Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

í!k -Sík Augusztus TI-én kezdték a munkát a kéthelyi Aranyka­tosítja a női munkaerő foglal koztatását Az asszonyok fő Ion. Tízes egységekben papír- csomagokba kerülnek. Har­SOMOGYISÍPiAP Péntek, 197# december 25. Internacionalizmus a gazdaságban T avaly és az idén ünne­pelték az európai népi demokratikus országok felszabadulásuk negyedszáza­dos jubileumát. A szocialista világgazdaság kialakulása, a felszabadulást követő történel­mi fejlődés eredménye néni szerepel a naptárban piros be­tűkkel. Pedig azzal, hogy a szocializmus építése túlnőtt egyetlen ország, a Szovjetunió keretein, új korszak kezdődött a világgazdaság történetében, így a proletár internacionaliz­mus, e politikai kategória, a szocializmusért, a társadalmi haladásért vívott erők nemzet­közi méretű összefogása új, konkrét gazdasági tartalommal telítődött. Megkezdődött az azonos elveket valló, a közös társadalmi berendezkedésű szocialista országok gazdasági tömörülése. A szocialista országok külke­reskedelmi forgalma gyorsan bővült, 1950 és 1968 között több mint megnégyszereződött. Még az 1950-es évek elején elkez­dődött a műszaki tudományos együttműködés is a szocialista országok között a dokumentá­ciók és a tapasztalatok in­gyenes cseréjével. Az 195U-es éveli végén megtették az első kezdeményező lépéseket a szo­cialista nemzetközi munka- megosztás intenzívebb formái­nak kialakítására a KGST ke­retében. Akkoriban még úgy tűnt, hogy a szocialista orszá­gok nemzetközi gazdasági együttműködésének mecha­nizmusában a döntő és megha­tározó szerepet a központosí­tott; nemzetek fölötti tervezés játssza majd. Időközben azonban a szocia­lista országok belső gazdasá­gi mechanizmusa tovább fejlő­dött, reformokat vezettek be, növelték a pénz- és áruviszo­nyok szerepét, a vállalatok ön­állóságát, csökkentve a túlzott centralizálás mértékét a nem­zeti tervezésben. így a szo­cialista országok gazdasági kapcsolataiban is növekedett a pénz- és árukapcsolatok, a vál­lalati kezdeményezések, a köz­vetlen nemzetközi együttmű­ködések szerepe. Főként a műszaki-tudományos nunkában kezdődött el a kutató és fejlesztő in­tézetek, a vállalatok össze­hangolt közös tevékenysége. De a termelés nemzetközi sza­kosítása és kooperációja is megindult Elég csupán a nagy I teljesítményű közúti járművek (az autóbuszok és a tehergép­kocsik) főegységeinek és a Fiat-licenc alapján készülő szovjet Zsiguli szerelvényeinek alakuló nemzetközi kooperá­ciójára utalnunk. E z a folyamat a jövőben tovább bővül és mélyül. Valószínűleg még az új ötéves terv időszakában közös kutatóintézetek létesülnek, ahol a szocialista országok leg­jobb szakemberei együtt dol­goznak majd közös témákon a Dubnái Nemzetközi Atomku­tató Intézet mintájára. És újabb, nemzetközileg összehan­golt kutatásokra és kísérletek­re is sor kerül a KGST-orszá- gok közös űrkutatási program­jához hasonlóan. Nem véletlen, hogy éppen a tudományos­műszaki forradalom élenjáró ágaiban, például a számítás­technikában a legkedvezőbbek a közös kutatás lehetőségei, ezekben az ágazatokban ugyanis rendkívül gyors a fej­lődés, éles a nemzetközi ver­seny, és viszonylag kevés a nemzeti hagyomány, amely gyakran nehezíti az integráció térhódítását. S a közös fejlesz­tés és kutatás a termelés nem­zetközi szakosításának es koo­perációjának műszaki alapjait rakja le. Az sem véletlen, hogy az energiahordozók, valamint a nyers- és alapanyagok terme­lésében a legszorosabb a KGST-orszagok együttműkö­dése. Főként a természeti kin­csekben gazdag Szovjetunió szakosodott a szocialista orszá­gok iparosításához nélkülözhe tetlen vasérc, koksz, hengereit áru, fa, kőolaj, földgáz stb. tér. melésére. Ezt még az extenzív fejlesztés létszükségletei dik­tálták. S" miután a szocialista országok nagy része jelentős feldolgozó ipart teremtett, és az intenzív fejlesztés útjára lépett, gazdaságilag arra kény­szerül, hogy a feldolgozó ipar nemzetközi szakosításával és kooperációjával is fokozza a nemzeti munka hatékonyságát. E gazdasági kényszer és érde­keltség azonban még nem ál­talános érvényű, s így az in­tegráció sem lehet teljes körű. Egyik-másik ország még jelen­leg is növelheti termelését ex­tenzív módon, új dolgozók munkába állításával, persze alacsony ha tékonysággal-és fő­leg saját szükségletre. A szocialista integráció ideá­lisan működő modelljét tehát nem alakíthatjuk ki máról hol­napra. Jóllehet a cél, amelyet csak fokozatosan érhetünk . el, nyilvánvaló. A KGST-prszágök több mint 300 millió fogyasz­tójának szükségleteit kell az anvagi és szellemi erők nem­zetközi összefogásával minél hatékonyabban kielégíteni,. 'A termelőerők és a fogyasztói piacok nemzeti kereteinek fel­oldása, integrálása meg csak éppen hogy elkezdődött. Csu­pán a termelés szűk körében sikerült az optimális nagy so­rozatok számára 100—200— 300 milliós fogyasztói piacot létrehozni. A KGST 23. ülés­szakának határozatára a tagor­szágok megkezdték az integrá­ció elvi és gyakorlati kérdései­nek tisztázását, a szükséges in­tézmények, eszközök, módsze­rek komplex rendszerének ki­dolgozását. Ma már nyilvánvaló, hogy a szocialista integráció kibonta­kozásához vállalati kezdemé­nyezésekre, közvetlen nemzet­közi kapcsolatokra éppen úgy szükség van, mint a tagorszá­gok párt- és kormányfőinek magas szintű elvi és gyakorlati állásfoglalásaira, a tagországok tervező és irányító szerveinek összehangolt közös munkájá­ra. Az új ötéves tervek kétol­dalú koordinációinál például már a nemzetközi munkameg­osztás fejlesztésében legin­kább érdekelt országokban ha­tározott fejlődés tapasztalható. A munka nem korlátozott a. tervkészítés befejező szakaszá­ra, hanem azt megelőzően 2— 3 évvel már elkezdődött ■ gy az 1971—75-ös évek­I re szóló magyar és szovjet népgazdasági tervek összehangolását a nem­zetközi munkamegosztás új, haladó formáinak térhódítása jellemzi. Az új tervidőszakban növekszik a szakosítás és a kooperáció szerepe, s ez hozzá­járul kölcsönös áruforgalmunk dinamikus fejlesztéséhez. Nem véletlen például, hogy a terv­tárgyalások záró okmányával együtt két másik újszerű do­kumentumot is aláírtak. Az egyik megállapodás sze­rint hazánk áruszállításokkal hozzájárul a Szovjetunióban a papírkarton, az azbeszt vala­mint a foszfortartalmú nyers­anyagok és műtrágyák gyártá­sának fejlesztéséhez. S a Szov­jetunió a magyar áruhitelt e fontos anyagok növekvő szál­lítmányaival fizeti vissza 1976 és 1990 között A másik meg­állapodás a kémia legkorsze­rűbb ágának szakosításáról és kooperációjáról intézkedik. Hazánk alacsony oktánszámú benzinből évente több százezer tonna olefinterméket állít elő Leninvárosban. S az olefinek­ből részint hazai üzemeinkben, részint a Szovjetunióban, a magyar határ mentén fekvő Kaluzsban polietilént és más műanyag alapanyagokat állí­tanak elő optimális méretű üzemben, gazdaságosan, ma­gyar szükségletre is. Tovább fejlődik az autóipari kooperáció. Hazánk mintegy 42 ezer autóbuszt készít az új öt­éves tervidőszakban, túlnyomó többségét, csaknem 35 ezer da­rabot, főleg szovjet, NDK és lengyel rendelésre. A Szovjet­uniótól 1975-ben már 43 500 személygépkocsit vásárolunk, köztük 30 ezer Zsigulit. Ezen belül 13 ezer Fiat-licenc alap­ján készülő szovjet autóért a kooperációs egyezmény értel­mében magyar alkatrészekkel fizetünk. A negyedik ötéves terv köz­pontilag kiemelt hazai prog­ramjai — a petrokémiához, a közúti járműgyártáshoz hason­lóan — szorosan kapcsolódnak a baráti országok távlati ter­veihez. Megemlíthetjük az alu­míniumipar, a számítástechni­ka fejlesztését, a textilruhá­zati ipar nagyszabású rekonst­rukcióját, vagy a szénhidrogé­nek- fokozott térhódítását. Va­lamennyi így vágj- úgy érinti főként a Szovjetunió és még néhány más szocialista ország terveit, vásárlásait, eladásait Mindez nem véletlen. Ne­gyedik ötéves tervünk fő cél­kitűzése a hatékonyság foko­zása, á gazdaság magasabb fejlettségi ^szintjének elérése. Kis országunk, amely évi nem-: zeti jövedelmének mintegy 40 százalékát a külkereskedelem­ben kicseréli, csak akkor ké­pes magasabb színvonalú, ha­tékonyabb munkára^ ha hasz­nosítja a nemzetközi munka- megosztásban rejlő lehetősége­két. Ha megkülönböztetett mó­don fejleszti a hazai adottsá­goknak megfelelő, a külföldön is előnyösen értékesíthető ter­mékeit, és importálja mind­azokat, amelyek a baráti or­szágokban vagy másutt a vilá­gon készülnek olcsóbban, jobb, korszerűbb kivitelben. emzeti érdekünk és ha­tározott célunk a szo­cialista országok gaz­dasági tömörülésének maga­sabb szintre emelése. Pártunk és kormányunk gazdaságpoli­tikája is következetesen inter­nacionalista. A tények, a tet­tek bizonyítják, hogy ez a po­litika egyre kedvezőbb felté­teléket teremt a vállalatok nemzetközi termelési és fej­lesztési kapcsolatainak kibon­takoztatásához, s kezdeménye­ző módon hozzájárul a szo­cialista országok közötti gaz­N Fotóalapanyagokat csomagolnak Kéthelyen lasz Termelőszövetkezet mel­léküzemében. Harminchat asz- szony, lány csomagolja a fotó­záshoz használt vegyszereket. A kéthelyi tsz a budapesti Reanál Finomvegyszer részére végez bértnurtkát. Az anyag gépkocsival érkezik, ez a szál­lítás módja visszafelé is. A mezőgazdasági üzem így biz­idenyben a gyümölcsösben ér a szőlőben dolgoznak. Az a terv, hogy a kis üze­met száz személy foglalkozta­tására teszik alkalmassá. Sza­lagszerű munka folyik, mérik, majd csomagolják az alap­anyagot. Ízléses műanyag zacskók sorakoznak az aszta­mine fillért kapnak egy-egy műanyag zacskóért az itt dol­gozók, 2500—2600 darabot ké­szítenek el naponta. A kilenc­féle termékkel az OFOTÉRT- üzletekben találkozhat a vá­sárló. Exportálnak is az alap­anyagokból. Száznyolvanezer csomag volt a negyedik ne­gyedévi terv, azt teljesítik is. 30 ember 250 döntés Hogyan készül a terv? A terv definíciója valamely nagyszabású vállalkozás vég­rehajtásának részleteit is tar­talmazó módszeres program, amelyet törvényben, rendelet­ben vagy közületi határozat­ban is rögzítettek. (Magyar Nyelv Értelmező Szótára.) Nincs olyan újság, amelyben dasági integráció térhódítása- . ne szerepelne ez a szó: terv. hoz. Vagy olyan formában, hogy ez K. J. | a tervünk, vagy másként, de a Munkában a leltározó bizottság Balatonkeresztúron vége mindnek egy: tervsze­rűen fejlődünk, megalapozott, céltudatos és előrelátó a mun­kánk. A Somogy megyei Tervező Irodánál Móring Ede főmér­nöknél arra kerestem választ, hogyan születik a terv? Mi­lyen folyamatok összessége az a nagy halom, számokkal, áb­rákkal, rajzokkal teleirt papír, amelynek alapján — ez eset­ben — építeni, fejleszteni le- ■het. Bárdos János és Molnár József leltározás közben. December tizenötödike óta leltároznak a balatonkereszt- úri Egyesült Erő Termelőszö­vetkezetben. A tsz vezetősége előtervet készített, ennek alap­ján dolgozik a háromtagú bi­zottság, melyet Bárdos János üzemgazdász vezet. Vele és Molnár József növénytermesz­tővel, a bizottság tagjával be­szélgettünk. Elmondták, hogy a tsz vagyoni állapotának pon­tos fölmérése a feladatuk. Az előterv a fölmérés ütemét is megszabja. Már végeztek az épületek és a hozzájuk tartozó berendezések ellenőrzésével. A brigádvezetőknek kiadott kész­letek — szerszámok, vegysze­rek, munkaruhák — fölméré­sét is befejezték. A mezőőri fölszereléseket is hiánytalan­nak találták. A raktári nyil­vántartást összevetik a valós helyzettel. Az állattenyésztési telepen ugyancsak megjelennek, s nemcsak az állatokról szá­molnak be jelentésükben, ha­nem a takarmányhelyzetről is. Nem «•bemondásra«, hanem gondos