Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

A Május I. utcáról az első emeletre Kaposvár új bevásárlóközpontja korszerűtlen épületek szanálá­MAI KOMMENTÁRUNK Pártértekezlet után N éhány napon beiül az utolsó elárvult épület- maradványok is eltűn­nek a megyeház és az Irányi Dániel utca közötti térről, és a századelő öreg épületeinek helyén a mai emberhez méltó új/ kaposvári bevásárlóköz­pont épül. A markológép első lépéséig nem volt könnyű az út, az épí­tési költség, a szanálás, a koordinációs tárgyalások során felépített egységben többször meglazult egy-e^y csavar, és az előző megállapodásokat ha­lomra döntötte egy-egy zök­kenő. 1968. november 27-én azonban a vita végleg lezárult, és a tervező végre kézbe ve­hette a ceruzát, hogy megal­kossa Kaposvár új kereskedel­mi központját. Szeretném, ha az építők ugyanolyan lelkesedéssel, szak­mai hozzáértéssel és különös figyelemmel hoznák létre az új épületeket, mint azt Törö- esifc Sándor építész, a LAKÓ- TERV tervezője, az építési koncepció megteremtője elkép­zelte. Kaposvári pályakezdését nem feledve, az építész igye­kezett többet és alaposabb munkát nyújtani itt, mint azt talán más városok kereskedel­mi közDontjának tervezése so­rán tértté. Kaposvár klasszikus üzlet­negyede, a Május 1. utca, a Bé­kétől a Kossuth térig, és az Ady Endre utca Széchenyi té­rig terjedő szakasza. Az üzlet­soron — melyet a városrende­zési tervek nagyon helyesen külön is óvnak — a koronát a bevásárlóközpont jelenti majd. Ezért már az épület elhelyezé­sének kiválasztása is nagyon megfontolandó volt. A meglévő zárt üzletsor el­sősorban gazdasági okokból — szanálási problémák miatt — nem tette lehetővé, hogy az új létesítmény ehhez közvet­lenül kapcsolódjon. Az elhe­lyezésire az Anker-ház mögött nyüt lehetőség, ahol az öreg, A VABOSI TANÄCS keres­kedelmi csoportjával együtt­működő huszonnégy társadal­mi ellenőr közül heten rejté­lyes levelet kaptak, amelyben a csoport arra kérte őket, hogy 11-én, szombaton éjjel fél 11-kor jelenjenek meg a tanácson. A megadott idő­pontban Fekete Lászlóval, a csoport vezetőjével és Szabol­csi János kereskedelmi elő­adóval, valamint a Minőség- vizsgáló Intézet három ve­gyészmérnökévei együtt elin­dultak a kaposvári éjszakába, hogy fényt derítsenek a ven­dégeket megkárosító szabály­talanságokra. Hármas jelszavuk volt: Pon­tos mérést, pontos számolást és udvarias kiszolgálást! A Kapos három egységébe látogattak el, és azt tapasztal­ták, hogy mindenütt megsér­tették a hármas követelmény egyikét vagy másikát. Minden pontosan, előre meghatározot­tan történt. Mintegy adott jel­re egyszerre fedték fel kilétü­ket az ellenőrök minden rész­legben. Tapasztalataikról az­tán pontos eredmények bir­tokában számoltak be a városi tanácson. PRESSZÓ. Itt az ellenőrök két kávét, egy hubertust és egy mecsekit rendeltek. A ká­vét a kötelező 12 gramm he­lyett 7,2 grammból készítették, tehát negyven százalékkal ke­vesebből az előírtnál, ötven helyett a hubertus és a ba­rackpálinka 44, a mecseki pe­dig 45 milliliter volt. Az étteremben a kávé 57 százalékosnak bizonyult, tehát 6,9 grammból készült a 12 helyett. A rendelt két nagy- fröccs közül az egyik 163, a másik 177 milliliter volt a szabályos 200 helyett. A ko­nyak kereken tíz milliliterrel savai a vasút- és autóbuszál­lomás tervezett gyalogos fő­forgalmában a telepítés ked­vező feltételeket jelentett. A Május 1. utcai üzletköz­ponttal való csatlakozáshoz a tervezőnek több elképzelése volt. Az Irányi Dániel utca keleti oldalának a szanálásá­val az épületre a Május 1. ut­ca felől jelentősebb rálátást szeretett volna biztosítani. Er­re gazdasági okok miatt nem kerülhetett sor. Az egyik el­gondolás az volt, hogy az An­ker-ház földszintjének tagolt, miniatűr üzletekkel, eszpresz- szókkal — párizsi udvars^erű kiképzéssel — való beépítésé­vel az üzletsort átviszik a be­vásárlóközpontig. Erre a ter­vező iroda a főépülethez méltó tanulmánytervet készített. Megvalósítása azonban — saj­nos — még nincs eldöntve, de remélem, hogy a kereskedelmi centrum megnyitásáig lesz még lehetőség az elképzelés megvalósítására. A z üzletek telepítésére kedvezőtlen, lejtős te­repet a tervező jó ér­zékkel használta fel. A Május 1. utcáról az Ahker-házat kö­rülölelő teraszrendszerrel lép­csők nélkül, azonos szinten a bevásárló központ első (legje­lentősebb) emeletére vezeti fel a gyologost. (Ez közvetle­nül kapcsolódik az Anker-ház tervezett földszinti üzletsorá­hoz, és később a megyeház udvarán megvalósuló hang­versenykerthez. A jelenlegi út — szintjének minimális csök­kentésével — a gyalogjáró alatt, a forgalom szintbeli szétválasztásával elégíti ki a művelődési és kereskedelmi centrum járműforgalmi igé­nyeit.) Az adottságok ilyen kulturált, a város léptékéhez illő forgalmi kapcsolatokká történő feltárása a tervező rendkívüli ötletességét dicsé­ri. volt kevesebb a szabályosnál. Ebben az esetben a második követelmény körül is bonyo­dalmak voltak, a bor maligán foka ugyanis a számla szerinti 12,2 helyett 11,1 volt. Ez lite­renként körülbelül tizenöt fo­rintnyi árdrágítást jelent. Megállapították viszont, hogy ezért a Kapos nem felelős, mivel a héthelyi Aranykalász Tsz higitotta a borát, és így ők jutottak jogtalan haszon­hoz. A bárban a kávé 61,7 száza­lékosnak bizonyult, a gin és a konyak viszont különös mó­don éppen negyvenhét milli­liter volt, ami a megengedett határ. Előkerült a bádogmér­ce, amelynek az alja pontosan úgy volt behorpasztva, hogy ötven helyett negyvenhét mil­liliter férjen bele. Esetenként szabálysértés nem történt ugyan, de mivel a mércét szándékosan kisebbítették meg, az eljárást megindítot­ták az ellenőrök, a mércét pe­dig bevonták és utasítást ad­tak, hogy ezentúl üvegmércét használjanak., I Az udvariasság szabályait megszegő pincémével a presz- szóban találkoztak az ellen­őrök Szűcs Miliályné szemé­lyében, akit Erika néven is­mernek a törzsvendégek. Az ő modora ellen már több panasz is érkezett a tanácshoz. Né­hány példa. Az egyik vendég elfelejtette megnézni, milyen fagylalt kapható, ezért tőle érdeklődött. Mire ö: »Menjen oda, ki van írval Vagy nem tud olvasni?« MAS ESETBEN egy társa­ságot nem szolgált ki mond­ván' hogy egyikükkel nézetel­térése volt. Az illető távozása után sem törődött a társaság­gal. Szombat éjszaka kijelen­A bevásárlóközpont alapjá­ban összetett építészeti egysé­gét nem lehet városrendezési szempontból önmagában vizs­gálni. Éppen ezért a tervező a környező telepítés városrende­zési kérdéseire is adott javas­latot. Új építési igényként egy magasház telepítésére kerül sor a kereskedelmi központ­tól délre. Ez főleg a magassá­gával kíván egyensúlyt bizto­sítani a város központját még ma is uraló, közel másfél szá­zada épült megyeháznak. A lakóház megvalósítása az 1971 —75. között épülő lakásépítési programban szerepel, és kivi­teli terveinek készítése hama­rosan megkezdődik. Az új épü­lettel és a vele kapcsolatos szanálásokkal a bevásárló- központ déli háttere is megfe­lelő építészeti környezetben jelenik meg. A-Május 1. utca északi olda­lán tervezett igazgatási köz­pont megvalósításával lehető­ség nyílik arra, hogy a megye­házat művelődési központtá alakítsák át. A művelődési központ ki­alakítása nemcsak új tartal­mat ad a megyeház és a mú­zeum épületének, hanem az együtteshez hozzá ragasztott íz­léstelen és az eredeti alkotás művészi színvonalához ide­gen épülettoldások lebontásá­val, a múzeum épületének ár- kádosításával kellemes har­móniaként fogja, a régi és új korok építészeti alkotásait egységes városközponti együt­tessé alakítani. A városközponti épületek kapcsolatán belül külön kell szólnom az első ütemben meg­valósuló bevásárlási központ­ról, hiszen ennek létrehozásá­hoz fűződik mindaz, amit ed­dig leírtam. Főbb egységei az áruház, csemege-ABC, a szol­gáltató központ és a KISZÖV irodaház. Ezek nagyságrend szerint nemcsal-: a várost, ha­nem bizonyos mértékig a me­gye ellátását is szolgálják. Az tette, hogy a presszóban csak a főnök jelenlétében lehet el­lenőrizni. Mikor pedig a hiá­nyosságokra fény derült, nem volt hajlandó megmondani, ki főzte azt a bizonyos kávét, és ki töltötte ki a röviditalokat. A szabálysértések következ­ményeire még visszatérünk. épületegyüttes kiviteli költség- előirányzata 53 millió forint. Az épület alaprajzi és tö­megkapcsolatai az említett fontosabb funkcióegységekből tevődik össze. Az áruház az épületegyüttes keleti, és rész­ben a déli szolgáltatórész a dé­li, a csemegeüzlet és KISZÖV irodaház pedig a nyugati ol­dalt foglalja el. Az épületkomplexum alsó szintjén lesznek a járműfor­galom részére biztosított belső udvar köré csoportosított áru­átvételi helyek, raktár, kazán, trafó ^.és a szellőzés céljait szolgáló helyiségek. A déli ol­dalon az áruház részére eladó­tér, a szolgáltatórésznél töb­bek között cipő-, ruhaszalon és boyszolgálat elhelyezésére gondolt a tervező. A második szírit a bevásár­lóközpont reprezentatív tere lesz, amely a Május 1. utca tengelyével azonos magasság­ban emelkedik. Az áruház, szolgáltatóház és ABC cseme- megeüzlet eladótereit az épü­letegyüttest minden irányból kpriiiCvevő teraszrendszereken keresztül, üvegkupolákkal fe­dett passageok kapcsolják ösz- sze. A tágas közlekedőterek az üzletközpont gyalogos forgal­mát is összegyűjtik: az áruház és csemegeüzlet eladótereit a szolgáltatórésznél pedig a fod­rász és fényképész részlegeket fogja össze. A legfelső szint az áruháznál újabb eladótér, rak­tár és irodák elhelyezését szol­gálja, a megmaradó területen pedig KISZÖV-irodákat és tanácstermet, valamint cipész- és szabászrészleget helyeznek el. Az épületben két lift, moz­gólépcső és több lépcsőház is lesz. z épület külső megjele­nését változatos és kor­szerű homlokzatburko­lati anyagokkal kívánja a ter­vező reprezentatívvá tenni. Méreteivel, tömeghatásával, formai megjelenésével ked­vezően igazodik majd Kapos­vár arculatához, a tartalom, a szerkezet és az építészeti for­ma összhangjának megterem­tésével igazi építészeti műal­kotás megvalósítását jelenti. A tervezők és beruházók ne­vében bátran mondhatom, hogy az előkészítés során szi­vünkhöz nőtt építészeti együt­tes megvalósításához az épí­tőknek a tőlünk telhető min­den segítséget megadjuk. Stadler József, Beruházási Vállalat főmérnöke Több mint félszáz küldött jelentkezett felszólalásra, kö­zülük harmincegyen kaphat­ták szót a múlt hét végén le­zajlott kétnapos megyei párt­értekezleten. A megyei pártbizottság írá­sos jelentésének és szóbeli ki­egészítésének ismeretében textilgyári fonónő és vállalati igazgató, termelőszövetkezeti párttitkár és kórházi főorvos, falusi pedagógus és tanácsi vezető mondta el véleményét az utóbbi négy esztendő alatt elért somogyi fejlődésről, a megoldásra váró feladatok­ról. A mondatokká formált gondolatok — a felszólalók munkaterületének, érdeklő­dési körének megfelelően — természetesen más-más hang­súllyal érintették part-, társa­dalmi és gazdasági életünk kérdéseit, de összecsengtek annak megállapításában, hogy az 1966 óta elért sikereink forrása az a következetes po­litika volt, melyet a IX. kong­resszus határozott meg, s amelynek szellemében Köz­ponti Bizottságunk az elmúlt időszakban pártunk egész te-, vékenységét irányította. A megyei pártértekezletet megelőzően, az augusztus- szeptemberi alapszervezeti taggyűléseken, majd az al­sóbb szintű pártértekezlete­ken több ezer somogyi kom­munista foglalt állást a kong­resszusi irányelvekkel, a Szervezeti Szabályzat terve­zett módosításával, a gazdál­kodás, a művelődés, a köz­élet kérdéseivel kapcsolatban. Az elhangzottak — együtt a megyei pártértekezlet anya­gával — Somogy egész népé­nek nézeteit, várakozását tük­rözik. Eszerint megyénk dolgozói az eddigiekben jól bevált — s a továbbiakban a gyakor­lati élethez, a szocialista épí­tőmunka újabb követelmé­nyeihez igazított — politika folytatását kérik. Amiak a politikának folytatását, mely­nek legáltalánosabb jellemző­je a marxizmus—leninizmus elveinek következetes alkal­mazása, kétfrontos harcban történő védelmezése és fej­lesztése; mely valódi munkás­politika — úgy, hogy egyút­A megyei úttörőelnökség a napokban megtárgyalta a nyá­ri vezetőképző táborok mun­káját és kialakította az 1971. évi programot. Megbeszélte az úttörőszövetség negyedszáza­dos jubileumának kiemelt já­rási, városi és megyei rendez­vényeit is. A jövőben az ordacsehi tá­bor oldja meg megyei szinten tál dolgozó parasztságunk és egész társadalmunk érdekeit is szolgálja. A pártértekezletet, annak vitáját az eredményekből fa­kadt magabiztossá\g, a lehető­ségekkel lépést tartó tárgyi­lagosság, a jövőért érzett fe­lelőség jellemezte. Szó esett a hibákról is, mindig azzal a szándékkal, hogy azokat mi­előbb kijavítsuk; a nehézsé­gekről, hogy el tudjuk hárí­tani őket a fejlődés útjaból. Ott hangzottak el mindkét napon a tanácskozó küldöttek sorai előtt az építőipar fej­lesztésének, a munkatermelé­kenység növelésének, az állat- tenyésztés szakosításának, az alkotó társadalmi összefogás­nak, a munkásszülők gyerme­kei megsegítésének, a Balaton­part további fejlesztésének, az iparosítás folytatásának szükségességét hangoztató — és számos egyéb, előre muta­tó — vélemények és felisme­rések. Okkal, s joggal hangsú­lyozta vitazáró összefoglaló jó­ban a megyei pártbizottság első titkára: minden szellemi és fizikai erő összefogására és a haladás szolgálatába való állítására van tehát most szükség ahhoz, hogy mara­déktalanul teljesítsük a 111. ötéves tervből reánk eső fel­adatokat, s megfelelő alapo­kat rakjunk le a következő időszak tennivalóihoz. A tanácsteremben egyetlen felirat volt olvasható: »Pár­tunk vezetésével magasabb szinten folytatjuk a szocializ­mus teljes felépítését«. A pártértekezlet jelentéséből, felszólalásaiból kirajzolódott, hogy ez az elhatározás — annyi egyéb tényező mellett — a somogyi társadalom po­litikai és erkölcsi arculatának további formálását, a szocia­lista erkölcs erősítését, a kom­munista nevelömunka széles körű és határozott folytatását, a döntések következetes vég­rehajtását és annak ellenőr­zését, a dolgozó emberért ki­fejtett sokoldalú gondosko­dást követeli meg. Nem adódhat ennél neme­sebb, szebb feladat a kommu­nisták, a jó szándékú, becsü­letes emberek számára. a somogyi KISZ-fiatalok és úttörők vezetőképzését, ott lesz a jutalom- és üdülőtáborozás is. A nyáron 8500 gyermek kö­zül 850 vett részt vezetőkép­zésben, a többi fiatal csapat­táborokban élvezte a gondta­lan pihenést. Az idén jó kapcsolat alakult ki a KISZ-es ifivezetők, a fő­iskolai és egyetemi hallgatók, valamint a tanítóképzős fiata­lok között, akik a nyári tábo­rokban igen megkönnyítették a nevelők munkáját. A vezető- képzéskor valamennyi tábor­ban megemlékeztek hazánk felszabadulásának 25. évfordu­lójáról, a Lenin-centenárium- rói és a jubileumi úttörőévről. A táborokban a fiatalok fel­dolgozták az MSZMP KB ifjú­ságpolitikai anyagát is. Az úttörőelnökség megtár­gyalta a jubileumi év emlék­pályázatát, melyet a megyei úttörőmozgalom 25 éves törté­netének feldolgozására írtak ki. A pályázat anyagaiból év­könyvet szeretnének megjelel'. - tetni Az úttörőmozgalom 2 éve Somogybán címmel. A jubileumi évben rende­zik meg az első úttörő rajok 'kamarakórus fesztiválját é; gyermekrajz-pályázatot is ki írtak. A legsikerültebb mun kák részt vesznek egy csere kiállításon testvérvárosunk - ban, Kalinyinban is. A tavasz folyamán megye emlékműsor készül, amely : megye gyermekmozgalmán r sajátos vonásait, jellegzetess gét, valamint az úttörők életé mutatja be. A gyermeknapot, megyei jubileumi úttörőtalál - kozót szerveznek Kaposváron Ez a nap a gyerekek napja lesz, az úttörők jelképesen át veszik a város kulcsát — per­sze csak egy napra. Ihárosi Ibolya LÁDAPÁNTOK — MŰANYAGBÓL Augusztusban kezdték a ládapántoló szalag készítését a Kaposvári Kefe- és Műanyag? ipari Vállalatnál. A hagyományos acélszalagnál jóval könnyebb és olcsóbb, de íartossag- ban vetélkedő műanyag szalagból eddig tíz tonnányit készítették. Bevonták a rossz mércét Éjjeli ellenőrzés a Kapósban Találkozó éjjel fél tizenegykor — A kéthelyi tsz hígította a bort Udvariatlan felszolgáló B. T. A jubileum jegyében Egy napra a fiataloké lesz a város SOMOGYI NÉPLAP 'rda, 1970. november 4. 3

Next

/
Thumbnails
Contents