Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

tító és nevelő munkával érjék el, hogy az emberekben tovább erősödjék a kötelesség- teljesítés, szilárduljon a munkafegyelem. Hazafias Népfront A Hazafias Népfront megyénkben is ered­ményesen szolgálta a szocialista nemzeti egy­ség erősítését. A korábbinál céltudatosabb, termékeny politikai fórurtimá vált, amely se­gít felszínre hozni az emberek véleményét, javaslatait. A mozgalom különböző rendez­vényeivel és akcióival elősegítette az egész­séges lokálpatriotizmus fejlődését. Hozzájá­rult a lakosság és a tanácsok kapcsolatának fejlesztéséhez és eredményesen tevékenyke­dett az országgyűlési és a tanácsválasztási munkában. Fontos szerepet tölt be az em­berek szocialista hazafiságra és internaciona­lizmusra nevelésében. Figyelemre méltó si­kereket ért el a békemozgalomban, a népek barátságáért tett erőfeszítéseiben. Helyenként azonban még gyenge és for­mális a népfrontbizottságok munkája. A Ha­zafias Népfrontban dolgozó kommunisták fel­adata, hogy minél több dolgozót vonjanak be a közéleti munkába, s a nagyközségek­ben, a közös tanácsú községekben is tovább növeljék a közélet iránti érdeklődést, a lakos­ság aktivitását. Törekedjenek arra, hogy fo­kozottabban vonják be a munkásokat a moz­galom vezetésébe. A népfrontnak a mozgalom eszközeivel tevékenykedni kell a szocialista nemzeti egység további erősítésén, A tömegszervezetek és -mozgalmak alapvető feladata továbbra is, hogy sajátos módszereik­kel és eszközeikkel politikánk szellemében mozgósítsák megyénk lakóit a szocializmus építésére. Pártszerveink és -szervezeteink se­gítsék az ott dolgozó kommunisták munkáját, tevékenységüket tekintsék fontos pártmunká­nak, A dolgozó nőkről A lakosság többségét és az aktív keresők 47 százalékát kitevő nők igen fontos szerepet töltenek be megyénk társadalmában, a poli­tikai és a közéletben, a termelésben. Helytál­lásukkal, eredményeikkel méltók megyénk társadalmának megbecsülésére, tiszteletére. A Somogybán élő nők döntő többsége egyet­ért pártunk politikájával és támogatja azt. A beszámolási időszakban az általános fejlődés­sel összhangban tovább javult a nők politi­kai, gazdasági, szociális helyzete. Az iparfej­lesztés a munkaképes korú nők többségének teremtett lehetőséget ahhoz, hogy munkát vállalhassanak. A felszabadulás óta hazánkban a nők egyenjogúsága közjogi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban kor­látozza, hogy még nem mindenütt vannak meg az anyagi, a dologi, a szemléletbeli felté­telek. Az iparban dolgozó nők többsége beta­nított, illetve segédmunkás. A szociális kö­rülmények, az orvosi ellátás, a gyermekintéz­mények fejlődése nem tartott lépést az ipar­ban és a mezőgazdaságban dolgozó nők szá­mának emelkedésével. A Központi Bizottság 1970. február 18—19-i ülésének a nőpolitikái kérdésekről hozott határozata alapján Somogybán is a megye egész társadalmának feladatává kívánjuk tenni a nők helyzetével való foglalkozást. Szélesítjük és bővítjük a nőkérdéssel foglal­kozó szervezetek rendszerét, a területi elv alapján szervezett nőtanácsok helyett a mun­kahelyeken és a lakóterületeken a nőbizott­ságok kiterjedt hálózata épül ki. Képvise­letet biztosítunk a nők érdekeinek minden döntésre hivatott politikai, társadalmi és gaz­dasági szervben. Az eddiginél több figyelmet kell fordítani a nők munka- és életkörülmé­nyeinek javítására, szociális problémáinak megoldására, a családi és háztartási munka terheinek könnyítésére, politikai, szakmai és általános műveltségük növelésére, az egyen­lő munkáért egyenlő bért elvének következe­tes érvényesítésére. Államhatalmi, államigazgatási szervek A tanácsok tevékenysége tovább fejlődött, munkájukban érvényesül a párt politikája. Rendszeresen napirendre tűzik a párthatáro­zatokból adódó feladatokat, és vizsgálják, el­lenőrzik azok végrehajtását. Tevékenységük tervszerűbbé, következetesebbé és hatéko­nyabbá vált Javult a tanácsi testületes és vezetők kádermunkája. A megyei és az al­sóbb tanácsok apparátusa általában képes fel­adatai ellátására. Egyes szakágakban azon­ban a nem kellő erkölcsi és anyagi elisme­rés miatt jelentős a fluktuáció, emiatt a munka folyamatossága és szakszerűsége ne­hezen biztosítható. Munkájukban a fejlődés ellenére még sok helyen megtalálhatók a formális elemek, nem mindig a fő problémák megoldására összpon­tosítják erejüket. Anyagi eszközeiket sokszor elaprózzák, emiatt több ágazat nem fejlődik a kívánt mértékben. Előfordul, hogy egyes célkitűzések vontatottan vagy nem valósul­nak meg. Ennek oka, hogy egyes tanácsi szervek együttműködése nem kielégítő. Annak ellenére, hogy a tanácsi szervek te­vékenységében javult az állampolgárok ügyei intézésének minősége, helyenként még bürok­ratizmus, figyelmetlenség és ridegség tapasz­talható. Hiba, hogy az állami szervekben dolgozó kommunisták nem mindig szállnak szembe e negatív jelenségekkel. A közelmúltban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata alapján összevonták a siófoki—tabi, illetve a nagyatádi—csurgói já­rást, Siófokot pedig várossá nyilvánították. Hét jelentős település nagyközségi rangot ka­pott A területfejlesztés érdekében céltudatosab­bá kell tenni a tanácsi koordinációs munkát minden szinten. Az önállóság fokozatos nö­velésével erősíteni kell a helyi tanácsok ve­zetését. Fokozni kell a szocialista törvényes­ség megtartását és az államigazgatási appa­rátus dolgozóinak politikai felelősségét. A tanácsrendszer továbbfejlesztésere vonatko­zó központi bizottsági és kormányhatározat végrehajtása még elmélyültebb, elemzőbb és következetesebb munkát követel a párt- és tanácsi szervektől, a tanácsokban működő pártszervezetektől és kommunistáktól. Eí kell érni, hogy az állampolgárok az eddiginél is jobban vegyék ki részüket a tanácsi munkából. Hazánk biztonságának, népi hatalmunk erősítésének egyik fontos támasza, biztosí­téka a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség. Fegyveres erőink és tes­tületeink tagjai a párt politikáját követve, a korszerű haditechnika ismereteit kiválóan elsajátítva készültek fel hazánk védelmére. Erkölcsi, politikai és fegyelmi állapotuk meg­felelő. Mind több gondot fordítanak arra, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a terü­leti szervekkel és a lakossággal. Megyénk népe szereti, tiszteli és megbecsüli fegyveres testületeink tagjait. Társadalmunk mint ed­dig, a jövőben is biztosítja azokat a felté­teleket, amelyek lehetővé teszik, hogy fegy­veres erőink maradéktalanul teljesíthessék a szocialista haza iránti kötelességeiket. Mun­kásőrségünk tagjai — napi munkájuk után is — becsülettel teljesítik feladatukat; ere­jükre, harckészültségükre, határozott fellé­pésükre mindenkor számíthat dolgozó né­pünk. Tovább fejlődött a rendőri, az ügyészi és a bírói szervek munkája- Államhatalmi és államigazgatási szerveink nagy gondot for­dítanak a szocialista törvényesség érvénye­sítésére, helyesen alkalmazzák a jogpoliti­kai elveket. Indokolatlanul senki ellen sem indul eljárás, viszont következetesen fellép­nek a törvények megsértőivel szemben, védel­mezik társadalmunk érdekeit, az állampol­gárok személyi és anyagi biztonságát. Me­gyénk törvényességi helyzete kielégítő. A lakosság döntő része tiszteli és betartja törvényeinket, s igényli a törvény- és jog- biztonságot. A közrend és a közbiztonság javulása el­lenére még mindig előfordulnak a közvéle­ményt felháborító, súlyos bűncselekmények. Viszonylag magas az élet és testi épség el­leni bűncselekmények száma. Az erősza- koskodókkal, a garázda elemekkel szemben jobbára csak a bűnüldöző szervek lépnek fel, esetenként ők is bizonytalanul. A lakos­ság sokszor közömbösen szemléli a garáz­da személyek cselekedeteit Az erőszakos bűncselekmények visszaszorítása akkor ér­hető el, ha mindenki határozottan fellép a rendbontókkal szemben. Szükséges, hogy bíróságaink ítélkezési gyakorlata is jobban igazodjon a társadalmi elvárásokhoz. Az utóbbi években csökkent a társadalmi tu­lajdont sértő bűntettek száma, de e cselek­mények többségét sok helyütt megelőzhették volna hatékonyabb belső ellenőrzéssel, a környezetben élők felelősségének fokozot­tabb felkeltésével. Állami szerveink még hatékonyabb munkával segítsék elő társa­dalmi előrehaladásunkat, az állampolgári jo­gok és kötelességek összhangját. II. A társadalmi fejlődés főbb jellemzői Ideológiai és kulturális életünk néhány A termelési viszonyok szocialista jellegé­nek erősödésével egy időben tovább fejlődött megyénk társadalma. Erősödött a munkás­hatalom, fejlődtek és szorosabbá váltak a munkásság és a termelőszövetkezeti paraszt­ság kapcsolatai- Tovább szilárdult a mun­kás-paraszt szövetség. Somogy dolgozó népe politikai egységének, érettségének, hazasze­retetének, párt iránti bizalmának számos ta­nú jelét adta. kérdésé Munkásosztály Megyénk társadalmának vezető osztálya a munkásosztály, amely az utóbbi négy év­ben számszerűleg is jelentősen megnöveke­dett. Négy év alatt az ipari és az építőipa­ri munkások száma 22 000-ről 31 000-re nőtt, összetétele a termelés műszaki-technikai fejlődésével együtt kedvezően változik. A megye székhelyén kívül ipari üzemeket kaptak olyan települések is, mint Tab, Mar­cali, Nagyatád, Csurgó, ahol korábban csak elvétve vagy nem is volt számottevő bá­zisa a munkásosztálynak. Ezzel kiegyenlí­tettebbé vált a munkásság területi megoszlá­sa, ami kedvezően befolyásolta e területek lakóinak politikai, társadalmi, anyagi és kulturális fejlődését. Az iparosítás egyik velejárója a munkás­ság számszerű növekedése. Az üzemi mun­kások jelentős része néhány éve faluról ke­rült az iparba. Emiatt politikai öntudatuk és szakmai képzettségük eltérő. Ennek el­lenére az elmúlt években tovább fejlődött munkásosztályunk öntudata, marxista világ­nézete; politikailag, szakmailag fölkészül- tebb. Egyre több az érettségizett munkások száma, javult a szakképzettek aránya. Mun­kájukkal, példamutatásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom minden rétege felsorakozzon a megye gyorsabb fejleszté­sét célzó feladatok megvalósítására. Az utób­bi időben javult a munkásság anyagi és er­kölcsi megbecsülése. Ez kedvezően hatott hangulatukra, társadalmi aktivitásukra- Bár az utóbbi pártértekezlet óta számottevő fejlődés tapasztalható, az új munkások je­lentős részének osztályöntudata, gondolko­dásmódja még nem jutott el a törzsgárda politikai, eszmei, szakmai szintjére. Ezért a jövőben több figyelmet kell fordítani po­litikai, világnézeti, szakmai nevelésükre, hogy megyénk munkásosztályának eszmei, politikai egysége tovább erősödjék. A munkásosztály a termelőszövetkezeti pa­rasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom más dolgozó rétegeivel együttműködve va­lósítja meg forradalmi céljait. Meghatáro­zóan befolyásolja a dolgozók minden réte­gét; szemlélete, magatartása, fegyelme ki­hat a megye egész társadalmára. A megyei pártbizottság a jövőben is elsősorban a munkásosztály öntudatára és aktivitására támaszkodik tevékenységében. Jogosan igénylik megyénk munkásai, hogy a párt-, állami és gazdasági vezetők a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthatva, kö­vetkezetesen hajtsák végre a párt politiká­ját. Intézkedéseik meghozatalánál számolja­nak azoknak a tömegekre gyakorolt hatá­sával. A párt- és gazdasági vezetők rendsze­resebben adjanak részükre tájékoztatást, és jobban vonják be az őket érintő kérdések eldöntésébe. Termelőszövetkezeti parasztság Pártunk az elmúlt négy évben fontos in­tézkedéseket tett a falu társadalmi, gazdál­kodási és életviszonyainak javításéért. A IX. kongresszus agrárpolitikai állásfoglalá­sai, s azok folyamatos megvalósulása tovább erősítette termelőszövetkezeteink szociális«• ta jellegét, növelte parasztságunkban a párt és kormány iránti bizalmat- Termelőszövet­kezeti parasztságunk egyetért a párt álta­lános és agrárpolitikájával, kedvezően fo­gadta a gazdaságirányítás reformját, céljait, módszereit, és nagyobb kedvvel, szorga­lommal, szervezettséggel végzi munkáját. A somogyi falvakban gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkal­mazzák a korszerű technikát, az agrártu­domány, s általában a tudomány vívmányait. A mezőgazdaságban a munka ipari jel­legűvé kezd válni, egyre nagyobb szerepük van a termelésben az ipari és mezőgazda- sági szakmunkásoknak, az agrárértelmiség­nek. A szocialista tulajdonviszonyok fejlődésé­vel fokozatosan megszűnik a korábbi osz­tálytagozódás társadalmi és gazdasági alap­ja. A tsz-tagság körében a munka szakosí­tása szempontjából új tendenciák figyelhetők meg a szakképzett és képesítés nélküli, az állandóan és időszakosan, az állattenyész­tésben és a növénytermesztésben dolgozók között. Munkafeltételeik és kereseti lehetősé­geik különbözőek. Csökkent a nehéz fizikai, növekszik a szakképzettséget igénylő mun­ka aránya. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti pa­rasztság általános és szakképzettsége, poli­tikai öntudata továbbfejlődjék, életkörülmé­nyei javuljanak, eszmei, politikai arculatá­nak, magatartásának szocialista vonásai ha- tározottabbá váljanak, tovább kell erősíte­ni falun a szocialista tulajdonviszonyokat, a gazdasági módszereket. Erősíteni kell tuda­tukban a közös tulajdon fejlesztésének és megbecsülésének szükségességét, s azt a fölfogást, hogy az erkölcsi és anyagi meg­becsülés, az emberek megítélésének alapja elsősorban a közös gazdaságban végzett munka. Értelmiség A szocializmus teljes fölépítésének idő­szakában a tudomány és a technika roha­mos fejlődése, a tömegek növekvő művelő­dési igénye, a társadalom fejlődésének ma­gasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség szerepének növelését. Megyénk értelmiségének többsége támo­gatja a párt politikai irányvonalát, és híve a szocialista társadalmi rendszernek. Álta­lános az a véleményük, hogy hazánkban érvényesül a munkásosztály, a párt veze­tő szerepe. Némelyek azonban időnként a szakképzettségre, a tudományos, a techni­kai és a gazdasági feladatok bonyolultságá­ra való hivatkozással eljutnak az értelmi­ség társadalmi vezető szerepének téves gon­dolatáig­Politikánk következetes érvényesítése és állandó fejlődése következtében kiszélesed­tek és erősödtek a párt kapcsolatai az ér­telmiséggel. Értelmiségünk mind fontosabb szerepet tölt be megyénk társadalmi, gaz­dasági és kulturális hetében. Egyre többen vesznek részt a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudományos, szakmai szervezetekben, az államhatalom ét az államigazgatás különböző szerveiben. Az a célunk, hogy az értelmiség a kölcsönös bi­zalomra támaszkodó alkotó légkörben to­vábbra is bontakoztassa ki tehetségét, tu­dását. Megyénk munkássága, termelőszövetkezeti parasztsága a jövőben is elvárja, hogy még nagyobb hivatástudattal, társadalmi elhiva­tottsággal és tenniakarással zárkózzanak föl a párt, a munkásosztály célkitűzései mögé. Aktívabban vegyenek részt a társadalmi és politikai életben a gazdasági, a tudományos és a kulturális munkában. Kisiparosok, kiskereskedők A magánkisiparnak és kiskereskedelemnek megyénkben is fontos szerepe van a lakos­ság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégí­tésében, illetve áruellátásában. A társadalmi­lag hasznos, tevékenységet végző kisiparosok és kiskereskedők mellett azonban vannak még olyanok, akikre a harácsolás a jellemző. Ál­lami szerveinknek megfelelő intézkedésekkel küzdeniük kell az élősdiség szelleme és gya­korlata ellen. A szövetségi politika és a szocialista nemzeti egység fejlődése A párt, a munkásosztály egész dolgozó né­pünket a szövetségi politika szellemében tö­möríti a szocializmus teljes felépítéséhez. Nagy helyet foglal el ebben a munkás-pa­raszt szövetség, a népi hatalom politikai alap­jának állandó erősítése. Közismert, hogy e szövetség akkor a legszilárdabb, ha munkás- osztálynak és a termelőszövetkezeti paraszt­ságnak egyaránt megfelel. A szocialista termelési viszonyok megszi­lárdulása falun, a termelőszövetkezeti pa­rasztságnak nyújtott sokoldalú támogatás nagyban hozzájárult a somogyi falvak álta­lános felemelkedéséhez, valamint a munkás- osztály és a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalának, életmódjának közeledésé­hez. A parasztság a munkásosztály vezetésével a hatalom gyakorlásának aktív részese. Fi­gyelemmel kíséri pártunk bel- és külpoliti­káját, megértéssel fogadja és támogatja azt Bízik a párt politikájában, és mind határo­zottabban kiáll a szövetség további erősíté­sének szükségessége mellett, hisz saját érde­keinek kifejezését is látja benne. A munkás-paraszt szövetség erősödését esetenként zavarta egymás múltjának és éle­tének hiányos ismerete. Ez mindkét osztály­ra károsan hatott. Az elmúlt évek agrárpo­litikai intézkedéseit —, amely mindkét dol­gozó osztály érdeke — sokszor egyoldalúan úgy magyarázták, hogy az csak a parasztság­nak kedvez. Sokan úgy vélték, hogy a mun­kások életszínvonalának rovására fejlődik a mezőgazdaság. Mások a mezőgazdaságban használt iparcikkek árának magas voltát tet­ték szóvá. Gondos munkát igényel a felme­rülő vitás kérdések kapcsán az egyéni és a csoportérdekek népgazdasági érdekekkel való egyeztetése. Az egymás jövedelmi helyzeté­nek, életszínvonalának megítélésével kapcso­latos hangulati elemek is időnként feszültsé­get okoztak a két osztály szövetségében. Mindezek ellenére a munkásosztály és a pa­rasztság szövetsége Somogybán is kiállta az élet próbáját. A párt szövetségi politikájának fejlődése és erősítése kedvező hatással van a társadalom valamennyi rétegére. Értelmiségünk is támo­gatja a szövetségi politika célkitűzéseit, mert felismeri bennük saját érdekeit is. Helyen­ként mégis bizonyos értelmiségellenes hangu­lat tapasztalható. Ennek oka részben abban rejlik, hogy egyes értelmiségieknek alig van kapcsolatuk a dolgozókkal; kispolgári, önző életmódjuk ellenszenvet vált ki. Mindent meg kell tenni e zavaró momentumok kiküszöbö­lésére, hogy tovább erősödjön a munkások, a tsz-parasztok és az értelmiség kapcsolata. A párt általános politikájának megvalósí­tása közben elfogadtattuk a megye lakosságá­val lakóterületük gyorsabb ütemű fejlesztésé­nek célkitűzéseit. Különböző mozgalmak és akciók — mint például a Tegyünk többet So- mogyért [-mozgalom — bontakoztak ki, ame­lyek mindjobban lelkesítik, mozgósítják a dolgozóinkat az országos célkitűzések és az azokkal egybeeső helyi feladatok megvalósí­tására. A megyei pártbizottság továbbra is azon fáradozik, hogy a szocialista nemzeti egység jegyében egyesítse, tömörítse a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket, a kispolgá­rokat, a különböző világnézetű embereket, kommunistákat és pártonkívülieket, hívőket és nem hívőket, mindenkit, aki vállalja a kö­zös célt, a szocialista Magyarország és szú- kebb hazánk, Somogy megye gyorsabb üte­mű építését. Szocialista közgondolkodás A pártszervek és -szervezetek, a tömegszer­vezetek és -mozgalmak sokoldalú politikai tevékenysége jelentősen hozzájárult megyénk társadalma politikai egységének erősödésé­hez, aktivitásának fokozódásához. Az alkotó vita, a széles körű véleménycsere segítette a fejlődés új problémáinak, ellentmondásainak feltárását és megoldását, kedvezően befolyá­solta a szocialista közgondolkodás terjedését. Előmozdította, hogy ideológiai életünkben erő­södjék a marxizmus—leninizmus hegemóniá­ja. A társadalmi fejlődéssel együtt erősödtek megyénkben a közgondolkodás szocialista ele­mei, emelkedett a társadalom tagjainak álta­lános és szakmai műveltsége, tovább terjedt a marxista—leninista világnézet. Előbbre lép­tünk a szocialista embertípus kialakításában. SOMOGYI NÉPLAP T—iimp un. Mvcmbcr L 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents