Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
Az 1971. évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás a 2. oldalról) bét a részérdekek elé helyezzük. A költségvetés említeti problémái mellett szólni szeretnék a lakosság összesített háztartási mérlegéről, bevételeiről és kiadásairól is. A lakosság legjelentősebb bevételeit a bérek alkotják, ez 1971- ben több mint 100 milliárd forintot tesz ki. Bérpolitikánkban sok a probléma. Elsősorban a mainál jobban kell biztosítani a bérezés megfelelő differenciáltságát a munkateljesítménynek megfelelően. Ellene vagyunk minden egyen- lősdinek! A felelősséggel végzett jó munkát jól kell megfizetni, a rossz munkát nem szabad megtűrni. A jövedelmekkel kapcsolatos probléma az is, hogy egyes családokon belül az egy főre jutó jövedelmek közti eltéréseket csökkenteni kell. Ennek legfontosabb eszköze a családi pótlék és a nyugdíj-juttatás, valamint egyes alacsonykeresetű rétegek bérének emelése. A lakosság jövedelmei között második helyen a termelőszövetkezeti tagok közösből származó pénzbeni munkadíja szerepel, ami 1971-ben 15 milliárd forint A mezőgazdasági termelés fejlődésével együtt a parasztság jövedelmi színvonala országos átlagban elérte a munkásokét. A lakosság bevételeit döntő részben áruvásárlásra és szolgáltatások vásárlására fordítja. 1971-től jelentősen növeljük a szolgáltatások központi támogatását, erre a célra a negyedik ötéves terv időszakában 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Gazdaságunk szoros kapcsolatban van az európai és a világgazdasággal. Legjelentősebb partnereink a tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Velük bonyolítjuk külkereskedelmünk kétharmadát Ez a magyar gazdaság stabilitásában jelentős tényező. Elősegíti, hogy hosszú távra, tervszerűén gazdálkodhatunk. Ugyanakkor jelentős a forgalmunk a tőkés és a fejlődő országokkal is. A világpiac' hatások közvetlenebbül és erőteljesebben érnek bennünket mint azelőtt. Ezt mi egészséges folyamatnak tartjuk olyannak, amely rugalmasabbá, versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot. A tőkés világpiac kedvezőtlen hatásait azonban nem engedjük spontan érvényesülni. Tisztelt Országgyűlés! Az 1971-es év negyedik ötéves tervünk induló éve. Indulási pozíciónk jónak mondható. Ezt summázta a X. párt- kongresszus nemrég lezajlott tanácskozása is. Problémánk gondunk, tartalékunk, lehető ségünk van bőven. Rajtunk áll, hogy ezekből mit és milyen gyorsan oldunk meg, illetve használunk ki; hogy milyen ütemben tudjuk fejleszteni gazdaságunkat, népűn! életszínvonalát. , Javaslom a tisztelt országgá üresnek, hogy az 1971-e., költségvetést — amely új ötéves tervünk alapján — az abban foglalt feladatoknak megfelelően készült —, emelje törvényerőre. Késő délután szólalt fel Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A költségvetésből világosan kiderül — hangsúlyozta —, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a kereslethez, az ipari értékesítés megnyugtató módon növekszik és a mezőgazdaság is megfelelően fejlődik. Egyenletesebben növekszik most a reáljövedelem is, mint a korábbi években, a iOgyasztás is jóval erőteljesebben bővül, mint megelőzően. A szolgáltatások fejlődése azonban nem kielégítő. Számos adat egybevetésével bizonyította, hogy még amiben egyik vagy másik évben nem is volt teljesen kielégítő a fejlődés, a most befejezett ötéves időszakot, vagy különösen az elmúlt két-három évet vizsgálva, igen örvendetes előrehaladásról beszélhetünk. A felszólalók közül többen foglalkoztak az oktatás és különösen a szakképzettség javításának lehetőségeivel. Ilyen kérdésekről szólt Inokai János budapesti, Simon István költő, Veszprém megyei és Németh István Baranya megyei képviselő. A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozott Sárvári István Vas megyei, Pályi Sándorné Veszprém megyei és Tűz Ferenc Komárom megyei képviselő. Böhm József felszólalása A ül. ötéves terv ideje alatt elkezdődött az egyes területek közötti kiegyenlítődési folyamat. Jelentős fejlődésnek indultak az elmaradottabb területek, így Somogy megye is. Csökkent az elvándorlás, magasabb a születési arányszám, nagyobb az életkedv a megye településein, megváltozik a falvak képe, s növekszik az emberek jövőbe vetett bizalma. E területek és ágazatok arányos fejlesztésére a jövőben is törekedni kell. Ezzel kapcsolatban azonban