Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
fl megfordított pillanat Korunk megteremtette az fró—olvasó találkozót. És minden ilyen találkozás tulajdonképpen megfordított pillanat: ezúttal az olvasók keresik fel a költőt kérdéseikkel. Persze ez így képletes, mert ezeket a találkozókat általában a leggyakoribb találkozási helyen, a könyvtárban tartják, amely végül is közös mühelyféle: íróé és olvasóé. A könyvtárról, amely a szorgos kezű cseriek büszkesége volt egy évtizede is, most ismét a jogos elégtétel hangján beszélnek. Amikor megtudták, hogy lebontják a közös munkával emelt falakat, újból közügy lett, s petíciók demonstrálták: nem addig a! Egy könyvtárat nem lehet csak úgy ... Persze az új könyvtár faburkolata, fényes lámpái, méltóságteljes polcai szép elégtételt adtak. S nem titkolom, mindig mosolyogtam egy kis hitetlenséggel: »Jó, jó, közügy a könyvtár. De vajon a könyv is az?« Félfüllel meghallva az olvasók számának gyarapodását, az avatás óta nyugodtan állíthatom: a könyv is közügy. És hétfőn este még bizonyosabb lettem. Lehet, hogy a melegsárga faburkolat, a sorakozó könyvek meghitt csendje adja a szót: gazdagabb is lettem. Mert műhellyé avatták — egy költői esten. És gazdagító avatás volt. A megfordított pillanat szép élményével. A költőt — Somogy szülöttét — ismerősök várták maguk közé. A csatakos, girbe-gurba cseri utcán jött végig ő is, a patak mellett, a hídon át. Megjöttek a fiatalok is — az ifjúsági klub tagjai —, meg az idősebbek is, a könyvtár régi olvasói. Ilyenformán két nemzedék hallgatta a közös szülőföld, a somogyi tájak ihlette verseket. Igen, a lokálpatriotizmus meg a csalá'diasság — az már majdnem ugyanaz. És úgy tűnt, hogy ez az összetartozás meg a versek nyitották képzeletben világra tárva a könyvtár falait, a költői gondolatoktól kézen fogva. Aztán amikor a kortárs versmondó abbahagyta, a költő beszélt: ezúttal saját világáról, az indulásról, de az életút apró részleteiben is az egész pályáról árulkodva. És kérdezték a cseriek — először az idősebb nemzedék —, hogy kiket indított el Somogy- ból. Hogyan születik az ifjúsági regény? Meg hogyan születik a vers? És aztán a költőt — Takáts Gyulát — a fiatalok faggatták arról, hogyan fér meg a vers, a próza, a somogyi líra, a nemzedékekről írott vallomás, az ifjúsági regény és a festészet. Beszélgettek. Visszacsengett Pellérdi Gyula szép előadásából a mondat: Az emberek, a tájak. Rokonságok. Estébe hajlott az ismerősök »ismerkedése«; könyveket dedikált a költő, emlékeket idézett az idősebbekkel. Betoppant a városi tanács elnöke is. Közös gondokra fordult a szó, és kiderült néhány ajánlkozó részvevő szavából az ironikus igazság: minden olvasó író — vagy inkább írogató — is. És dicsérték minduntalan a szép, új könyvtárat — a cseriek nem titkolt büszkeségére — az augusztusi avató pátosza és fénye után ezen a novembervégi esten is. fl csend, a költő vallomása, meg az olvasók kérdései — ezekben a »megfordított pillanatokban« — valóban műhely- lyé avatták a könyvespolcok világát. Tröszt Tibor Vonat és repülő házassága Óránként 300 kilométer Kísérlet Kalinyinban f Három évvel ezelőtt jártam a Kalinyini Vagongyárban. Az Auróra expressz akkor már menetrend szerint közlekedett Moszkva és Leningrad között, s a tervezők rajzasztalain már az Orosz trojka expressz volt születőben. Azóta már ezt a vonatot is kipróbálták a gyakorlatban. Az egyik konstruktőr, aki szóban, fényképeken és tervrajzokon bemutatta a nagy sebességű vonatot, elmondta, hogy a gyár nagyon sok hasznos tapasztalatot átvesz a repülőgépgyártástól, Ilyen például, hogy kényelmes repülő- üléseket építenek be az expresszvonatok kocsijaiba. Egyébként a sebességgel is versenyeznek, hiszen