Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

funkciója, valamint a kereskedelmi módszerek és a valutakonvertibilitás lehetősége. Vizsgálatot érdemel az is, hogyan tehetjük vonzóvá külső országok számára a KGST-hez való csatlakozást vagv társulást olyan esetben, amikor ebben az érdekek végső fokon egybeesnek.

A tisztázandó kérdések súlyosabbak annál, semhogy a jelen pillanatban igennel vagy nemmel lehetne válaszolni rájuk. Tudatában kell lennünk, hogy a szocialista gazdaság' integrációnak az eszméjével — de a problémáival is — hosszú időre elhegyezzük magunkat. S ha sikeresen fejlődik majd az integráció ez a szövetkezett szocialista országok egyik nagy történelmi tette lesz.

Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek.

A szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más formáira. így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknázására, közös tudományos kutatás folytatására, a

(Folytatás a 3. oldalról.)

licenckereskedelem kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra és specializációra, továbbá a kapitalista országokban működő vegyes kereskedelmi társulások létesítésére. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskedelem jelentős hányada — mintegy 20 százaléka — már nem hagyományos készárucsere, hanem a tudományos és termelési kooperáció közvetlen folyománya. Ezt a tendenciát nekünk is követnünk kell. Ha kereskedelmünket bővíteni és javítani akarjuk a világpiacon, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan változó áruszerkezetéhez.

.Hazánk szempontjából a tőkés országokkal való munka- megosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb technikát számos iparágban a fejlett tőkés országokból kell biztosíta nunk.

Alapvető célunk az, hogy oartnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. Emellett arra törekszünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteket biztosítsunk.

tős intézkedés született, amely célul tűzte ki a gyengén fejlett területek gyorsabb fejlesztését. Szabolcs-Szatmár megye is e területek közé tartozik. A tapasztalatok itt is az intézkedések helyességét és eredményességét igazolták. A megye ipari termelése négy év alatt csaknem háromnegyedével nőtt. Az évi növekedési ütem 14 százalék, ami pontosan kétszerese az országos átlagnak. A megye új ipari üzemeiben -gyártott termékek összhangban vannak az igényekkel, az iparvállalatok kivétel nélkül szükségletre termelnek. A keresők száma 14 százalékkal növekedett, az újonnan munkába állítottak 53 Százaléka az iparban, 20 százaléka a mezőgazdaságban, 27 százaléka pedig egyéb ágazatokban jutott munkalehetőséghez. A felszólaló szerint a megyében még több munkaalkalmat kell teremteni.

Befejezésül köszönettel szólt mindazokról, akik a megyét sújtó árvíz idején és után a károsult lakosoknak segítséget nyújtottak.

BENCSIK ISTVÁN:

Ezután Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szólalt fel.

Jelentősen emelkedett a forgalmunk a fejlett tőkéé» országokkal

Követjük a korszerű ember elméletét, a marxizmus leninizmust

Kereskedelempolitikai törekvéseinket ismertetve szükségesnek tartotta, hogy a

GATT-ba való bekapcsolódásunkkal is segítsük a világkereskedelem ésszerűen szabályozott rendjének mielőbbi

megvalósulását, s hogy érdekeinknek megfelelően fejlesz- szük gazdasági kapcsolatainkat a Közös Piac tagországaival, valamint azokkal az országokkal, melyek az EFTÁ- ba tömörülnek.

A fejlett tőkés országoknak úgyszólván mindegyikével jelentősen emelkedett a forgalmunk. Különösen nagymértékű a fejlődés gazdasági kapcsolatainkban Olaszországgal, Ausztriával, Svédországgal. Az NSZK-val is számot- “tevően nőtt, és ugyanakkor sikerült a korábbi nagymérvű passzívumunk helyett exportunkat és importunkat lényegében egyensúlyba hozni. Ahol a kereskedelmi feltételek kedvezőek, ott Franciaországgal és Angliával is fejlődik kereskedelmünk.

A Közös Piaccal kapcsolatban a felszólaló elmondotta, hogy annak kialakuló rendje közelről érinti hazánk érdekeit, különösen agrárexportunkat veszélyezteti. Problémáinkat elsősorban a tagországokkal igyekszünk rendezni, bizonyos kérdésekben e- mellett még a Közös Piac integrált szerveivel is tárgyalunk, főleg a magyar mező- gazdasági export hátrányos helyzetének megszüntetése céljából. A jövőben végül is két tartós európai integrációval számolhatunk: a KGSTvel és a K; Piaccal.

Magyaroiszag és a harmadik Vila1? országai között a gazdasági kapcsolatok fejlődnek és sokoldalúbbá válnak.

A fejlődő országokból Magyarország a műszaki-tudományos együttműködés keretében az utóbbi időszakban évenként 150—200 főt fogadott. Jelenleg több mint 500 egyetemi és főiskolai hallgató képzéséről gondoskodunk.

Tisztelt Elvtársak!

Erre a feladatra is érvényes kongresszusunknak az a tézise, hogy az eddigi irányban, de jobban kell dolgoznuna. Meggyőződésem, hopv a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatos politikánk összhangban van, és összhangban lesz ezután is, ennek a kongresszusnak fő jelszavával, amely úgy szól: „Tovább a lenini úton!”

OROSZ FERENC, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke bevezetőjében arról beszélt, hogy a IX. kongresszus határozatai alapján az elmúlt négy évben több olyan jelentosítékának azt tartom, ha a pártszervek a feladatok megoldásában számítanak a népfront-fórumokra.

El kell érnünk, hogy előrehaladásunk módján, életünk kisebb és nagyobb kérdésein egész népünk gondolkodjon és mindenki dolgozzon érte. A párt vezetésével ez a széles körű mozgósítás népfrontfeladat is. A mozgalom minden munkása és aktivistája szívvel-lé- lekkel fog dolgozni, hogy e nagy feladatát a mozgalom, a nép érdekében jól teljesítse — mondotta befejezésül.

KERES EMIL színművész, budapesti küldött arról szólt, amit a beszámoló a kulturális területen, a művészetekben kifogásolt, megbírált, elítélt. Egyetértett a bírálattal, de felhívta a figyelmet: — Nehogy nagyobb takarításba kezdjünk, mint amire szükség van, vigyázzunk, nehogy a selejttel együtt azt is kidobjuk, amire szükségünk lehet. Vigyázzunk, nehogy a selejt helyett műfajokra haragudjunk, nehogy megint a napi politikához próbáljuk igazítani a művészek belső programját.

Keres Emil felszólalása további részében elmondta, hogy egyes kommunista rríűvészek rossz közérzetre panaszkodnak. Többen úgy érzik, már nem számítanak rájuk úgy, mint régebben, nem nagyon hívják, és biztatják őket. — Támaszkodjunk jobban azokra a művészekre, akik nemcsak tehetségükkel, hanem világnézeti meggyőződésükkel és politikai megnyilatkozásukkal is mindenkor a párt mellett álltak. Végül: jó lett volna, ha az új Nemzeti Színház felépítésének ügyében is hallhattunk volna valamit — mondotta.

Utána DR. BECKL SÁNDOR, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke, fővárosi küldött, a magyar test- nevelési és sportmozgalomról beszélt. A többi között hangsúlyozta :

— Szocialista hazán! ban a testnevelés és a sport jelentősége egyre inkább növek- I szik, fontos szerepet tölt be a társadalom és az egyén életében. Segíti a szocialista társadalom felépítését és védelmét, lehetővé teszi, hogy népünk élvezze a testedzés és sportolás jótékony hatását, védje egészségét és növekvő szabad idejét hasznosan töltse el.

I testvérpártok küldötteinek felszólalása

• tó. fi

Az MSZMP X. kongresszusának az ország minden tájáról küldik az üdvözlő táviratokat.

— A Hazafias Népfront — amelynek képviseletében itt jelen vagyok — nagy megtiszteltetésként és hivatása lényegeként vállalja a megállapítást. hogy »a párt szövetségi politikája a Hazafias Népfrontmozgalom keretében valósul meg«.

Ezután utalt arra, hogy a szövetségi politika, a nép ösz- szefogása képezte alapját eddigi nagy eredményeinknek is, hozzájárult az 1956-os mélypont után a munkáshatalom megszilárdításához, majd később a szocialista mezőgazdaság felépítéséhez, és nagy szerepe volt a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésében, megvalósításában is. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a párt szövetségi politikája egész népünk megelégedését vívta ki.

Felszólalásában ezután társadalmunk egyes rétegeinek helyzetével, egymással való viszonyával foglalkozott.

— Az összefogás alapvető tényezője — mondotta — a munkás—paraszt szövetség. Hazánkban a termelőszövetkezeti parasztság élete valóban sokat javult, és ha életszínvonala nem is, de jövedelme — országos átlagban — elérte a munkásokét A helyi különbségek azónban olyan nagyok, hogy egyes vidékek vagy egyes termelőszövetkezetek parasztságát egyenesen bosz- szantja, amikor arról hall, hogy az ő jövedelme már ilyen magas. Akinek meg valóban magas, az hallgat, mert »jobb arról hallgatni«. Objektíve tehát olyan a helyzet, hogy minden okunk megvan azt mondani: a munkás—paraszt szövetség most két javuló élet- színvonalú osztály azonos érdekű szövetsége, szubjektíve viszont sok még a félreértés.

Mindennek az a titka, hogy követjük a korszerű ember elméletét, a marxizmus—leninizmust. Titka az a mód, ahogyan a párt ept áz elméletet viszonyaink között alkalmazza, ahogy megtalálta a párt és a pártonkívüliek együttműködésének nyitját.

Az előrehaladás legfőbb bizWALTER WACHS, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára hangsúlyozta, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelésében, a szocialista demokrácia kibontakoztatásában elért magyar eredmények nagy segítséget nyújtanak az osztrák kommunistáknak is. Többek között tényeket szolgáltatnak a kapitalista tömegkommunikációs eszközök hazugságáradata ellen folytatott harcban.

ALBERT DE CONICK, a

Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára elmondta, hogy a belga kommunisták érdeklődéssel figyelik szocialista demokráciánk ki- szélesítését. »Mélységes örömmel tölt el bennünket az a magabiztosság és a dinamizmus, amellyel ezen az úton haladnak.«

ANDREASZ FANTISZ, a

Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkár-helyettese elítélte az imperializmus bűnös közel-keleti politikáját. Elmondotta, hogy pártja a nép hazafias erőinek támogatásával lankadatlanul küzd a független, területileg és közigazgatásilag egységes és szuverén, de- militarizált és demokratikus Ciprusért.

IVAN HANSEN, a Dán

Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja kiemelte, hogy sorra jelentkeznek a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásának eredményei. A DKP munkájában komoly helyet foglalnak el az európai biztonsági konferenciára vonatkozó kezdeményezések.

TAISTO SINISALO, a Finn Kommunista Párt alelnöke aláhúzta, hogy a harcoló finn munkásosztály — bérének és munkafeltételeinek javítása mellett — fordulatot követel a gadzaságpolitikában, mert az elmúlt évek különösen nagy konjunktúrájának hasznát elsősorban a nagytőkések zsebelték be. Megelégedéssel szólt arról, hogy Finnország és Magyarország között államközi

szerződésekkel is megerősítették a két nép barátságát.

FRANCOIS BILLOUX, a

Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja hangsúlyozta: »Leginkább az önök szövetségi politikája hat ránk, amelynek segítségével tömöríteni tudják mindazokat, akik egyetértenek a szocialista Magyarország felépítésének céljával, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket és más dolgozókat, kommunistákat és párton kívülieket, hívőket és nem hívőket.«

KOSZTASZ KOLIJANNISZ,

a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a párt a diktatúra első napjától kezdve magasra emelte a gyűlölt fasiszta rezsim megdöntéséért vívott harc zászlaját. Méltatta azt a segítséget, amelyet hazánk — a többi szocialista országgal karöltve — az imperializmus ellen harcoló népeknek nyújt.

MICHAEL O’RIORDAN, Írország Kommunista Pártjának főtitkára kiemelte, hogy hazájában is nélkülözhetetlen a munkásosztály vezető szerepe a nemzeti függetlenségért folyó küzdelemben, a brit imperializmus ellen.

KIRÓ GLIGOROV, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége végrehajtó irodájának tagja köszöntötte ezután a kongresszust, s hangsúlyozta:

— Jugoszlávia és Magyarország magas fokra emelték a kölcsönösen hasznos, sokoldalú együttműködést. Országaink baráti kapcsolatai mind tartalmasabbá és mind gazdagabbá válnak. Ebben jelentős szerepe van a Jugoszlávia és Magyarország területén élő népekkel és nemzetiségekkel kapcsolatos politikának is, amely mindinkább tényezőjévé válik a jobb megértés és az államközi jószomszédi kapcsolatok megszilárdításának.

HAN IK SZU, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsá gának tagja, a központi bizottság titkára pártja forró köszöntését tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt

X. kongresszusának, a magyar népnek, majd így folytatta:

— A mostari kongresszuson tárgyalt negyedik ötéves terv új feladatainak teljesítésév 1 a Magyar Népköztársaság míg erősebb, még fejlettebb ország lesz. Pártunk és népünk forrón üdvözli eredményeiket. Tiszta szívből kívánunk sikereket a kongresszus munkájához, és még nagyobb előrehaladást az önök további harcához!

FABIO GROBART, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja következett szólásra.

— Az amerikai imperialisták minden erejükkel azon vannak, hogy aláássák és lerombolják a nemzeteknek azt a közösségét, amely a szocialista és a kommunista fejlődés útját választotta — mondotta többek között —, de a harcnak, amelyet a vietnamiak, a kambodzsaiak, a laosziak, az arabok, afrikaiak és a latin - amerikaiak folytatnak, elkerülhetetlenül azzal kell végződnie, hogy a népek győzelmet aratnak az imperializmus és a reakciós erők felett.

DOMINIGUE TJRBANY, a

Luxemburgi Kommunista Pá :t elnöke méltatta az MSZM P eredményes munkáját, és kiemelte :

— Az MSZMP nagy érdemeket szerzett a kommunista v;- lágmozgalom egységének me; - szilárdításáért folytatott közös erőfeszítéseink során. Kül - nősképpen a kommunista <'s munkáspártok 1969. évi tört - nelmi jelentőségű tanácskoz - sápiak előkészítésében és me - valósításában játszott a M-- - gyár Szocialista Munkáspá t fontos szerepet. A Luxemburgi Kommunista Párt tudatába n van annak, milyen fontos az MSZMP-vel való ba-átság és bizalom a saját tevékenysége szempontjából.

* * *

A luxemburgi delegáció vezetőjének tapssal fogadott be- désze után az elnöklő Erdei Lászlóné a szerdai tanácskozást berekesztette.

A kongresszus csütörtökön reggel 9 órakor folytatja munkáját..

D SOMOGYI NÉPLAP

Csütörtök, 1970. november 26.