Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
A Magyar Szocialista Miimiáá§páift X. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Műn- i kongresszus állásfoglalását a káspárt X. kongresszusának- párt munkájáról és a továb- határozata hat fejezetben —| bi' feladatokról. A határozat 44 pontban — ismertet» a I fejezetei: I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai H. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői. HL Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal fejlődése. V. Az ideológiai élet és a művelődési feladatok. VL A párt működése. Bevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottságnak a párt négyéves tevékenységéről szóló beszámolóját; megállapítja, hogy a párt a IX. kongresszus határozatainak megfelelően folytatta munkáját, s vezetésével népünk jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében. A fejlődés alapvető követelménye volt ér marad, hogy a párt helyesei: alkalmazza a marxizmus—le- ninizmus nemzetközi érvényű tanításait a mi viszonyainkra I. A nemzetközi helyzetet elemezve a határozat megállapítja: a mai világ alapvető kibékíthetetlen ellentmondása a munka és a tőke közötti ellentét, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelme. A világ fejlődésének fő irányát a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. Az imperialistaellenes harc döntő ereje a szocialista világrend- szer,1 s különösen nagy fontosságú a Szovjetunió szerepe. A határozat méltatja a tőkés országok munkásosztályának fokozódó szembeszegülését a monopóliumok uralmával, s a népeknek a nemzetközi eletre mind nagyobb befolyást gyakorló függetlenségi harcát. Rámutat az Egyesült Államok ag- ressziós terveinek kudarcára, s az európai tőkés országokban növekvő ellenállásra az amerikai behatolással szemben. A továbbiakban aláhúzza: átmeneti sikereket elérhetnek ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait nem képesek megoldani. Országaikban mélyülnek a társadalmi ellentétek, éleződik az osztályharc, politikai válságok robbannak ki. Háborús készülődéseik mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányulnak, ez vezérli a NATO-országok katonai együttműködését is. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja: tovább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagországainak védelmét és katonai együttműködését mindaddig, amíg a NATO fennállása ezt szükségessé teszt Ennek megfelelően fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. Ugyanakkor folytatni kell a küzdelmét a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért, megbízható nemzetközi biztonsági, rendszer megté-' remtéséért. Folytatni kell a harcot a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért de fejleszteni kell a szocialista országok népeinek éberségét az ellenséges »fellazításig kísérletekkel szemben. Az ellentmondásos világ- helyzetben a pártnak változatlanul olyan internacionalista politikát kell folytatnia, amely erősíti az ország békés építő- munkájának nemzetközi feltételeit, elősegíti a testvérpártok együttműködését. Fejleszteni kell szövetségünket a Szovjetunióval — a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség hazánk külpolitikájának • rendíthetetlen pillére. Erősíteni kelx szövetségünket a szocialista’ világrendszer többi országával, s internacionalista együttműködésre törekedni azokkal a' szocialista országokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. Alák. ".i a határozat az amerikai agress-to-vaj. szemben hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének megsegítését. Együttérzéssel szól a Kubai Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az amerikai provokációkkal szembeni ha- iározott küzdelméről; kimondja: szolidárisak . vagy link az arab népek igazságos harcával, támogatjuk erőfeszítéseiket a politikai rendezésért, szolidárisak vagyunk minden néppel, amely szembeszáll az imperialista agresszióval, így a gui- neai néppel is. A feladatok közé sorolja kapcsolataink bővítését Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika független országaival, majd rámutat: folytatni kell erőfeszítéseinket az összeurópai biztonsági konferencia megtartásáért, az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. n. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határozat kiemeli: a magyar társadalom dinamikusan fejlődik: biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, erősödött a munkáshatalom, magasabb eszmei és politikai színvonalra emelkedett a munkás—paraszt szövetség. Folytatni kell az eddigi szövetségi politikát, amely nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét, a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, akisipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politika alapján kell tovább erősíteni a közös cél érdekében, a szocialista Magyarország felépítéséért munkálkodó kommunisták és pár- tonkívüliek, hívők és nem hívők együttműködését. A határozat ismételten leszögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és . politikai életében, a termelésben betöltött szerepénél fogva társadalmunk vezető ereje, történelmi feladatát teljesíti, s a szocialista építés során önmaga is megváltozik. Gyorsan növekedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele az ország általános fejlődésével, s különösen a termelés műszaki színvonalának gyors emelkedésével — a magasabb műveltségű, szakképzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azonban jelentős eltérések vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai képzettség színvonalában, anyagi helyzetükben. Ezek figyelembevételével — hangoztatja a dokumentum folytatni kell pártunk munkáját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének érdekében. Hazánk mezőgazdasaga a szocialista nagyüzemi gazdálkodás általános fellendülésének szakaszába lépett, kibontakozóban van a mezőgazda- sági munka ipari jellege, nő a szakmunkások, az agrárértelmiségiek'szerepe — vonja meg a mezőgazdaság fejlődésének elmúlt négyesztendős mérlegét a határozat. A további teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítása, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéletesítése, a szövetkezeti parasztság általános képzettségének és öntudatának emelése, szemléletében és magatartásában a szocialista vonások erősítése, a falusi életviszonyok további javítása. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság életkörülményeinek jobbátételével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a dokumentum — egyre nő, döntő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépítő terveit. Fontos feladat: gyarapítani, fejleszteni a szellemi munkások világnézetileg és politikailag élen járó, a marxilenini tanokat magáévá tevő osztagait A kommunista szellemi munkások eszmei-politikai tevékenysége döntő hatású az értelmiség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értelmiségünk világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmust építő nemzet céljaival — egyre növekvő aktivitással kapcsolódjon be a poütikai, szakmai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereskedőkről szólva a határozat megállapítja: munkájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenekelőtt a szolgáltatások területén. A határozat megállapítja az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadalmunk e nagy rétegeinek helyzetét, szabták meg a főbb tennivalókat. A nők gazdasági és szociális körülményei az elmúlt négy esztendőben is tovább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nerq, minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szükségesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sok gyermekes családok, a gyermeknevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésére, munkakörülményeik javítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére. Az ifjúságról szólva a határozat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége ismeri szocialista céljainkat, s ennek jegyében tömörül a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni kell pályakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, felkészültségük növelését, ismereteik bővülését. Nagy gondot kell fordítani az Űttörőszövetség munkájának támogatására. III» Az államéletről, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezi: szocialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődött. Államunk, a Magyar Népköztársaság a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizonyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mihd nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumentum — a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Az állami életben úgy kell erősíteni a demokratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek munkájának hatékknysá- ga és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvényalkotói munkát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a továbbiakban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőrzésében, munkájuk támogatásában. A képviselőknek az ország általános érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választókerületük fejlesztését. A tanácsokról szólva a határozat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erő- , södjék népképviseleti-önkor- . mányzati jellegük, államigaz gatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthessenek mindén olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érinti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésének, szocialista jellege erősítésének fontos feltétele a bürokrácia leküzdése A döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni kötelességtudat hiánya nagy politikai, morális és nemegyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások is — az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határozat mindenekelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit ösz- szegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac, az áru- és pénzvisi d- nyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a termelékenység az eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nggy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedett felelősségét a termelés jövedelmezőbbé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságának növelése megköveteli, hogy a központi szervek határozottabb intézkedéseket tegyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mutatkozó feszültségek megszüntetésére. Fő feladatunk a következő években a IV. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocializmus építése magasabb szinten; bővülnek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, s tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi kulturális és egészségügyi ellátottsága. Az építőipar elért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesítéséhez, a gyárszerű építkezések teljes kibontakozása azonban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építkezések szervezettségének javítását A mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozva a határozat kiemeli a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának jelentőségét. Fontosnak tartja, hogy az állami gazdaságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez. Segíteni kell a szövetkezetek és aj állami vállalatok társulásait bátorítani a termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt A terméshozamok növelése további erőteljes gépesítést, valamint kemizálást követel, és meg kell gyorsítani a nagyüzemi állattenyésztés iparsze- rü fejlesztését Erősíteni kell a háztáji gazdaságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. A határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi termelési és műszaki együttműködés fejlesztését mindenekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszaki kooperációt A Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST- országók törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsönös előnyök elve alapján a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek nagyobb I gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal összhangban levő árpolitika érvényesítésére. Ennek velejárója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azonban meg hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussanak többletjövedelemhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adpak azonban menlevelét egyetlen állami irányító szervnek sem a helytelen jelenségek passzív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsák be a gazdálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén tegyenek intézkedéseket a torzítások megszüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Jobban kell koncentrálni a népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fokozottan kell élni a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel. A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági, fejlesztési tervek és prognózisok készüljenek. Az eddig is folyamatban lévő ez irányú munkát a KGST-országokkal együttműködve erőteljesebben kell fejleszteni. Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozottabban n területi adottságoknak meg- ieleiéen, lej! észt ve mind az ipart, mind a mezőgazdaságot. A termelés emelésével összhangban r.áve’ni kell a nép jólétét, gazdag'1a rá életét. A nemzeti jövedelem emelkedésével aranyosan kell növelni az áruellátást, bővíteni a választékot. hogy az kiegyensúlyozottan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól érzékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett munka eredményétől, jobban differenciálódjon az egyes jövedelemkategóriák között és az egyéni teljesítmények szerint. Lehetővé kell tenni a hasznos többletmunkával szerzett többletjövedelmet, vissza kell azonban szorítani azokat a- törekvéseket, amelyek nem többletmunkával, hanem különféle ügyeskedésekkel, a szocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A dokumentum megállapítja, hogy a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése mellett az egyes családok jövedelemszintje között nagyok az eltérések. E nagy különbségek csökkenését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedéséi : a több gyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozottabb támogatása, a gyermekintézmények befogadóképességének növelése, a több gyermekesek családi pótlékának emelése, a munkaképtelen öregek fokozott segítése. A határozat fontos feladatként említi, hogy megfelelő terv készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére a népgazdaság újabb ágazataiban és más munkaterületeken is, ahol ennek megvalósítása az egész társadalom érdekeivel összehangban lehetséges. A kongresszus megállapította, hogy az építőmunka tervszerű folytatásának feltételei adottak. Ezt a többi között biztosítja a munkásosztály mind magasabb szintű alkotóképessége* a szocialista brigádhoz - galom lendülete, a nép döntő többségének akarata és tettre- készsége, a különböző szinteken dolgozó vezetők nagy ■többségének felkészültsége és 'termettsége. V. Az ideológiai élettel és a művelődési feladatokkal kapcsolatban a határozat msgálla- . íítja, hogy áz elmúlt évek] en tovább fejlődött a párt Ideológiai munkája: erősödött és terjedt a marxista-leninista világnézet, a tömegek tudatában jelentősen erősödött a szocialista gondolkodásmód. A feladatokról szólva rámutat a határozat: beható vizsgálatokra vár társadalmunk rétegeződésének alakulása és tudati fejlődése, a szocialista közigazgatás továbbfej lesztésé- nek tudományos megalapozása, a tudományos és műszaki forradalom társadalmi összefügr géseinek sokrétű elemzése és számos más kérdés. Növekvő részt kell vállalniuk a társadalomtudományok marxista művelőinek az eszmei-politikai harcban. A szükséges eszmei vitákban a meggyőzés erejével kell visszaszorítani a burzsoá és a kispolgári szemléletet, legyőzni az antikommunista nézeteket, valamint leküzdeni a -^marxista« köntösben jelentkező revizionista és dogmatikus felfogást: Továbbra is vigyázni kell arra, hogy ne nyerjen teret se az elvtelen liberalizmus, se az eszmei meggyőző munkát kinyilatkoztatásokkal és adminisztratív intézkedésekkel póiló szektás gyakorlat: El kell érni, hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erővel érvényesüljenek, fejleszteni kell a szocialista közgondolkodást és a társadalmi felelősségérzetet. Tovább kell gazdagítani az egyén kapcsolatát a közösséggel, és fejleszteni társadalmi felelősségérzetét, a szocialista haza iránti elkötelezettségét. Az átmeneti társadalom jellegéből adódóan és a tőkés világ hatására tovább él és időnként felerősödik vagy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet, számos eleme Az utóbbi időbén — a gazdaságirányítási reformot is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapott az individualizmus és egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszonszerzésre való törekvés, a spekuláció. Teljesebbé kell tenni a szocialista erkölcs érvényesítését, és arra kell törekedni, hogy mindjobban megbecsülje a társadalom az önzetlenségét, és az áldozatkészséget: az élet minden területén élvezzenek nagyobb megbecsülést a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért önfeláldozóan felelősséget vállalók. . , Az oktató-nevelő munkáról szólva leszögezi a határozat, oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szociabsta fejlődésének egyik fő követelménye, Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei megvizsgálják az állami oktatás egész rendszerét, és gondoskodjanak annak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Az oktató munka stabili- v tását megerősítve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szükségessé vált változtatásokról is. A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését minden területen jobban összhangba kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. Alapvető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek. ■ Az irodalmi és művészeti élet eredményeit elemezve » határozat rámutat: az alapvetően pozitív eredmények pártunk művelődéspolitikai irányelveinek helyességét igazolják. Számos új, értékes alkotás született, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi kul(Folytatás a •L oldalon.) SOMOGYI NÉPJLAP Vasárnap, 1970. november 2b. i
