Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

Vezet előzetes megvitatása az egész párttagsággal és megismertetése az ország népével.

A Központi Bizottságnak a pártdemokrá- eia helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről hozott határozata a párttagság egyetértésével találkozott. Fokozta aktivitásukat és felelősségérzetüket- Mind többen látják, hogy a párton belül érvényesülő demokratikus szellem nemcsak pártügy, nem egyszerűen a pártszervezetek belső ügye. A párton belüli közszellem kisugárzik az egész társadalomra, hozzájárul a szocialista demokrácia és az üzemi demokrácia fejlesztéséhez, a munkahely légkörének és közszellemének javításához, meghatározza a tömegszervezetekben, az egész társadalomban uralkodó légkört.

Az utóbbi években a pártélet lenini normái következetesebben érvényesülnek, fejlődött a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés. Tovább javult a pártban a demokratikus légkör, a vezetők és a vezetőségek kommunista magatartása, vitakészsége, pártszerű viszonya a kritikához. Párttagságunknak mind nagyobb többsége vesz részt a politikai döntések, határozatok meghozatalában, végrehajtásában. Egyre több helyen kezdeményezik a hibák, a helyi túlkapások feltárását és megszüntetését. Jobban érvényesül a bírálat és az önbírálat. Egyre kevesebb a ’"•mindent bírálók«, a «■mindenért el égedetlenkedők« száma.

Pártszerveinkben és -szervezeteinkben az általános fejlődés mellett a pártdemokrácia érvényesülésében vannak még gondok és hiányosságok. Akadnak pártszervezetek, ahol mulasztásból fakadóan megsértik a demokratikus elveket, és nem biztosítják megfelelően a demokratikus jogok gyakorlásának föltételeit. Ez leggyakrabban módszerbeli, esetenként szemléletbeli hibára utal. Vannak helyek, ahol nem igénylik a tagság részvételét a pártszervezet előtt álló feladatok kialakításában, a politikai döntések meghozatalában és végrehajtásában. Előfordul az is, hogy választott szervek elé tartozó kérdéseket egyes személyek döntenek elJogosan teszik szóvá egyes párttagok, hogy nem mindenütt biztosítják a demokratikus szellemet, helyenként hiányzik a bírálatot, önbírólatot igénylő légkör, s a vezetők személyes példamutatása ebben. A bírálatok nemegyszer formálisak, túlzottan általánosak, személytelenek. Helyenként még ma sem merik elmondani a bíráló megjegyzéseket, mert vannak akik rossz néven veszik, megsértődnek, presztízsüket féltik, és közvetett módon megtorolják a kritikát. Sajnos a pártszervezetek sem mindig lépnek fel következetesen a kritika el- foitóival szemben.

Pártszervezeteinkkel szemben jogos követelmény, hogy mindenütt biztosítsák a szervezeti szabályzat elveinek következetes érvényesülését. Fordítsanak gondot arra, hogy a párttagok ismerjék jogaikat és kötelességeiket és éljenek is velük. Jobban támaszkodjanak a párttagság véleményére. Biztosítsák a rendszeres szervezeti és politikai életet, tájékoztassák a párttagságot a fontos politikai és gazdasági kérdésekről. A kommunisták rendszeresen kapjanak párt- menhizatást, s annak végrehajtását a taggyűlés, a pártvezetőség, a pártcsonort rendszeresen értékelje. Fordítsanak nagy figyelmet az alapszervezeie'k, tt taggyűlések, a

gártcsoponok tartalmi munkájának fejlesztésére.

A káderpolitikai elvek érvényesítése

A IX. kongresszuson elfogadott káderpolitikai elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A megyei pártbizottság a kádermunkában a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik eszközét látja, mellyel egyúttal a politika végrehajtásának személyi feltételeit teremti megA vezetők többsége helyesen értelmezi a párt politikáját, és lelkiismeretesen dolgozik annak végrehajtásán. Többségük az elmúlt években politikailag, szakmailag sokat fejlődött, s rendelkezik azokkal az emberi, erkölcsi tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket funkciójuk betöltésére. Tevékenységük eredményeként nőtt az emberek párt és vezetés iránti bizalma, megbecsülése.

A pt íértekezlet óta tervszerűbbé, következetesebbé és céltudatosabbá vált a kádermunka. Számottevően csökkent a kádermunka elveit sértő szemlélet és gyakorlat. A személyi kérdésekben mindinkább ott döntenek, ahol a legjobban ismerik az embereket. Növekedett az igény a vezetőkkel szemben, többsége nagyobb felelősséget érez a káderek kiválasztásáért, munkájukért, fejlődésükért. Előrelépés tapasztalható a fiatalok funkcióba állításában, de továbbra is alaptalan előítéletek vannak a nőkkel szemben.

Pártbizottságainknak és -szervezeteinknek fokozott gondot kell fordítaniuk arra, hogy bátrabban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját értő, felkészült, és nagy élettapasztalatéi munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat.

Az. állami és a gazdasági életben is javult a személyzeti munka pártirányítása. Több helyen azonban még alacsony a párt- szervezetek igénye, gyenge az ellenőrzés, s nem kellően biztosítják az állami irányítást sem. Mindennek következménye, hogy egyes vezetők tevékenységének nem állandó része a kádernevelés. Vannak vezetők, akik nem mutatnak példát, nem fogadják el a bírálatot, nem lépnek föl következetesen pártunk politikájának esetenkénti kiforgatása ellen, helyenként szemük láttára megy végbe egyeseknél az anyagiasságnak a dolgozók részéről egyértelműen elítélt eluralkodása. Némely helyen az állami és gazdasági vezetők adminisztratív tevékenységnek tartják és lebecsülik a személyzeti munkát. Mindez oka annak, hogy az állami vállalatok, intézmények és szövetkezetek kádermunkája tartalmának javításában, színvonalának emelésében az előrehaladás ellenére is sok a tennivaló. Meg kell követelni, hogy a folyamatos kádernevelés elvét a gyakorlatban érvényesítsék.

Fokozni kell az alsóbb szervek tevékenységét a kádermunkában, hisz ott találkozunk a legtöbb félreértéssel. Következetesebben be kell számoltatni a vezetőket a káderpolitikai elvek megvalósításáról. Fontos célkitűzésünk, hogy tovább erősítsük a kádermunkában is a személyes felelősséget, a kollektivitást, a demokratizmust, hisz csak így tudjuk elkerülni a torzulásokat és a szubjektivizmust.

Pártpropaganda és politikai tömegmunka

A legutóbbi pártértekezlet óta jelentősen fejlődött pártszervezeteink politikai tömegmunkája. Bővültek a pártpropaganda keretei, a propagandamunka tömegjellegűvé vált. A pártértekezlet megszabta követelményeknek megfelelően ideológiai, propaganda- és politikai tömegmunkánkban előtérbe helyeztük a munkásosztály és a párt vezető szerepével, a szövetségi politikával és a szocialista demokrácia . fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Nagy gondot fordítottunk a szocialista gazdasági építés feladatainak tanulmányozására, megértetésére és megvitatására. Erőteljesebb eszmei harcot folytattunk a marxista-leninista világnézet elmélyítéséért, a tömegekre ható káros burzsoá, kispolgári és vallásos ideológia ellen. Több elméleti és módszerbeli segítséggel alkalmasabbá váltak pártszervezeteink az eszmei-politikai munka eredményesebb ellátására.

Állandó feladatnak tartottuk a marxiz- mus-leninizmus propagálását, népszerűsítését, eszméink védelmét. A propagandamunka középpontjában a korunkban felvetődött időszerű elméleti kérdések oktatása állt. Széles körben vitattuk meg a gazdaságirányítási reform bevezetésének szükségességét, az új irányítási rendszer feladatait, majd első tapasztalatait. Elemeztük és magyaráztuk életszínvonal-politikánkat, a szocialista elosztás elvi és gyakorlati kérdéseit, a termelőszövetkezeti- és a földtörvény végrehajtásából adódó feladatokat. Nagyobb helyet kaptak a propagandamunkánkban a társadalompolitikai, világnézeti 'és erkölcsi kérdések: a közéletiség, a szocialista demokrácia. a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség, a nacionalizmus, az egyéni és a közösségi érdek viszonya. Fog1atkoztunk a szocialista fejlődés összefüggéseivel, a nemzetközi munkásmozgalomban tapasztalható ellentmondások és viták okainak megértetésével, az egység erősítésének fontosságával, a két világrendszer erőviszonyainak alakulásával, a kapitalizmus új jelenségeivel és a békés egymás mellett élés problémáival.

Az utóbbi négy évben számottevően fejlődött a párt- és a tömegszervezeti oktatás. 1970-ben több mint 44 000-en vesznek részt

Q SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. novamber L

politikai oktatásban. A propagandisták száma 2188.

A beszámolási időszakban többször elemeztük a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az ifjúság, a nők eszmei és politikai műveltségét, és ennek alapján végeztük közöttük a politikai tömegmunkát. Elsősorban a munkásság körében végzett szervezett ideológiai munka hozott eredményt Gondot okoz, hogy a községek politikai oktatásain szinte évről évre ugyanannyi tsz- tag vesz részt, és más jellegű politikai oktatást is csak néhány százalékuk látogat. A termelőszövetkezeti pártszervezetek figyelme csak a pártoktatásra összpontosul, keveset törődnek a párton kívüli tsz-tagok politikai képzésével. Kedvező változást tapasztalunk az értelmiség ideológiai fejlődésében, bár még sokan közömbösséget mutatnak a szervezett politikai képzés irántA pártoktatással párhuzamosan tartalmában és módszerében sokat fejlődött a politikai tömegmunka is. A korábbinál nagyobb részt vállalnak belőle az állami, a tömegszervezeti, a társadalmi szervek és mozgalmak. Javult a pártsajtó és a pártszervezetek agitációs munkája. Reálisabban, sokoldalúbban és meggyőzőbben mutatják be társadalmi, gazdasági, politikai életünk pozitív jelenségeit.

Az utóbbi négy évben számszerűen és tartalmában is sokat fejlődtek írásos kiadványaink. Ebben az időszakban született meg a megyei pártbizottság gondozásában az Útközben című negyedévi kiadvány. Más hasznos alkotások is megjelentek a termelés elősegítésére. mint például a Szocialista brigádok, a választásokra készült Zsebkönyv vagy az évfordulókkal foglalkozó könyvek, mint a Harminc nemzedék vallomása Somogyról, az ötven éve történt, a Sorsforduló, Somogy katonai felszabadítása, Somooy a felszabadulás hónavjaiban, Vallomások Somogyról. A Kossuth Kiadó ter- iesztésében megjelent politikai irodalmat Somoeyban 4 461 000 forint értékben vásárolták meg.

A lakosság tájékoztatásában fontos szerepet tölt be a Somogyi Néplap. Jól szolgálja pártunk és megyei bizottságunk politikáját. A jövőben még érdemibben foglalkozzon a megye? pártbizottság határozatainak Ismertetésével, , a szocializmus értékeinek meggyőző bemutatásával, megértetésével, a társadalom fejlődését fékező maradi, kispolgári gondolkodásmód és gyakorlat bírálatával, s a közös összefogásra való mozgósítással. A Somogyi Néplap mellett egyre több üzemi lap és híradó is szerepet vállal e fontos tevékenységből. Szükségesnek tartjuk a jövőben, hogy a nagyobb ipari üzemek, gazdasági egységek jelentessenek meg üzemi híradókat a politikai felvilágosító munka további szélesítésére.

A párt' politikájának megismertetésében tovább, a is fontos szerepe van a szóbeli tájékoztatásnak. Évente négy-öt , alkalommal — esetenként 200—200 helyen — nemzetközi, belpolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekről pártnapokon kapnak részletes választ a kommunista és pártonkívüli érdeklődők. E találkozások tartalmi szempontból is jól kiegészítik a televízió, a rádió és a poll tUral napi!».’

pok ismeretközléseit.

Tovább kell növelni a politikai tömegtájékoztatás színvonalát, fokozni gyorsaságát, erősíteni kezdeményező jellegét. Jobban kell felhasználnunk a pártcsoportokban. a szocialista brigádokban rejlő agitációs lehetőségeket. E szervek a dolgozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai munkával erősítsék a párt tömegkapcsolatát, differenciáltabban és gyorsabban adjanak választ a párttagságot és a lakosságot foglalkoztató kérdésekre.

A tömegek politikai hangulatának tanulmányozásával. az információs lehetőségek még jobb kihasználásával nagyobb aktivitást kell biztosítanunk a társadalmi, a politikai és a közéletben, a gazdasági épitőmunka minden területén.

Tömegszervezetek, -mozgalmak

A IX. kongresszus határozatainak megvalósítása, a gazdasági mechanizmus reformja növelte a tömegek aktivitását, tovább fokozta a tömegszervezetek és -mozgalmak társadalmi, politikai jelentőségét. Somogybán a tömegszervezetek és -mozgalmak eredményesen vettek részt a szocialista építés feladatainak megvalósításában, pártunk politikájának ismertetésében és végrehajtásában, az emberek szocialista szellemű nevelésében, a szocialista nemzeti egység erősítésében. Eredményesen tevékenykednek a párt vezető szerepének érvényesítéséért, politikájának fejlesztéséért és végrehajtásáért.

Ifjúság és a KISZ

A társadalompolitikai feladatok között jelentősek tennivalóink az ifjúság körében. Fontos feladatnak tartottuk a KB határozata alapján elemezni a megye ifjúságánk helyzetét, meghatározni a közöttük végzendő munkát. Ezen elemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a megye ifjúságának többsége ismeri és követi a szocialista célokat, egyetért pártunk politikájával, részt vállal végrehajtásából. Szocializmus iránti vonzódását, őszinteségét, önzetlenségét méltán tekinthetjük rendszerünk fontos eredményének.

Megyénk ifjúságának döntő többsége becsületesen dolgozik, tanul, teljesíti a társadalom iránti kötelességét. De vannak olyanok, akiknek munka- és tanulmányi fegyelme gyenge. Némelyek az átmeneti korszak nehézségei, ellentmondásai miatt fogékonyabbak a kispolgári nézetek, a baloldali túlzások befogadására. Többségükben kialakult a szocialista hazafiság tudata és érzelme. Egy részük gondolkodásában azonban még megtalálható a kozmopölitizmus. Ez részben annak a következménye, hogy az iskolákban és a társadalomban még mindig nem kap kellő súlyt a szocialista hazafiságra nevelés. Sokan felületesen ismegik megyénk szocialista alkotásait, a népi. hagyományokat. Mindezek ellenére nincs igazuk azoknak, akik egyes fiatalok negatív magatartása alapján általánosítva elítélő véleményt alkotnak megyénk ifjúságáról.

Somogy munkásifjúságának mind nagyobb része magáénak vallja társadalmi rendszerünket, a munkásosztály hatalmát. Fontos feladat, hogy tovább javítsuk a munkásfiatalok szervezettségét. Jelenleg csak 38 százalékuk tagja a KISZ-nek, s ez jóval alacsonyabb, mint az országos átlag. Fokozni kell közéleti aktivitásukat, fejleszteni világnézetüket, politikai ismereteiket. Nagyobb gondot kell fordítani nevelésükre, hogy a forradalmi munkástradíciók mélt/) folytatói legyenek.

A megye fiatalságának másik fontos rétege a falusi ifjúság. A kedvező intézkedések hatására mérséklődött a fiatalok faluról való elvándorlása, sőt megkezdődött lassú visszaáramlásuk. Mind többen találják meg számításukat és boldogulásuk útját a termelőszövetkezetekben, s gondolkodásukat, szövetkezeti tulajdonhoz való viszonyukat ez határozza meg. Az utóbbi években javult anyagi, szociális és kulturális helyzetük. A legtöbb gond mégis emiatt tapasztalható, főként a gyengén gazdaiaodó termelőszövetkezetekben. A társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok a kisebb településeken, a külterületi lakott helyeken a legelmaradottabbak, bár itt is sok fiatal él. Politikai, ideológiai befolyásunk itt a leggyengébb. Ez is oka annak, hogy csak kisebb részük érdeklődik rendszeresen a politikai és társadalmi kérdések iránt.

A tanulóifjúság többsége becsülettel készül az életre, szorgalmasan tanul. Politikai, társadalmi és közéleti aktivitásuk helyes irányban fejlődik. A kulturális és sportmunka jelentős tényezői. Érdeklődnek az aktuális események iránt, elsősorban műszaki, tudományos, kevésbé a belpolitikai ős a gazdasági kérdések iránt. A főiskolás ifjúság zöme az utóbbi években fokozott érdeklődést tanúsít a hazai és a nemzetközi események iránt. Véleményükre, állásfoglalásukra a higgadtság és az egészséges szemlélet a jellemző.

Az ifjúság nevelésében gondot okoz, hogy nincs mindig kellően összehangolva a család, a munkahely, az iskola és az ifjúsági szervezet munkája. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kíván az ifjúság felkészítése a jövő feladataira. Társadalmunk intézményei, szervezetei, azok vezetői és közösségei hassanak erőteljesebben az ifjúságra az iskolákban, a munkahelyen és szabad idejükben is. Segítsék jobban a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését a dolgozó közösségekbe. Erezzenek nagyobb felelősséget azért, hogy minden fiatal megtalálja a képességének megfelelő helyet. Tartsák szem előtt és tudatosítsák a közvéleményben, hogy az utódok neveléséért, életre való felkészítéséért a felnőttek felelősek, az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságainak kialakításé" ban példamutatásuknak döntő szerepe van.

Az ifjúság nevelésében nagy feladatai vannak a KISZ-nek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete betölti hivatását. A IX. kongresszus óta tartalmában is javult a KISZ pártirányítása. Az ifjúsági szövetség gyümölcsözőbb kapcsolatot alakított ki az állami, gazdasági, társadalmi szervekkel és tömegszervezetekkel. Növekedett KISZ-szervezeleink önállósága, öntevékenységük, belső szervezeti életük is sokat fejlődött. A KISZ huszonegyezres tagsága ma már számottevő politikai erő a megyében, pártunk számíthat tettrekészségére.

Meg* kell azonban állapítanunk, hogy a politikai tömegmunkában, különösen a politikai demonstrációk és akciók szervezésében a könnyebb megoldást választva javarészt a diákifjúságra támaszkodott a KISZ- A szükségesnél kevesebbet foglalkozott a munkásifjúság tömegeivel. A somogyi munkásság 45 százaléka KISZ-korosztályú. Ai 5 politikai fejlődésükért, munkássá válásukért többet kell tennie az ifjúsági szövetségnek. A termelőszövetkezetek tagságának elöregedése, a fokozódó gazdasági és társadalmi feladatok azt követelik a KISZ-től, hogy mind több fiatallal szerettesse meg a mező- gazdasági munkát. Érje el a fiatal értelmiségieknél is, hogy vonzódjanak a. faluhoz, ott keressék és találják meg életcéljukat, ott fejtsenek ki képességeiknek, tehetségüknek megfelelő munkát a gazdaságok felvirágzásáért, a társadalmi és közélet továbbfejlődéséért.

Kívánatos, hogy a KISZ munkájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista jelleg. Legyenek kezdeményezőbbek az ifjúság érdekeinek védelmében; művelődési, kulturális és sportigényeinek kielégítésében, anyagi, szociális és egzisztenciális helyzetének javításában.

Szakszervezetek ,

Megyénk gazdasági, politikai és kulturális életében tovább nőtt a szakszervezetek szerepe. A párthatározatok nyomán és a föltételek javulása következtében megélénkült a szakszervezeti élet. A szervezett dolgozók száma 85 000, a dolgozók 91,2 százaléka szak- szervezeti tag. Emelkedett a szakszervezetekben a vezetés színvonala, erősödött a vezető szervek és a tagság kapcsolata. Fejlődöttt a szakszervezeti munka politikai és társadalmi jellege, eredményesebbé vált a káderek nevelése és továbbképzése. A fejlődés alapja az volt, hogy tovább javult a pdrt- irányitás tartalma és módszere. Megyei párt- bizottságunk az eszmei, politikai befolyásolás eszközeivel segíti a szakszervezetek önállóságának kibontakozását. Több fontos politikai és gazdasági kérdés vizsgálatával bízta meg őket. A párt szervei rendszeresen ellenőrzik, beszámoltatják a szakszervezetekben dolgozó kommunistákat munkájukról. Megyénk szak- szervezeti mozgalmában mintegy 3000 kommunista tevékenykedik különböző tisztségekben.

A szakszervezetek közreműködésével az ipari és mezőgazdasági üzemekben mind ki- terjedtebbé és eredményesebbé válik a munkaverseny-mozgalom. Ezen belül nagy jelentőségű az, hogy a szocialista címért 1200 brigád versenyez, s a brigádok tagjainak száma megközelíti a 12 000-et.

A munkások politikai tudatának formálásában számottevő szerepet töltenek be a szo- calista brigádok Nagy érdemük van a munkafegyelem megszilárdításában, a gazdasági kérdések és a közügyek iránti érdeklődés fokozásában. A pártszervezetek, a KISZ és a szakszervezetek még jobban karolják fel és segítsék a szocialista brigádok mozgalmát.

Szakszervezeteinknek továbbra is igen fontos feladatuk az üzemi demokrácia feltételeinek megteremtésével, fejlesztésével biztosítani, hogy a dolgozók mind többen vegyenek részt a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Feladatuk, hogy mindenütt felléptének a népi állam gazdasági és szociálpolitikáját sértő inté~kedések, jelenségek ellen. Kísérjék jobben figyelemmel a munkásosztály anyag1 , Mis, kulturális helyzetének alakulását. T: nységükben alkosson szervezettebb egységet a gazdasági, a politikai neveslő munka és a dolgozók érdekeinek védelme. Az eddiginél jobb politikái felvilágo\

t