Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
Kongresszus előtt AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN A DÍVSZ megalakulásának évfordulóján Nagygyűlés az Ifjásági Házban Emlékeznek még a koreai nép ellen indított gyalázatos háborúra? Az 1956-os szuezi válságra? A kubai forradalom ellen szőtt karib-tengeri támadásra? az USA-bérene Izrael 1967-es háborújára? Áz Indonéz Kommunista Párt ellen elkövetett irtóhadjáratra? A felsoroltaknál is elrettentőbb, hogy az Egyesült Államok a hős vietnami nép ellen már évek óta gyalázatos hadjáratot folytat. A Szovjetunió a többi szocialista állammal karöltve a népek jövőjéért érzett felelőssége tudatában mindenkor kezdeményező szerepet vállalt a világ békéjének, biztonságának megteremtéséért. A szocialista tábor sorozatos kezdeményezéseik jelentős állomása volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1966 júliusi bukaresti ülése. Az álláspontok a békére való törekvést fejezték ki, amikor leszögezték, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sem közvetlen, sem közvetett úton ne jusson atomfegyverhez. Az elmúlt negyedszázad azt követelte a DlVSZ-től, hogy mozgósítsa az ifjúság haladó erőit az imperializmus elleni harcra. Ezt fejezi ki jelmondata is: »Egységbe, ifjúság! Előre a tartós békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért, az ifjúság jobb jövőjéért!■» A DÍVSZ a haladó fiatalok széles rétegeit mozgósította világszerte az új- rafelfegyverkezés, a neonáciz- mus ellen, a demokratikus jogokért. Stier Sándor ünnepi beszéde után az elektroncsőgyár irodalmi színpada, a Fonómunkás Kisszínpad és az FMGT néptánccsoportja adott műsort. Hetven közös községi tanács H ol tudják legjobban, hogy X községben a fa- nyavilágba kell-e sürgősebben bevezetni a villanyt, vagy a falu közepén tervezett új fúrott kútra van-e előbb szükség? Látszólag naív kérdés és könnyű rá felelni: hát persze, hogy mindezt X községben tudják legjobban, ugyan hol másutt ismernék annyira a falu prolémáit, örömeit és gondjait, mint ott, helyben? Mindez ma már természetesnek tűnik. Nem is olyan régen azonban a legkisebb községi beruházáshoz, a falu határát túl nem lépő rendelkezéshez is a felsőbb szerveket kellett megkérdezni — szinte mindenhez előzetes engedélyre volt szükség. A helyi tanács — államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szerv. Állam- igazgatási funkciója abban áll, hogy az egész országra — vagy akár az illető megyére, járásra — vonatkozó'törvényeket, rendeleteket, illetve a magasabb szintű tanácsok rendelkezéseit a maga területén végrehajtja. Vagy más szóval: gondoskodik a szocialista törvényesség megtartásáról abban a községben, városban, megyében, amelynek lakosai megválasztották. S éppen azért, mert megválasztották — népképviseleti szerv. Nemcsak végrehajtja a felsőbb intézkedéseket, hanem joga és kötelessége úgy végrehajtani, hogy azzal választóinak, az illető terület lakosainak érdekeit szolgálja. Ez persze nem ütközhet a magasabb, országos érdekekkel. A párt Központi Bizottsága és a kormány az év első felében foglalkozott a tanácsok önállóságának továbbfejlesztésével, az új tanácstörvény kidolgozásának időszerűségével. Húsz évvel az első tanácsok megalakulása után valóban elérkezett a korszerűsítés ideje. Ehhez tartozik az is, hogy a tanácsok legyenek önkormányzati szervek. Ezernyi példát lehetne rá találni: mi mindent Egyre több jelzés érkezik, mely a kongresszusi munkaverseny eredményességét érzékelteti. A felhívás visszhangra talált a mezőgazdasági üzemék, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozóiban is. Elég bizonyítéknak az attalai szép siker az őszi munkákban vagy a Lábodi Állami Gazdaságban folyó, jól megszervezett munka. A felajánlásokat maradéktalanul teljesítik. A részfeladatok jó gazdákra találtak, állják szavukat a gépekkel dolgozók, s a növény- termesztők is. A brigádmozgalom új lendületet kapott. A felhivás hatására nem egy helyen új brigádok alakultak, vagy éppen szerveződnek, mint például Somogyváron. Az összekovácsoló erő, mint a folyó, sok érből táplálkozik. A két fő forrás a mai faluban az anyagi .helyzet megszilárdulása, s ami részben ennek köszönhető: a tudati változás. Ahogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei leszögezik: »A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a társadalom más dolgozó rétegeivel együttműködve valósítja meg történelmi céljait társadalmunkban.