egy-két problémára felhívnám a figyelmet. Az egyes mezőgazdasági üzemek fejlődése és jövedelmi viszonyai közötti — szerintem indokolatlanul — nagy a különbség. Az új irányítási rendszerben nem csökkent, inkább kismértékben növekedett, s ennek legfőbb okát megyénk termelőszövetkezeteinek helyzetét alapul véve az érintet termelőszövetkezetek eszköz- és tőkeszegénységében látom. Somogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek többsége eszköz- és tőkeszegény. Az ország — e téren — egyik legrosszabbul ellátott megyéje vagyunk. Különösen nehéz a helyzet a gyenge, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben. Megítélésem szerint üzemeink eszköz- és tőkeszegénységének, valamint az alacsony jövedelmezőségnek fő oka, hogy az érvényben lévő határozatok és rendeletek nem segítik elő kielégítően az üzemek eszközellátottsága közötti nagy szintkülönbségek csökkentését Az 1045-ös kormány- határozat közzététele után látható, hogy a határozat végrehajtása esetén sem csökken megfelelően az egyes üzemek fejlődése és jövedelmi viszonyai közötti különbség. A differenciálódás folyamata — a határozat közvetett hatásával is számolva — a jelenlegihez hasonlóan ezután is tart, esetleg arányaiban tovább növekszik. Tudomásom szerint a beruházások ártámogatására a költségvetésben előirányzott összeg elfogyott. így a pénzügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtársak nem engedélyezik 1971-ben új beruházások indításához ártámogatási iratok kiadását. Nem azt vitatom, hogy az ilyen lépesek indokolták-e vagy sem, de véleményem szerint ezek az intézkedések ismét elsősorban az eszköz- és tőkeszegény, gyenge termelő- szövetkezeteket sújtják, ezzel is elősegítve a nagyobb mértékű differenciálódást. El kell gondolkodni azon is, hogy a beruházási ártámogatásból eddig is miért nem részesülhettek legalább a területi arányuknak megfelelő méx'tékben a gyenge, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek. Az új mezőgazdasági beruházások indítását szigorító és az áthúzódó beruházások befejezését elősegítő intézkedéseknek meglesz a kívánt hatása — a termelőszövetkezetek saját erejük többségét majd gépvásárlásra fordítják. Ezzel egyidőben gondoskodni kell arról, hogy az erő- és munkagépek, továbbá a gépalkatrészek kellő időben és mennyiségben rendelkezésre álljanak. Közismert, hogy a termelőszövetkezetek gépjavító műhelyei sem számukban, sem felszereltségükben nem érik el a kívánt szintet. A korszerű javítás, karbantartás követelményeinek jelenleg nem képesek megfelelni. Javaslom, a kormány vizsgálja meg, hogyan lehetne a területfejlesztési alap rendszerében az ipartelepítésre és a szénbányászatra alkalmazott elveket a mező- gazdaságra is kiterjeszteni. Ezzel együtt szükségesnek tartom, hogy a kormány dolgozza ki, mit kell tenni a gyenge, kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az adott termelési szerkezethez igazodó eszközellátás javítására. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által előterjesztett tanácsi költségvetés és 1971—75. évi pénzügyi terv megfelel az általános várakozásnak. összhangban van a pártnak és a kormánynak a tanácsok továbbfejlesztéséről szőlő határozataival. A IV. ötéves terv időszaké alatt sokat vár a tanácsoktól a lakosság és a központi szervek egyaránt, mert növekedett gazdasági önállóságuk, hatáskörük. A tanácsok költségvetéséről szóló előterjesztés jogosan számol a megnövekedett gazdasági érdekeltség közvetlen és közvetett hatásaival. Az adott településeken működő tanács a vállalatok és a szövetkezetek, valamint a lakosság erkölcsi és anyagi összefogása eddig is szép eredményeket hozott. Ezt a munkát a tanácsok csak akkor tudják a jelenleginél hatékonyabban és biztonságosabban ellátni, ha a közös létesítmény megvalósításában érdekelt vállalatokat és szövetkezeteket a közérdekű beruházás létrehozásában való részvételre jogszabály kötelezi. Jelentős népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a tanácsi pénzeszközök felhasználása hatékonyabbá váljon. Ennek egyik alapvető eszköze volna, ha változtatnánk a tanácsok jelenlegi hitelrendszerén. A tanácsok most több évig várnai! arra, hogy egy jelentősebb létesítményt megvalósíthassanak. ösztönözni kellene a tanácsokat, hogy átmeneti pénzfeleslegeiket tartós betétként kössék le, és a pénzügyminiszter elvtárs szabályozza, hogy a lekötött betétállomány hány százalékát lehetne hitel címén igénybe venni. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a kormányt, hogy a tanácsi költségvetéssel és a IV. ötéves pénzügyi tervvel kapcsolatban elhangzott észrevételeimet és'javaslataimat tegye magáévá. Az országgyűlés elé terjesztett dokumentumokat elfogadom. A vitában elhangzott észrevételekre Vályi Péter pénzügy- miniszter válaszolt. Ezután interpelláció következett. Űr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrártudománvi Egyetem rektora a közúti közlekedés biztonságosabbá tételével kapcsolatban interpellált a belügyminiszterhez. Benkei András belügyminiszter válaszaiban a többi közt elmondotta, hogy a közlekedés szabályait durván megsértőkkel, a mások életét veszélyeztetőkkel szemben szigorúbban lépnek feL A balesetek megelőzését, a közlekedési fegyelem megszilárdítását szolgáló intézkedések között megemlítette, hogy az idén csaknem 18 ezer vezetői engedélyt és ellenőrző lapot vontak be olyá- noktól, akiknek a különböző előírásokat semmibe vevő magatartása súlyosan veszélyeztett e a közlekedés biztonságát. A belügyminiszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az ország- gyűlés idei utolsó ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő V áss Istvánná kell emer ünnepeket, sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánt a képviselőknek. (MTI) Emlék a nagyszerű tetteknek Tudományos ülés a somogyi muulásmozgalom centenáriuma tiszteletére Kaposváron Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az emlékülést. A somogyi munkásmozgalom kezdetének centenáriuma tiszteletére emlékülést rendezett az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága tegnap a megyei pártszékház nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt dr. Móna Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Bíró Gyula, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság vezetője. Az emlékülést Bíró Gyula nyitotta meg hangsúlyozva, száz éve annak, hogy szűkebb hazánk, Somogy megye mestereik által kizsákmányolt iparoslegényei szervezetten bekapcsolódtak a proletariátus országos és nemzetközi méretekben folyó osztályharcába. Pest és más magyar városok munkásaihoz hasonlóan ők is megalakították az első szocialista munkásszervezetet: a Kaposvári Általános Munkásegyletet. Ez a szervezet kezdte meg a harcot — száz évvel ezelőtt — a somogyi munkások politikai jogainak biztosításáért, gazdasági, szociális, kulturális körülményeinek javításáért. Somogy megye életében mérföldkövet jelentett a munkásmozgalom létrejötte. A termelőerők fejlődése Az első előadást dr. T. Merey Klára, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta A termelőerők, tulajdon- és osztályviszonyok fejlődése Somogy megyében, 1867 —1918 címmel. Rámutatott, hogy az 1870. évi népszámlálás adatai szerint az ipar és a kereskedelem még eltörpült a mezőgazdaság mellett A lakosság háromnegyedét kitevő parasztság viszont a földterületnek még egyharmadát sem tudta megkapni; a termelőeszköz — a föld — nagyobbik része az uralkodó osztály kezén maradt. A középnemesi birtokok egy részé ugyan gazdát cserélt, de a nagybirtokok átmentették, sőt kifejlesztették gazdaságukat. Ebben nagy segítségükre volt a hitbizományi rendszer. A kapitalizmus gyorsított ütemében az agrárproie- tárok voltak az áldozatok, hiszen a parasztságon belüli rétegződés, az elszegenyedés mértéke, a proletarizálódás Somagyban feltűnően nagy ütemű volt. Az iparosodás is előrehaladt, bár üteme nem volt olyan nagy, s a kialakuló ipari üzemek száma és nagysága sem volt arányban az ország iparfejlődésével és a megye nyersanyagkészleteivel. Az első nagyobb ipari fejlődés 1898-ban volt. A gyáripar akkor még viszonylag gyenge volt, de már volt, s vele párhuzamosan ki alakult a munkásosztály, s megjelent szervezete is. Az ipari proletariátus a kapitalizmus előrehaladtával egyre nőtt és erősödött, elsősorban az ipari centrumokban. Dr. Tóth Tibornak, a megyei levéltár igazgatóhelyettesének korreferátuma után, amelyet A termelőerők fejlődése a mezőgazdasági nagy üzemekben címmel tartott, dr. Kanyar József megyei levéltárigazgató előadása következett a szocialista munkásmozgalom kialakuláséról és fejlődéséről 1870—1918 között. A Kaposvári Általános Munkásegylet,.a különféle egyletek és társulatok munkájának elemzése után Szigetvár szerepét világította meg. A pécsi munkásmozgalomban látható volt olyan törekvés, hogy a város a délkelet-dunántúli szervezkedés központjává épüljön ki; megyénkben Szigetvár volt — jelentős mellékbolygójaként az Eszék—Pécs— Kaposvár vonalon — a mozgalom egyik jelentős fellegvára. Ezután az önálló szocialista párt alakulásával és tevékenységével foglalkozva az előadó rámutatott, hogy e korszakban előbb Barcs, majd Kaposvár szerepe volt kiemelkedő. 1894-ben Barcson zajlott le a megye legnagyobb méretű munkásmegmozdulása. A hatóságok a megyében ezidőtájt a barcsi és a megyeszékhelyi munkásmozgalmaktól tartottak leginkább. A századfordulóra Kaposvár vette át a munkásmozgalmi vezető szerepet a megyében, s az 1903-ban alakult szociáldemokrata alapszervezet egyre dinamikusabb tevékenységet fejtett ki a megye területén is. A század első évtizedében a pártban és a szakszervezetben, majd a munkásbiztosításban, később pedig a Somogy megyei Munkások Fogyasztási Szövetkezetében hathatós tevékenységet kifejte helyi munkásvezetők ekkor kezdték el és tanulták meg a munkásmozgalmi feladatokat. Kovács József, a barcsi járási könyvtár vezetője A munkásmozgalom kezdete és fejlődése Barcson, Paál László, a Marcali Járási Tanács művelődésügyi osztályvezetője A polgári demokratikus forradalom munkásmozgalmi előzményei a marcali járásban, 19IC —1918, Üjvári Jenő, a megye:' tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője A munkásság és parasztság népművelése, 1867—1918, Gelen csér István, az SZMT könyvtáránál! vezetője Május 1-ék Kaposváron az első világháború időszakában, dr. Szili Ferenc, a Táncsics Gimnázium tanára Az SZDP viszonya a polgári ellenzéki pártokhoz a nemzeti ellenállás időszakában címmel mondott korreferátumot. Az agrárszocialista mozgalmak Ezután dr. Kávássy Sándor íz egri tanárképző főiskol; •djunktusa tartott előadás \grarszocialista mozgalmak a századfordulótól 1918-ig cím mel. Egyebek között rámutatott arra a különbségre, mely az Alföld egyes részein és a Somogybán kirobbant mozgalmak okai között volt. Míg az Alföldön a mozgalmak jó részét főként közvetlenül a munkanélküliség robbantotta ki, addig Somogybán a legfőbb ok a munkaerőhiányból, illetőleg a viszonyok elmaradottságából adódó túlrobotol- tatás volt. Nem merőben véletlen, hogy a szegényparasztság mozgalmai is csak akkor robbantak ki nagyobb arányokban, mikor a nagy- és középbirtokon úgyszólván az alviselhetetlenségig fokozták a munkaintenzitást. Az Alföldön zajló mozgalmak azonban fölkeltették a somogyi parasztság érdeklődését, és nagy hatást gyakoroltak köreiben. Az előadó szerint e csendes évek látszólag szürke hétköznapjain készült elő az a nagyszerű küzdelem, amelyre 1905-ben és 1906-ban került sor, s ezt méltán tarthatjuk a ■ somogyi szegényparasztság harcában az egyik legdicsőségesebb fejezetnek. * , Új erők állnak csatasorba Tóth Ilona, a megyei könyvtár csoportvezetője A munkás —paraszt szövetség alakulása Somogybán 1890—1914 között címmel korreferált, majd And- rássy Antal, a megyei pártarchívum vezetője . tartotta meg az emlékülés záróelöadá- sát A munkásmozgalom főbb vonásai megyénkben a két világháború között címmel. Nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a szakszervezetekből kizárt baloldaliak egy csoportja fölvette a kapcsolatot az illegális kommunista párttal, és az ekkor már legálisan dolgozó Magyarország: Szocialista Munkáspárt szervezési keretében kezdtek dolgozni. A kaposvári'1 MSZMP- szervezet föltehetően 1926 februárjától kezdett nyilvánosan tevékenykedni, s a vezetésben kezdettől fogva az illegáli:- kommunisták befolyása érvényesült. Az MSZMP elsőkén* figyelt a vidékre, az elhanyagolt agrárproletariátusra. 1918 —1919 óta akkor történt kísér let a munkás- és paraszterde- kek közös táborba, az MSZMP-be tömörítésére. Az előadó — többek között — hangsúlyozta, hogy a tisz telet és az elismerés hangján beszélhetünk azokról, akik s legnagyobb fasiszta terror idején is vállalták a párt politikáját és annak terjesztését. Az 1933-as kommunista sejtek megyénkben megmutatták, hogy a Tanácsköztársaság óta a forradalmi munkasmozgal mat nem tudta felszámolni a burzsoázia. Megmutatta azt is, logy a forradalomért harcolni részek serege kiapadhatatlan; új és új erők, a -fiatalok állnak csatasorba. Az emlékülés dr. Nagy Lajos zárszavával fejeződött be. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. december 19. 3
