Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Wilos Jakes a CSKP feladatairól „Az új irányvonal célkitűzéseit megvalósítottuk“ Csehszlovákiában folytatód­nak a kerületi és járási párt- bizottságok ülései, amelyeken a párt vezetőinek részvételével értékelik a tagkönyvcsere ta­pasztalatait és kijelölik a párt­építés további feladatait. A dél-csehországi kerületi (me­gyei) pártbizottság ülésén jelen volt és beszédet mondott Milos Jakes, a CSKP központi re­víziós és ellenőrző bizottságá­nak elnöke. Jakes bejelentette, hogy de­cember első napjaiban ülést tart a CSKP Központi Bizott­sága. A plénumon megvitat­ják és jóváhagyják a Csehszlo­vák Kommunista Párt és a csehszlovák társadalom 25 éves fejlődésének elemzését, a párt­ban és a társadalomban kirob­bant válság okait és hatását, s levonják ennek alapján a meg­felelő következtetéseket. A plé­Hazaérkezett Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára vezette magyar kormánykül­döttség, amely Chilében részt vett Salvador Allendének a köztársaság elnöki tisztségébe való beiktatásával kapcsolatos ünnepségeken. Túl van az életveszélyen Ivan Cserbakov, a tiergarteni hősi emlékműnél súlyosan megsebesített szovjet katona. A belga fővárosban ülést tartott tegnap a NATO úgy­nevezett „európai csoportja”, amelynek tagjai Franciaor­szág, Portugália és Izland ki­vételével a szervezet összes európai tagállamai. Eltérítettek és Szíriába kény­szerítettek kedden egy szaúd- arábia repülőgépet. Poniatowski herceg, az utolsó lengyel király leszár­mazottja Párizsban 75 éves korában meghalt. numon foglalkoznak továbbá a pártigazolványok cseréjének eredményeivel, a következő időszak feladataival, valamint az 1971-es népgazdasági terv­vel. Azzal számolnak, hogy le­zárják a pártrehabilitáció kér­dését is. A CSKP új tömegpolitikájá­ról szólva a központi revíziós és ellenőrző bizottság elnöke kijelentette: »Fő módszerünk a meggyő­zés, az állampolgárok többsé­gének megnyerése a párt poli­tikája számára. Természetesen legfőbb érvünk, hogy szavaink és tetteink nem ellentétesek. Attól az időtől kezdve, amikor a CSKP élére új vezetés került, nem mindent sikerült az el­képzeléseknek megfelelően va­lóra váltani, ám a lényeget te­kintve az új irányvonal célki­tűzéseit megvalósítottuk« — hangsúlyozta Milos Jakes. (MTI) Kádár lános interjút ad| A tábornok halála Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta az In­diai Kommunista Párt Központi Bizottsága lapjának, a New News Agenek tudósítóját, Masood Ali Khant, és interjút adott neki a lap számára. (Képtávírón érk. — MTI—KS) Közel-keleti diplomácia A PALESZTINAIAK DILEMMÁJA Palesztinái körökben számol­nak azzal, hogy Gunnar Jar­ring az arab—izraeli közvetett tárgyalások újabb menetében a felszabadítási szervezetek képviselőinek véleményét is kikéri a konfliktus rendezésé­nek politikai lehetőségeiről. Egyáltalán nem bizonyos azonban, hogy ha a paleszti- naiak elfogadják a meghívást. Dilemmájuk a következő: — a felszabadítási szerveze­tek hivatalos álláspontja elve­ti a békés rendezés érdeké­ben tett erőfeszítéseket, bele­értve a Jarring vezette tárgya­lásokat is, — másfelől viszont egy New Yorkba szóló meghívás a moz­galom első hivatalos elismeré­se volna a nyugati világban. Ma már Washingtonban, is hallani olyan hangokat, hpgy a békés rendezés előkészítésekor Afroázsiai értekezlet A líbiai Tripoliban hétfőn a késő esti órákban megnyílt az Afroázsiai Szolidaritási Szer­vezet Tanácsának IX. értekez­lete. Abdusszalam Dzsallud lí­biai miniszterelnök-helyettes, gazdaság- és iparügyi minisz­ter, megnyitó beszédében han­goztatta, hogy a líbiai nemzet mint az arab nemzet szerves része sohasem vonja meg tá­mogatását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeitől. Beszédében éles támadást intézett Nixon elnök és az Egyesült Államok kormányá­nak politikája ellen. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára táviratot intézett az Aí- roázsiai Szolidaritási Szervezet Tanácsának IX. ülésén részt vevő küldöttségekhez. Ebben hangoztatja többek között: Az afróázsiai népek szolida­ritási mozgalma korunk nagy jelentőségű társadalmi-politi­kai tényezője, része a béke, a haladás és a függetlenség erői által vívott világméretű harc­nak. (MTI) a palesztinaiakat is meg kell hallgatni. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője nyilatkozott Ropers hétvégi tárgyalásairól is, melyeknek során Riad egyiptomi, illetve Eban izraeli külügyminiszter volt a State Department vendége. A szó­vivő »bátorí tónak« nevezte az eszmecseréket a Jarring-féle tárgyalások felújítása szem­pontjából. Utalt viszont arra is, hogy egyelőre lehetetlen megmondani, mikor ülnek a felek tárgyalóasztalhoz. Kedden lépett életbe Jordá­niában a kairói és ammani egyezmények végrehajtásá­nak részleteiről rendelkező jegyzőkönyv. Ugyancsak a közel-keleti diplomácia eseménye volt, hogy Mahmud Riad 45 percen át tárgyalt Gunnar Jarringgal. Ennek értelmében Vaszfi Teli miniszterelnök és katonai főkormányzó megtiltotta a fegyverviselést az utakon és a nyilvános helyeken, a városok­ban, a falvakban Chile Az új kormány intézkedései Salvador Allende chiléi el­nök kormánya bejelentette, hogy az első gazdasági intéz­kedések a munkanélküliség felszámolását, a dolgozók fize­tésének növelését és az inf­láció megfékezését szolgálják. Sürgős intézkedéseket hoznak a gazdasági tevékenység gyors fellendítésére, a marijuana-fo- gyasztás korlátozására és an­nak a gyakorlatnak a meg­szüntetésére, hogy a közhiva­talokban kifüggesztik a min­denkori elnök arcképét. Ez — az új chilei kormány megfo­galmazása szerint — »szükség­telen költekezés«. A legsürgősebb gazdasági feladatok végrehajtására a kormány, a társadalmi és poli­tikai erők, valamint a munkás­szervezetek képviselőiből or­szágos gazdasági bizottság ala­kul. (MTI) Az utolsó száz esztendőben Franciaországban nem volt még egy olyan kiemelkedő ál­lamférfi, mint de Gaulle tá­bornok, a második világhábo­rú idején a résistance — a hitlerista megszállókkal szembeni ellenállás — londo­ni megszervezője, Franciaor­szág felszabadulása után az el­ső kormány elnöke, 1958-tól 1969-ig pedig az úgynevezett ötödik köztársaság elnöke, az ország új alkotmányának lét­rehozója. Nemzetközi méretekben is nagy ember volt. Sajátos dip­lomáciai módszereivel és a francia külpolitika új céljai­nak kitűzésével bele tudott szólni az európai és a világ- helyzet alakulásába. Nem a mi dolgunk, hogy véleményt formáljunk de Gaulle tábor­nokról, a belpolitikusról. Franciaország határain túl a diplomata-tábornok tevé­kenységét kísérték mindenkor figyelemmel. Kétségtelen, hogy de Gaulle a francia tőkés osztály érde- - keit képviselte világéletében. A legdinamikusabb, fejlődő- képes, monopolista szárny volt az, amely a tábornok mö­gé állott, illetve amellyel de Gaulle és közvetlen hívei szö­vetkeztek. A második világ­háború után még ezek az erők képtelenek voltak egyedül megragadni a hatalmat. De Gaulle tábornok — akit azon­ban sohasem lehetett a tőkés csoportok egyszerű kiszolgá­lójának tekinteni, a maga presztízse és ambíciója sok­kal nagyobb volt annál! — 1946-ban visszavonult, mert nem tudta megvalósítani az elnöki rendszer »erős álla­mát«. Több mint egy évtizedig maradt a háttérben, amíg a francia politika színpadán egymást váltogatták a gyön­ge, közepes tehetségű, vagy éppen korrupt burzsoá politi­kusok. Az ország gyarmati háborúkba bonyolódott (Indo­kínában és Algériában), gaz­daságilag épp úgy tönkre­ment, mint erkölcsileg, politi­kailag. Puccs segítette hatalomra 1958. május 13-a után de Gaulle tábornokot, aki az új alkotmányt a szavazók 80 szá­Parasztmozgalom Libanonban »Minden földet a paraszt­ságnak!« jelszóval kedden nincstelen libanoni földműve­lők országszerte tüntetéseket tartottak a nagybirtokosok el­len. Összeütközésekre került sor Hmairi, Bira és Abidieh községekben, az ország északi részén, ahová csendőralakula­tokat és katonai egységeket ve­zényeltek ki. A parasztok nem hajlandók a földbirtokosoknak dolgozni, mert a termék egy bizonyos részét be kell szolgáltatniuk. Arra sem hajlandók, hogy a learatott gabonából ingyen ad­janak át egy hányadot. A parasztmegmozdulásokról a bejrúti rádió adott hírt. Az igazságügyminiszter sajtóértekezlete Még él az elrabolt angol diplomata Jerome Choquette québeci tartományi igazságügy-minisz­ter sajtóértkezleten közölte, hogy további 30 napig a tarto­mány területén maradnak a tartományi rendőrség megsegí­tésére kivezényelt szövetségi csapatok. Az igazságügy-miniszter azt is elmondotta, hogy a Queceb Presse nevű montreális francia nyelvű lapnak a szeparatisták újabb fényképeket és egy köz­leményt küldtek. A fényképek Cross elrabolt diplomatát mu­tatják, amint egy folyóiratot olvas. A folyóiraton a Québeci Felszabadítási Front nevű sze­paratista szervezet kezdőbetűi láthatók. Megfigyelők e fény­képek alapján arra következ­tetnek, hogy a szeparatisták ál­tal elrabolt brit diplomata még életben van. Az igazságügy-miniszter nem számolt be a fényképekkel együtt érkezett kommüniké tartalmáról. (MTI) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A KÖZEL-KELETI OLAJ Az egyiptomi—líbiai—szudá- ni csúcsértekezlet egyik fontos feladata az egységes magatar­tás kialakítása volt az Izraelt feltétel nélkül támogató Egye­sült Államokkal szemben. Az amerikai kormány ugyanis a fegyverszünet ideje alatt sem szüntette be az Izraelnek szánt fegyverszállításokat, egyidejű­leg pedig viszályt szít az arab országok között, felforgató te­vékenységet folytat a haladó arab rendszerek ellen. Célja az arab világban végbemenő for­radalmi változások megállítása és a térség kőolajkincséből eredő profit megtartása. (Az amerikaiak 2,2 milliárd dollá­ros kőolajipari közvetlen tőke­beruházásaikból 1968-ban 1,5 milliárd dollár hasznot húz­tak.) A Közel-Kelet és tágabb környezete — Észak-Afrikát és Iránt is beleértve — közismert gazdag kőolajkincséről: itt ta­lálható földünk ismert kőolaj- készletének 70,4 százaléka, in­nen származik a világtermelés 25, a tőkés világ kőolajszük­ségletének 39 százaléka. Az aránytalanul kis feldolgozó ka­pacitás és a kevés helyi fo­gyasztás következtében a ve­Kőolajtermelés 1969-ben-(mő.t.) J Fontosabb kőolajmező J Kőolajtartalék 1969-ben (md. t.) Fontosabb kőolajvezeték U~J_ _ JRÁN \J66,4 P. Á. * ’PERZSA-öBÜu ÁiiAMQK (NBr.) I.- IZRAEL L« LIBANON IH1 Izrael által megszállt terület zető kőolajexportőrök is egy­ben ezek a közel-keleti orszá­gok: a nyugat-európai kőolaj- szükségletnek 58, a japánnak 90 százaléka származik e terü­letről. Bár a kitermelésben, szállításban és feldolgozásban főleg az amerikai monopóliu­mok érdekeltek. A hírhedt »hét nővér« az amerikai gaz­daságban nem voltak komo­lyabb nehézségek (sőt egyes kőolajszállító vállalataik for­galma megnövekedett) a Szue­zi-csatoma lezárását követően. Nagyobb veszélyt jelent az amerikai érdekek számára a haladó arab rendszerek meg­erősödése, különösen a líbiai fordulatot követően, mivel korlátozzák a monopóliumok profitját, a szocialista országok támogatásával pedig önálló nemzeti kőolajipart építenek ki, ami egyben megszünteti gazdasági, politikai kiszolgálta­tottságukat is. Az amerikai ér­dekek védelmében sugalmaz­ták a Palesztinái partizánmoz­galom elleni libanoni és jordá- niai irtóhadjáratokat is, és szorgalmazzák az izraeli mili- tarizmus erejének növelését az arab világgal szemben. Ugyan­akkor a tőkés világ jelentős ré­sze — különösen Nyugat-Euró- pa és Japán — nem nélkülöz­heti a Közel-Kelet olaját, hi­szen a nagy hírveréssel beje­lentett lelőhelyek eltörpülnek az arab országok tartalékai mellett. zalékának voksával tudta el­fogadtatni, s utána az elnöki rendszer legtöbb jogot élvező első emberként hozzálátott politikai programjának meg­valósításához. Leegyszerűsítve azt mond- hatnók: a »grandeur« — Franciaország »nagyságának« újbóli megteremtése — volt ez a program. Megkérdőjelez- hetők olyan elemei, mint az önálló francia atomütőerő vagy a gyarmatbirodalom nemzetközi jogi felszámolása után a gazdasági és katonai újgyarmatosítás, a tábornok- elnök érdeméül sorolhatók fel viszont egész sor nagy fontos­ságú nemzetközi állásfoglalás, ö volt az első, aki elismerte az Odera—Neisse-határt, ő fo­galmazta meg, hogy »az At­lanti-óceántól az Uraiig ter­jed Európa« — és ennek je­gyében tette szorossá a szov­jet—francia viszonyt, ő te­remtett diplomáciai kapcsola­tot Párizs és Peking között. Világosan látta, hogy Francia- ország érdekeit éppen az ame­rikai imperializmus terjeszke­dő politikája sérti, és ezért mondott nemet az Egyesült Államok vietnami vagy közel- keleti kalandjára. Elutasítot­ta a NATO agresszív és ve­szélyes politikáját: hazája hadseregét kivonta az »atlan­ti« erőkből, távozásra szólítot­ta fel az idegen csapatokat és a NATO központját. Meg­akadályozta Nqgv-Britannia közös piaci csatlakozását, hogy ne legyen Franciaor­szágnak új riválisa, de meg­próbált megegyezni az NSZK- val, hogy osztozkodhassék 'azon a piacon^S így tovább. Sorolhatnók a de Gaulle-i diplomácia megannyi, a maga idejében mindig szenzációnak számító megnyilatkozását. A tábornok meghalt. A gyász feledtetni fogja azokkal a franciákkal, akik életében el­lenségesen tekintettek rá, az ellenvetéseket és kifogásokat. A de Gaulle-i életműből sok minden megmarad, s nem­csak a »hatszögű ország« ha­tárain belül, de a világban is. Sajátos, kétségkívül a realitá­sokon alapuló külpolitikája hatással volt a nemzetközi kapcsolatok, az európai hely­zet alakulására. P. J. TASZSZ-közlemény Kivizsgálták a határsértő repülőgép ügyét Ismeretes, hogy 1970. októ­ber 21-én egy Törökország te­rületéről felszálló amerikai re­pülőgép Leninikan körzetében megsértette a Szovjetunió légi- terét. A feltartóztatott repülő­gép fedélzetén három ameri­kai és egy török katonai sze­mély tartózkodott. Az illetékes szovjet szervek tüzetesen kivizsgálták a szov­jet állami határok megsértésé­nek körülményeit, a repülőgép fedélzetén tartózkodó szemé­lyek bűnösségének mértékét. Tekintettel a vizsgálat ered­ményeire, figyelembe véve az Egyesült Államok és Törökor­szág kormányának sajnálko­zását, valamint a részükről ka­pott biztosítékokat: a szovjet kormány nem tartotta szüksé­gesnek az illető személyek bí­rósági felelősségrevonását, és elegendőnek tekinti kiutasítá­sukat a Szovjetunióból. Kaunda államosít Számos államosítást és gaz­dasági reformintézkedést je­lentett be Kaunda zambiai el­nök. A kormány látal elhatározott lépések között szerepel, hogy az állam átveszi a magánban­kok részvényeinek 51 százalé­kát, s az állam veszi kezelésbe az építőipari vállalatokat és az ország társadalombiztosítását is. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 197#. november 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents