Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
í!k -Sík Augusztus TI-én kezdték a munkát a kéthelyi Aranykatosítja a női munkaerő foglal koztatását Az asszonyok fő Ion. Tízes egységekben papír- csomagokba kerülnek. HarSOMOGYISÍPiAP Péntek, 197# december 25. Internacionalizmus a gazdaságban T avaly és az idén ünnepelték az európai népi demokratikus országok felszabadulásuk negyedszázados jubileumát. A szocialista világgazdaság kialakulása, a felszabadulást követő történelmi fejlődés eredménye néni szerepel a naptárban piros betűkkel. Pedig azzal, hogy a szocializmus építése túlnőtt egyetlen ország, a Szovjetunió keretein, új korszak kezdődött a világgazdaság történetében, így a proletár internacionalizmus, e politikai kategória, a szocializmusért, a társadalmi haladásért vívott erők nemzetközi méretű összefogása új, konkrét gazdasági tartalommal telítődött. Megkezdődött az azonos elveket valló, a közös társadalmi berendezkedésű szocialista országok gazdasági tömörülése. A szocialista országok külkereskedelmi forgalma gyorsan bővült, 1950 és 1968 között több mint megnégyszereződött. Még az 1950-es évek elején elkezdődött a műszaki tudományos együttműködés is a szocialista országok között a dokumentációk és a tapasztalatok ingyenes cseréjével. Az 195U-es éveli végén megtették az első kezdeményező lépéseket a szocialista nemzetközi munka- megosztás intenzívebb formáinak kialakítására a KGST keretében. Akkoriban még úgy tűnt, hogy a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésének mechanizmusában a döntő és meghatározó szerepet a központosított; nemzetek fölötti tervezés játssza majd. Időközben azonban a szocialista országok belső gazdasági mechanizmusa tovább fejlődött, reformokat vezettek be, növelték a pénz- és áruviszonyok szerepét, a vállalatok önállóságát, csökkentve a túlzott centralizálás mértékét a nemzeti tervezésben. így a szocialista országok gazdasági kapcsolataiban is növekedett a pénz- és árukapcsolatok, a vállalati kezdeményezések, a közvetlen nemzetközi együttműködések szerepe. Főként a műszaki-tudományos nunkában kezdődött el a kutató és fejlesztő intézetek, a vállalatok összehangolt közös tevékenysége. De a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja is megindult Elég csupán a nagy I teljesítményű közúti járművek (az autóbuszok és a tehergépkocsik) főegységeinek és a Fiat-licenc alapján készülő szovjet Zsiguli szerelvényeinek alakuló nemzetközi kooperációjára utalnunk. E z a folyamat a jövőben tovább bővül és mélyül. Valószínűleg még az új ötéves terv időszakában közös kutatóintézetek létesülnek, ahol a szocialista országok legjobb szakemberei együtt dolgoznak majd közös témákon a Dubnái Nemzetközi Atomkutató Intézet mintájára. És újabb, nemzetközileg összehangolt kutatásokra és kísérletekre is sor kerül a KGST-orszá- gok közös űrkutatási programjához hasonlóan. Nem véletlen, hogy éppen a tudományosműszaki forradalom élenjáró ágaiban, például a számítástechnikában a legkedvezőbbek a közös kutatás lehetőségei, ezekben az ágazatokban ugyanis rendkívül gyors a fejlődés, éles a nemzetközi verseny, és viszonylag kevés a nemzeti hagyomány, amely gyakran nehezíti az integráció térhódítását. S a közös fejlesztés és kutatás a termelés nemzetközi szakosításának es kooperációjának műszaki alapjait rakja le. Az sem véletlen, hogy az energiahordozók, valamint a nyers- és alapanyagok termelésében a legszorosabb a KGST-orszagok együttműködése. Főként a természeti kincsekben gazdag Szovjetunió szakosodott a szocialista országok iparosításához nélkülözhe tetlen vasérc, koksz, hengereit áru, fa, kőolaj, földgáz stb. tér. melésére. Ezt még az extenzív fejlesztés létszükségletei diktálták. S" miután a szocialista országok nagy része jelentős feldolgozó ipart teremtett, és az intenzív fejlesztés útjára lépett, gazdaságilag arra kényszerül, hogy a feldolgozó ipar nemzetközi szakosításával és kooperációjával is fokozza a nemzeti munka hatékonyságát. E gazdasági kényszer és érdekeltség azonban még nem általános érvényű, s így az integráció sem lehet teljes körű. Egyik-másik ország még jelenleg is növelheti termelését extenzív módon, új dolgozók munkába állításával, persze alacsony ha tékonysággal-és főleg saját szükségletre. A szocialista integráció ideálisan működő modelljét tehát nem alakíthatjuk ki máról holnapra. Jóllehet a cél, amelyet csak fokozatosan érhetünk . el, nyilvánvaló. A KGST-prszágök több mint 300 millió fogyasztójának szükségleteit kell az anvagi és szellemi erők nemzetközi összefogásával minél hatékonyabban kielégíteni,. 'A termelőerők és a fogyasztói piacok nemzeti kereteinek feloldása, integrálása meg csak éppen hogy elkezdődött. Csupán a termelés szűk körében sikerült az optimális nagy sorozatok számára 100—200— 300 milliós fogyasztói piacot létrehozni. A KGST 23. ülésszakának határozatára a tagországok megkezdték az integráció elvi és gyakorlati kérdéseinek tisztázását, a szükséges intézmények, eszközök, módszerek komplex rendszerének kidolgozását. Ma már nyilvánvaló, hogy a szocialista integráció kibontakozásához vállalati kezdeményezésekre, közvetlen nemzetközi kapcsolatokra éppen úgy szükség van, mint a tagországok párt- és kormányfőinek magas szintű elvi és gyakorlati állásfoglalásaira, a tagországok tervező és irányító szerveinek összehangolt közös munkájára. Az új ötéves tervek kétoldalú koordinációinál például már a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében leginkább érdekelt országokban határozott fejlődés tapasztalható. A munka nem korlátozott a. tervkészítés befejező szakaszára, hanem azt megelőzően 2— 3 évvel már elkezdődött ■ gy az 1971—75-ös évekI re szóló magyar és szovjet népgazdasági tervek összehangolását a nemzetközi munkamegosztás új, haladó formáinak térhódítása jellemzi. Az új tervidőszakban növekszik a szakosítás és a kooperáció szerepe, s ez hozzájárul kölcsönös áruforgalmunk dinamikus fejlesztéséhez. Nem véletlen például, hogy a tervtárgyalások záró okmányával együtt két másik újszerű dokumentumot is aláírtak. Az egyik megállapodás szerint hazánk áruszállításokkal hozzájárul a Szovjetunióban a papírkarton, az azbeszt valamint a foszfortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztéséhez. S a Szovjetunió a magyar áruhitelt e fontos anyagok növekvő szállítmányaival fizeti vissza 1976 és 1990 között A másik megállapodás a kémia legkorszerűbb ágának szakosításáról és kooperációjáról intézkedik. Hazánk alacsony oktánszámú benzinből évente több százezer tonna olefinterméket állít elő Leninvárosban. S az olefinekből részint hazai üzemeinkben, részint a Szovjetunióban, a magyar határ mentén fekvő Kaluzsban polietilént és más műanyag alapanyagokat állítanak elő optimális méretű üzemben, gazdaságosan, magyar szükségletre is. Tovább fejlődik az autóipari kooperáció. Hazánk mintegy 42 ezer autóbuszt készít az új ötéves tervidőszakban, túlnyomó többségét, csaknem 35 ezer darabot, főleg szovjet, NDK és lengyel rendelésre. A Szovjetuniótól 1975-ben már 43 500 személygépkocsit vásárolunk, köztük 30 ezer Zsigulit. Ezen belül 13 ezer Fiat-licenc alapján készülő szovjet autóért a kooperációs egyezmény értelmében magyar alkatrészekkel fizetünk. A negyedik ötéves terv központilag kiemelt hazai programjai — a petrokémiához, a közúti járműgyártáshoz hasonlóan — szorosan kapcsolódnak a baráti országok távlati terveihez. Megemlíthetjük az alumíniumipar, a számítástechnika fejlesztését, a textilruházati ipar nagyszabású rekonstrukcióját, vagy a szénhidrogének- fokozott