Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
Az 1971. évi költségvetés az országgyűlés elölt Memória-frissítő (Folytatás az 1. oldalról.) lelnek a fejlesztési programok célkitűzéseinek. Ezen túl azonban újabb támogatási igényeket nem fogadhatunk el. Az állami vállalatok, a kisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együtt közel 160 milliárd forintot, az előző évinél IS százalékkal többet fizetnek be a költségvetésbe. A növekedés gyorsabb a termelés- és a forgalom bővülésének üteménél Innen származik a költségvetés összbevételeinek több mint 80 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései 23 százalékkal haladjál meg az előző évit. A befizetések emelkedése ellenére a kö zös gazdaságok — a terv sze rint — jelentősen tovább no vélhetik a tagok és az alkalmazottak jövedelmét, gyara futhatják a közös vagyont. A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nőnek Szükségesnek tartjuk, hogy a: adóügyi szervek pontosabban állapítsák meg a magánkisiparosok, kiskereskedők és a szabadfoglalkozásúak adókötele: jövedelmét, és következeteseb ben adóztassák a nagyobb sze mélyi jövedelemmel rendelke zőket. Az állami költségvetés kiadásainak több mint egyhar- mada, 63,5 milliárd forint a társadalom közös fogyasztását szolgálja. Ez az összeg 7,4 százalékkal magasabb, mint az előző évi és hozzájárul népünk anyagi jólétének és életkörülményeinek javításához. A társadalmi közös fogyasztás 32 százaléka olyan pénzbe- ni juttatás, amellyel főként az öregekről és a többgyermekes családokról való gondoskodás valósul meg. A kiadások több1' részét az állam egészségügyi. Szociális, kulturális és kommunális ellátás formájában nyújtja a lakosságnak. A nők gazdasági, szociális helyzetének javítása végett az elmúlt években több nagyjelentőségű intézkedés történt. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt, amelyet 1971-ben 160 000 anya vesz igénybe. Tovább 'bővítjük a bölcsődei, és óvodai hálózatot. Az ifjúságról szóló párthatározat feladatunkká tette, hogy a jó munkafeltételek biztosítása mellett az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeinek javítására. Az állami költségvetés 1971-ben 10 millió forintot biztosít a határozat alapján létesített ifjúságpolitikai alap számára. Az általános műveltség további növelésében meghatározó szereoe van a közoktatásnak. Az alsó és a középfokú oktatási hálózat fejlesztésére a költségvetés 1971-ben 430 millió forinttal többet irányoz elő, mint az előző évben. Az 1971. évi költségvetés tudományos kutatásra 8 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő, mint a megelőző évben. .-z 1971. évi állami költség- vetés új vonása a tanácsok részére átengedett bevételek körének bővítése és az állami támogatás öt évre történő meghatározása, ami összhangban van a" szocialista államrendszer fejlesztésére irányuló szándékainkkal. 1971-től a tanácsok bevételét képezi valamennyi vállalat illetményadója és a vállalatok eszközlekötási járulékának meghatározott hányada is. Ü;' bevételi forrás a városi és községi hozzájárulás, amely s leggyorsabban növekvő bevételi elem lesz. A tanácsi költségvetési rendszer lehetővé teszi, hogy a tanácsi pénzalapok: a költségvetés és a fejlesztés’ alap arányosan alakuljon a terület egész gazdaságának fejlődésével, s egyben segítse az ellátási színvonalban mutatkozó területi aránytalanságok fokozatos mérséklését. Ezért a tanácsok figyelme és érdeklődése nem korlátozható saját intézményeik és vállalataik tevékenységére. A mostantól érvényesülő pénzügyi rendszerben a tanácsok csaknem azonos módon érdekeltek a területükön működő mindenféle vállalat és szövetkezet mun kájának eredményességében és fejlődésében A gazdasági fejlettségben és í tanácsok feladatainak pénz agyi szükségletében megyén :ént számottevő eltérések van iák. Ezért továbbra is nagy a je entősége az állami hozzájá •ulás kiegyenlítő szerepének annak dacára, hogy az állam ámogatás részaránya az áten fedett és saját bevételek erő: növelése miatt — a III. ötéves terv átlagával szemben — 32 -.zázalékról 12 százalékra csökkent. A gazdasági feladatok sikeres megvalósítását, a műnk" hatékonyságának növelését é: l műszaki fejlődést az