Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata (Folytatás a 3. oldalról.) turális életben is növelte a magyar kultúra megbecsülését. Ezután is biztosítani 1 kell a művészeti alkotómunkához szükséges megfelelő közszelle­met, a szocialista fejlődést se­gítő alkotó törekvések szabad kibontakoztatását. Azonban következetesen vissza kell uta­sítani minden olyan törekvést, amely — miközben gyakran a munkásállam támogatását igényli — kétségessé kívánja tenni a párt és a szocialista ál­lam illetékességét a kulturális élet elvi és eszmei kérdéseiben. Az egyik legfontosabb feladat: a szocialista-realista szemléle­tű alkotások létrejöttének kö­vetkezetesebb támogatása. Ugyanakkor következetes elvi vitát is kell folytatni a kultu­rális életben a marxista szem­lélet hegemóniájának biztosí­tásáért. Egyben arra kell tö­rekedni, hogy növekedjék a pártos, szocialista közéletiség, a szocialista realizmus erőinek szerepe az irodalmi és a mű­vészeti életben is. A kulturális intézményeknek, valamint a sajtónak, a rádiónak és a tele­víziónak határozottabban kell fellépniük a burzsoá dekaden­cia, a kulturális selejt terjesz­tése ellen. Egész kulturális éle­tünknek feladata, hogy méltó megbecsülést biztosítson a kul­túra művelésében és terjeszté­sében a kommunista eszmékért bátran kiállóknak. Fontos feladata a pártnak, hogy munkálkodjék forradalmi elméletünk — a marxizmus— leninizmus — fejlesztésén, vé­delmezze alapelveit és egysé­ges rendszerét. Ezután is visz- sza kell utasítani azt a felfo­gást — mutat rá a határozat —, amely a marxizmus úgyne­vezett pluralizálását, a marxiz­muson belüli külön irányzatok szükségességét hirdeti. Egy­idejűleg kell harcolni az el­mélet dogmatikus felfogása és kezelése, a revizionista torzí­tások minden kísérlete, a na­cionalista maradványok és az új keletű nacionalista jelensé­gek minden formája ellen. VI. A párt működésével kapcso­latban a határozat leszögezi: a kommunista párt vezető szere­pe változatlanul döntő felté­tele annak, hogy érvényesüljön és erősödjék a munkásosztály társadalmi vezető szerepe, va­lóra váljanak forradalmi esz­méi, felépüljön a szocialista, majd a kommunista társada­lom. A pártnak úgy kell dol­goznia, hogy a jövőben is rá­szolgáljon a nép bizalmára. A párt további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítsbn a le­nini normák betartására, a de­mokratikus centralizmus és a kollektív vezetés lenini elvei­nek érvényesítésére és munka- módszereinek tökéletesítésére. A kollektív vezetés általáno­san érvényesülő gyakorlata jobban párosuljon a vezető szervekben részt vevő és bár­milyen más pártmegbízatást teljesítő kommunisták szemé­lyes felelősségével a feladatok végrehajtásában. A pártmunka fejlesztésének fontos követelménye, hogy minden szinten javuljon a ha­tározatok végrehajtásának el­lenőrzése. Rendszeresebben kell erről beszámolniuk a ve­zetőségeknek a taggyűléseken és a végrehajtó bizottságoknak a pártbizottsági üléseken. A pártdemokrácia továbbfej­lesztésével összefüggésben a határozat felhívja a figyelmet: a pártot csak a határozott köz­ponti irányítás, szervezeteinek a demokratikus centralizmus alapján történő főié- és alá­vet dvvíacgé teszi képessé ar­ra, hogy feladatainak megfelel­jen, élcsapat jellege érvénye­süljön. A párt szervezeti fejlődése az elmúlt években kielégítő volt. A továbbiakban megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jelle­gének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dol­gozók legjobbjainak kommu­nistává nevelésére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemze­dék soraiban is a pártépítő munkát. Rámutat a határozat: a tagfelvétel alsó korhatárá­nak leszállítása nem a pártba való felvétel követelményeinek csökkentését jelenti, hanem az ifjúság élen jaró kommunista oszlanának g-osibb ütemű gyarapítását akarja elősegíte­ni. Az állami szertel<, a taná­csok, valamin^ a társadalmi szervezetek pártirányítása az elmúlt evekben tovább fejlő­dött — ál'.ap:tja meg a határo­zat —, s fontos feladaként je­lölt meg a szakszervezetek te­vékenységének gazdagítását, a népfrontszervek tevékenységé­gének fejlesztését, a KISZ munkájának segítését Erőteljesen javítani kell a pártszervezetek munkáját a termelés pártellenőrzésében mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban — mutat rá a határozat. Tudatosítani kell mindenütt, hogy a vállalati önállóság növekedése a helyi párt- és társadalmi