Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

Minősítenek a követelmények A X. pártkongresszuson számos felszólaló fog­lalkozott a vezetők fel­adataival A reform nyomán a nagyobb vállalati önállóság már magas­ra emelte a vezetők mércéjét. A negyedik ötéves terv, amely a hatékonyság fokozását ál­lítja a gazdasági építőmunka középpontjába, újabb nagy próbatételt jelez. A hatéko­nyabb munka rendkívül sokfé­le tényező együttes hatására valósulhat csak meg. A terme­lékenység emelése, a fajlagos anyagmegtakarítás, a meglévő eszközök és fejlesztési lehető­ségek jobb hasznosítása, a ter­melés szerkezetének átalakítá­sa, a korszerű termékek és gyártási eljárások bevezetése, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, a tudományos eredmények gyors gyakorlati felhasználása — valamennyi külön-külön és együtt — fel­tételezi a szervezés és a veze­tés színvonalának emelését A mondás szerint a gyakor­lat teszi a mestert. A gazdasá­gi vezetők többsége szerencsé­sen átesett az utóbbi évek tűz­keresztségén, bővítette a szak­mai, vezetés-tudományi isme­reteit is. így joggal feltételez­hetjük, hogy a termelés, az irányítás különböző szintű pa­rancsnokai a jövőben is képe­sek lesznek felzárkózni az egy­re növekvő feladatokhoz. Nem szabad azonban figyelmen kí­vül hagyni, hogy a vezetés lé­nyege az előrelátás, ezért az eredmények sem értékelhetők megbízhatóan rövidtávon. A reformot követő első három esztendőben a vállalati gazdál­kodás feltételeinek, szabályozó rendszerének kialakításánál egyébként is eleve figyelembe vették a meglévő adottságokat, az átállás nehézségeit. Az új ötéves időszakban már keve­sebb lesz a fék, szigorúbbá válnak a követelmények, és ehhez tágabb teret kap a te­hetség, a kezdeményezőkészség kibontakozása. Bizonyos jelek már nap­jainkban is arra utalnak, hogy a gazdasági környezet és a dol­gozó kollektíva nyomása egy­szerre, egymást kiegészítve je­lentkezik. Évekkel ezelőtt, amikor a helyi vezetés csupán végrehajtásra, a tervutasítások továbbítására szorítkozott, minden nehézséget külső hatá­sokra, objektív okokra vezet­hettek vissza. R észben már jelenleg, s a jövőben még inkább nem lehet kerethiányra hivatkozni, ha a dolgozók elé­gedetlenek az anyagi és szociá­lis ellátás mértékével, a terme­lés műszaki, szervezési szint­jével. »Dolgozóink már jogos lakásigényeikkel sem a taná­csot, hanem bennünket, veze­tőiket zaklatnak. A szomszédos gyár lakásépítési akciót kezde­ményezett, és most tőlünk is számon kérik ugyanezt-« — pa­naszolta az egyik igazgató. S ahogy ő nem tudta dolgozóit magyarázatával megnyugtatni, mi sem tudjuk az igazgatót megvédeni. A jövőben várha­tóan még nagyobb különbsé­gek lesznek a vállalatok dolgo­zóinak személyi jövedelmei­ben, fejlesztési lehetőségeiben. Vagy képes a vezetés a kol­lektívával együtt a korábbia­kat meghaladó, tartós eredmé­nyeket elérni, vagy tovább nö­vekednek a belső feszültségek. Bár sokféle szociális, egyéni, gazdasági tényező játszik köz­re a munkaerő-vándorlásban, a dolgozók áramlásának iránya azonban kétségtelenül a gaz­dálkodás, a vezetés színvona­lára is utal. Mivel a gazdasági vergeny főleg a munkaerőhely­zet tekintetében éleződött ki, a nagyobb arányú létszámhiány elsősorban azoknál a vállala­toknál tapasztalható, amelyek­nél kedvezőtlenebbek az em­beri kapcsolatok, a munkafel­tételek, a szociális körülmé­nyek, alacsonyabbak a szemé­lyi jövedelmek. Időnként azonban a műszakilag, gazda­ságilag és szociálisan elmara­A KISZ-lakásépitési akciót értékelték tegnap délelőtt a Kilián György Ifjúsági Ház­ban. A KISZ az akció kereté­ben vállalta, hogy az ifjúsági szövetség nyolcadik kongresz- szusáig tízezer lakást ad át a rászoruló fiataloknak. Ebből Somogy háromszáz lakás fel­építését vállalta. Tóth János megyei KISZ- titkár elmondta, hogy megyénk ezt teljesítette is. Háromszáz- huszonhárom lakást adtak át eddig, most terveznek, illetve építenek újabb háromszázat. Az akció egy része ezzel le­zárult. A jövőben új alapokra helyezik a KISZ lakásépítési programját. Több támogatást ad az ifjúsági szervezet a vál­lalati lakásépítési forma elter­jesztéséhez, mert annak az az előnye, hogy jobb munkára ne­veli a fiatalokat, megszilárdít­ja a munkafegyelmet, elősegíti a vállalati törzsgárda kialaku­lását, és ezzel közvetve és köz­vetlenül hozzájárul a termelé­kenység növekedéséhez, ami pedig országos érdek. Tóth János beszélt a lakás­építési akció nehézségeiről, a különféle manipulációkról. Megemlítette például a Losonc :öz hatos épületét, amelybe végül olyanok is kerültek, akiknek nem sok közük van az ifjúsági mozgalomhoz, pedig a lakásigénylők közti sorrendet elsősorban a mozgalomhoz va­ló tartozás dönti el, másodsor­ban pedig a szociális helyzet. Gondot okozott az építés so­rán a közművesítés hiánya. A jövőben ehhez több segítséget kér a KISZ a helyi tanácsok­ról. A felépült lakások hetven -zázaláka gázfűtéses. Itt kell negemlíteni a kaposvári KISZ I. telep gondját. Bekapcsolták ugyan a gázt, de még rá kell kötni a fővezetékre. E nehézségek ellenére idő­ben elk'-~"H a háromszázhu- szonbr'ro.n ' !:>K Tóth János köszönetét mondott mindazok­nak a vállalatoknak, intézmé­nyeknek, amelyek részt vettek az akcióban, és munkájukkal hozzájárultak, hogy a KISZ teljesíthesse vállalását a me­gy eben. Az értékelés után Kőhalmi Ferencnc, a KISZ kb ifjúmun­kás tanácsának a titkára adta át a jutalmakat. A központi bizottság aranykoszorús KISZ- jelvényét kapta Stier Tibor, a kaposmérői Építőipari Ktsz el­nöke és Torma Sándor, az OTP megyei fiókjának munkatársa. Áz Építőipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki Palkó Sándor ifjúsági brigádvezetőt és Lukács László mérnököt. Sokan kaptak dicsérő okleve­let és tárgyjutalmat. I. 1. Háromszázhuszonhárom KISZ-lakás Somogy teljesítette vállalását dott üzemek is előnyös hely­zetbe kerülhettek magasabb bérek fizetésével, kisebb köve­telmények támasztásával. A bérszabályozás változásával azonban egyre inkább csak a hatékonyan gazdálkodó válla­latok lesznek majd képesek ? dolgozók jövedelmének rend­szeres növelésére. Ahogy az árukínálat növek szik, s létrejön a szükséges pia­ci egyensúly, úgy élesedik majd, a vállalatok közötti mű­szaki-gazdasági verseny is. Azok a vállalatok kerülne’- majd ki győztesen, amelyek magasabb színvonalon képeset, a vevők igényeit kielégíteni amelyek jobb minőségű, kor­szerűbb, olcsóbb árut termel­nek nagyobb választékban. Az export után fizetett állami visszatérítések további csök­kentése szintén a hatékonyan gazdálkodó, a nemzetközileg versenyképes vállalatoknak kedvez. A növekvő versenyben új rangsor alakul ki a dolgozó kollektívák és a vezetők minő­sítésében. Azok a vezetők, akik az első akadályokat simán vet­ték, tehát nincsenek még cél­ban, könnyen kihullhatnak a növekvő követelmények rostá­ján. Ki bizonyul majd alkalmas­nak és ki nem? E rre nehéz napjainkban válaszolni. Mind az eredményes, mind a rossz munkára — a vezetés előrelátható és jövőre ható jellegéből adódóan — esetleg csak évek múlva derül fény. S ezt nem szabad megvárni. A vezetők minősítésénél, honorá­lásánál, előléptetésénél és le­váltásánál ne csupán az éves eredménybeszámoló képe, ha­nem legalább ennyire a holnap és a holnapután előkészítése, a kockázatvállalás és a kezdemé­nyezőkészség legyen a mérce. Ez így túl általános? Meg kell nézni a vállalatok most első ízben készülő ötéves terveit — konkrétan. K. J. Egy ház — hat hét alatt A BLOKK­és födémhal­mázból alakul. ház Óriás daru mozog sínre szabott pályá­ján. súlyos, merev karján végigkígyózó kötél emeli, mozgatja a há­zakat alkotó elemeket. Négyszázhúsz- négyszázötven darabot. S az egész művele­tet csupán né- hányan végzik, irányítják. Ke­zük nyomán emelkedik a fal, s készül a hatalmas épü­let doboz for­májú váza Negyvennyolc család leendő- otthonának ér­zékelhető kere­te. A blokkfogó olló szorításá­ban vergődő elem sorsa négy embertől függ. Alii az ollópo­fák közé szorítja, aki az épü­lő emeletre irányítja, s akik helyére illesztve rögzítik. A darukezelő és a brigád tagjai. A Palkó-brigád. Tulajdonkép­pen heten vannak, de hónapok óta csak hatan dolgoznak egyik társuk betegsége miatt. Két műszakban, műszakonként hárman-hárman az épülő KISZ-lakótelepen. Nem kis munka, amit végeznek: átlag­ban hat hét alatt húznak fel egy-egy blokkból készülő há­zat. Heten — hat hét alatt. Eb­ben az évben három magaso­dó épület dicséri munkájukat. S aki ismeri az építőipar sok­rétű problémáit, azt tudja ezt igazán értékelni. S a kis létszámú brigád ve­zetője, a munka szervezője: Palkó Sándor, öt" éve dolgozik már az Állami Építőipari Vál­lalatnál, s az északnyugati vá­rosrész építésvezetőségének KISZ-titkára. — Nagy a balesetveszély a blokkozásnál — mondja. — Egyszer leszakadt az egyik blokk alsó téglasora, s a há­tamra zuhantak a téglák. Sze­rencsém volt, aránylag köny- nyen megúsztam, Hat napig voltam betegszabadságon, s utána dolgozni mentem. Igaz, hogy az orvos csak saját fele­lősségemre engedett el... A blokkozók munkája szoro­san kapcsolódik a daruséhoz. Az egymásra való figyelés és a közös akarat nélkül csődöt mondana itt minden. S a da­rukezelő — kipróbált, tapasz­talt ember — kitűnően megérti magát velük. Kialakult tempó­ban, megszokott módszerrel dolgoznak, öröm nézni a nyíl­egyenesen magasodó falakat. Sehol egy rés, sehol egy ki- szögellés. A brigádvezető nem érti kérdésem, amikor ismert, látott rossz példákra utalva különleges munkamódszerük iránt érdeklődöm. — Ezt csak igy lehet csinál­ni! — mondja három szóval el­intézve a választ. Pedig meny­nyi minden van e három szó mögött. Velük született rend­szeretet, s a munka és ered­ményének feltétlen tisztelete. Munkastílus. Ami a kis közös­ség mindennapjainak az alap­ja. — S a kereset? — Nem panaszkodhatunk. Havonta eléri a négyezer fo­rintot. AZ ŐSZI idő segített az épí­tőiparnak. A munkát nem za­varta hosszan tartó ónos eső, csontig hatoló szél. A tél azonban egyre-közeledik. — Mi lesz akkor? Palkó Sándor szeme moso­lyog: — Akkor is dolgozunk. Cs. T. Két év alatt 2500 lakás az állami gazdasági dolgozóknak A mezőgazdaság állami nagyüzemeiben — az ipari üzemekhez hasonlóan — egyre több helyen vállalati erőből segítik a lakásépítőket. Erre annál is inkább szükség van, mert — mint a MEDOSZ leg­utóbbi vizsgálata megállapítot­ta — az állami gazdaságok dolgozói csak a legritkább eset­ben részesülnek tanácsi lakás- kiutalásban. Lakásgondjaikat ezért az esetek döntő többsé­gében maguknak kell megol­daniuk. Nehezíti a helyzetet, hogy a gazdaságok központjai­ban levő lakóépületek jelentős része annyira elavult, hogy rö­vid időn belül esedékes lesz le­bontásuk. A szakszervezet kezdemé­nyezésére 1967-ben határozat született, hogy az állami gaz­daságok dolgozói tíz even át évente ezer-ezer lakást épít­hetnek kedvezményes akció­ban. A MEDOSZ felmérése szerint a gazdaságok tavaly és idén is túlteljesítették az elő­irányzatot. 1969-ben 112 mil­lió forintos támogatással ösz- szesen 1054 lakást kaptak az állami mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói, idén meg ennél is többet. 1433-at. Á gazdasá­gok törődnek a régebbi laká­sok felújításával és korszerűsí­tésével is. 1970-ben ilyen cé­lokra 110 millió forintot köl­töttek. A MEDOSZ vizsgálata meg­állapította: az eredmények el­lenére az állami gazdaságok dolgozóinak lakáshelyzetét gyorsabb ütemben kell javí­tani. Jelentés a tanulóifjúságról A Magyar Szocialista Mun­káspárt nemrégiben lezajlott egyhetes kongresszusának ha­tását érzem tükröződni azon a jelentésen, amelyet tegnap dél­előtt a megyei művelődésügyi osztály a végrehajtó bizottság elé terjesztett a tanulóifjúság világnézeti, erkölcsi, politikai és hazafias nevelésének hely­zetéről. A jelentés is és a felszólalók is feltárták, hogy az iskolai oktatás, nevelés, különösen a középiskolai oktatás centrikus, általában nem lehetünk elége­dettek az intézetek nevelő te­vékenységével. Kielégítő-e az ifjúság világ­nézeti, erkölcsi, politikai és hazafias nevelésének helyzete? Erre az egyenes kérdésre a je­lenségekből ítélve és a tenden­ciát látva úgy válaszolt a mű­velődésügyi osztály, hogy a helyzet nem kielégítő, de fej­lődés tapasztalható. A Világnézetünk alapjai új tantárgy bevezetése kedvező a középiskolai tanulók világné­zetének fejlődésére. A tanulók munkához való viszonya jő, tanulmányi eredményüli évről Népi ellenőrök fényképezőgéppel November és október hó­napban a kaposvári járási— városi Népi Ellenőrző Bizott­ság tagjai fényképezőgépet akasztottak a nyakukba, úgy járták végig a kaposvári utcá­kat, tereket, parkokat, vala­mint a rendelőintézetet, a vá­sárcsarnokot és a pályaud­vart. A fényképekkel illuszt­rált jelentésről tárgyaltak hét­főn délelőtt a bizottság tag­jai es a meghívottak. Tiszta, virágos-e a város, kik és miért teszik tönkre a kuka szeméttárolókat, milyen gépparkkal rendelkezik a vá­rosi tanács költségvetési üze­me? Ezek köré a kérdések kö­ré lehet csoportosítani a je­lentés megállapításait és a vi­tában elhangzottakat. tJt a gyepen keresztül A virágos jelző arra kötele­zi a várost, hogy évről évre nagyobb összeget és gondot fordítson az utcák tisztán tar­tására és a zöldterületek ápo­lására. Az idén csaknem két és fél millió forintot költött el az üzem kertészeti részlege, s bizony jócskán találni olyan területeket, ahol mégsem lát­szik meg, hogy milyen mun­kát végeztek ott. Ludas eb­ben a lakosság is. Gyakran használják a pázsitot útnak, vagy gépkocsi tanpályának, esetleg parkolóhelynek. Ha valaki szól ellene vagy lehur­rogják, vagy „rossz” fiú lesz belőle. A város köztisztaságának sarkalatos kérdése a szemét­szállítás. Oldalakat lehetne erről írni, hiszen a népfront fórumon is erről beszéltek a legtöbben. A költségvetési üzem huszonnyolc kocsija (gép- és lovas kocsi) elég a szemétszállításhoz, jóllehet műszaki állapotuk egyáltalán nem mondható kifogástalan­nak. A kuka kannák száma ke­vés, sok a horpadt, tönkre­ment — állapítja meg a je­lentés, s aki csak egyetlen ut­cán is végigsétál a szemét- szállítás előtt, azonnal igazat ad. Persze a tulajdonosok sem angyalok, néha olyan szemét is belekerül a kukába, ami nem odavaló (a tanácsrende­let csak a takarításnál össze­gyűlt háztartási szemetet so­rolja a kukába valók közé), de a kocsin dolgozók se túl­zottan kíméletesek: kétszer- ' háromszor is felcsapatják a kannát az emelővel. Ezután a kanna úgy néz ki, mintha le­esett volna a nyolcadik eme­letről. A költségvetési üzem a jövő év elején megkezdi a kannák javítását, mert , más­hol nem vállalják, s az IKV az utánpótlást nem győzi. Eső után a mosás A tájékoztatóban szerepelt az is, hogy az utcák locsolása és mosása nem megfelelő, más alkalommal pedig közvetlenül az eső után hajt végig az ut­cán a locsolókocsi. Ennek az a magyarázata, hogy az eső után mossák az utcát, erős vízsugárral takarítják el mind­azt, amit az eső fellazított. A varosban sok helyen fo­lyik építkezés. Az építési te­rületeket mindenhol nem le­het elkeríteni, így az itt fel­halmozott szemét gondatlan­ságra, hanyagságra utal. A Dimitrov és a Május 1. utca sarkán igencsak régen járt a DÉDÁSZ, s úgy látszik, meg­feledkeztek az egyik villany- oszlopról. Hónapok óta hever kidöntve, két fa között. Nem szép látvány. A nagy forgalmú intézmé­nyek tisztasága is kifogásol­ható. A kultúrálatlan, fegyel­mezetlen viselkedés következ­ményeit mi is láthatjuk, ha a vasút- vagy MAVAUT-állo- máson, netalán a rendelőin­tézetben járunk. A bizottság javasolta, hogy a rendelőinté­zetben egyszer és mindenkor­ra szüntessek meg a dohány­zást. Ezzel nemcsak a tiszta­got lehet megvédeni, ha­nem a beteg embereket is. S. G. évre emelkedik, jelentősen csökken a lemorzsolódás, a túl­korossá válók száma. A honvédelmi nevelés terü­letén még csak a kezdeti lépé­seket tették meg az iskolák — állapítja meg a jelentés, és fel­hívja a figyelmet a tanulóif­júság körében tapasztalt ne­gatívumokra is. Rohamosan terjed a fejlődő szervezetre káros dohányzás, és újabban »divatba« kezd jönni az italozás is. Nyáron, különösen sok fiatallal lehet találkozni a Balaton-parti szó­rakozóhelyeken. Sajnos, az is­kolák kevés gondot fordítanak az ellenőrzésre — teszi e meg­állapítások mellé észrevételét a művelődésügyi osztály. Szó volt a fiatalok pályavá­lasztásáról is. Törekvéseik nem állnak teljes összhangban a reális lehetőségekkel, szükség­letekkel. A felszólalások között szó esett arról is, hogy az isko­lákban, helyben többet kell törődni a tanulók pályára irá­nyításával. A családi nevelés hatása csökkent — állapítja meg a továbbiakban a jelentés. A végrehajtó bizottság egy mon­dattal ezt úgy egészítette ki, hogy e jelenség ellenére a családi nevelés szerepe a to­vábbiakban is jelentős ma,rád Egy másik gondolat is kapcso lódik ehhez a kérdéshez: több pedagógiai előadást kell tar­tani a jövőlíen a szülőknek, hogy minél felkészültebben ve­hessék ki részüket e társadal­mi feladatukból. A végrehajtó bizottság a vi­ta után elfogadta azt a javas­latot, hogy a jelentést minél szélesebb körben ismertessék meg a tanácsok vezetőivel, az iskolákkal és az úttörő-, vala­mint KISZ-szervezetekkel is Hasznosan hozzájárulhat ahhoz a célhoz, melyet Kádár János elvtárs így fogalmazott meg a kongresszuson: »Oktatási rendszerünktől azt várjuk, hogy kötelességtudó, jól kép­zett, művelt, világnézetileg szi­lárd, szocialista erkölcsű szak­embereket képezzen az ország számárat« H. B. fc SOMOGYI NÉPLAP i, 1979. december 9.

Next

/
Thumbnails
Contents