Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Kongresszus előtt AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN A DÍVSZ megalakulásának évfordulóján Nagygyűlés az Ifjásági Házban Emlékeznek még a koreai nép ellen indított gyalázatos háborúra? Az 1956-os szuezi válságra? A kubai forradalom ellen szőtt karib-tengeri táma­dásra? az USA-bérene Izrael 1967-es háborújára? Áz Indo­néz Kommunista Párt ellen el­követett irtóhadjáratra? A fel­soroltaknál is elrettentőbb, hogy az Egyesült Államok a hős vietnami nép ellen már évek óta gyalázatos hadjáratot folytat. A Szovjetunió a többi szo­cialista állammal karöltve a népek jövőjéért érzett felelős­sége tudatában mindenkor kezdeményező szerepet vállalt a világ békéjének, biztonságá­nak megteremtéséért. A szocialista tábor sorozatos kezdeményezéseik jelentős ál­lomása volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének 1966 júliusi bukaresti ülése. Az álláspontok a békére való törekvést fejezték ki, ami­kor leszögezték, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sem közvetlen, sem közvetett úton ne jusson atomfegyverhez. Az elmúlt negyedszázad azt követelte a DlVSZ-től, hogy mozgósítsa az ifjúság haladó erőit az imperializmus elleni harcra. Ezt fejezi ki jelmon­data is: »Egységbe, ifjúság! Előre a tartós békéért, a de­mokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért, az ifjúság jobb jövőjéért!■» A DÍVSZ a haladó fiatalok széles rétegeit mozgósította világszerte az új- rafelfegyverkezés, a neonáciz- mus ellen, a demokratikus jo­gokért. Stier Sándor ünnepi beszéde után az elektroncsőgyár iro­dalmi színpada, a Fonómunkás Kisszínpad és az FMGT nép­tánccsoportja adott műsort. Hetven közös községi tanács H ol tudják legjobban, hogy X községben a fa- nyavilágba kell-e sür­gősebben bevezetni a villanyt, vagy a falu közepén tervezett új fúrott kútra van-e előbb szükség? Látszólag naív kérdés és könnyű rá felelni: hát per­sze, hogy mindezt X községben tudják legjobban, ugyan hol másutt ismernék annyira a falu prolémáit, örömeit és gondjait, mint ott, helyben? Mindez ma már természe­tesnek tűnik. Nem is olyan ré­gen azonban a legkisebb köz­ségi beruházáshoz, a falu ha­tárát túl nem lépő rendelke­zéshez is a felsőbb szerveket kellett megkérdezni — szinte mindenhez előzetes engedélyre volt szükség. A helyi tanács — államigaz­gatási, népképviseleti és önkormányzati szerv. Állam- igazgatási funkciója abban áll, hogy az egész országra — vagy akár az illető megyére, járásra — vonatkozó'törvénye­ket, rendeleteket, illetve a magasabb szintű tanácsok ren­delkezéseit a maga területén végrehajtja. Vagy más szóval: gondoskodik a szocialista tör­vényesség megtartásáról ab­ban a községben, városban, megyében, amelynek lakosai megválasztották. S éppen azért, mert megválasztották — népképviseleti szerv. Nemcsak végrehajtja a felsőbb intézke­déseket, hanem joga és köte­lessége úgy végrehajtani, hogy azzal választóinak, az illető terület lakosainak érdekeit szolgálja. Ez persze nem üt­közhet a magasabb, országos érdekekkel. A párt Központi Bizottsága és a kormány az év első felé­ben foglalkozott a tanácsok önállóságának továbbfejlesz­tésével, az új tanácstörvény ki­dolgozásának időszerűségével. Húsz évvel az első tanácsok megalakulása után valóban el­érkezett a korszerűsítés ideje. Ehhez tartozik az is, hogy a tanácsok legyenek önkormány­zati szervek. Ezernyi példát le­hetne rá találni: mi mindent Egyre több jelzés ér­kezik, mely a kongresszusi munkaverseny eredményes­ségét érzékelteti. A felhívás visszhangra talált a mezőgaz­dasági üzemék, állami gazda­ságok és termelőszövetkeze­tek dolgozóiban is. Elég bizo­nyítéknak az attalai szép si­ker az őszi munkákban vagy a Lábodi Állami Gazdaság­ban folyó, jól megszervezett munka. A felajánlásokat ma­radéktalanul teljesítik. A részfeladatok jó gazdákra ta­láltak, állják szavukat a gé­pekkel dolgozók, s a növény- termesztők is. A brigádmoz­galom új lendületet kapott. A felhivás hatására nem egy helyen új brigádok alakultak, vagy éppen szerveződnek, mint például Somogyváron. Az összekovácsoló erő, mint a folyó, sok érből táp­lálkozik. A két fő forrás a mai faluban az anyagi .hely­zet megszilárdulása, s ami részben ennek köszönhető: a tudati változás. Ahogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának irányelvei leszö­gezik: »A munkásosztály a termelőszövetkezeti paraszt­sággal, az értelmiségiekkel, a társadalom más dolgozó ré­tegeivel együttműködve va­lósítja meg történelmi céljait társadalmunkban.« Nagy je­lentőségű ez a közösség, még egy történelmi formációban sem valósult meg eddig. A szo­cialista társadalom képes volt egyesíteni, közös célért küzde­ni tudóvá tenni különböző osz­tályokat, rétegeket nem alkal­mi szövetségben, hanem belát­hatatlan időkre. Az érdekazo­nosság nyilvánvaló. Ez érezte­ti hatását a kongresszusi mun­kaversenyben is. A termelő- szövetkezetek tagsága maga­biztosabb lett, az elmúlt négy év alatt hatalmas lépést te*, meg. A gazdálkodási viszonyok és az életviszonyok megvál­lehet — ha megfelelő képessé­gű és képzettségű emberek áll­nak a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak élén — helyileg jól, a korábbinál jobban elin­tézni. A helyi vezetők ismerik legjobban a községükben, vá­rosukban jelentkező igénye­ket — s ami ennél is fonto­sabb: az ottani embereket, akikkel naponta találkoznak, akikkel örömeik, gondjaik is azonosak. Ök tudják legjob­ban, mikor és hol van szük­ség valamilyen kommunális beruházásra; hol és kinek kell sürgősen segíteni, mert nehéz szociális helyzetbe került; kell- vagy lehet-e új iparen­gedélyt kiadni; milyen a köz- biztonsági helyzet és így to­vább. (Egyetlen, de jellemző példa: azóta, hogy a szabály­sértési ügyeket első fokon a községi tanácsoknál tárgyal­ják, az ilyen esetekben hozott határozatok ellen 50 százalék­kal kevesebb fellebbezést nyújtottak be. Minden bi­zonnyal éppen azért, mert a helyi hatóságok minden körül­ményt alaposabban tudnak mérlegelni, mielőtt határoza­tot hoznak.) Több éves, megfontolt in­tézkedés sorozat eredménye a tanácsok önállóságának mai helyzete. Eredmény — de ko­rántsem végeredmény. Az egész országnak, minden ál­lampolgárnak érdeke, hogy a jövőben az országos vezető szervek, a minisztériumok, fő­hatóságok többet s jobban fog­lalkozhassanak a valóban or­szágos jelentőségű ügyekkel, és hogy a helyi dolgokat azok legjobb ismerői intézzék. En­nek a felismerésnek jegyében utasította a forradalmi mun­kás-paraszt kormány a minisz­tereket: rövid időn belül dönt­sék el, minisztériumuk hatás­köréből mit célszerű átadni a tanácsokhoz. A miniszterek javaslatai nyomán a közeli jövő­ben számítani lehet ar­ra. hogy újabb területekkel bővül a helyi tanácsok hatás­köre, további ügyeket lehet toztak. A szocialista jelleg megerősödött. A fejlődés üte­me nagy, egyre több helyen él­nek korszerű eszközökkel akár a növénytermesztést és a nö­vényvédelmet, akár az állatte­nyésztést vizsgáljuk. Megyénk­ben is nem egy olyan termelő- szövetkezet és állami gazda­ság van, ahol az utóbbi évek­ben történtek gyökeres válto­zások. (Kisgyalán, Böhönye, Hajmás.) A mezőgazdaságban a munka ipari jellegű lesz, né­hol már az is. Bizonyítja ezt az a tény, hogy egyre több szö­vetkezetben alkalmaznak egyes területeken szakembere­ket, szakmunkásokat, néme­lyik állami gazdaságban már a szabad szombatot is bevezet­ték. A fizetett szabadság, a szociális juttatások is ezt tá­masztják alá. Az agrárértelmi­ség szerepe is növekedett. Sok helyen két-három falu alkot már egy közösséget, s ezekben a területileg is nagyobbá lett gazdaságokban a tervezésnek, szervezésnek döntő szerepe nem szorul bizonyításra. A jövedelmek sok fa­luban rohamosan emelkedtek, a személyes jólét feltételeinek biztosítása adott. Az ipari munkásság szintjének elérése ilyen téren megtörtént. A fa­lu és a város közötti különb­ségek eltüntetéséhez vezető úton hosszú távolságot tudha­tunk magunk mögött. A biztonságérzet, az eddig elért eredmény a kongresszusi munkaversenyben való aktív részvételnek a kovásza. Ez azonban kevés lenne. A meg­változott, szocializálódott falu szellemi arca is más, mint volt évekkel ezelőtt. Az elmúlt négy esztendő alatt a pártta- gok száma 77 ezerrel nőtt. Nem kis í>észük falusi ember. A nyílt viták, a vitaszellem erő­södése is bizonyító tényező. helyben intézni. Lesznek olyan ügyek is, amelyek legfőbb in­tézője a jövőben a miniszté­rium helyett a megyei tanács lesz. Lényeges változások lesznek a megyei tanácsok feladatköré­ben. Eddig — és még ma is — a munkaidőnek bizonyára na­gyobbik részét náluk a közsé­gi—járási ügyek felülbírálása — olykor egészen kis, helyi kérdések eldöntése — vette és veszi génybe. A jövőben a me­gyei tanácsok hármas funkciót töltenek be: egyrészt a kor­mány intencióit közvetítik, rendelkezéseit hajtják végre, másrészt a hozzájuk tartozó járásokat és városokat képvi­selik a kormány, illetve a köz­ponti szervek előtt, harmad­részt pedig a megyei tanács feladata lesz a több települést érintő, regionális intézmények kialakítása és fenntartása, (Ide tartoznak például az üdü­lőövezetek, amelyek több köz­ség, sőt járás területét ölelik fel.) M indez nem gyökeres for­dulat, hiszen évek terv­szerű munkája előzte met mégis határozott előrelé­pés a tanácsok tényleges önál­lóságának útján, vagy ha úgy tetszik: korszerűsítés. Az or­szággyűlés által most törvény­erőre emelt választójogi mó­dosításokkal minden állampol­gárnak fokozotabban lehetősé­ge lesz, hogy azokat válassza a helyi államigazgatási, nép- képviseleti és önkormányzati szervekbe, akiket legalkalma­sabbaknak tart a megnöveke- kedett feladatok ellátására. Or'an emberekre van szükség, akik önállóan intézkedni tud­nak és mernek, hiszen a széle­sedő hatáskör a felelősség megnövekedésével is jár. A helyi tanácsok az elmúlt évek során egyre inkább »hozzá­nőttek a feladatokhoz«. A kö­vetkező évek viszont — en­nél a hasonlatnál maradva — további • rohamos növekedést kívánnak meg. Helyi és or­szágos érdekből egyaránt. V. E. Serkentők voltak ezek. A ver­senyszellemet növelték, a jó értelemben vett versengéshez voltak kedvcsinálók. A hibák őszinte feltárása, a tagság be­vonása a vezetőség gondjaiba sokat tett ennek a mostani versengésnek eredményessé­géért. Nem egy közösségben beszéltek a megtett útról, a jövő irányelveiről. Tárgyilago­san, s mégis a részvétel teljes felelősséggel való vállalásának szenvedélyével. , A mérleget e verseny teljes eredményéről még nem lehet elkészíteni. Egy biztos: megmozgatta a falvak lakossá­gát. A X. kongresszust nagy- várakozás előzi meg a somogyi településeken is. Leskó László A folyóirat részletesen fog­lalkozik az el nem kötelezett országok lusakai találkozójá­val. Várady György a talál­kozó dokumentumait ismerteti cikkében. A Nemzetközi Szemle mos­tantól kezdve rendszeresen közöl anyagokat a pártoktatás nemzetközi — és világgazda­sági tanfolyamain részt vevők számára. Ez alkalommal a „Szocialista országok gazdasá­gi fejlődésének helyzete és feladatai” témához közöl két cikket a Mezsdunarodnaja Zsizny-ből M. Szenyin, a'köz­gazdaságtudományok dokto­ra: W\ szocialista integráció kérdései” és — a Novoje fremja alapján — T. Sz. Ha- csaPurov akadémikus »A szov­jet gazdasági reform” című írását. Egyéb cikkek a Neíjazetközi A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség megalakulásának huszonötödik évfordulója al­kalmából az EIVKT kaposvári elektroncsőgyár KlSZ-bizott- sága ifjúsági nagygyűlést tar­tott a Kilián György Ifjúsági és Űttörőházban. A DlVSZ-induló elhangzása után Arató Zsuzsa elszavalta Jevgenyij Jevtusenko Nemze­dékem színe-java című versét, majd a Hámán Kató Általános Iskola énekkara adott műsort. Völgyi László, az elektroncső­gyár üzemi KISZ-bizottságánaki titkára köszöntötte a nagygyű­lés részevőit, ezután Stier Sán­dor, a KISZ kb tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára ün­nepi megemlékezést tartott. — 1945. november 10-én Londonban hatvanhárom or­szág harmincmillió fiataljának küldöttei bejelentették a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség megalakulását. Huszon­öt év után feltehetjük a kér­dést: a küldöttek milyen célok megvalósításáért sorakoztak fel? Azért, hogy a béke fenntartásának, a felnövekvő nemzedék boldogságának érde­kében egyetlen hatalmas nem­zetközi szervezetbe tömörítsék a különböző felekezetű, nem­zetiségű és fajú fiatalokat. Az atom feltalálását méltán nevezhetjük az emberi elme és akarat nagyszerű győzelmének. A kornak ezt a technikai cso­dáját az imperialista körök ag­resszív vezetői azonban egy új, hidegháborús politika kiagya­lására használták fel. Ennek a politikának az a lényege, hogy az imperialisták minden áron megtartsák pozícióikat, megfé­lemlítsék a haladó emberisé­get, megakadályozzák a gyar­mati rendszer széthullását. Szemléből: V. P. Lukin: A fejlődő országokra vonatkozó amerikai koncepciók evolú­ciója (SZSA), Victor Perlő: Amerikai Egyesült Államok: gazdaság és. válság (Pravda), Az amerikai feketék és a va­lóság (Szerkesztőségi cikk), Jean Genet: Angela és test­vérei: (Nouvel Observateur), Harsányi Ernő: Az arab egy­ség néhány problémája és a közel-keleti válság, Makkai György: Az arab világ forra­dalmi panorámája (Ismertetés G. C. Pajetta „Szocialismo e mondo arabe” [A szocializ­mus és az arab világ] című könyvéből). Dokumentumok. Közlemény a Kínai Kommu­nista Párt IX. Központi Bi­zottságának 2. plenáris ülés­szakáról. (Patkó Imre kom­mentárja a KSiP közleményé­hez). Események nyómában. MEGYÉNKBEN a tanácsok megalakulása előtt százhét jegyzőség volt, s amikor meg­születtek az új államigazga­tási hatóságok, Somogy 252 községében 244 községi tanács alakult. A népgazdaság szerkezeté­ben, a falu gazdasági és társa­dalmi életében beállt változá­sok azonban napirendre tűz­ték a tanácshálózat korszerű­sítését is, és 1968-ban megkez­dődött a közös községi taná­csok szervezése. Az előkészí­tés során nem kevés ellenvé­leményt gyűjtöttek össze a szervezők, a falujukat féltő és szerető emberek őszintén mondták el aggályaikat. Ha ezekben a véleményekben voltak is túlzások (visszaté­rünk a régi jegyzőségekhez), mégis a felszínre hoztak jó né­hány olyan szempontot is, amelyek a későbbi községösz- szevonáskor útmutatóként szolgáltak. Hogyan is dolgoznak, mi­lyen munkamódszereket kö­vetnek közös községi taná­csaink? Ezt a témát vitatta meg legutóbb a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttes ülésén. Az első járásösszevonást és közös tanácsú községek kiala­kítását csupán két évvel ez­előtt kezdtük meg, tehát aránylag fiatal korú szerve­zetek vizsgálatára került sor. Azonban olyan új hatáskörök kerültek birtokukba, amelye­ket korábban a felsőbb szin­ten gyakoroltak képzettebb, tapasztaltabb dolgozókkal, most viszont ott kell intézni az ügyeket, ahol azok jelent­keznek. Tehát a községekben, ahol egyelőre még koránt sincs olyan szakmai gárda, mint amilyet az feladatok megkövetelnek. A vizsgálatok és felmérések azt bizonyítják, hogy ha las­san is, de feltétlenül kialaku­lóban van az a tanácsi appa­rátus, amely hivatásának ma­gaslatára emelkedhet. Annak ellenére, hogy több községben a dolgozók elhelyezése csak a negyedik ötéves terv végére várható. Addig bizony kis jóindulat­tal „elfogadható” körülmé­nyek között kell dolgozniuk. Sok még a bejáró dolgozó, a tanácsházak technikai felsze­reltsége is hagy még kívánni­valót maga után. Megyénkben a községek 84 százaléka tartozik a közös ta­nácsokhoz, s ez a folyamat még nem fejeződött be. Még tizenkilenc községi tanács ösz- szevonása várható, s így ösz- szesen nyolcvankilenc lesz számuk. Ha voltak és lesznek is zök­kenők a tanácsi munkában, az ügyintézésben, ha az eredmé­nyek nem mindenhol egyszer­re és ugyanolyan értékben je­lennek is meg, a jövő minden­képpen a közös községi taná­csoké. A CENTRALIZÁLT fejlesz­tési alap és ezen keresztül a biztos fejlesztés, az egyre több szilárd burkolatú járda, óvo­da, bölcsőde — és még sorol­hatnánk a létesítményeket — mind azt bizonyítja, hogy eb­ben a formában gyorsabb le­het a falu felzárkózása a vá­ros mellé. A jelenlegi hetven közös községi tanács ezt a feladatot tűzte ki maga elé, és a még hátralevők a tapasztalatok és az eredmények alapján biza­kodóan nézhetnek előre. S. G. A felhívás visszhangra talált A kongresszusra készülnek a falvak Megjelent a Nemzetközi Szemle novemberi száma (SOMOGYI NÉPLAP S »er ti a, 1970. november 11. 3

Next

/
Thumbnails
Contents