az állomások minden városban központi helyen vannak, a repülőterek pedig nagyon távol, s hiába tart rövid ideig a repülés, annál hosszabb az út a repülőtér és a város között. Ez a találkozás jutott most eszembe, amikor egy nagyon érdekes kísérletről érkezett hír Kalinyinból. Elkészült az első önjáró vasúti kocsi, amely tulajdonképpen a vonat és a repülő házassága. Neve ugyan még nincs az újszülöttnek, jövője azonban annál nagyobb. Az áramvonalas, korszerű fékberendezéssel fölszerelt kocsit két repülő sugárhajtómű repíti a szó igazi értelmében a vasúti pályán. A Moszkva—Lenigrád— Moszkva közötti több mint ezerötszáz kilométeres utat úgy teszi meg, hogy közben nem kell újabb üzemanyagot fölvennie, elegendő a tartályában lévő. A kocsi kísérleti példányának tervezésében és kivitelezésében minden tudása és szakmai hozzáértése összpontosításával vett részt a vagongyár kollektívája. V. E. Szves- nyikov főkonstruktőr vezetésével nyolc konstruktőr dolgozta ki a tervet. Nagy érdeme van a kísérletben annak a tervezőirodának is, amely Alekszandr Szergejevics Ja- kovlevnek, a repülési technika főkonstruktőrének az irányításával dolgozik. Kívülük az Össz-szövetségi Vasútiko- csi-építési Tudományos Kutató Intézet segített még nagyon sokat az elképzelések megvalósításában. A repülőgép-motorokkal fölszerelt vasúti kocsi • eddig testvérvárosunk gyárában járt a próbapályán, de hamarosan levizsgázik a rendes vasúti pályán is. Ott valóban a tervezett 250—300 kilométeres sebességgel száguldhat a repülő vasúti kocsi. L. G. Kaposvár művészeti díjasai Tavaly, a város felszabadulásának negyedszázados évfordulóján alapította a Kaposvári Városi Tanács a művészeti díjat a felszabadulás jubileumának tiszteletére. A testület elhatározta, hogy azok az alkotó művészek, kultúr- munkások kapják, akik alkotásaikkal, közművelődési, oktató, szervező tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy emeljék a város művészeti szintjét, a város és a megye jó hírét ily módon is gazdagítva. Kaposvár művészeti díjának első fokozatát Gerő Káz- mér és Ruisz György megosztva, dr. Kanyar József és Takáts Gyula, második fokozatát Zákányi Zsolt, Both Rudolf és Klujber László megosztva, és Kampis Miklós, harmadik fokozatát Tamás László, Nagy László és Komlós István kapta. Ruisz György és Gerő Kázmér szeti iskolákra, megismertessék velük a festészet szakmai oldalait, persze nem zárva ki a kísérletezés, az útkeresés lehetőségeit sem. Az a céljuk, hogy ne csak „szakmai” gyakorlatra tegyenek' szert a szakkör részvevői, hanem gazdagodjék művészettörténeti, művészetesztétikai műveltségük is. Témáikat és a megvalósítást egyaránt a realista látásmód jellemzi — Gerő Kázmér és Ruisz György képein is kibontakozik a somogyi táj színekben, formákban ábrázoít gazdag világa. Mint mondták, ez a dunántúli világ, a szülőföld igézete, a kibontakozás egyre nagyobb lehetősége az, ami egyre több volt szakköröst, ma ismert művészt visszahoz a szűkebb pátriába. A tájak és a portrék világába szervesen illeszkednek a városképek is, a vásznakon megjelenő egyre modernebb urbanitást tükröző kaposvári utcaképek. Zákányi Zsolt és a hosszú, nehéz énekkari tanulás irányítója, szervezője, előkészítője Zákányi Zsolt karnagy. A klasszikus darabok mellett tolmácsolják — a kórus névadójához méltóan >— a zenei folklórt, a népdalfeldolgozásokat is, gyakran szerepelnek munkásdalokkal, és fi- | gyeinek az európai kóruséneklés irányzataira. Az együttes összeforrott és sokszínű, a dolgozók és a tanulók megtalálták az együttes éneklés örömét. Zákányi Zsolt vezeti a Tán - csics Gimnázium vegyes karát és a Tóth Lajos Általános Iskola gyermekkórusát is. Miklós Lelkes, népszerű karnagy, jelenleg három kaposvári kórus vezetője. A Vikár Kórus immár országos hírpévre tett szert, gazdag repertoárral szerepel, és sok meghívásnak örvendhet. Műsorukban szerepelnek már a zeneirodalom igényes, nagy kórusművei is — »jellegzetességét« említve a kórus nagyszerű Kodály-előadó —, Kampis A Balázs János Képzőművészeti Szakkör vezetői megosztva kapták a művészeti díjat. A szakkör mögött két évtizedes múlt áll. A jelenlegi foglalkozásokon több mint hetven tag ismerkedik a képzőművészet világával. Sok Somogyból elszármazott országos hírű művész sikere bizonyítja, hogy ez a közösség teljesíti küldetését, a szakkör teremtő és alapító forrás is egyben. Két vezetője azt a célkitűzést követi, hogy az itteni művészjelölteket felkészítsék magasabb képzőművéTervezőmérnök — munkahelye a Somogy megyei Tanácsi Tervező Iroda, amely alkotóhely is egyszersmind. Az iroda épülete saját alkotásainak egyik legszebb darabja. A korszerű építészeti megoldások, a modern architektúra formavilága mellett külön erénye az a komponáltság, melyben az épület és közvetlen környezete kapcsolódik — a park zöldje és a kőépület világa.’Mint vallja — külön építészeti esztétikáról nem érdemes beszélni, a tervezőnek együtt kell szemlélnie komplex módon az épület egyedi küldetését alapul véve. Kaposvári, nyolcemeletes lakóépületében a modem formavilággal a kolorit világa váltakozik. Egy színt bont fel árnyalataira, a barnából vörösbe hajló skálából mintázta az épület színeit. Tervezőcsoportja restaurációval is foglalkozik, érdeklődve a somogyi építészeti hagyományok, iránt, és ezt összehangolva a változó élet szabta korszerű szükségletekkel. Tamás László Kerámikus, népi iparművész. Műveit nemcsak országszerte ismerik, hanem külföldi kiállításokon is bemutatják. Elmondhatjuk, a nemzetközi vevőközönség körében is mérhető a sikere. A habán kerámiák formavilága erősen kötődik a folkloriszti- kus motívumkincshez, de megoldásait a kísérletező, újat kereső kedv is jellemzi. Népi formavilágtól ihletett alkotásainak szép,és teljesült küldetése, hogy részeivé lettek mai életünknek, a mai lakáskultúra igényeihez alkalmazkodnak. Jellemzően habán darabok kerülnek le fazekaskorongjáról. Az agyagipari htsz keramikus részlegét vezeti, sok fiatal munkatársát tanítja, segítve a művészegyéniség kibontakozását. A hazai és a nemzetközi hírnév tájszeretetének, alkotóművészetének és a somogyi' fazekas folklórnak egyaránt szép dicsérete. Takáts Baumgarten- és József Atti- la-díjas költő. Művészi ouvre- je gazdag és szervesen kapcsolódó világ. Két esztendeje jelent meg huszadik köteie. Lírájának, költészetének alaptulajdonsága a patriotizmus, a szülőföld szerete — de mindenképpen gondolati líra. Tájleírásai, népi genre képei mögött ihlető humanizmusa húzódik. Múltból felvillanó népi életképeit jelenünk inspirálGyula ja, nemegyszer a jövő vagy a féltés, mellyel a mechanizáló- tíó életritmust szemléli. Művészi egyénisége egyre sokoldalúbban bontakozik ki. A költői lelkülettől vezérelt oktatói szándék nyomán hamarosan új ifjúsági regényét olvashatjuk, és ismét kiadják az Egy flóbertpuska története című művét is. Korábbi vallomásaiból és új esszékből állítja ösz- sze az Egy kertre emlékezem című gyűjteményét Somogy- ról, a megye szülötteiről, kortársairól és önmagáról. A Rippl-Rónai Múzeum igazgatójaként tudományos tevékenységet folytat. Dr. Kanyar József Történettudományi munkássága, eddigi művei tudományos rangot adtak nevének. A Harminc nemzedék vallomása című műve — szerkesztésében a forrás- közlés módszerével — olvasókönyvvé lett. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a honismereti tevékenységben, az általános és középiskolai irodalom- és történelemtanításban Somogybán már segédeszközként használják — a mű küldetéséhez híven. Sikerét országos méltatások, recenziók sora bizonyítja. Nemrégiben látott napvilágot másik történeti munkája — Somogy a felszabadulás hónapjaiban. Tudományos tevékenysége mellett szenvedélyesen érdeklődik a közélet és a közművelődés problémái iránt is. Egyik alapvető célja az, hogy minél több módon és minél több intézményben valósítsák meg a történeti népszerűsítést. Felhívja a figyelmet a gyártörténeti és falutörténeti krónikák írására, a múlt megismerésére, tudományos ismereteink gazdagítására ösztönözve. Klujber László A Fonómunkás Kisszínpad vezetői megosztva kapták a művészeti díjat. Az együttes másodszor nyerte el a kiváló címet. A színpadi megvalósulásokból nemcsak szórakoztató, hanem oktató szándékuk is tükröződik. A kisszínpad repertoárjában a modern európai darabok mellett helyet kapnak a mai életből, az ifjúság problémaköréből, Somogy történetéből és jelenéből táplálkozó összeállítások. Foglalkoznak a névadó gyár történetének, munkájának színpadi megelevenítésével is. A két irányító lelkes és alapos munkája nyomán az együttes rendésBoth Rudolf szeresen szerepel az irodalmi színpadi fesztiválokon, somogyi rendezvényeken. Megteremtették azt a lehetőséget, hogy az összeforrt közösségben gazdagon kibontakozhassanak a színpad tagjainak egyéni képességei is. Klujber László, az együttes művészeti vezetője és főrendezője a hagyományos irodain^ színpadi formavilágot kísérletekkel, újabban folklori.sztikuj témák feldolgozásával igyekszik gazdagítani. A darabok mondanivalója szocialista szellemiséget tükröz. Both Rudolf, a Fonómunkás Klubkönyvtár vezetője. az együttes alapító tagja, azon munkálkodik, hogy minél intenzívebb legyen a kisszínpad és a gyár közötti kapcsolat, minél jobb felkészülési lehetőségek között szülessenek az új darabok. Mindkettőjük célja. hogy az együttes tagjainak politikai, irodalomtörténeti műveltsége egyre megalapozottabb legyen. Komlós István A Csiky Gergely Színház művésze a színház indulásától, 1955-től. Elsősorban komikus színésznek ismeri a közönség. A százhúsz szerep, melyet megyénkben játszott, azt bizonyítja, hogy a színpadi komikumot nagyon széles skálán valósítja meg, összetett hang- technikával, kifejező, karikíro- zó mozgástechnikával. Tisztelettel közeledik minden szerepéhez, arra törekedve, hogy a figura egyéni vonásait alapul véve, a színművészet jellemző eszközeinek segítségével egyedi alakítássá formálja. E szerepei mellett más, prózai epizódszerepei is sikert arattak. Mint a színház egyik legrégebbi vezető színésze, a művészi munkán felül jelentős társadalmi. tömegszervezeti tevékenységet is folytat, a színészek szakszervezeti bizottságának titkáraként. A színházi szereplések mellett gyakori vendége a vidéki művelődési házaknak, kluboknak is. Nagy László Fotómunkásságát hazai és nemzetközi elismerések kísérik. Fényképezőgéppel teremtett ars poeticáját tömören éppen a fényképészszem gazdagságával summázhatnánk. És ez nemcsak a témagazdagságban, hanem a művészi közelítésben, kidolgozásban is megnyilvánul. Tájképei Urai fogantatasúak, ember-szemléletét a realista látás és társadalmi mondanivaló jellemzi. Egy mozdulatlan csillében is kifejezi a teremtő munka feszültségét. Portréi nemegyszer ironikus megfogalmazást nyernek. Képei között na- gvon sok somogyi témájú alkotást találunk, s ezek sorában gyakori, hogy a táj hangulatát tükrözi egy totálképben, vagy egészen apró, de nagyon jellemző részlet kiválasztásával a somogyi vidék hangulatát idézi. Árulkodva lokálpatriotizmusáról. Színes diáiban a hétköznapi mikrokozmosz színei változnak a tájképek egészének gazdag színfoltjaival. SOMOGYI NÉPLAP trtMWrtflfc, 1836’ deevnbor J.
