Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
tömörít, és nem a szétválasztó tényezőknek. A következő években a kétoldalú és a sokoldalú együttműködés lehetőségeit jobban (Folytatás a S. oldalról.) Az - internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen harcoló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnami testvéreink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszközeivel, egészen a végső. győzelem kivívásáig. Vietnami testvéreink önfeláldozó harcának már elért történelmi jelentőségű eredménye, hogy az egész világnak bebizonyították: a legerősebb imperialista nagyhatalom — az Amerikai Egyesült Államok — sem képes legyőzni a számarányánál, gazdasági erejénél fogva jóval kisebb, de a hazája szabadságáért, függetlenségéért minden áldozatra kész népet. Pártunknak és népünknek a vietnami nép iránt megnyilvánuló szolidaritása arra kötelez bennünket, hogy változatlanul munkálkodjunk minden erőnkkel, összes lehetőségeink hasznosításával a nemzetközi kommunista mozgalomnak a mainál hatékonyabb egységéért, hősiesen harcoló vietnami testvéreink, Laosz, Kambodzsa népeinek, az összes antiimpe- rialista erők javára. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializmus állandó zaklatásaival szrmben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét. Szolidárisak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és dél-koreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt vagyunk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredményesen folytat. Az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság külpolitikájában. Érlelődnek a lehetőségek Kína, valamint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthetünk nagy várakozással és tettre- készséggel. Nem szabad természetesen szem elől téveszteni, hogy jelenleg a kínai vezetés még csak az államközi kapcsolatok normalizálására vállalkozik, és a pártkapcsolatok helyreállításától elzárkózik. Ezzel függ össze, hogy — sajnálatunkra — nem fogadták el meghívásunkat kongresszusunkra, mint ahogy az albán pártvezetés is elzárkózott ettől. A magunk részéről tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton: nor- malizálni, fejleszteni akarjuk a kínai—magyar államközi kapcsolatokat. Marxista—leninista elveink alapján valósítjuk meg nemzetközi politikánkat a gyarmati kizsákmányolás és elnyomás utolsó maradványainak felszámolásáért harcoló népek, valamint a felszabadult országok vonatkozásában is. Politikai, anyagi és minden más tőlünk telhető támogatással fejezzük ki szolidaritásunkat a portugál gyarmatokon és a dél-afrikai fajüldöző fasiszta rezsimek ellen harcoló népekkel. Gazdasági, politikai, diplomáciai kapcsolatainkban a fejlődő országokkal az őszinte, önzetlen segítőkészségből indulunk ki. A közel-keleti háborús tűzfészek felszámolására irányuló politikánk különös élességgel bizonyítja, hogy milyen elvek vezérelnek bennünket. Szoli- f ísak vagyunk az arab népek igazságos harcával, elítéljük az izraeli agresszorokat és imperialista támogatóikat. Azért állunk az arab népek odalán, mert nekik van igazuk, és mert harcuk, antiimperialista harc. Az izráeli uralkodó körökkel hasznosítva, egymást segítve naladunk tovább a fölemelkedés útján, és növeljük a szocialista világrendszer súlyát, a világ dolgozóira gyakorolt befolyását, vonzerejét. azért állunk szemben, mert területrablók, az arab népeket elnyomó politikát folytatnak és az imperialisták céljait szolgálják. Izrael a mi számunkra természetesen nem vallási, nem zsidókérdésként jelentkezik. Elvi meggyőződésünk alapján szemben állunk mindkét reakciós ideológiával: az antiszemitizmussal is és a cionizmussal is. A zsidó munkás és paraszt Pártunk nemzetközi politikájának megvalósításában arra törekszik, hogy a Magyar Népköztársaság — hasonlóan a többi szocialista országhoz — sokoldalú kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőkés országokkkal mindig figyelemmel vagyunk szövetsé- gesi elkötelezettségünkre. A szocialista országok egységes, összehangolt fellépésében rejlő nagy erő és lehetőségek bizonyítékai azok az eredmények, amelyeket az európai biztonsági értekezlet megszervezésére irányuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával. Pártunk és kormányunk politikájának, erőfeszítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az összes európai népek érdekeinek megfelelő biztonsági értekezlet földrészünkön az érdeklődés’ középpontjába került. Jól tudjuk: még sokat kell tenni azért, hogy az első találkozó létrejöjjön. Mint eddig, ezután is ott leszünk azoknak a sorában, akik a siker eléréséért' fáradoznak. Az európai biztonsági értekezlet feltételeit javította a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződés. Pozitív hatása lesz a lengyel—nyugatnémet szerződésnek is. E szerződések mielőbbi ratifikálása nagymértékben elősegítené a továbbhaladást a megkezdett úton. Az európai béke és biztonság érdekei azonban azt kívánják, hogy a nyugatnémet kormány tovább lépjen előre: ismerje el nemzetközi jogi tekintetben a Német Demokratikus Köztársaságot. Ugyancsak célszerű lenne, ha intézkedéseket tennének a Nyugat-Német- országba települt, ott hivatalos támogatást élvező, valamennyi szocialista országgal szemben uszító, diverziókat szervező propagandaaparátusok és emigránsszervezetek tevékenységének felszámolására. Kedves Elvtársak! Annak következtében, hogy a testvérpártok megtisztelő bi— éljen Izraelben vagy bárhol a világon — ugyanúgy osztály- testvérünk, mint az arab munkás és paraszt, vagy a világ bármelyik országának munkásai és parasztjai. Nekünk nem az izraeli dolgozókkal van ellentétünk, hanem azzal az uralkodó osztállyal, amely a cionista ideológia alapján, féktelen kommunistagyűlöletében, arabellenességében a fajelmélet politikáját nemcsak hirdeti, de megvalósításához is hozzákezdett, és amely az impe- riajista politika kiszolgálója a Közel-Keleten. A mi közel-keleti politikánk, amelyet szövetségeseinkkel együtt valósítunk meg, az egyetlen lehetséges út, amely mindegyik érdekelt ország népének igazságos nemzeti és emberi céljainak eléréséhez vezet. zalmából az 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozás előkészítésének egy hosszú, jelentős időszaka nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspártok nagy többségével. A moszkvai tanácskozás Budapesti előkészítésében a testvérpártoknak a mi pártunk iránt megnyilvánuló bizalmát és megbecsülését látjuk. Hálásak vagyunk ezért a bizalomért, és a jövőben is arra törekszünk, hogy megfeleljünk a testvérpártok várakozásainak. A moszkvai tanácskozáson — előkészítése alatt és után — a nemzetközi kommunista mozgalomban megerősödött az egység: éppen ebben van a tanácskozás egyik fő eredménye, a jövőre kiható jelentősége. A nemzetközi kommunista mozgalom egységét természetesen nem tekinthetjük egyszer s mindenkorra megoldottnak. Az egység erősítése állandó feladat, megszakítás nélküli folyamat, amelynek eszközei: a két- és sokoldalú találkozók, az álláspontok egyeztetése, az eszmecserék, az elvtársi viták, és mindenekelőtt a közös célokért folytatott harc, az együttes akciók gyakorlati megvalósítása. A mi pártunk — meggyőződésem, hogy kongresszusunk ezt támogatja — a jövőben is kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának továbbfejlesztéséért, az összes antiimperialista erők akcióegységének megvalósításáért. E korunk parancsát jelentő célok szem előtt tartásával fejlesztjük tovább kétoldalú kapcsolatainkat az összes testvérpártokkal, amelyek ezt — ugyanúgy, mint mi — akarják. Pártunk a jövőben is részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs nagyobb és megtisztelőbb feladat, mint szolgálni munkás- osztályunk, népünk és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és céljainak valóra váltását — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komócsin elvtárs. Komócsin Zoltán nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök Frank Ferencnek adta meg a szók FRANK FERENC, a Békés megyei Pártbizottság első titkára rámutatott, hogy a következetes marxista—leninista politika, az új gazdasági viszonyok létrejötte a falun, megteremtette az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának feltételét, s ez a folyamat az utóbbi években meggyorsult. A szövetkezeti parasztság többsége ma fő megélhetési forrásnak a szövetkezetei tekinti, a közös gazdaságot sajátjának vallja. A továbbiakban a szövetkezetek gondjairól szólt. HangTiszteit Kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis nagy nyomatékkai fejti ki pártunk álláspontját a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: Milyen összefüggés van a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között. A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok ex- tenzív forrásainak fogytával a fejlődésnek egyre inkább forrása lesz a nemzetközi gazdasági együttműködés. Pontosan ez a helyzet most hazánkban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles területen közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználása mellett — mind többször kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. Ha gyorsabban akarunk haladni a szocializmus útján, képessé kell válnunk arra, hogy a műszaki-technikai fejlődés folyamatában jobban hasznosítsuk az időtényezőt, mert szerepe óriási fontosságú, nálunk viszont még kisebb a rangja a kelleténél. A verseny- képesség azt követeli, hogy a tudományos kutatásból gyorsan legyen késztermék, s a beruházások futamideje rövid legyen az üzembehelyezésig. Végül a szocializmus elvéből természetszerűen következik, a gazdasági viszonyok pedig megkövetelik, hogy a szocializmus építése során utat engedjünk a gazdaságban a nemzetköziség tendenciájának, hogy jobban gazdálkodhassunk az emberi, munkával és az anyagi javakkal, az időtényezőt pedig láthatatlan szövetségesünkké tegyük. Sem a gazdasági hatékonyságot, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezentúl egy széles társadalmi érdekrendszernek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért súlyozta: fokozottabb figyelmet kell fordítani a tagság munkaerejével való jobb gazdálkodásra, a foglalkoztatottság javítására és a munkatermelékenység növelésére. Bírálta azt a tendenciát, hogy a helyi szolgáltatások igényein túl, azokban a szövetkezetekben is melléküzem létesüljön, ahol azt semmi sem indokolja PARMICSÁN LÁSZLÓ, a 43-as Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője, fővárosi küldött elmondotta hogy a harmadik ötéves terv arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység összességében jól beleilleszkedik az Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt. — A termelés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak — hangoztatta —, de az már nem lenne észszerű, ha általánosan alkalmaznánk az egyesítést, mivel a szakosított külkereskedelemre szükség lesz a jövőben is. Egy ideig tartózkodnunk kell a külkereskedelemben nagyobb szervezeti változásoktól, majd később ismét teret kaphat az exportjog ésszerű kiterjesztése ott, ahol az társadalmilag indokolt. A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli — mondotta —, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a kölcsönös érdekek alapján lehetséges. Mint Kádár és Fock elvtársak is aláhúzták, különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel és a többi testvéri országgal. Az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést, annak rendszerét is, módszerét is, gyakorlatát is. A továbbiakban a KGST-orLényeges előrelépés mutatkozik a rendszeres gazdaság- politikai konzultációk kérdésében. Szintén érdemi haladás mutatkozik a népgazdasági tervegyeztetés fejlesztésében. Eszerint minden tagország ezután is maga dolgozza ki és saját hatáskörében hagyja jóvá nép- gazdasági tervét, viszont időben kerül sor érdemleges nemzetközi egyeztetésre. Új vonása lesz ennek a munkának az is, hogy a hosszú távú lakásépítési irányzatának rá jutó részét a 43-as Állami Építőipari Vállalat előreláthatóan mintegy ezer lakással túlteljesíti; ez azt jelenti, hogy az öt év alatt kereken húszezer lakást építettek. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Tóth Ferenc üzemi párttitkár elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus. Nyers Rezső, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára cm diked :"- szólásra. államérdekbe, a népgazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. szagokkal kialakult kétoldalú és sokoldalú termelési kooperációkról beszélt, kiemelve nagy jelentőségüket, majd a nemzetközi pénz- és hitellehetőségek felhasználásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országoknak és tőkés világbeli ügyfeleinknek. Nyers Rezső ezután az úgynevezett láthatatlan export: az idegenforgalom és a tranzittevékenység fejlesztéséről szólott, majd így folytatta: Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XXIII. ülésszaka 1969 áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét, és megindulhatott a megvalósítás tervének kidolgozása. Éppen mert nagyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendűnek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot. Ma is ezt valljuk. A programkészítés napjainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Az integrációt úgy kell felfognunk, hogy abban az eddigi együttműködés folytatódik, a kétoldalú kapcsolatok fejlődnek, és a sokoldalú kapcsolatok fokozatosan bontakoznak majd ki. Persze az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis. fejlesztési kérdésekben nem öt évre szólóan, hanem 10—15 éves perspektívában egyeztetjük majd terveinket. Nagyon fontos dolgok tekinthetők tehát már tisztázottnak. De nagyon fontos dolgok ■szerepelnek még a nem kellően Msztázott kérdések listáján. További tisztázást igényel a sokoldalú közgazdasági szabályozó rendszer jövőbeni szerepe, így az árrondszrv. a hitel- rendszer, a valutáris rendszer (Folytatás a 4. oldalon.) Somogy cs Tolna megyei küldöttek a kongresszuson. Minden erőnkkel támogatjuk az imperializmus ellen küzdő népeket Pártunk a jövőben is mindent megtesz a közös célok valóra váltásáért NYERS REZSŐ: Hazánkban megvalósulnak a népgazdasági terv fő céljai Krősítjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri országokkal Hosszú időre eljegyezzük magunkat a szocialista gazdasági integráció eszméjével SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. november 26. 3
