Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
Tervszerű fejlődés kiegyensúlyozott növekedés A X. pártkongresszus gazdasági helyzetelemzéseiben több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy a gazdaságirányítás új rendszere eredményesen működik, a termelés és a gazdaság fejlődése tervszerűbb lett Bár ez a ténymegállapítás közérthető és logikus — hisz a gazdasági reformmal a szocialista tervgazdálkodást fejlesztettük tovább —, mégis érdemes annak bemutatásával kiegészíteni, miben nyilvánul meg a fejlődés fokozottabb tervszerűsége. Elkerülhetetlenül utalnunk kell arra, hogy a tervlebontá- sos mechanizmusban a terv- szerűség fogalmát a végletekig leegyszerűsítettük s leginkább a terv teljesítését tekintettük annak mércéjéül. A tervszerűség azonban ebben az összefüggésben sem volt hiánytalan, mert a túlzottan sok részletből felépülő terveket menetközben gyakran kellett korrigálni, a realitásokhoz hozzáigazítani. Gazdaságunk fejlődése az utóbbi években mindemellett a tervteljesítés tükrében is tervszerűbbé vált. Ebben a központi tervezés új módszereinek, tartalmi változásainak is szerepe van. A központi tervezés a gazdaságirányítás új rendszerében már nem foglalkozik olyan részletkérdésekkel, amelyek amúgy is a vállalatok egymás közötti árukapcsolataiban rendeződnek, hanem a gazdasági fejlődés fő céljait, elveit határozza meg, szám- szerüsíti — pl a nemzeti jövedelem, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a nemzeti jövedelem elosztása, felhasználása stb. — se célok szolgálatára dolgozza ki a megvalósítást szolgáló központi intézkedéseket, állítja be a szabályozókat. De maradjunk még a tervezés problematikájánál. A változásnak az a-lény ege, hogy a központilag amúgy sem tervezhető részletfeladatoktól megszabadulva, a népgazdasági terv készítői a fejlődés alapvető céljainak meghatározásához mélyebben elemezhetik, és a valósághoz hívebben tárhatják fel a lehetőségeket. Következményeiben ez azt jelenti, hogy a tervek — az erőforrások számbavétele és a célok megjelölése szempontjából — reálisak, sokkalta nagyobb mértékben, mint korábban. A tervszerűségben a tervcélok megvalósításában aktív szerepük van a közgazdasági szabályozóknak, amelyeknek egyik-másik eleme — pl. a hitel — a tervutasításoknál is szigorúbban ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat a meghatározott irányban való halaPropagandisíák továbbképzése Nagyatádon (Tudósítónktól.) Az MSZMP Nagyatádi Járási Bizottsága az 1970/71. oktatási évben második alkalommal hívta össze a pártoktatás propagandistáit. A napokban megtartott tanácskozásnak a célja kettős volt. A vezető propagandisták a megyei előkészítőn hallottak alapján megállapodtak a tanfolyamok hátralévő anyagainak további feldolgozásáról és annak módszereiről. Ehhez kapcsolódva Tamás Lajos vezető propagandista kulturális politikánk néhány időszerű kérdéséről tartott tájékoztatót. A továbbképzés másik célja az volt, hogy az augusztusi és szeptemberi alapszervezeti taggyűléseken szinte mindenütt felmerült fontosabb kérdésekre adjanak választ, hogy azoknak birtokában a propagandisták is válaszolni tudjanak a tanfolyamok hallgatóinak kérdéseire. Szabó István, a pártbizottság művelődésügyi csoportjának vezetője a nyugdíjakkal és a szociális juttatásokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. dásra. Hadd említsük példaként: tavaly a népgazdasági terv fő célkitűzései között szerepelt a tőkés export növelése, s ennek érdekében módosult néhány pénzügyi szabályozó is. Nos, kivitelünk a nem szocialista országokba soha nem tapasztalt mértékben, — egy év alatt 32 százalékkal — emelkedett. Az idén a terv és a kapcsolódó ösztönzők-szabályozók a szocialista import, — ezen belül a beruházási eszközök és, a fogyasztási iparcikkek — behozatalának növelését állították előtérbe. Az év első tíz hónapjában szocialista importunk 23, ezen bélül gépimportunk 37, a fogyasztási iparcikkek behozatala pedig 73 százalékkal emelkedett. Az előbbiek során még a régi