teljesítésének adatait. Garbuzov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió állami költség- vetése a békés gazdasági és kulturális építés költségvetése. A népgazdaság fejlesztésére, szociális és kulturális intézke­désekre 1971-re előirányzott összegek a költségvetés kiadási tételeinek 84,3 százalékát al­kotják. Az ipar finanszírozására 1971-ben 78,8 millárd rubelt fordítanak. A fogyasztási cik­kek gyártása 7,4 százalékkal növekszik, miközben az egész ipari termelés növekedése 6,9 •zázalék lesz. A mezőgazdaság fejlesztésé­re a költségvetés 23,9 millárd rubelt irányoz elő, 12,4 száza­lékkal többet, mint az idén. A szociális és kulturális intézke­Roscsin sajtónyilatkozata A leszerelés kérdéseiről Roscsin nagykövet, a genfi leszerelési értekezlet szovjei társelnöke nyilatkozatot adott Wolfgang Meyernek, az ADN tudósítójának az ENSZ-ben jó­váhagyott »tengerfenék-egyez­ményről«. Roscsin hangsúlyozta, hogy a szerződés jelentősen hozzá­járul a fegyverkezés korláto­zásához: fontos lépés a világ - béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása felé. Arra a kérdésre, hogy miért korlátozták a szerződést kizá­rólag az atomfegyverek és más tömegpusztító eszközök elhe­lyezésének tilalmára és miért nem írja elő az a tengerfenék teljes demilitarizálását, Ros­csin ezt felelte: — A Szovjetunió 1969. már­cius 18-án előterjesztett javas­latában síkra szállt a tenger­fenék teljes demilitarizálása mellett, de az Egyesült Álla­mok és NATO-partnerei ezt elvetették. — A Szovjetunió — folytatta Roscsin — csak azzal egyezeti bele a részleges megoldásba, hogy a tilalom csak az első lé­pés a tengerfenékre kiterjedő fegyverkezési verseny teljes megakadályozásának útján. Emellett támogatta a Lengyel Népköztársaságnak azt a ja­vaslatát, hogy a tengerfenék demilitarizálásának kérdését tartsák továbbra. is a leszere­lési bizottság napirendjén. Az ADN tudósítója megkér­dezte, hogy melyek a legköze­lebbi fő feladatok a leszerelés? területén? Roscsin így felelt: Előkészí­teni a vegyi és bakteriológiai fegyverek teljes tilalmát elő­író nemzetközi egyezményt. désekre fordítandó kiadások 2,4 milliárd rubellel emelked­nek 1971-ben, és elérik az 58,4 milliárd rubelt. A nemzetközi helyzettel szá­molva az SZKP és a szovjet kormány szükségesnek tartot­ta, hogy az 1971. évi állami költségvetés 17,9 milliárd ru­belt tervezzen védelmi kiadá­sokra, ami az összes kiadási tételek 11,1 százaléka. Garbuzov kijelentette, hogy a Szovjetunió a most végződő ötéves tervidőszakban (1966— 1970) új színvonalat ért el az ország gazdasági erejének nö­velésében, a népjólét emelésé­ben. A szovjet ipar gyors ütemben, állandóan fejlődik. Az ötéves időszak alatt az ipa­ri termelés másfélszeresére nö­vekedett. Az ETA közleménye Az ETA baszk szeparatista szervezet vezetősége ismét ta­gadta, hogy köze volna Beihl nyugatnémet főkonzul elrab­lásához. Az ETA egyik szóvivője azt is megjegyezte, hogy »több baszk csoport használja az ETA elnevezést«. Az utóbbi időben ugyanis két csoport szakadt el a szervezettől. 24 óra Angliában Sötétség borult Angliá­ra kedden, december 8-án. Huszonnégy órán át nem folyt kirakodás a szigetország legnagyobb dokkjaiban, nem indultak a vonatok, nem köz­lekedtek az autóbuszok, nem jelentek meg az országos na­pilapok, zárva maradtak a vásárcsarnokok bódéi, meg­szűnt a munka a legkülönbö­zőbb iparágakban. Ahol nem állt le teljesen, ott munkalas­sítással csatlakoztak a mun­kavállalók a nagy, 24 órás po­litikai bérsztrájkhoz — ezek a hírek érkeztek hozzánk a szi­getországból. Nem kellett sokáig várni, hogy Edward Heath június­ban hatalomra került konzer­vatív kormánya kimutassa a foga fehérjét. Fél év sem telt el, és a torv kormány mind­jobban bizonyítja, hogy ha túl nagy különbség nincs is a szigetország két nagy pártja között, valami differencia mégiscsak van, és nem vitás: őig a toryk a jobboldalibbak. Külpolitikailag a dél-afri­kai fegyverszállítások felújí­tásának: — nagy vihart kava­ró — elhatározásában, a NA- TO-kapcsolatok szorosabbra fűzésében és az európai biz­tonsági konferencia iránti, a Wilson-kormánynál is hűvö­sebb magatartásban nyilvánult meg eddig a különbség, vagy­is az a tény, hogy a konzer­vatív kabinet jobboldalibb a munkáspártinál. Belpolitikailag az árak, az infláció és a munkanélkü­liség »hármas átkának« to­vábbi növekedésében jelöl­hetjük meg a tory kormány eddigi, alig félesztendős tevé­kenységének negatív mérle­gét. Ez a keddi 24 órás sztrájk azonban nem emiatt robbant ki, bár ez is szerepet játszott benne. Ezzel a politikai sztrájkkal az angol munka- vállalók elsősorban egy most beterjesztett munkásellenes törvényjavaslattal szemben fejezték ki tiltakozásukat. Az új törvényjavaslat ugyanis olyan mértékben kívánja megnyirbálni a munkások és egyéb munkavállalók sztrájk­jogát (s más jogait is), amire korábban nem volt példa. Nem véletlenül kezdik el mostanában újra emlegetni Angliában 1926-ot. A nagy, általános, országos sztrájk éve volt az 1926-os, és hiába törte le kemény eszközökkel a munkások összefogását az uralkodó osztály, mégis örök­ké fényes napja marad az a brit munkásmozgalomnak. Érdekes, hogy még a tőkés osztályokhoz közel álló Ti­mes is — fanyalogva persze — 1926-ot emlegeti, írván: az­óta sem voltak olyan nagy­szabású sztrájkok, mint 1970- ben. A helyzet természetesen egészen más a mai Angliá­ban, mint az 1926-os volt. De ha a tory kormány tovább fo­kozza kifejezetten munkás­osztályellenes politikáját, ak­kor — változott körülmények között persze — könnyen szemben találhatja magát egy olyan nagyszabású megmoz­dulással, amely bizonyos mér­tékig emlékeztet az 1926-osra. Csakhogy az idők azóta any- nyiban is változtak, hogy az akkori ellenintézkedések már nem törik meg a munkásság ellenállását. Indokína Heves összecsapások PHNOM PENH Phnom Penhtől körülbelül 65 kilométernyire északkeletre heves összeütközésre került sor a kambodzsai felszabadíts erők és a kormánycsapatok között. A Peam Chikangot vé­dő zászlóalj súlyos vesztesége­ket szenvedett. Pontos adatok még nincsenek róla, mert a kormányerőkkel megszakadt a rádióösszeköttetés. A Phnom Penh-i jelentés szerint a felszabadító erők kedden hajnalban a dél-viet­nami határ közelében táma­dást intéztek a kormányerők két állása ellen. SAIGON A saigoni dél-vietnami kato­nai parancsnokság jelentette, hogy hétfőn az U Minh-erdő- ben összecsapás volt a dél­vietnami kormányerők és c szabadságharcosok között. A Mekong delta-vidékéről szintén heves harcokat jelentettek. Ky dél-vietnami alelnök kedden visszaérkezett Dél- Vietnamba. Sajtókonferenciá­ján hangsúlyozta, hogy bármi­lyen politikai megoldás, bele­értve a jövő évi választásé­Hajtóvadászat az emberrablók után Feltételek a röpcédulákon Emberemlékezet óta a