ellenőrzés alapján ke­rülnek be jegyzetfüzetekbe a számok. Az idei leltár nem a múlt évinek másolata lesz, a valós helyzetről tanúskodik majd. Ha az időjárás engedi, még ebben az évben befejezik a fölmérést, ellenkező esetben átnyúlik január első napjaira. Ottjártunkor éppen a ko­vács- és bognármühellyel fog­lalkoztak, majd áttértek a gé­pek vizsgálatára. A leltározó bizottság tagjai nem először végzik ezt a munkát. Tavaly mindent rendben találtak a szövetkezet háza táján. Ezt remélik az idén is. — Tegyük tel, hogy hüszmUlió forint fölösleges pénzem van, amit valami praktikus dologra szeretnék elkölteni. Mondjuk egy negyvenlakásos lakóépület re. Mit keU tennem? — Küld nekünk egy építési megbízást és egy tervezési programot, amelyben annak kell szerepelnie, hogy mekko­ra lakásokat szeretne. Továb­bá tudnunk kell, ki lesz a ki­vitelező, és az építőipari vál­lalat milyen szerkezetet vál­lal, valamint azt is, hogyan kí­vánja üzemeltetni (fűtés, csa­tornarendszer stb.). Ha mindez rendelkezésünkre áll, akkor egyeztetjük a városrendezési tervvel. — Ugyan miért? A telek a sa­játom, atra azt építek, amire pénzem van! — Ez nem ilyen egyszerű. Mert ha a városrendezési terv meghatározza, hogy arra a te­lekre csak négyszintes épület húzható fel, akkor oda nem tervezünk, de nem is tervez­hetünk kétszinteset. — Vegyük úgy: a városrende­zési terv megengedi, hogy a te­lekre négyszintes lakóház kerül­jön. Ml jön ezután? — Az egyeztetés. Tárgya­lunk a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium, a vízügyi igazgatóság, a vízművek, a DÉDÁSZ és még jó néhány szerv képviselőivel, hogy mi mit szeretnénk, s ők mit en­gedélyeznek. — Bt is rendben van minden valamennyi szerv áldását adja az építkezésre. — Kiadjuk a témát egy ter­vezőnek, aki vázlatokat készít — Tehát szabadjára engedi a fantáziáját. — Álljunk meg egy pilla­natra. A tervezőnek valóban van fantáziája, enélkül nem is lehetne tervező, de ezt bizo­nyos korlátok közé kell szo­rítani. Tudja azt, mennyi pénz áll rendelkezésre, ez már kor­lát. Tudja azt, milyen szerke­zetű hazat kell építeni, s azt is, hogy mi lesz a ház rendel­tetése. A három korlát között viszont valóban ura ötletei­nek. — Az elképzelése megfelel az előírásnak... — Akkor elkészítik a min­den tekintetben megalapozott munkaközi tervet, amelyben már az installációk (épületgé­pészeti szerkezetek) is szere­peinek, és ezzel párhuzamo­séul készül a beruházási prog­ram. Ezt a kiviteli tervek kö­vetik. — Tehát máris építkezést. kezelhetem az — Igen, ennek elméléti aka­dálya nincs. — Hány ember keze munkájá­ból áll össze a terv? — Körülbelül harmincéból, akik állandóan egyeztetnek, ha kell, javítanak és döntenek. Egy terv elkészítésekor 250— 280 döntésre van szükség. — Milyen értékű szellemi mun­kát végez egy év alatt a terve­zőiroda? — Tizennégy-tizenötmillió forint a bevételünk. — Hol fejeződik be munkájuk? — Az alapkőletételnél. Az­után már a kivitelező és a műszaki ellenőr intézkedik, de ha valami tervezési kérdésben nem tudnak szót érteni, akkor azonnal jelentkeznek nálunk. — Sokszor halljuk, hogy az építész rajzasztalhoz szegezett ember! — Nem igaz. Ha nem moz­dulna ki az irodájából, soha nem tudna tervezni. Egyéb­ként sem egy megközelíthetet­len vár toronyszobájában dol­gozik, hanem irodában. A ter­vezőnek még azt is tudnia kell, hogy az általa elképzelt építőanyagot hol lehet megvá­sárolni ... Eddig a beszélgetés. Soha nem volt, és valószínűleg nem is lesz húszmillió forintom, amelyből negyvenlakásos há­zat építhetnék. Azt viszont megtudtam, hogy egy terv el­készítése nem kis fejtorna. így azok a vállalatod, intézmé­nyek, amelyek tervezési meg­bízást adnak az irodának, kö­rülbelül fogalmat alkothatnak arról a munkáról, amely Ka­posváron, a Rákóczi tér sar­kán álló házban folyik. Saly Géza

Next

/
Thumbnails
Contents