Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
íia^os^uály ügyét, akik felfelé is vitába mernek szállni, s egyben »oldalt« és »lefelé« maximális türelmet tanúsítanak. Ezzel összefüggésben még egy kérdésről kívánok beszélni: a vezetői posztra állított embereknek a rájuk bízott hatalomhoz való viszonyáról. Vannak jói képzett emberek, akiknek semmiféle hatalmat sem szabad a kezükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmámorosodnak, elvesztik a realitások iránti érzéküket, tönkreteszik a rájuk bízott ügyet is és önmagukat is. A kádermunka demokratizmusa, amely szerves része a pártdemokráciának, elősegíti, hogy jobban megnézzük, milyen emberek kerülnek hatalmi posztokra. Egy vezetőnek úgy kell a munkásosztálytól, a néptől kapott hatalmára tekintenie. mint a gyógyszerre, ami túlzottan használva pusztító méregként hat. Az a jó vezető, aki inkább óvakodik tőle, (Folytatás az 1. oldalról.) Tisztelt Kongresszus! Az új gazdaságirányítási rendszer, bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hozzáértő emberek tízezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százezrek vettek részt. Ilyenformán azok, akik ma a reform megvalósításáért dolgoznak, ott voltak annak bölcsőjénél is, közreadták tapasztalataikat, elgondolásaikat. Ennek a demokratikus előzménynek fontos szerepe van abban, hogy unai. gazdaságirányítási rendszerünket a társadalom túlnyomó többsége he- 'Vesli és munkájával támogatja. A gazdasági reform számottevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységek, ti felelős vezetők önállóságát, kibővítette döntési hatáskörüket. Ez magában véve is előbbre viszi a szocialista demokrácia kibontakozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják: csak munkatársaikra, a kollektívád ra, a dolgozókra támaszkodva,' rájuk figyelve, javaslataikat meghallgatva és mérlegelve hozhatnak helyes döntéseket. Ha bárhol passzivitást tapasztalunk, nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban Is keresni a hibát. A gazdaságirányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A gazdasági törvényszerűségek meghatározó jelentőségűek, de gazdasági vezetőink sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társadalmi viszonyok között dolgo- goznak. Azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy ezek a gazdasági törvényszerűségek a szocialista népgazdaságot, a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor hozhatja meg gyümölcsét, ha a dolgozók növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő jelentőségű feladat az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. Az üzemi demokrácia érvényesülésének alapja és. a kiindulópontja pedig az üzemi pártszervezetek demokratizmusa. Ahol a pártdemokrácia mind teljesebben érvényesül, ott hatékonyabb az üzemi demokrácia is. A szocialista demokrácia lényegéről az előadó többek között megállapította: — Teljesen félreértik a szocialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szembeállítják azt a proletárdiktatúrával, és úgy képzelik el, hogy a szocialista demokrácia a proletárdiktatúrától különálló tényező, a társadalmi fejlődés folyamatában „átveszi”, „helyettesit!” a proletárdiktatúra korábbi funkcióit. Vannak. akik jobboldali, revizionista nézeteket képviselve Ilyen szemléletnc’- engednek teret, s a szocialista demokrácia jegyében a proletárdiktatúra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont álbaloldali nézetek is, amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva tekintenek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát a szocialista demokráciától félminthogy szeretné, aki immúnis mindazokkal a mellékhatásokkal és veszélyekkel szemben, amelyek még a legkisebb hatalommal is együtt járnak. Természetesen nem a vezetői hivatás teljesítéséhez nélkülözhetetlen határozottságtól és erélytől kell óvakodni, Senkinek sem kell attól tartania, hogy a hatalommal való visz- szaéléssel gyanúsítják, ha erélyesen és határozottan fellép a jó ügy védelmében. A munkáshatalmat a saját hatalommal összetéveszteni, közérdek, re hivatkozva személyes érdekekben eljárni vagy fordítva: a hatalommal nem élni a köz érdekében — egyaránt vétkes dolog. S itt tesszük azt is szóvá, hogy az erélyt nem a hangmagasság fejezi ki, hogy a durvaság és a kíméletlenség nem egyszerűen a modor kérdése. Az emberi érintkezésben a kulturált és figyelmes magatartás a vezetőknél még inkább kötelező, mint bárki másnál. tik a proletárdiktatúrát, a proletárállam és az osztálypolitika védelmére hivatkozva ellenzik a szocialista demokrácia kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése, hogy „vagy proletárdiktatúra, vagy szocialista demokrácia” akár jobboldali, akár „baloldali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia ki- teljesedése a proletárdiktatúra erősítését, továbbfejlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az ötvenes évek elején csorTisztelt Kongresszus! Ügy gondolom, az elmondottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egyaránt nagy figyelemmel foglalkozik a pártdemokrácia, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének problémáival. Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzünk, Hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazítanunk. Pártszervezeteinkben, társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegítik, hogy ezeknek az igényes és összetett feladatoknak is jói megfeleljünk. Ennek az energiának bőséges forrása a szocialista demokrácia, amely a társadalom friss erőit segíti bevonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozók tehetségének érvényesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósulásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Javaslom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámolóját és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását a kongresszus fogadja el, és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósítani. Biszku Béla nagy tapssal fogadott szavai után HORVÁTH GYULA, a Zalaegerszegi Járási Pártbizottság első titkára. Zala megyei küldött szólalt fel. Hozzászólásában a kollektiv vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének és gyakorlaténak néhány kérdésével foglalkozott. — A pártszervezetek az elmúlt években mind jobban megértették: a kollektív vezetés a legfontosabb biztositéka annak, hogy a párt politikájának végrehajtása sorén a gyabát szenvedett a szocialista demokrácia. legyengült, veszélybe került rendszerünk, hatalmunk, a proletariátus diktatúrája. Biszku elvtárs ezután az állami munkával összefüggésben a következőket mondotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelőinek. a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásával, behatóan és megfelelő körültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azokat a lehetőségeket, hogyan lehet minél több dolgozó embert bevonni az állam ügyeinek intézésébe, ellenőrzésébe. Kutatjuk azt is, hogy milyen eszközökkel harcolhatunk eredményesebben a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gátló bürokrácia ellen. A bürokrácia elleni harcot itt szélesebb értelemben kell felfognunk, mert a bürokrácia, sajnos nemcsak állami, hanem társadalmi szerveknél is létezik, sőt újratermelődik. A puszta fogadkozások és kijelentések nem bizonyultak és sohasem bizonyulnak elegendőnek megszüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalább is jelentős csökkentésének az államapparátus radikális csökkentése lenne a legfőbb eszköze. Az igazat megvallva, az államapparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gyakorlatban azonban jelentősebb létszámcsökkentés keresztülvitele nem egyszerű, és minden elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná, hanem rontaná állami szerveink munkáját, t böljük a szubjektív elemeket. A területi pártszervezetekben azonban még nem használtuk ki a kollektív vezetésben rejlő lehetőségeket, a gyakorlatban még sok a formalitás, a testületi tevékenységet pedig nem az alkotó jellegű munka, hanem az egyszerű jóváhagyás jellemzi. Meggyőződésem: a pártmunkában jelentkező fogyatékosságok egyik forrása az, hogy a közép- és alsó szintű pártvezetésben nincs megfelelően elhatárolva: meddig terjedjen a személyes felelősség. HERCZEG KAROLY, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára felszólalásának bevezető részében számot adott a megye négyesztendős fejlődéséről, majd kijelentette: Párttagságunk egyre erőteljesebben érvényesíti, hirdeti és védi a part politikáját. Ha még nem is mindig kielégítően, de határozottabban lépnek föl a hibás nézetek és gyakorlat ellen, A továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt négy esztendőben tovább erősödött pártunk eszmei, politikai és szervezeti egysége, akcióképessége, majd hangsúlyozta: Pártunk politikája helyes, megfelel a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a szocialista világrendszer érdekeinek. Pártunk országos vezetése a feladatokat, célokat nem kinyilatkoztatja, hanem pártszerű vitában alakítja ki és fogadtatja el a párttagság egészével. Az élet igazolta és igazolja, hogy a pártszerű viták erősítik a párt egységét, és nélkülözhetetlen feltételei a politika egységes értelmezésének, Végrehajtásának. Mindezek mellett arra is szükség van — folytatta —, hogy • következetesebben lépjünk fel a meg nem értést, kétkedést kiváltó, hibás gyakorlat ellen. Ha vaíamit ugyanis a politikában, vagy a végrehajtás során hosszabb időn át nem értenek, nem helyeselnek, azon érdemes elgondolkodni; különösen egy vezető párt számára politikai kötelesség ez. UHRIN VENDEL Tolna megyei küldött, a dunakömlődi termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy Tolna megyében az egyesülések nyomán 1900 óta 160-ról 91-re csökkent a szövetkezetek száma. Az egyesült termelőszövetkezetek általában megerősödtek. Nőtt a tagság jövedelme, meggyorsult a beruházások üteme, emelkedtek a hozamok, az árutermelés. A továbbiakban beszélt a beruházások körüli nehézségekről. az építési anyagbeszerzési gondokról, a tervezett beruházási összegek gyakori túl, lépéséről. Gyakran gondot okoz a hitelkonstrukció jelenlegi rendszere is. KAMENICZKI ANTAL, a MŰM 212. számú intézetének igazgatója, Heves megyei küldött a szakmunkástanulók több mint 220 ezeres tábora, valamint a képzési rendszer Ezt követően dr. Molnár Frigyes, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Pártunk Központi Bizottsága előzetes állásfoglalása alapján a X. kongresszusra 691 küldöttet választottak. A Központi Bizottság a küldötteken kívül — tanácskozási joggal — a kongresszusra 380 elvtársat hívott meg. A küldöttek közül 685-en jelentek meg, tehát a kongresz- szus határozatképes. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Felszólalásomban pártunk nemzetközi politikájával kívánok foglalkozni. A marxizmus—lenlnizmua elvei szerint bármilyen társadalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája összefüggésben és kölcsönhatásban van egymással. A mi külpolitikai érdekeinket és törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzetközi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta : külpolitikánk fő feladata: kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a szocialista Magyarország építéséhez. A bel- és külpolitika összefüggésének és kölcsönhatásának témájában egyes imperialista sajtóorgánumok támadásokat intéznek ellenünk. A magyar párt- és állami vezetésre nagy előszeretettel ragasztanak olyan címkéket, hogy -a legbátrabb reformerek« a belpolitikában, ugyanakkor -szélsőségesen konzervatívok« a külpolitikában. Mindenki számára világos: lehetetlen volna egyidejűleg bátor reformernek és szélsőséges konzervatívnak lenni. Azért érjük el eredményeinket hazánk határain belül és azon kívül is, mert pártunk marxista—leninista irányvonalat valósít meg mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában. Egyébként a külpolitikánk konzervativizmusáról elhangzó fejtegetéseket mások, ugyancsak Imperialista oldalról maguk cáfolják meg, amikor elismerik pártunk aktiv szerepét a nemzetközi kommunista mozgalomban, valamint hazánk kezA Magyar Népköztársaság érdekelt és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemzetközi politikánkban és gyakorlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár Internacionalizmusnak. Az internacionalizmus jelentősége, a fogalom általános meghatározása nem okoz problémát a nemzetközi kommunista mozgalomban. A testvérpártok, a kommunisták általánosságban azonos felfogást vallanak. Azonban jelenleg Olyan a helyzet, hogy az internacionalizmusra hivatkozik mindenki: a marxizmus—leninizmus elveit következetesen vallók csakúgy, mint a jobboldali vagy a »baloldali« opportunisták. Az internacionalizmus kritériumai nem lehetnek a szép, hangzatos kijelentések, sem a klasszikusok egyébként pontos ben dolgozó nevelők nevében üszőn töt te a kongresszust, majd hangsúlyozta: a Központi Bizottság beszámolójából ismét meggyőződött arról, hogy a kommunisták mindig féltő gonddal foglalkoztak és foglalkoznak a felnövekvő munkás- fiatalok , nevelésével, s harcos életük folytatóit látják bennük. A korszerűsített szakmunkásképzés érdekében olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek a szakmunkásigénnyel fellépő vállalatok számára kötelezővé teszik a képzéssel kapcsolatos arányos teherviselést. A bizottság megállapította, hogy a kongresszus küldöttei között képviselve van társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege: a munkások és a parasztok mellett a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet területén dolgozók; veteránok, gazdasági, állarrri, párt- és tömegszervezeti vezetők. A küldöttek 76,8 százaléka férfi, 23,2 százalékuk nő. A deményező, eredményes hozzájárulását az időszerű nemzetközi problémák megoldásához. Miért próbálják hát mégis a »szélsőséges konzervativizmus« címkéjét reánk ragasztani? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövetségi elkötelezettségünkhöz. Mi azonbán eddig, most és a jövőben is az alapvető elveinkkel, népünk, hazánk érdekeivel, szocializmust építő céljaival összhangban álló nemzetközi politikát folytatunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együttműködésünk és barátságunk fejlesztéséért a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista mozgalom, az ösz- szes antlimperialista erők egységéért, összeforrottsóguk erősítéséért, közös, nagy ügyünk győzelméért. citálása. Az első és legfontosabb kritérium csakis az lehet, hogy a fogalom használata, a cselekedetek ténye megfelel-e az osztályharc követelményeinek, Az internacionalizmus lényege, legfőbb tartalma: a következetes osztályharcos szemlélet és magatartás. Az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának szerepe, jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalomban és a világfejlődés folyamatában az Idő múlásával nem hogy csökkenne, de állandóan növekszik. A nemzetközi munkásmozgalomnak, valamint a felszabadult és a szabadságukért küzdő országok népeinek harcában a Szovjetunió olyan rendíthetetlen támasz és kiapadhatatlan erőforrás, amelynők képviselete megközelíti a párt osságon belüli arányukat Pártiskolai végzettség szerint: a küldöttek 30,3 százaléka felsőfokú, 22 százaléka ki>- képfokú, 24.6 százaléka alsó- fokú végzettséggel rendelkezik. Nem végzett pártiskolát a küldöttek 23,1 százaléka. Iskolai végzettség szerint: egyetemet, főiskolát végzett a küldöttek 58.8 százaléka, középiskolát 13,9 százaléka, nyolc általános iskolát 23 százaléka. Meggyőződésünk, hogy az egész párttagság képviseletében jelen levő küldöttek — akik kiemelkedő tevékenységük és széles körű ismereteik alapján kapták megbízatásukat — felelősen, lelkiismeretesen döntenek a szocializmus teljes felépitésének soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus tudomásul vette, majd szünet következett. Szünet után Simon Józsefné, a Lenin Kohászati Művek daruvezetője, Borsod megyei küldött elnökölt, aki Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának adta meg a szót. nek puszta léte Is nagy erőt kölcsönöz az Önfeláldozó harcosoknak, és rettegéssel tölti el a népek elnyomóit. Az, hogy a békeszerető emberiség eddig eredményesen szállt síkra a világháború elhárításáért, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a‘ világméretekben folyó békeharc igazát erővel párosítja, hatásfokát megsokszorozza a Szovjetunió gazdasági, katonai hatalma, békepolitikája. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának jelentősége korunk történelmileg kialakult valóságában gyökerezik, s nem függ sem az imperialista osztályellenesség szubjektív véleményétől, sem a nemzetközi mozgalmunkon belül létező jobb- vagy „baloldali” opportunisták nacionalizmusától. Mindezek alapján pártunk elvi meggyőződéssel vallja: internacionalizmusunk fokmérője a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszonyunk. Nemzetközi politikánk kiindulása, minden mást megelőző célja: a megbonthatatlan, örök magyar—szovjet barátság fejlesztése és erősítése. Ezen állandó törekvésünkhöz kapcsolódnak szorosan a szocialista világrendszer erejének, egységének növelésére irányuló erőfeszítéseink. Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is, szövetségeseinknek Is, amivel egyaránt erősítjük magunkat és közösségünket. Hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és több oldalú kapcsolatai Is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket összeköt, egységbe (Folytatás a 3. oldalon.) A gazdasági munka és a vezetés nem lehet politikamentes Pártszervezeteinkben, társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk korlati döntésekből kiküszöA mandátumvizsgáló bizottság jelentése KOMÓCSIN ZOLTÁN: Nemzetközi politikánkban sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmusnak A Szovjetunió rendíthetetlen támasz és kiapadhatatlan erőforrás 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. november 26.