leg­nagyobb szabású hajtóvadá­szatot indították Brazíliában Giovanni Enrico Bucher svájci nagykövet elrablói után. A rendőrség és a kü­lönböző fegyvernemek több mint 10 000 főnyi serege ku­tatja Rióban és környékén a hétfőn elrabolt 57 éves sváj­ci nagykövetet és fogvatar­tóit. Miközben az emberrabló ge­rillák követeléseiről elég bi­zonytalan hírek keringenek, maga az emberrablás és annak körülményei lassan kezdenek kibontakozni. Az akciót négyen hajtották végre, köztük egy szőke nő, hétfőn reggel, csúcsforgalom idején. A gerillák elölről és hátulról közrefogták a nagy­követ gépkocsiját, majd felszó­lították a gépkocsivezetőt, hogy szálljon ki. A nagykövetet ez­után átültették saját gépkocsi­jukba, és sebesen elhajtottak vele. Jól tájékozott forrásokból hírek érkeztek arról is, hogy számos röpcédulát is találtuk az emberrablás színhelyén, ezeket az Aliancra Libertadora Nációnál nevű földalatti ge­rillacsoport írta alá. Az APP hírügynökség tudó­sítója hozzájutott egy másik városi gerillacsoportnak, a Né­Képünkön: Rendőrségi szakértők vizsgálják azt a kocsit, amellyel az emberrablók elzárták a nagykövet útját. (Telefotó: AP—MTI—KS) pi Forradalmi Élcsapatnak a röplapjához, amely lényegében politikai feltételeket támaszt Sucher szabadonbocsátása fe­jében. -A külföldi diplomaták elrablása meg fog szűnni, ha a kormány véget vet a kínzá­soknak-" — hangzik a röplap. A gerillák pontos követelései­nek bejelentését a röplap ké­sőbbre ígéri, és figyelmezteti a hatóságokat, hogy mindenre el vannak szánva túszukkal szemben, ha nyomukra buk­kannak. A gerillák végül röp­lapjuk nyilvánosságra hozata­lát követelik első feltételük­ként. A brazíliai kormány a latin­amerikai »politikai terroriz­mus meggátolása végett« kérte az Amerikai Államok Szerve­zete tanácsának • rendkívüli összehívását. (MTI) kát is, csupán »a dél-vietnami megoldás« lehetséges. Saigonban kedden négy-, illetve háromévi börtönbünte­tésre ítéltek két francia taní­tót, amiért júliusban kitűzték a DNFF zászlaját a saigoni nemzetgyűléssel szemben álló emlékműre. A rövid bírósági tárgyalás többször megszakadt, amikor Debris azt kiáltotta: »Thieu. Ky és Khiem az amerikai im­perialisták bérencei/« Calley módszeresen gyilkolt William Calley amerikai fő­hadnagy hadbírósági tárgyalá­sán egy szemtanú hétfőn meg­döbbentő vallomást tett. Cal­ley különítményének egyik volt tagja, Thomas Turner (je­lenleg a nebraskai egyetem hallgatója) elmondta, hogy Calley másfél órán át mód­szeresen mészárolt le 90—100 dél-vietnami polgári személyt. Egy másik szemtanú, Char­les Sledge azt vallotta, hogy a főhadnagy az ő szeme láttára lelőtt egy papot és egy cse­csemőt. Tűzharc Jordániában A jordániai kormány a rá­dióban is sugárzott közlemény­ben bejelentette, hogy tegnap reggel — helyi idő szerint fél 9-kor — mintegy 40 perces tűzharc zajlott le palesztin-ó partizánok és kormánycsapa­tok között Dzseras város köze­lében, ahol a múlt hét végén is többször kiújultak a harcok. A kormány közleménye sze­rint az összecsapásnak az arabközi ellenőrző bizottság és a jordániai főparancsnokság vetett véget. A hadse^' .nem szenvedett veszteségeket, csu­pán egy szállítójárműve ment tönkre. Az AFP hírügynökség meg­állapítása szerint a jordániai fővárosban ismét fokozódik a feszültség. 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. december 9.

Next

/
Thumbnails
Contents