állam messzemenően segíti. A bérszabályozás rendszerében kifejezésre jut, hogy a bérszínvonal növelése alapjában csak a termelékenysé" emelésével, a jövedelmezősá'“ iavításával valósítható meg \z élőmunka vállalati terheinek növekedése az eddiginél akarékosabb létszámgazdálkodásra ösztönöz. A fejlesztés tevékenység lényeges javítás? megköveteli, hogy javuljon r befektetett eszközök felhasználása, csökkenjen megtérülés' deje. Ezért a hitelpolitika’ 'rányelvek is magasabb követelményekét állítanak a gazdálkodó szervek elé. Ugyanak kor jelentős hitelkedvezmé •nyékét kapnak a népgazdaság ■zámára legfontosabb beruhá rások. A lakosság jobb ellá :ását eredményező szolgáltató javító tevékenység és a hiánycikkek körét szűkítő beruházd sok ugyancsak kedvező elbí rálásra kerülnek; A támogatások rendszere mind következetesebben irányul a gazdasági hatékonyság javítására. Ezzel túdatosan visszaszorítjuk az eredményes gazdálkodás helyett manipuláció úton elérhető jövedelemszerzés lehetőségeit. A vállalatoknak és szövetkezeteknek számolniuk kell azzal, hogy a gazdaságtalan tevékenység jelenlegi támogatási lehetőségei évről évre csökkennek. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az évben maga az országgyűlés, de az ország közvéleménye is több alkalommal is behatóan foglalkozhatott a gazdaságpolitikai kérdésekkel, részben az ötéves tervről szóló törvény előkészítése alkalmából, részben a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusa nagy jelentőségű határozatai tükrében. Ezért ezúttal röviden szólhatunk a jövő év gyakorlati feladatairól és a költségvetés vitája is koncentráltabb lehet. Gazdasági céljaink megvalósulása és a népgazdaság pénzügyi helyzete foként attól füge, hogy már a IV. ötéves terv első évében mennyire tudjuk növelni a munka eredményességét. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági tevékenységben az eddiginél előrelátóbb, a társadalom érdekeit minden döntésben mérlegelő szemlélet érvényesüljön. Koncentráltabban kell felhasználnunk anyagi és szellemi erőinket, javítanunk kell a gazdasági és a pénzügyi munka szervezettségét. Az 1971. évi költségvetés hiánnyal számol, ami elsősorban annak a következménye, hogy a jogos és elismerhető igények minél jobb kielégítésére törekszünk. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a tervezett nagyságú hiány nem szükségszerű. Kisebb lehet, ha a társadalmi-gazdasági hatékonyság fokozásában jelentős előrehaladást érünk el. A népgazdaság minden ágában, a termelés és a forgalom valamennyi tényezőjénél ehhez számottevőek tartalékaink. A vállalatok ellenőrzésének erősítésével biztosítható ezeknek a tartalékoknak a feltárása, az állammal szembeni kötelezettségek pontos teljesítése. A pénzügyi ellenőrzés is szigorúbban lép fel a jövedelemszerzés szabályellenes módszereivel, a követelménye- nyeket lazító igényekkel és a szabálytalanságokat elkövetőkkel szemben. Az 1971. évi állami költség- vetés végrehajtása során csökkenthetjük a deficit összegét akkor, ha ésszerű takarékosság valósul meg mindenhol; a minisztériumokban és a tanácsoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél, a költségvetési intézményeknél egyaránt. Legyünk szigorúak a pazarlókkal szemben és máris újabb lehetőségek nyílnak az indokolt igények kielégítésére. Az 1971. év nehéz és felelősségteljes lesz számunkra, de céljaink lelkesítőek. A teljesítésükhöz szükséges feltételeket mi mindannyian teremtjük meg. Magasabb színvonalon kell folytatnunk a gazdasági építőmunkát, amely a szocialista társadalom teljes felépítését szolgálja. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1971. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Egri Gyula képviselő a terv- és költségvetési bizottság előadójaként szólalt fel. Nagy fontosságot tulajdonított a közgazdasági szabályozók módosításának, amelyek hatására a vállalatok érdekeltebbekké válnak a munkaerő jobb kihasználásában és általában a fegyelmezettebb munkakörülmények megteremtésében. Ez azonban színvonalasabb vezetést kíván. A vállalatoknál ne túlzott biztonságra törekedjenek, hanem előrelátó kockázatot és egyben felelősséget is vállaló intézkedéseket tegyenek. Ez az egyetlen mód, mondotta, hogy ne kelljen a költségvetésre hárítani a gyen géhb munka következményeit. Ezután dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Tímár Mátyás felszólalása Tisztéit Országgyűlés! A költségvetés tételei arról tanúskodnak, hogy az ország gazdasága töretlen vonalban fejlődik tovább. E fejlődést jól jellemzik a közületi kiadások. Ezeken belül a szociális-egészségügyi és kulturális' előirányzatok együtt 46,2 milliárd forintot tesznek ki, és az ez évi várható teljesítést mintegy 6 százalékkal haladják meg. A következőkben a népgazdasági terv pénzügyi mérlegei mögött álló egyes problémákkal kívánok foglalkozni, amelyek alapvető jelentőségűek előrehaladásunk szempontjából. Állami vállalataink adják a költségvetés bevételeinek legjelentősebb részét, 83 százalékát. Ugyanakkor a kiadások között is igen jelentős összegek szerepelnek vállalati támogatások címszó alatt, tehát a nettó hozam kisebb. Az államháztartással szemben, a szociális, kulturális ellátás iránt támasztott igények, a beruházások évről évre nőnek. Hogy ezeket mind nagyobb mértékben tudjuk kielégíteni, szükséges, hogy nagyobb ütemben növekedjenek a vállalatok, befizetései és hogy csökkenjenek az állami támogatások. A jelek arra mutatnak, hogy az új szabályozók helyes irányban hatnak. Vállalatainknál széles körű kalkuláció folyik az eddiginél racionálisabb munkaerő- és bérgazdálkodás érvényesítésre. Kétségtelen, hogy itt jelentős tartalékokkal számolhatunk. Az üzemszervezés tudománya és az üzemvezetés gyakorlata hazánkban még messze van az élenjáró színvonaltól. Kevés az olyan vállalat, amely üzemszervezés szempontjából az európai élvonalban van, holott a munka racionális megszervezése je- l°ntős új forrásokat szabadíthat fel. Az e téren kívánatos fejlődést mozdítja elő a kormány által jóváhagyott számítástechnikai alkalmazási prog ram, amely a következő ötéves terv során jelentős ősz szeg t, különböző forrásoklV mintegy 7 milliárd forintot irányoz elő számítógépei: vásárlására és alkalmazására. Nagy lehetőségeket rejt magában a vállalati dolgozók szé les körű továbbképzésének megszervezése. A továbbkéozésnek biztosítania kell, Hogy a munkás, a technikus és a mérnök — közvetlen munkájának ismeretén túl — jobban elsajátítsa azokat az ismereteket is, amelyek a környezet megváltoztatásé - val, az automatizálással, a számítástechnika alkalmazásával és más változásokkal járnak együtt. A szakmai képzés melleti több gondot kell fordítani az általános gazdasági, politikai és kulturális ismeretek bővítésére is. A képzett, kultúrál! dolgozó többet tud produkálni a maga és a társadalom érdekében, mint az elmaradott ember. Társadalmunk elemi érdeke, célkitűzéseink megvalósításának elengedhetetlen előfeltétele a gazdaság hatékonyságé nak javítása. E feladat fokozott figyelmet és felelősséget követel vezetőktől és beosztottaktól egyaránt. Az említett követelménnyel összefüggésben erősítenünk kell a tulajdonosi felügyeletet vállalataink munkája felett. Az el múlt években létrehozott fel ügyelő bizottságok többsége — ahol a minisztériumok valóban támaszkodtak rájuk — beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Biztosította azt a szélesebb körű ellenőrzést, ami több mint a tétéles számszaki revízió. A lehetőségeket azonban e tekintetben még korántsem merítettük ki. Vállalataink egy része — amint ezt említettem — jelentős összegű támogatásban részesül az állami költségvetésből. Ezek jellege különböző: van köztük olyan fogyasztói ártámogatás, amelyet államunk tudatosan biztosít, hogy bizonyos árukat és szolgáltatásokat a ráfordítások alatti áron vásárolhasson a lakosság. Vannak olyan hozzájárulások — elsősorban a mezőgazdaságban —, amelyek meghatározott fejlesztési célokat szolgálnak. Van azonban a támogatások között nagy összegben olyan is, amely azt jelzi, hogy a szóban forgó vállalatnál az idők folyamán gazdaságtalanná vált a termelés egy része és számos terméket csak ráfizetéssel tudnak előállítani. E területekre a vezetésnek különös gondot kell fordítania. A cél elsősorban az, hogy azokat az iparágakat, vállalatokat fejlesszük, ahol a bel- és külföldi piac szükségleteit a termelés a leggazdaságosabban elégíti ki. A kívánatos az — és erre irányul szabályozási rendszerünk —, hogy a támogatások összegét fokozatosan, de erőteljesen csökkentsük, és e tételt más, nagyobb hatékonyságú gazdasági, szociális és kulturális célok megvalósítására fordítsuk. Ez nehéz feladat, de el kell végeznünk. Gazdasági fejlődésünk jellegzetes tünete, hogy ma a beruházási igények jelentős mértékben meghaladják a rendelkezésünkre álló forrásokat, és részben a kivitelező kapacitásokat is. Minden oldalról nagy a nyomás a fejlesztési források növelése érdekében. It’ nincs más út, mint hogy a tár vadalom, a népgazdaság érdé (Folytatás a 3. oldalon.) A z amerikai időszaki választások után megmerevedett, az eddiginél is gátlástalanabb lett az Egyesült Államok indokínai politikája. Azóta fontos új fejlemény következett be Indokínával kapcsolatban, csak éppen ellenkező előjellel: a Szovjetunió kormánya nyilatkozatot adott ki Washington délkelet-ázsiai magatartá sáról. Alig száradt meg a nyomdafesték a moszkvai nyilatkozatot ismertető újságokon, a visszhangot és a hatást elemezni korai volna még. Azt azonban a nemzetközi reagálás részletes ismerete nélkül is elmondhatjuk, hogy ebben a bonyolult és az eddiginél is nagyobb veszélyekkel terhes történelmi pillanatban a vietnami nép aligha kaphatott volna ennél a szovjet gesztusnál nagyobb, értékesebb segítséget. *►Mindezek — hangoztatja a nyilatkozat — akik szívükön viselik a népek békéjének és biztonságának érdekeit, felháborodással ítélik el az amerikai légierőnek a közelmúltban a VDK lakott települései ellen : égrehajtott barbár támadásait, valamint az Egyesült Államok elnökének legutóbbi kijelentését, amelyben nyíltan fenyegetőzik a bombatámadások felújításával egy szuverén és független állam, a VDK ellen.-* Tömör, világos fogalmazás ez, amely bizonyos alapvető tényezőkre apellál, a józan észre, a humanizmusra, a nemzetközi jog szellemére és betűjére. Ezek a szovjet nyilatkozat — és az egész szovjet külpolitika — pillérei. Ezekre a pillérekre épül a dokumentum következő megállapítása, amely éppen elég megalapozott és éppen elég drámai ahhoz, hogy széleskörű nemzetközi figyelmet keltsen. Ami most történik Washingtonban, illetve Washington részéről, nem más, mint kísérlet újabb nagyszabású fegyveres provokáció előzetes igazolására, Miután e nyilatkozat világos szavakba önti azt. a keserű tényt, hogy a párizsi tárgyalásokon az amerikai delegáció az első pillanattól kezdve cinikus manőverek sorozatát mutatta be, valami nagyon lényegesre emlékezteti Washingtont, Arra, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok berlini tanácskozásukon már erélyesen elítélték ezt a politikát. M ost ugyanezt tette kormány-nyilatkozat formájában a szocialista szuperhatalom, a Szovjetunió. Memória-frissítőként, a Fehér Ház címére. Világméretű veszélyeket idézne fel, ha Nixon és tanácsadói egy pillanatra is elfelejtenék azt az alapvető tényt, hogy a vietnami nép nincs egyedül. Lengyelország Gdanskban nyugalom van A lengyel távirati iroda tudósítói pénteken este Gdanskból jelentették, hogy a városban és környékén nyugalom van. Az elmúlt napok összecsapásainak hjmmait fokozatosan eltüntetik. A lejátszódott események hátterét egyre inkább felismerik még azok is, akik kezdetben hajlottak arra, hogy felüljenek a különböző híreszteléseknek. Az emberei: elítélik a kalandorokat, a zavarkeltőket, a társadalmi vagyon fosztogatóit és teljes megértéssel fogadták a hatóságoknak a nyugalom és a közrend biztosítása érdekében hozott rendelkezéseit. Az ellátás, a kereskedelem, a közlekedés, a szállítás és a városi szolgáltatások zavartalanul működnek. Az iskolákban folyik a tanítás. Az utcákon ünnep előtti a forgalom; a gdanski üzemekben folyik a munka. A kikötőben 15 hajó rakodik. Ahol az elmúlt • napokban munkakiesés volt, azt igyekeznek pótolni. Az egészségügyi szolgálat áldozatkészen dolgozik. Búcsúlátogatás ii «1 «I sí 11 Ifi dai van Bo, aki kilenc éven át képviselte a VDK-t Párizsban (a képen baloldalt), most hazatér Hanoiba. Elutazása előtt búcs ^látogatást tett Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnöknél. , „ , . „ (Teleiotó: AP—MTI—KS) 2 SOMOGYI VBPÍ.AP Szombat, 1 70. december 19.