szemlélettel vizsgáltuk a tervszerűség elmúlt, esztendők- beni jegyeit. A tervszerűség fogalmának tartalma azonban sokkalta gazdagabb. Mai ismereteink szerint csak akkor beszélhetünk teljes joggal tervszerű gazdasági fejlődésről, ha a népgazdaság termelési szerkezete, hatékonysága is a terv szerint javul, s a különböző gazdasági reálfolyamatok — termelés, értékesítés, fogyasztás, felhalmozás — zökkenő- mentesen alakulnak. Igen sok bizonyítéka van annak, hogy a szabályozók bevezetése óta a tervszerűség minőségi jegyei és kritériumai sokkalta jobban kidomborodnak és érvényesülnek, mint bármikor korábban. Népgázdaságunk fejlődését, helyzetét csaknem minden területen a kiegyensúlyozottság jellemzi. Érzékelhető módon javult — különösképpen ebben az idén — a fogyasztási javak kínálata és választéka. A gazdaság belső egyensúlyi helyzetét még az idei természeti csapások sem rontották, a több milliárdos anyagi veszteség sem kényszerített tervcéljaink módosítására. Általános érvénnyel állapítható meg, hogy gazdaságunkban nem keletkeztek új aránytalanságok, a múlttól örökölteket — pl. a fejlettség területi ' aránytalanságait — pedig tompítottuk. Szembetűnő aránytalanság csak a beruházások, — pontosabban az építőipari kereslet- kínálat — kapcsolatában észlelhető; ezt az elmúlt esztendők során még nem sikerült csökkenteni. Gazdasági fejlődésünk javuló tervszerűségének hangsúlyozása koránt sem jelenti azt, hogy ebben a vonatkozásban az összhatás már teljes körű, a tervszerűség pedig száz százalékos. Ez a fajta — az abszolút — tervszerűség nem is valósítható meg, mindenekelőtt- azért, mert nemzeti gazdaságunkat ezernyi szál fűzi a világhoz, s a külgazdasági kapcsolatok révén előre nem látható, nem tervezhető hatások is érik gazdaságunkat. Ám ennek figyelembe vételével is sok lehetőségünk és teendőnk van még a gazdasági fejlődés, a gazdasági folyamatok terv- szerűségének erősítésében. Ennek fő módszerét is megjelölte a X. pártkongresz- szus: a népgazdasági tervezés tökéletesítése, tudományos megalapozása. A világméretekben gyorsuló tudományos- technikai forradalom korszakában az előrelátásnak a távolabbi jövőre is ki kell terjednie, ami szükségessé teszi a hosszú távú tervezést, a fejlődés lehetséges és valószínű műszaki-gazdasági irányainak felmérését, elemzését. A IV. ötéves terv nálunk már a 15 éves távlati tervvel egyidejűleg és azzal összhangban készült. A tervezés tudományos módszereit emellett az ötéves és az éves tervezésben is javítani lehet, ennek matematikai, programozási és technikai feltételei — megfelelő számítógépek az új tervidőszakban már rendelkezésre állnak. G. I. Dicséretet érdemel a kereskedelem Keserű Jánosné miniszterhelyettes tájékoztatója Keserű Jánosné miniszterhelyettes. Á X. pártkongresszus kiemelte, hogy a következő évek fő feladata a negyedik ötéves terv teljesítése és a szocializmus építése magasabb szinten. A cél megvalósításához a népgazdaság minden szektora hozzájárul munkájával, így a kereskedelem is, melynek nem szűnő feladata az ellátás folyamatos javítása és a kulturáltabb, hatékonyabb kereskedelem kialakítása. Mindehhez alapos önvizsgálatra, minősítésre és konkrét, világos feladatmegjelölésre van szükség Ezt a célt szolgálta a Tolna. Baranya és Somogy megye ellátásáért felelős szakembereknek tartott tájékoztató értekezlet, amelyet tegnap rendeztek a megyei tanács nagytermében Kaposváron, s amelynek előadója Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes volt. — Az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött a vásárlóerő — mondta a miniszterhelyettes —r, s ezzel párhuzamosan felgyorsult a forgalom növekedése is. A legutóbbi három év alatt a kereskedelmi szervek évenként tíz százaléknál is magasabban növelték értékesítésüket. Ilyen ütemű forgalomnövekedés tartósan még nem jellemezte kereskedelmünket. S a nagyszabású növekedés feltételét, a kellő árualapokat is sikerült biztosítani. Bár tavaly -némi megtorpanás következett be, az idei év eredményei annál biztatóbbak. — A lakosság áruellátása érzékelhetően — 13 százalékkal — javult az idei év során. Szűkült a hiánycikkek köre. Ami különösen örvendetes: az árukínálat az olcsó cikkekből is szélesebb volt, mint korábban. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek bebizonyították, hogy alkalmasak feladataik ellátására, és döntő többségüknél az ez évi munka dicséretet érdemel. Meg kell érteniük, hogy egyéni érdekeik ás az árukínálat fejlődése egybeesik. — A negyedik ötéves terv célkitűzései — a gazdasági növekedés, a fogyasztás 30, a reáljövedelem 25—27 százalékos emelkedése — továbbra is dinamikus fejlődést biztosít a kereskedelem részére — hangoztatta a miniszterhelyettes. — Ha a kereskedelem jól tölti be feladatát, annak eredményei nemcsak közvetlenül az ellátásban, hanem közvetve a termelésben és a termelékenységben is megmutatkoznak. A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy a következő év értékesítési terve tíz százalékkal haladja meg az ideit A felkészülés időszakában számolni kell az életkörülmények rendszeres javulása következtében a fogyasztók körében beálló változásokkal. A kereslet egyre inkább a magasabb életszínvonalat jellemző termékek iránt fokozódik. így például gyorsabb ütemben növekszik az iparcikkek értékesítése, s ezen belül a tartós fogyasztási cikkek kereslete. A mezőgazdaságban dolgozók reáljövedelmének emelkedése is fontos tényezője lesz a fogyasztás kiszélesedésének. S ezért van szükség a választék- további bővítésére, a fogyasztási cikkek növekvő importjának segítségével is. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok mind nagyobb szerepet vállalnak a közületi igények kielégítésében. Fontos feladat, hogy ez a munka a vásárlók sérelme nélkül valósuljon meg. — Nemcsak arról van szó, hogy kellő minőségű és megfelelő összetételű áruval álljunk a lakosság rendelkezésére, hanem arról is, hogy a kereskedelem kulturáltsága úgy javuljon, hogy egyúttal ésszerűen, jobban, hatékonyabban kereskedjünk. A miniszterhelyettes előadását felszólalások követték, A részvevők egy csoportja MAI KOMMENTÁRUNK A szolgáltatóipar forradalma Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium rendelete egy eddig szorító problémára keres megoldást. A negyedik ötéves tervben a szolgáltatások, javítások színvonalának emelésére másfél milliárd vissza nem fizetendő összeget biztosít Ehhez hozzájárulnak még a tanácsoknál létesítendő tanácsi szolgáltatásfejlesztési alapok. Ezzel együtt alapos reményünk lehet arra, hogy — az ipar és a mezőgazdaság mellett — »a harmadik ágazat* is jobban meg tud felelni a követelményekének. Mert az igények félelmetesen nőnek. Egyes jövőkutatással foglalkozó külföldi szakemberek azt vallják, hogy a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó ipari háttér lesz a harmadik évezred gazdasági életének meghatározó szektora. A szolgáltatóipar fejlettsége ugyanis egyenes következménye az életszívonalnak. De nemcsak következménye, hanem részben a további fejlődésének feltétele is. Magyarországon 29 milliárd forint értékű gépipari cikket, 38 milliárd forint értékű bútort és 34 milliárd forint értékű ruházati cikket mondhat magáénak a lakosság. Mindezek hibásan, használ- hatatlanul semmit sem érnek. S körük a választék szélesedésével együtt egyre fokozódik. Az egyes fajták összetétele bonyolult. A legkitűnőbb ezermesterhajlam sem tudja mindegyiket karbantartani. Szakember kell; speciális gépekre, épületekre van szükség. S mindehhez természetesen pénzre is. A negyedik ötéves terv során nagyobb üzemi fejlesztésre van szükség, mint eddig bármikor. Különösen vonatkozik ez az eddig elmaradott területekre s néhány kiemelkedően fontos ágazatra. A textiltisztítást például 80 százalékkal kell növelni, a lakáskarbantartást a kétszeresére, a személygépkocsi-javítást és karbantartást több mint a kétszeresére, az elektromos és elektroakusztikai háztartási gépek javítását pedig hatvan százalékkal kell emelni. A leggyorsabb, a legdinamikusabb fejlődés tehát a szolgáltatóiparban megy végbe: az általános fejlődési ütemmel — 30 százalékkal — szemben 55—60 százalékos fejlődés következik be. Ma még rengeteg akadálya van az egyenletes, megfelelő Ütemű fejlődésnek. A színvonal jelenleg nem felel meg a népgazdaság többi ágazata fejlettségének. Az, ipari szövetkezetek és a kisiparosok még mindig idegenkednek a számukra természetesen adódó szereptől; könnyebb és számukra kifizetődőbb az árutermelés. Kevés a szakember is, pedig a különböző javításokat csak jó szakember tudja elvégezni. S ráadásul néhány olyan koordinációhiánybóí eredő probléma is akad, amelynek megoldásához csupán annyit kellene tenni, hogy az illetékesek leüljenek az asztalhoz tárgyalni. (A televíziókat gyártó két gyár például nem készít tipizált alkatrészeket, pedig ezek hallatlanul meggyorsítanák a GELKA munkáját.) A kormány —— a mostam rendelet mellett — további segítséget is szándékozik a szolgáltatásokkal foglalkozóknak nyújtani. A jövedelmezőségre előnyösen ható gazdasági ösztönzők ezek. Ezek az ösztönzők viszont nem máról holnapra érnek be; a negyedik ötéves terv időszakában már biztosan fogják éreztetni jótékony hatásukat. Cs. T. Részközgyűlések Csurgón V ezetőségválasz tásra készülnek Az alapszabályzat szerint részközgyűléseket tartottak a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben. Radnóti László, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a nagy mennyiségű export bérmunka miatt csökkent a szövetkezet termelési értéke, a bérmunka mégis kedvező, mivel nem köt le eszközöket, és nem igényel bankkamatot sem. A szövetkezet az idén jelentős beruházásokat valósított meg, amelyek megalapozzák a további fejlődést. Ebben az évben kezdte meg munkáját az új galvánüzem; azóta részt vettek nemzetközi kiállításon, s több nyugatnémet cég elől nyerték el a Műszaki Bizottság nívódíját. Több milliós költséggel felépítették — augusztus 21-én vették át — a korszerű textilüzemet Berzencén, s mintegy százhúsz fiatal lányt tanítottak meg a szakmára. Üj technológiát is kidolgoztak a textiliparban. A műbőrkabátok helyett ballonkabátokat készítenek, s vasaló présgépekkel gyorsították és könnyítették a munkát. (Két gőzprés ára: háromszázezer forint.) Bővítették a faipari részleget, új szerszámgépeket kapott a fa- és vasipar. Javították a munka- körülményeket, öltözők és zuhanyozó helyiségek szolgálják a dolgozók egészségét. Értékelte a szövetkezet elnöke a javítási-szolgáltatási tevékenységet is. Elmondta, hogy 12 százalékkal emelkedett — de abszolút számban mégis alacsony — a lakosságnak végzett munkák értéke A szövetkezet vezetői, tagjai elhatározták, hogy javítják a szolgáltatások arányát, több és jobb munkát végeznek a lakosságnak. Ezen segít a korszerű szolgáltatóház is, amelyet 5,5 milliós költséggel építettek, s amelyben rövid időn belül megkezdik a murikét. A szövetkezet fejlődését. mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1965-ben mindössze 4,5 millió forintot tett Isi a szövetkezet saját vagyona, mos! pedig meghaladja a 28,8 millió forintot. A létszámot nem tudják növelni, ezért határozták el az intenzív fejlesztést. Gépesítenek: bővítik a forgácsolóműhelyt, műanyagtárcsás darabolóval, elektromos Diesel-targoncákkal gyorsítják a részlegek munkáját. Sz. E. „így élünk'' Lengjelek Ma gyár országról Az így élünk a Rádió legnépszerűbb sorozatai közé tartozik. Csaknem kétéves múltja során különböző rétegek helyzetével, jellegzetes településeink fejlődésével foglalkozott. A kővetkező adásban — december 18-án — újszerű témával, azoknak a lengyeleknek a sorsával foglalkozik majd, akik a fasizmus idején Magyarországra menekültek. Lengyelország különböző városaiban — a többi között Krakkóban, Poznanban, Gdanskban — talált rá a riporter az egykori diákokra és tanárokra, akik valarrienriyiew emlékeznek még a hazánkban töltött évekre. Az érdekes műsorban az azóta professzorrá, tanárrá, mérnökké, művészet- történésszé lett emberek számolnak be élményeikről, emlékeikről, SOMOGY! KÍP.IAPSzerda, 1970. december 16.