térhódítását. Valamennyi így vágj- úgy érinti főként a Szovjetunió és még néhány más szocialista ország terveit, vásárlásait, eladásait Mindez nem véletlen. Negyedik ötéves tervünk fő célkitűzése a hatékonyság fokozása, á gazdaság magasabb fejlettségi ^szintjének elérése. Kis országunk, amely évi nem-: zeti jövedelmének mintegy 40 százalékát a külkereskedelemben kicseréli, csak akkor képes magasabb színvonalú, hatékonyabb munkára^ ha hasznosítja a nemzetközi munka- megosztásban rejlő lehetőségekét. Ha megkülönböztetett módon fejleszti a hazai adottságoknak megfelelő, a külföldön is előnyösen értékesíthető termékeit, és importálja mindazokat, amelyek a baráti országokban vagy másutt a világon készülnek olcsóbban, jobb, korszerűbb kivitelben. emzeti érdekünk és határozott célunk a szocialista országok gazdasági tömörülésének magasabb szintre emelése. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikája is következetesen internacionalista. A tények, a tettek bizonyítják, hogy ez a politika egyre kedvezőbb feltételéket teremt a vállalatok nemzetközi termelési és fejlesztési kapcsolatainak kibontakoztatásához, s kezdeményező módon hozzájárul a szocialista országok közötti gazN Fotóalapanyagokat csomagolnak Kéthelyen lasz Termelőszövetkezet melléküzemében. Harminchat asz- szony, lány csomagolja a fotózáshoz használt vegyszereket. A kéthelyi tsz a budapesti Reanál Finomvegyszer részére végez bértnurtkát. Az anyag gépkocsival érkezik, ez a szállítás módja visszafelé is. A mezőgazdasági üzem így bizidenyben a gyümölcsösben ér a szőlőben dolgoznak. Az a terv, hogy a kis üzemet száz személy foglalkoztatására teszik alkalmassá. Szalagszerű munka folyik, mérik, majd csomagolják az alapanyagot. Ízléses műanyag zacskók sorakoznak az asztamine fillért kapnak egy-egy műanyag zacskóért az itt dolgozók, 2500—2600 darabot készítenek el naponta. A kilencféle termékkel az OFOTÉRT- üzletekben találkozhat a vásárló. Exportálnak is az alapanyagokból. Száznyolvanezer csomag volt a negyedik negyedévi terv, azt teljesítik is. 30 ember 250 döntés Hogyan készül a terv? A terv definíciója valamely nagyszabású vállalkozás végrehajtásának részleteit is tartalmazó módszeres program, amelyet törvényben, rendeletben vagy közületi határozatban is rögzítettek. (Magyar Nyelv Értelmező Szótára.) Nincs olyan újság, amelyben dasági integráció térhódítása- . ne szerepelne ez a szó: terv. hoz. Vagy olyan formában, hogy ez K. J. | a tervünk, vagy másként, de a Munkában a leltározó bizottság Balatonkeresztúron vége mindnek egy: tervszerűen fejlődünk, megalapozott, céltudatos és előrelátó a munkánk. A Somogy megyei Tervező Irodánál Móring Ede főmérnöknél arra kerestem választ, hogyan születik a terv? Milyen folyamatok összessége az a nagy halom, számokkal, ábrákkal, rajzokkal teleirt papír, amelynek alapján — ez esetben — építeni, fejleszteni le- ■het. Bárdos János és Molnár József leltározás közben. December tizenötödike óta leltároznak a balatonkereszt- úri Egyesült Erő Termelőszövetkezetben. A tsz vezetősége előtervet készített, ennek alapján dolgozik a háromtagú bizottság, melyet Bárdos János üzemgazdász vezet. Vele és Molnár József növénytermesztővel, a bizottság tagjával beszélgettünk. Elmondták, hogy a tsz vagyoni állapotának pontos fölmérése a feladatuk. Az előterv a fölmérés ütemét is megszabja. Már végeztek az épületek és a hozzájuk tartozó berendezések ellenőrzésével. A brigádvezetőknek kiadott készletek — szerszámok, vegyszerek, munkaruhák — fölmérését is befejezték. A mezőőri fölszereléseket is hiánytalannak találták. A raktári nyilvántartást összevetik a valós helyzettel. Az állattenyésztési telepen ugyancsak megjelennek, s nemcsak az állatokról számolnak be jelentésükben, hanem a takarmányhelyzetről is. Nem «•bemondásra«, hanem gondos ellenőrzés alapján kerülnek be jegyzetfüzetekbe a számok. Az idei leltár nem a múlt évinek másolata lesz, a valós helyzetről tanúskodik majd. Ha az időjárás engedi, még ebben az évben befejezik a fölmérést, ellenkező esetben átnyúlik január első napjaira. Ottjártunkor éppen a kovács- és bognármühellyel foglalkoztak, majd áttértek a gépek vizsgálatára. A leltározó bizottság tagjai nem először végzik ezt a munkát. Tavaly mindent rendben találtak a szövetkezet háza táján. Ezt remélik az idén is. — Tegyük tel, hogy hüszmUlió forint fölösleges pénzem van, amit valami praktikus dologra szeretnék elkölteni. Mondjuk egy negyvenlakásos lakóépület re. Mit keU tennem? — Küld nekünk egy építési megbízást és egy tervezési programot, amelyben annak kell szerepelnie, hogy mekkora lakásokat szeretne. Továbbá tudnunk kell, ki lesz a kivitelező, és az építőipari vállalat milyen szerkezetet vállal, valamint azt is, hogyan kívánja üzemeltetni (fűtés, csatornarendszer stb.). Ha mindez rendelkezésünkre áll, akkor egyeztetjük a városrendezési tervvel. — Ugyan miért? A telek a sajátom, atra azt építek, amire pénzem van! — Ez nem ilyen egyszerű. Mert ha a városrendezési terv meghatározza, hogy arra a telekre csak négyszintes épület húzható fel, akkor oda nem tervezünk, de nem is tervezhetünk kétszinteset. — Vegyük úgy: a városrendezési terv megengedi, hogy a telekre négyszintes lakóház kerüljön. Ml jön ezután? — Az egyeztetés. Tárgyalunk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a vízügyi igazgatóság, a vízművek, a DÉDÁSZ és még jó néhány szerv képviselőivel, hogy mi mit szeretnénk, s ők mit engedélyeznek. — Bt is rendben van minden valamennyi szerv áldását adja az építkezésre. — Kiadjuk a témát egy tervezőnek, aki vázlatokat készít — Tehát szabadjára engedi a fantáziáját. — Álljunk meg egy pillanatra. A tervezőnek valóban van fantáziája, enélkül nem is lehetne tervező, de ezt bizonyos korlátok közé kell szorítani. Tudja azt, mennyi pénz áll rendelkezésre, ez már korlát. Tudja azt, milyen szerkezetű hazat kell építeni, s azt is, hogy mi lesz a ház rendeltetése. A három korlát között viszont valóban ura ötleteinek. — Az elképzelése megfelel az előírásnak... — Akkor elkészítik a minden tekintetben megalapozott munkaközi tervet, amelyben már az installációk (épületgépészeti szerkezetek) is szerepeinek, és ezzel párhuzamoséul készül a beruházási program. Ezt a kiviteli tervek követik. — Tehát máris építkezést. kezelhetem az — Igen, ennek elméléti akadálya nincs. — Hány ember keze munkájából áll össze a terv? — Körülbelül harmincéból, akik állandóan egyeztetnek, ha kell, javítanak és döntenek. Egy terv elkészítésekor 250— 280 döntésre van szükség. — Milyen értékű szellemi munkát végez egy év alatt a tervezőiroda? — Tizennégy-tizenötmillió forint a bevételünk. — Hol fejeződik be munkájuk? — Az alapkőletételnél. Azután már a kivitelező és a műszaki ellenőr intézkedik, de ha valami tervezési kérdésben nem tudnak szót érteni, akkor azonnal jelentkeznek nálunk. — Sokszor halljuk, hogy az építész rajzasztalhoz szegezett ember! — Nem igaz. Ha nem mozdulna ki az irodájából, soha nem tudna tervezni. Egyébként sem egy megközelíthetetlen vár toronyszobájában dolgozik, hanem irodában. A tervezőnek még azt is tudnia kell, hogy az általa elképzelt építőanyagot hol lehet megvásárolni ... Eddig a beszélgetés. Soha nem volt, és valószínűleg nem is lesz húszmillió forintom, amelyből negyvenlakásos házat építhetnék. Azt viszont megtudtam, hogy egy terv elkészítése nem kis fejtorna. így azok a vállalatod, intézmények, amelyek tervezési megbízást adnak az irodának, körülbelül fogalmat alkothatnak arról a munkáról, amely Kaposváron, a Rákóczi tér sarkán álló házban folyik. Saly Géza