« Nagy jelentőségű ez a közösség, még egy történelmi formációban sem valósult meg eddig. A szocialista társadalom képes volt egyesíteni, közös célért küzdeni tudóvá tenni különböző osztályokat, rétegeket nem alkalmi szövetségben, hanem beláthatatlan időkre. Az érdekazonosság nyilvánvaló. Ez érezteti hatását a kongresszusi munkaversenyben is. A termelő- szövetkezetek tagsága magabiztosabb lett, az elmúlt négy év alatt hatalmas lépést te*, meg. A gazdálkodási viszonyok és az életviszonyok megvállehet — ha megfelelő képességű és képzettségű emberek állnak a tanácsok végrehajtó bizottságainak élén — helyileg jól, a korábbinál jobban elintézni. A helyi vezetők ismerik legjobban a községükben, városukban jelentkező igényeket — s ami ennél is fontosabb: az ottani embereket, akikkel naponta találkoznak, akikkel örömeik, gondjaik is azonosak. Ök tudják legjobban, mikor és hol van szükség valamilyen kommunális beruházásra; hol és kinek kell sürgősen segíteni, mert nehéz szociális helyzetbe került; kell- vagy lehet-e új iparengedélyt kiadni; milyen a köz- biztonsági helyzet és így tovább. (Egyetlen, de jellemző példa: azóta, hogy a szabálysértési ügyeket első fokon a községi tanácsoknál tárgyalják, az ilyen esetekben hozott határozatok ellen 50 százalékkal kevesebb fellebbezést nyújtottak be. Minden bizonnyal éppen azért, mert a helyi hatóságok minden körülményt alaposabban tudnak mérlegelni, mielőtt határozatot hoznak.) Több éves, megfontolt intézkedés sorozat eredménye a tanácsok önállóságának mai helyzete. Eredmény — de korántsem végeredmény. Az egész országnak, minden állampolgárnak érdeke, hogy a jövőben az országos vezető szervek, a minisztériumok, főhatóságok többet s jobban foglalkozhassanak a valóban országos jelentőségű ügyekkel, és hogy a helyi dolgokat azok legjobb ismerői intézzék. Ennek a felismerésnek jegyében utasította a forradalmi munkás-paraszt kormány a minisztereket: rövid időn belül döntsék el, minisztériumuk hatásköréből mit célszerű átadni a tanácsokhoz. A miniszterek javaslatai nyomán a közeli jövőben számítani lehet arra. hogy újabb területekkel bővül a helyi tanácsok hatásköre, további ügyeket lehet toztak. A szocialista jelleg megerősödött. A fejlődés üteme nagy, egyre több helyen élnek korszerű eszközökkel akár a növénytermesztést és a növényvédelmet, akár az állattenyésztést vizsgáljuk. Megyénkben is nem egy olyan termelő- szövetkezet és állami gazdaság van, ahol az utóbbi években történtek gyökeres változások. (Kisgyalán, Böhönye, Hajmás.) A mezőgazdaságban a munka ipari jellegű lesz, néhol már az is. Bizonyítja ezt az a tény, hogy egyre több szövetkezetben alkalmaznak egyes területeken szakembereket, szakmunkásokat, némelyik állami gazdaságban már a szabad szombatot is bevezették. A fizetett szabadság, a szociális juttatások is ezt támasztják alá. Az agrárértelmiség szerepe is növekedett. Sok helyen két-három falu alkot már egy közösséget, s ezekben a területileg is nagyobbá lett gazdaságokban a tervezésnek, szervezésnek döntő szerepe nem szorul bizonyításra. A jövedelmek sok faluban rohamosan emelkedtek, a személyes jólét feltételeinek biztosítása adott. Az ipari munkásság szintjének elérése ilyen téren megtörtént. A falu és a város közötti különbségek eltüntetéséhez vezető úton hosszú távolságot tudhatunk magunk mögött. A biztonságérzet, az eddig elért eredmény a kongresszusi munkaversenyben való aktív részvételnek a kovásza. Ez azonban kevés lenne. A megváltozott, szocializálódott falu szellemi arca is más, mint volt évekkel ezelőtt. Az elmúlt négy esztendő alatt a pártta- gok száma 77 ezerrel nőtt. Nem kis í>észük falusi ember. A nyílt viták, a vitaszellem erősödése is bizonyító tényező. helyben intézni. Lesznek olyan ügyek is, amelyek legfőbb intézője a jövőben a minisztérium helyett a megyei tanács lesz. Lényeges változások lesznek a megyei tanácsok feladatkörében. Eddig — és még ma is — a munkaidőnek bizonyára nagyobbik részét náluk a községi—járási ügyek felülbírálása — olykor egészen kis, helyi kérdések eldöntése — vette és veszi génybe. A jövőben a megyei tanácsok hármas funkciót töltenek be: egyrészt a kormány intencióit közvetítik, rendelkezéseit hajtják végre, másrészt a hozzájuk tartozó járásokat és városokat képviselik a kormány, illetve a központi szervek előtt, harmadrészt pedig a megyei tanács feladata lesz a több települést érintő, regionális intézmények kialakítása és fenntartása, (Ide tartoznak például az üdülőövezetek, amelyek több község, sőt járás területét ölelik fel.) M indez nem gyökeres fordulat, hiszen évek tervszerű munkája előzte met mégis határozott előrelépés a tanácsok tényleges önállóságának útján, vagy ha úgy tetszik: korszerűsítés. Az országgyűlés által most törvényerőre emelt választójogi módosításokkal minden állampolgárnak fokozotabban lehetősége lesz, hogy azokat válassza a helyi államigazgatási, nép- képviseleti és önkormányzati szervekbe, akiket legalkalmasabbaknak tart a megnöveke- kedett feladatok ellátására. Or'an emberekre van szükség, akik önállóan intézkedni tudnak és mernek, hiszen a szélesedő hatáskör a felelősség megnövekedésével is jár. A helyi tanácsok az elmúlt évek során egyre inkább »hozzánőttek a feladatokhoz«. A következő évek viszont — ennél a hasonlatnál maradva — további • rohamos növekedést kívánnak meg. Helyi és országos érdekből egyaránt. V. E. Serkentők voltak ezek. A versenyszellemet növelték, a jó értelemben vett versengéshez voltak kedvcsinálók. A hibák őszinte feltárása, a tagság bevonása a vezetőség gondjaiba sokat tett ennek a mostani versengésnek eredményességéért. Nem egy közösségben beszéltek a megtett útról, a jövő irányelveiről. Tárgyilagosan, s mégis a részvétel teljes felelősséggel való vállalásának szenvedélyével. , A mérleget e verseny teljes eredményéről még nem lehet elkészíteni. Egy biztos: megmozgatta a falvak lakosságát. A X. kongresszust nagy- várakozás előzi meg a somogyi településeken is. Leskó László A folyóirat részletesen foglalkozik az el nem kötelezett országok lusakai találkozójával. Várady György a találkozó dokumentumait ismerteti cikkében. A Nemzetközi Szemle mostantól kezdve rendszeresen közöl anyagokat a pártoktatás nemzetközi — és világgazdasági tanfolyamain részt vevők számára. Ez alkalommal a „Szocialista országok gazdasági fejlődésének helyzete és feladatai” témához közöl két cikket a Mezsdunarodnaja Zsizny-ből M. Szenyin, a'közgazdaságtudományok doktora: W\ szocialista integráció kérdései” és — a Novoje fremja alapján — T. Sz. Ha- csaPurov akadémikus »A szovjet gazdasági reform” című írását. Egyéb cikkek a Neíjazetközi A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából az EIVKT kaposvári elektroncsőgyár KlSZ-bizott- sága ifjúsági nagygyűlést tartott a Kilián György Ifjúsági és Űttörőházban. A DlVSZ-induló elhangzása után Arató Zsuzsa elszavalta Jevgenyij Jevtusenko Nemzedékem színe-java című versét, majd a Hámán Kató Általános Iskola énekkara adott műsort. Völgyi László, az elektroncsőgyár üzemi KISZ-bizottságánaki titkára köszöntötte a nagygyűlés részevőit, ezután Stier Sándor, a KISZ kb tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára ünnepi megemlékezést tartott. — 1945. november 10-én Londonban hatvanhárom ország harmincmillió fiataljának küldöttei bejelentették a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulását. Huszonöt év után feltehetjük a kérdést: a küldöttek milyen célok megvalósításáért sorakoztak fel? Azért, hogy a béke fenntartásának, a felnövekvő nemzedék boldogságának érdekében egyetlen hatalmas nemzetközi szervezetbe tömörítsék a különböző felekezetű, nemzetiségű és fajú fiatalokat. Az atom feltalálását méltán nevezhetjük az emberi elme és akarat nagyszerű győzelmének. A kornak ezt a technikai csodáját az imperialista körök agresszív vezetői azonban egy új, hidegháborús politika kiagyalására használták fel. Ennek a politikának az a lényege, hogy az imperialisták minden áron megtartsák pozícióikat, megfélemlítsék a haladó emberiséget, megakadályozzák a gyarmati rendszer széthullását. Szemléből: V. P. Lukin: A fejlődő országokra vonatkozó amerikai koncepciók evolúciója (SZSA), Victor Perlő: Amerikai Egyesült Államok: gazdaság és. válság (Pravda), Az amerikai feketék és a valóság (Szerkesztőségi cikk), Jean Genet: Angela és testvérei: (Nouvel Observateur), Harsányi Ernő: Az arab egység néhány problémája és a közel-keleti válság, Makkai György: Az arab világ forradalmi panorámája (Ismertetés G. C. Pajetta „Szocialismo e mondo arabe” [A szocializmus és az arab világ] című könyvéből). Dokumentumok. Közlemény a Kínai Kommunista Párt IX. Központi Bizottságának 2. plenáris ülésszakáról. (Patkó Imre kommentárja a KSiP közleményéhez). Események nyómában. MEGYÉNKBEN a tanácsok megalakulása előtt százhét jegyzőség volt, s amikor megszülettek az új államigazgatási hatóságok, Somogy 252 községében 244 községi tanács alakult. A népgazdaság szerkezetében, a falu gazdasági és társadalmi életében beállt változások azonban napirendre tűzték a tanácshálózat korszerűsítését is, és 1968-ban megkezdődött a közös községi tanácsok szervezése. Az előkészítés során nem kevés ellenvéleményt gyűjtöttek össze a szervezők, a falujukat féltő és szerető emberek őszintén mondták el aggályaikat. Ha ezekben a véleményekben voltak is túlzások (visszatérünk a régi jegyzőségekhez), mégis a felszínre hoztak jó néhány olyan szempontot is, amelyek a későbbi községösz- szevonáskor útmutatóként szolgáltak. Hogyan is dolgoznak, milyen munkamódszereket követnek közös községi tanácsaink? Ezt a témát vitatta meg legutóbb a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttes ülésén. Az első járásösszevonást és közös tanácsú községek kialakítását csupán két évvel ezelőtt kezdtük meg, tehát aránylag fiatal korú szervezetek vizsgálatára került sor. Azonban olyan új hatáskörök kerültek birtokukba, amelyeket korábban a felsőbb szinten gyakoroltak képzettebb, tapasztaltabb dolgozókkal, most viszont ott kell intézni az ügyeket, ahol azok jelentkeznek. Tehát a községekben, ahol egyelőre még koránt sincs olyan szakmai gárda, mint amilyet az feladatok megkövetelnek. A vizsgálatok és felmérések azt bizonyítják, hogy ha lassan is, de feltétlenül kialakulóban van az a tanácsi apparátus, amely hivatásának magaslatára emelkedhet. Annak ellenére, hogy több községben a dolgozók elhelyezése csak a negyedik ötéves terv végére várható. Addig bizony kis jóindulattal „elfogadható” körülmények között kell dolgozniuk. Sok még a bejáró dolgozó, a tanácsházak technikai felszereltsége is hagy még kívánnivalót maga után. Megyénkben a községek 84 százaléka tartozik a közös tanácsokhoz, s ez a folyamat még nem fejeződött be. Még tizenkilenc községi tanács ösz- szevonása várható, s így ösz- szesen nyolcvankilenc lesz számuk. Ha voltak és lesznek is zökkenők a tanácsi munkában, az ügyintézésben, ha az eredmények nem mindenhol egyszerre és ugyanolyan értékben jelennek is meg, a jövő mindenképpen a közös községi tanácsoké. A CENTRALIZÁLT fejlesztési alap és ezen keresztül a biztos fejlesztés, az egyre több szilárd burkolatú járda, óvoda, bölcsőde — és még sorolhatnánk a létesítményeket — mind azt bizonyítja, hogy ebben a formában gyorsabb lehet a falu felzárkózása a város mellé. A jelenlegi hetven közös községi tanács ezt a feladatot tűzte ki maga elé, és a még hátralevők a tapasztalatok és az eredmények alapján bizakodóan nézhetnek előre. S. G. A felhívás visszhangra talált A kongresszusra készülnek a falvak Megjelent a Nemzetközi Szemle novemberi száma (SOMOGYI NÉPLAP S »er ti a, 1970. november 11. 3
