Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
III. Megyénk gazdasági fejlődése és feladataink Az 1966. évi pártórtekezlet óta dinamikus fejlődés jellemzi megyénk gazdasági életét. A harmadik ötéves terv főbb célkitűzései megvalósulnak, sőt néhány területen túlteljesítés várható. Kedvezően változott megyénk gazdasági szerkezete, javultak a lakosság életkörülményei. A gazdaságfejlesztési program végrehajtásának eredményeként javult a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási aránya, csökkentek a nők foglalkoztatásával kapcsolatos gondjaink, és a tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedett a megye lakosságának életszínvonala. A gazdaságirányítás új rendszerére való átmenet kisebb hibáktól eltekintve sikeres volt, a reform lényegesen gyorsította megyénk gazdasági, társadalmi és politikai fejlődését. Pártbizottságaink és pártszervezeteink gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkája megfelelt a mechanizmus követelményeinek. Az állami, gazdasági vezetők alapjában véve sikeresen oldották meg az átállás nehézségeit, többségük megfelelt a több egyéni kezdeményezést, nagyobb önállóságot igénylő, felelősségteljesebb feladatoknak. Fejlesztési célkitűzéseink megvalósításának egyik forrása az volt, hogy a központi támogatás mellett mindjobban feltárták a helyi lehetőségeket, s azokat állami és gazdasági szerveink többsége igyekezett jól kihasználni. A gazdasági vezetők többsége hatékonyan foglalkozott a fejlesztéssel, többet törődött a kerekedelmi kapcsolatok kialakításával, a lakosság igényeinek Kielégítésével. A gazdasági mechanizmus szellemében javult a megyei tanács gazdaságirányító tevékenysége. De nehézséget okozott, hogy szakosztályai között gyakran elhúzódott a fejlesztéssel kapcsolatos koordináció, és nem kísérték kellő figyelemmel az általuk is aláírt, szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését. Az átlagosnál gyorsabb gazdasági fejlődés következtében sikerült csökkenteni a történelmi lemaradást, de többször feszültség keletkezett az igények és a rendelkezésre álló erőforrások között. Az országos átlaghoz való felzárkózáshoz azonban több ötéves tervre és további központi támogatásra van szükség. Az iparfejlesztés eredményei alapot adnak ahhoz, hogy magasabb szintű és hatékonyabb gazdaságfejlesztési politikát folytassunk. Ezért továbbra is fő feladatunk a megye iparosításának folytatása; az ipar és a mezőgazdaság műszaki és technológiai fejlesztése, korszerűbb eszközökkel való ellátása és az építőipari kapacitás gyorsabb ütemű növelése. A beruházás alakulása A mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő — és az ezzel összefüggő nagymértékű elvándorlás — arra kötelezte a megyei pártbizottságot, hogy a foglalkoztatási gondok megoldása érdekében erőteljesebb fejlesztési programot tűzzön ki célul. A tervidőszakban 6,5 milliárd beruházást irányoztak elő, ezzel szemben 10 milliárd készült el folyó áron számítva. A túlteljesítés kb. 20—22 százalékos, a többi áremelkedésből adódik. A BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA: Ipar Ifi md. Ft Mezőgazdaság 2,6 md. Ft Építőipar 04 md. Ft Közlekedés 14 md. Ft Kereskedelem 0,4 md. Ft Kommunális 1,9 md. Ft Egyéb (magánlakás építés) 2,0 md. Ft 10,0 md. Ft Az iparon belül a beruházásból a gépipar egy milliárd, a könnyűipar 210 millió, az élelmiszeripar 691 millió forint értékben részesült A fejlesztés eredményei megteremtették a további intenzív iparosítás feltételeit. A mezőgazdasági beruházások főleg építkezések voltak, a kapacitáshiányt pótolták. Legszámottevőbb a Balatonboglári Állami Gazdaság több mint 100 millió forint értékű borkombinátjának megépítése. Áz elmúlt években a közgazdasági szabályozók főleg az építő jellegű beruházásokra ösztönözték a tsz-eket és vezetőiket Ezért háttérbe szorult a mezőgazdaság gépesítése. A harmadik ötéves terv időszakában nem építették meg a kaposvári iparcikk-áruházat mivel a Belkereskedelmi Minisztérium ígérete ellenére nem nyújtott rithez támogatást A közlekedés és a hírközlés fejlesztésének keretében a megyében több vasútvonalat, közutat korszerűsítettek; bővítették Kaposvár távbeszélő-hálózatát, és más postai berendezéseket építettek meg. Folyik a siófoki és a nagyatádi posta építése. Számottevő egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális beruházás valósult meg. A tervezettnél 27 százalékkal több lakás épült. Beruházásaink volumene, összetétele általában a tervnek megfelelően alakult. De növekedett a befejezetlen beruházások száma, és jelentős volt az áremelkedés főleg az építő jellegű beruházásoknál. A beruházó szerveknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a rendelkezésre álló anyagi eszközök célszerű felhasználására, a beruházási feladatok előkészítésére és megvalósítására. Tanácsainknak és gazdálkodó egységeinknek társulások és közös vállalkozások útján törekedniük kell a szabad pénzeszközök megyei hasznosítására. Az ipar fejlődése és feladatai A legutóbbi pártértekezlet óta az ipar fejlesztésében figyelemre méltó eredményeket értünk el. Az ipari termelés volumene 50 százalékkal növekedett. A növekedés üteme meghaladja az országos átlagot. A termelés szerkezeti összetétele kedvezően, a gépipar irányába fejlődött. A korábban elkezdett beruházások és rekonstrukciók befejezése mellett új gyárak telepítésével enyhítettük a foglalkoztatási gondokat. A járási székhelyek és a kijelölt települések iparfejlesztésével megkezdtük a területi aránytalanságok csökkentését. Ehhez nagy segítséget nyújtott a kormány 73 millió forintos iparfejlesztési kü- lönkerete. Ennek 55—60 százalékát Kaposvár, 40—45 százalékát pedig a járási székhelyek iparának fejlesztésére fordítottuk. Kaposváron kívül meggyorsult a járási székhelyek ipari fejlődése. Ennek eredményeként 44 százalékról 49 százalékra emelkedett a vidéken foglalkoztatott munkások aránya. A harmadik ötéves tervidőszakban létesült a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Rádiótelefon Gyára, a Mechanikai Művek marcali olajkályha- és kondenzátorgyóra, a VIDEOTON és a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregysége, a DANUV1A nagyatádi üzeme. Befejeződött a Húskombinát, a Nagyatádi Konzervgyár, az Erdő- és Faipari Gazdaság Csurgói Faüzemének rekonstrukciója. Az üzemek fejlesztéséhez nagy segítséget kaptunk az Országos Tervhivatal, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Építés- és Város- fejlesztési Minisztérium, valamint az Egyesült Izzó, a Mechanikai Művek, a Budapesti Finommechanikai Vállalat, a VIDEOTON, a Budapesti Vegyipari Gépgyár és más szervek vezetőitől és közösségeitől. Támogatósukért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Következetes és eredményes gazdaságpolitikai munka eredményeként sikerült jelentősen mérsékelni a fiatalabb munkaképes korúak elvándorlását Somogybái. A szocialista iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma 30 százalékkal nőtt, eléri a 42 200-at, és így év végére 10 500-zal haladja meg az 066. évit. Sikerült növelni a női foglalkoz- tottak számát, az iparban dolgozó nők ránya az 1966. évi 43 százalékról 49 szállókra emelkedett a harmadik ötéves terv folyamán. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy a megyén kívül dolgozó közel, tízezer ember itthoni foglalkoztatását fokozatosan megoldjuk. Az ipari termelés növekedésének üteme szektoronként eltérő. A tanácsi és a szövetkezeti ipar a tervezett 50, illetve 40 százalékkal szemben már 1969 végére 55,4, illetve 105,7 százalékkal növelte termelését Ugyanakkor a legnagyobb volument képviselő minisztériumi ipar termelésének növekedése elmarad a tervezettől. Szükséges, hogy az iparban meglevő tartalékokat még jobban feltárják. hasznosítsák, és piacképes termékekből növeljék termelésüket. A megye ipari üzemei az 1966. évi 10 százalékról 15—16 százalékra növelték az exporttermékek arányát. Legjelentősebb exportcikkeink továbbra is az élelmiszer- és köny- nyűipari termékek, de mellettük megjelentek a híradástechnikai ipar gyártmányai is. Exportáló üzemeinknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk termékeik verseny- képességének növelésére, a jövedelmezőség fokozására. A termelékenységet üzemeink többsége nem tudta a kívánt mértékben növelni. Az egy főre jutó termelési érték 5,4 százalékkal nőtt. A termelékenység főleg 1966—67-ben emelkedett, 1968—69-ben megállt, sőt minimális visszaesés következett be. A termelékenység kedvezőtlen alakulásának főbb okai a nem megfelelő műszaki fejlesztés; az újonnan munkába álló dolgozók alacsony szakképzettsége; a 44 órás munkahétre való áttérés előkészítésének hibái; a közgazdasági szabályozók hiányosságai: az üzemén belüli szervezetlenség; a helytelen létszámgazdálkodás: a munkafegyelem lazulása, és a nagymértékű munkaorővándoriás. Iparunk az elmúlt időszakban bizonyos fokig magán viselte az extenziv fejlődés jegyeit. Ennek oka az üzemek alacsony műszaki színvonala, a felépítéssel járó nehézségek stb. Ez átmenetileg gátolta a termelékenység emelését. Ezért nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztésre, a technológiák korszerűsítésére, a helyes létszámgazdálkodásra, a piac igényeihez igazodó termelésre, a jövedelmező gazdálkodásra. A további iparosítás fő iránya: a meglevő vállalatok fejlesztése, rekonstrukciója. Törekedniük kell arra, hogy növekedjék a gépi beruházások aránya, és hogy egyes körzetekben a foglalkoztatottság megoldására új vállalatok létesüljenek. A megye iparának helyzetét nehezíti a szétaprózottságból eredő tőkeszegénység, ez csökkenti hitelképességét. A további fejlődés érdekében társulások útján kell megoldani fejlesztési célkitűzéseink egy részét A tervidőszakban biztosítani kell az Egyesült Izzó Rádiócsőgyára, a Budapesti Finom- mechanikai Vállalat Kaposvári Gyára teljes üzembe helyezését, be kell fejezni a Vegyipari Gépgyár és a VIDEOTON tabi üzemének építését, a VBKM kaposvári, a Mechanikai Művek marcali gyárának, s a DANUVIA nagyatádi üzemének bővítését Az élemiszeripari üzemek közül szükséges a Cukorgyár további korszerűsítésének meggyorsítása, a kaposvári kenyérgyár megépítése, a Tejipari Vállalat üzemeinek rekonstrukciója, a Balaton térségében új tejüzem, és Nagyatádon tésztagyár létesítése. Biztosítani kell a bútor és a konfekcióipar rekonstrukcióját az Erdő- és Faipari Gazdaság feldolgozó iparának nagyobb arányú fejlesztését, az elavult gépek helyett modern termelőeszközök üzembe állítását E vállalatok és szövetkezetek készítsék el hosszabb távra szóló programjukat és szakaszolva kezdjék el azok megvalósítását. A lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátottságának javulása, a tartós fogyasztási cikkek nagymértékű elterjedése következtében a szolgáltatási igényeket a gyors fejlődés ellenére sem lehetett kielégíteni. A következő évek feladata, hogy a szolgáltató ipar a lakosság fokozódó igényeinek kielégítése érdekében bővítse tevékenységének körét. Növelje kapacitását főleg a rádió, a televízió, a háztartási, az elektroakusztikai berendezések, a gépkocsik javítása és a lakás- karbantartás területén. A célkitűzések megvalósítását a tanácsok pénzügyi és egyéb támogatással segítsék elő. A további iparfejlesztéssel elő kell segíteni a településstruktúra korszerűsítését, gyorsítani a városias jellegű települések kialakulását. További erőfeszítéseket kell tenni az infrastrukturális igények jobb kielégítésére. A somogyi üzemek többségére az jellemző, hogy nagyvállalati rendszerben dolgoznak, emiatt a gyáregységek egy részének önállósága korlátozott, a vezetők még az operatív irányításhoz szükséges hatáskörrel sem rendelkeznek. Nehezen mérhető a keletkező alapok nagysága, nem dönthetnek önállóan a fejlesztési hitelek felvételéről, feszültség van a központi és a helyi telepek dolgozóinak bérezése között. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a fejlesztést, a termelékenység, a termelés alakulását. Ezért indokoltnak tartjuk e gyáregységek, telepek önállóságának további növelését Az iparosításban és a termelés növekedésében nagy szerepük van a gazdasági vezetőknek és a szakembereknek. A vezetők többsége megállta a helyét és képes ellátni feladatát. Az eredményesebb munkához mind nagyobb politikai, műszaki és közgazdasági felkészültségre, hozzáértésre van szükség. Javítani kell az emberekkel való foglalkozást, törődést, ezzel is mérsékelhető az indokolatlan munkaerő-vándorlás. Napjainkban mintegy 430 felső- és 1700— 1800 középfokú végzettségű műszaki, illetve közgazdasági szakember dolgozik a megye iparában. Számuk évente 45—50-nel növekszik, amely a szükségesnél jóval kevesebb- Nagy a szakemberhiány. Üjabb 140—150 mérnökre és 50—60 közgazdászra van szükség. Biztosítani kell, hogy a beiskolázás növelésével, ösztöndíjak alapításával, lakásépítéssel, letelepedési segéllyel és különböző eszközökkel gyorsabb ütemben emelkedjék a műszaki, közgazdasági szakemberek száma. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszer? a vállalatok belső mechanizmusának gyorsabb ütemű fejlődését követeli meg. Ez azonban nem valósult meg a kívánt mértékben. Nem nőtt megfelelően az üzem-, a műhely- és a csoportvezetők önállósága. Kevés helyen törődnek azzal, hogy megfelelő szakembereket állítsanak be közgazdasági elemző és tervező munkára, piackutatásra. Emiatt hiányoznak a hosszabb távú tervek, számtalan helyen a napi problémák megoldása köti le erejüket. Ez nem felel meg a korszerű vezetés követelményeinek. A pártszervek, az alapszervezetek, a szakszervezetek fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a gazdasági vezetők a jövőben céltudatosabban javítsák a vezetés színvonalát. Építőipar Az építőipar fejlődése a harmadik ötéves terv időszakában gyorsabb volt a tervezettnél. Kapacitása az 1966. évi 958 millió forintról 1970 végéig várhatóan 1554 millió forintra növekszik- Annak ellenére, hogy jelentős mértékben bővült a kapacitás, az építési szükségleteket nem tudták kielégíteni. A beruházási piac feszültségei, a nem megfelelő előkészítés, a munkák helytelen programozása, az építési anyagok hiánya, a vállalati belső szervezetlenség gyakran a beruházások elhúzódását okozták. Az ÉVM támogatást nyújtott az építőipari kapacitás bővítéséhez, ennek eredményeként megépült a kaposvári cementrelé, a poligonüzem, előkészítés alatt van az állami építőipari vállalat központi telephelyének létesítése, épül a csurgói nyílászáróüzem, és működik a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat. Ennek ellenére az építőipari szervezetek többsége nem képes az igények kielégítésére. A korszerű építési módok részaránya alacsony. Nagy gondot okoz, hogy az állami és a szövetkezeti építőiparban alacsony a bázis-bérszínvonal, emiatt a munkaerő a kisebb termelékenységű építőipari szervezetekbe áramlik. Az építőipari árak az utóbb' években számottevően emelkedtek. A magasabb árak sem csökkentették az építőipari tevékenység iránti keresletet. Sajnálatos, hogy a törvényesen megengedett építőipari áremelkedést több vállalat a szervezetlenség, az anyag-, a létszámhiány és egyéb fogyatékosságok, belső hibák elkendőzésére használja fel. Ezt bizonyítja, hogy a vállalatok nyeresége nem növekszik, sőt csökkenéssel számolnak szinte mindenütt. Az építőipar termelésének gyorsabb ütemű növelése további fejlődésünk kulcskérdése. A negyedik ötéves terv fejlesztési lehetőségei megközelítik a 13 milliárd forintot. Terveink megvalósítása megköveteli, hogy az építőipari kapacitás évente 16—18 százalékkal növekedjék, és 1975-re elérje az évi 3,3 milliárdos termelési értéket- A megnövekedett feladatok megvalósításénak elősegítésére az érintett szervek dolgozzák ki az építőipar területi fejlesztésének módjait, és az építőipari szervezetek fejlesztésének tennivalóit. A fejlesztést elsősorban a korszerű és termelékenyebb építési módok bevezetésére, a munkaerő- és a gépi kapacitás növelésének biztosítására kell összpontosítani. Gondoskodni kell- a tervező, irányító és kivitelező szakemberek számának gyorsabb ütemű növeléséről. Nagyobb gondot kell fordítani az építőanyag-ipar fejlesztésére. Ezzel teremthetők meg a korszerű építési módok, épületszerkezetek gyorsabb elterjedésének feltételei. Ezáltal csökkenthető a beruházások elhúzódása, növelhető a termelékenység. Az országos és a helyi szervek összefogásával biztosítani kell, hogy a megyében korszerű építőanyag-ipari terméket gyártsanak. (Könnyűbetonelem. műanyagalapú építőipari termék, egyéb köny- nyűszerkezetű elem; okál, faforgácslap stb.) Kereskedelem Megyénkben a kereskedelem forgalma öt év alatt — a korábbi évek fejlődési ütemét meghaladva — 57, üzlethálózata 35 százalékkal nőtt. Ez valamivel gyorsabb az országos átlagnál. A forgalom növekedése és a belső arányok megváltozása a lakosság javuló életviszonyait, fokozódó igényeit mutatja. A járási székhelyek mindegyikében ABC-áruház nyílt, többségükben iparcikkáruház és szaküzlet 1s van. Javult Kaposvár vendéglátó hálózata-. Marcaliban és Nagyatádon szálloda és étterem létesült Falun nőtt a büfék és bisztrók szama. A gazdasági mechanizmus reformja szorosabb összhangot teremtett a termelés és az értékesítés között. Máris mutatkoznak az egészséges verseny kezdeti eredményei. A kiskereskedelem növelte a termelőktől és a megyén kívüli nagykereskedelmi vállalatoktól való beszerzés arányát. Fejlődést hozott a szektorok területi elhatárolásának feloldása is. Bővült a termelők és a kereskedelmi egységeket üzemeltető szervek köre. Jelenleg 66 nem kereskedelmi szerv 122 üzletet tart fenn. Az élelmiszerellátás — a hús és a húskészítmények kivételével — megfelelő volt. Nőtt a ruházati és- vegyes iparcikkek kínálata, bővült választéka. Számos úi, korszerű termék került forgalomba. A javuló helyzet ellenére még ma is sok a hiánycikk. Nem volt folyamatos a méteráruval, a gyermekruházati cikkel és á lábbelivel .való ellátás, kevésnek bizonyult az építőanyag és a vasáru^ Nem növekszik,Ijjljr elégítően a helyi árualapok termelése. Megyénk lakossága elvárja — főként olcsó cikkekből ■— az áruválaszték bővítését, az igényeinek megfelelő áruellátást. Nem tudták megoldani a nagykereskedelmi vállalatok saját raktározási gondjaikat. Csupán az élelmiszer-nagykereskedelem raktár- területe bővült 2000 négyzetméterrel. Az érintett vállalatok összefogására és a Belkereskedelmi Minisztérium támogatására van szükség e problémák megoldásához. A kereskedelemben a tervezett fejlesztés nagyobb része megvalósult, de igen fontos létesítmények nem készültek el. Továbbra is gond a Bala- tón-part, Kaposvár bevásárlóközpontja és a peremterüjet, valamint a kisebb falvak kereskedelmi, vendéglátó-hálózatának bővítése, korszerűsítése és építése. A gondok felszámolása mellett fő cél a városok kereskedelmi hálózatának gyorsabb ütemű fejlesztése. Különösen Kaposvár ellátásának javításáért kell többet kezdeményezni és tenni a városi párt- és állami vezetésnek. Az új közgazdasági szabályozók jobb lehetőséget teremtenek a községek bolthálózatának bővítésére, a szövetkezeti kereskedelem fejlesztésére. A tanácsok saját eszközeikkel is segítsék elő az üzemeltetők körének bővítését, hogy ezáltal is fejlődjön a kereskedelmi hálózat, élénküljön a verseny, javuljon a lakosság áruellátása. Közlekedés, hírközlés A harmadik ötéves terv időszakában jelentősen növekedett a megye közlekedési és szállítási forgalma. 40 százalékkal több személy- gépkocsi, 27 százalékkal több tehergépkocsi, 21 százalékkal több motorkerékpár, 25 százalékkal több autóbusz közlekedik, mint 1966- ban. Tovább folytatódott a közutak építése és korszerűsítése- 273 km új út épült, 260 km utat pedig korszerűsítettek, 32 községben 121 km hosszú bekötő út készült el. A termelő- szövetkezetek belső anyagmozgatásának megkönnyítésére 69 km hosszú, szilárd burkolatú út épült. Vasúthálózatunk korszerűsítésé, a nagy összegeket fordítottak, növekedett a Diesel-vontatás aránya. Kaposváron új autó- buszpályaudvar és korszerű AKÖV-tek p épült. Elmaradt a vasútállomások tervezett korszerűsítése Kaposváron, Siófokon, Fonyódon, Balatonszentgyörgyön, Nagyatádon stb. A negyedik ötéves terv időszakában gyorsan növekszik a közúti forgalom, emelkedik a szálSOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. november 1.