szerveze­tekre való fokozottabb tá­maszkodást igényel. Hatéko­nyabb pártellenőrzés segítse a megnövekedett vállalati önál­lóság olyan érvényesülését, amely megfelel az ország és a vállalati dolgozók érdekeinek is. A káderkérdésekkel kapcso­latban a dokumentum felhívja a figyelmet: a társadalom dön­tő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgoz­hassanak, akik a szocialista cé­lokat teljes mértékben magu­kénak vallják, ismerik az ez­zel kapcsolatos feladatokat, s akiket eszmei felkészültségük, politikai és erkölcsi magatar­tásuk, szakmai hozzáértésük és vezetőkészségük alkalmassá tesz az ilyen tisztségek betölté­sére. A párt nemzetközi tevékeny­ségét elemezve az okmány alá­húzza: az MSZMP nemzetközi munkájában magáénak vallja és követi az 1969. júniusi moszkvai értekezlet dokumen­tumainak közösen kialakított állásfoglalásait és irányelveit. Fellépett és ezután is fellép a marxizmus—leninizmustól el­térő jobb- és »baloldali« op­portunista nézetek, a ' testvér­pártok összefogását gyengítő törekvések ellen. Továbbra is küzd azért, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére minden kommunista és munkáspárt együttesen vívja harcát az im­perialisták agressziói, különö­sen pedig az amerikai imperia­lizmus ellen, az indokínai né­pek szabadságharcának együt­tes segítéséért, úgyszintén más népek imperialistaellenes har­cának támogatásáért. Pártunk ás kormányunk következetesen küzd a szocialista országok összefogásának erősítéséért. Befejezésül a határozat le­szögezi: a lenini eszmék vezé­relték pártunkat és tették ké­pessé arra, hogy vezetésével a munkásosztály megszerezze a hatalmat és a nemzet szocia­lista építés útjára lépjen. A lenini eszméket követve hala­dunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt poli­tikai irányvonalat követve, pártunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten folytatva né­pünkkel együtt megoldjuk az előttünk álló további feladato­kat. 0 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. november SSt A Központi Bizottság tagfai A ezé! György munkás, az MSZMP KB titkára, Ajkai Miklós dr. mérnök, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Apró Antal munkás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Balogh Mihályné könyvelő, a Debreceni Ruhagyár pb-tit­kára, Bálint József munkás, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője, Benke Valéria tanítónő, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának vezetője, Benkei András munkás, bel­ügyminiszter, Bíró József dr. munkás, kül­kereskedelmi miniszter, Biszku Béla munkás, az MSZMP KB titkára, Bodnár Ferenc dr. mezőgazda­sági munkás, az MSZMP Borsod megyei Bizottságá­nak első titkára, Bognár Géza dr. gépészmér­nök, a TÁKI tudományos igazgatója, Borbándi János munkás, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályá­Horváth István dr. jogász, a KISZ KB első titkára, Huszár István közgazdász, a Központi Statisztikái Hiva­tal. elnöke, Ukn Pál tanító, művelődés- ügyi miniszter, Jakab Sándor dr. tisztviselő, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője, Jánossy Lajos egyetemi tanár, fizikus, Jedlicska Gyula tanár, az MSZMP Nógród megyei Bi­zottságának első titkára, Karakas László munkás, az MSZMP Hajdú megyei Bi­zottságának első titkára, Katona Imre munkás, az MSZMP Budapesti Bizott­ságának titkára, Katona István újságíró, az MSZMP KB ágit.-prop. osz­tályának vezetője, Kádár János munkás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Kállai Gyula újságíró, az or­szággyűlés elnöke, Keres Emil színművész, a Thália Színház igazgatója, Eév Lajos kereskedősegéd, az OKISZ elnöke, Révész Ferenc tisztviselő, a fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár igazgatója, Révész Géza mérnök, nyug­díjas, Réti Lajosné munkás, a Hab­selyem • Kötöttárugyár ve­zérigazgatója, Romány Pál dr. agrármérnök, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Sarlós István tanár, a Nép- szabadság főszerkesztője, Sándor József munkás, az MSZMP KB irodavezetője, Soltész István bányász, a Borsodi Szénbányák Válla­lat frontbrigádvezetője, Soltész Istvánná tisztviselő, a Nyíregyházi Háziipari Szö­vetkezet elnöke, Somogyi Miklós munkás, nyugdíjás, Somoskői Gábor munkás, a SZOT titkára, Szabó István mezőgazdasági munkás, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Szabó Zoltán dr. orvos, egész­ségügyi miniszter, Szalai László tanító, a Szom­bathelyi Felsőfokú Tanító­képző Intézet igazgatója, Szekér Gyula dr. mérnök, a nehézipari miniszter első helyettese, Szénási • Géza dr. jogász, leg­főbb ügyész, Szurdi István technikus, bel­kereskedelmi miniszter, Tapolczai Jenő dr. munkás, a Fejér megyei Tanács vb- elnöke, Tímár Mátyás dr. munkás, a Minisztertanács elnök- helyettese, Tömpe István mu'nkás, a Ma­gyar Rádió és Televízió el­nöke, Varga Gyula munkás, az MSZMP Zala megyei Bizott­ságának első titkára, Vályi Péter mérnök, pénzügy- miniszter, Veres József munkás, nyug­díjas. A Központi Ellenőrző Bizottság mák vezertiője, Borbély Sándor munkás, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titká­ra, Bogár Jáaosné munkás, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyet­tese, Bnrgert Róbert dr. agronó- mus, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója, Czinegc Lajos munkás, honvé­delmi miniszter, Csáki István munkás, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára, Csergő János munkás, a Ganz- MÁVAG vezérigazgatója, Cseryenka Ferencné munkás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, Cseterkl Lajos tanító, az El­nöki Tanács titkára, Csémi Károly munkás, a hon­védelmi miniszter első he­lyettese, Dabrónaki Gyula dr. munkás, a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke, Kiss Károly munkás, nyugdí­jas, a SZOT alelnöke, Kisházi Ödön munkás, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­* nak helyettes elnöke, Komócsin Zoltán kereskedel­mi alkalmazott, az MSZMP KB titkára, Kónyi Gyula munkás, bel­ügyminiszter-helyettes, Korom Mihály dr. mezőgaz­dasági munkás, igazságügy­miniszter, Lázár György technikus, mun­kaügyi miniszter, Losonczi Pál mezőgazdasági munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Mártha Ferenc dr. vegyész, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem rektora, Méhes Lajos munkás, a Vas-, Fém- és Energiaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára, Molnár Frigyes dr. tanító, a SZÖVOSZ elnöke, Nemes Dezső történész, az MSZMP KB Politikai Főis­kolájának rektora, Brutyó János munkás, a KEB elnöke, Barinkai Oszkár munkás, köz­tisztviselő, Csikesz Józsefné munkás, a Fővárosi Tanács vb-elnök- helyettese, Gál László munkás, a SZOT titkára, Gyenes András munkás, kül­ügyminiszter-helyettes. Kaszás Ferenc munkás, hon­védelmi miniszterhelyettes, Kimmel Emil munkás, a Nyomda- és Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve- vezetének főtitkára, Klaukó Mátyás mezőgazdasági munkás, a Békés megyei Tanács vb-elnöke, Nagy Józsefné munkás, nyug­díjas, Németh Lászlóné technikus, a Kender-Jutagyár pártbizott­ságának titkára, Orosz Ferenc tanító, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Ta­nács vb-elnöke, K. Papp József munkás, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára, Papp Lajos munkás, nyugdí­jas, Papp Lajos dr. közgazdász, a ’ Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Sebes -Sándor tisztviselő, nyugdíjas, Suhajda József munkás, a VIII. kerületi tanács vb- elnöke, Szerényi Sándor munkás, nyugdíjas, Tausz János tisztviselő,- az IBUSZ vezérigazgatója, Úszta Gyula munkás, a Ma­gyar Partizán Szövetség fő­titkára, Vágvölgyi Tibor tisztviselő, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója, Venéczi János munkás, a KEB titkára. Deák Lívia munkás, az MSZMP VII. kerületi Bi­zottságának első titkára, Dimény Imre dr. agronómus, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Egri Gyula munkás, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, Erdei Lászlóné munkás, a Ma­gyar Nők Országos Taná­csának elnöke, Erdélyi Károly tanár, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Fehér Lajos tanár, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Fock Jenő munkás, a Minisz­tertanács elnöke, Fodor Gyula munkás, nyug­díjas, Friss István közgazdász, a Közgazdaságtudományi In­tézeti igazgatója, Garai Gábor költő, az Élet és IrodalcaA főszerkesztőhelyet­tese, Gáspár Sándor munkás, a SZOT főtitkára, Gosztonyi János tanár, köz­tisztviselő, Győri Imre munkás, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára, Hart Jánosáé munkás, a Má­jus 1. Ruhagyár pártbizott­ságának titkára, Havasi Ferenc munkás, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára, Háy László dr. közgazdász, nyugdíjas, Herczeg Károly munkás, az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának első titkára, Horgos Gyula dr. mérnök, ko­hó- és gépipari miniszter, Horváth Ede munkás, a Győ­ri Magyar Vagon- és Gép­gyár vezérigazgatója, Nemeslaki Tivadar munkás, a SZOT titkára, Németh Ferenc mezőgazdasá­gi munkás, az MSZMP So­mogy megyei Bizottságának első titkára, Németh Károly munkás, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának első titkára, Nógrádi Sándor munkás, nyugdíjas, Nyers Rezső munkás, az MSZMP KB titkára, Oláh György mezőgazdasági munkás, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Orbán László dr. jogász a művelődésügyi miniszter első helyettese, Óvári Miklós tanár, az MSZMP KB titkára, Papp Árpád munkás, a mun­kásőrség országos parancs­noka, Pap János technikus, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, Pataki József munkás, a Du­nai Vasmű főoivasztára, Pataki László munkás, az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottságának első tit­kára, Párdi Imre munkás, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Péter János köztisztviselő, külügyminiszter, Pothornyik József munkás, a Nógrádi Szénbányák Válla­lat igazgatója, Pullai Árpád munkás, az MSZMP KB titkára, Púja Frigyes munkás, a kül-. ügyminiszter első helyette­se, Rapai Gyula mezőgazdasági munkás, a Magyar' Népköz­társaság moszkvai nagykö­vete, A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság — megválasztását követően — megtartotta első ülését. A Köz­ponti Bizottság ülésén megvá­lasztották a Politikai Bizottság tagjait, valamint a Központi Bizottság titkárait. A Központi Bizottság megválasztotta ezen­kívül a KB mellett működő bizottságokat és munkaközös­ségeket. kinevezte a párt köz­ponti lapjainak főszerkesztő­jét, illetve a szerkesztő bizott­ságok vézetőit, megerősítette, illetve kinevezte a Központi Bizottság apparátusának osz­tályvezetőit. A Központi Ellen­őrző Bizottság ülésén megvá­lasztották a bizottság elnökét és titkárát. A Központi Bizottság a Po­litikai Bizottság tagjainak a •következőket választotta meg: Áczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Kádár János, Kál­lai- Gyula, Komócsin Zoltánt Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső. A «Központi Bizottság meg­választotta a KB titkárságát. Első titkár Kádár János. A Központi Bizottság titkárai: Aczél György, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Re­zső, Övári Miklós, Pullai Ár­pád. A Központi Ellenőrző Bizott­ság első ülésén elnökének Bru­tyó Jánost, titkárának Venéczi Jánost választotta meg. A Központi Bizottság meg­választotta a KB mellett mű­ködő agitációs és propaganda bizottságot. Vezetője: Aczél György; tagjai: Ajtai Miklós, Benke Valéria, llku Pál, Kál­lai Gyula, Kárpáti Sándor, Katona Imre, Katona István, Lakos Sándor, Nemes• Dezső. Nagy Miklós, Orbán László, Övári Miklós, Sarlós István, Tömpe István, Várkonyi Péter, Virizlay Gyula. A Központi Bizottság meg­választotta a KB mellett mű­ködő gazdaságpolitikai bizott­ságot. Vezetője: Nyers Rezső; tagjai: Ajtai Miklós, Bálint József, Fehér Lajos, Nemeslaki Tivadar, Párdi Imre, Szépvöl­gyi Zoltán, Tímár Mátyás, Vályi Péter. A Központi Bizottság döntött a' KB mellett működő munka- közösségek vezetőiről és lét­számáról. A 15 tagú pártépítési munkaközösség vezetője Bisz­ku Béla; a 35 tagú közgazdasá­gi munkaközösség vezetője Nyers Rezső; a 15' tagú szövet­kezetpolitikai munkaközösség vezetője Fehér Lajos; a 11 ta­gú ifjúsági bizottság vezetője Pullai Árpád. A Központi Bizottság meg­erősítette. illetve kinevezte a KB apparátusának osztályve­zetőit. A párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője: Jakab Sándor; az agitációs és propaganda osztály vezetője: Katona letván; a tudományos-, közoktatási és kulturális osz­tály vezetője: Nagy Miklós; a külügyi osztály vezetője: Er­délyi Károly; a gazdaságpoliti­kai osztály vezetője: Bálint József; a közigazgatási és ad­minisztratív osztály vezetője: Borbándi János; a pártgazda­sági osztály vezetője: Kozári József; a Központi, Bizottság irodáiénak vezetője: Sándor József. A Központi Bizottság meg­erősítette Nemes Dezsőt a Po­litikai Főiskola rektori, Lakos Sándort a Társadalomtudomá­nyi Intézet igazgatói és Vass Henriket a Párttörténeti Inté­zet igazgatói tisztében. A központi pártsajtó vezetői: a Népszabadság főszerkesztője Sarlós István; a Társadalmi Szemle szerkesztő «bizottságá­nak vezetője Benke Valéria; a Pártélet szerkesztő bizottságá­nak vezetője Lajtai Vera. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents