Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

íia^os^uály ügyét, akik felfelé is vitába mernek szállni, s egy­ben »oldalt« és »lefelé« ma­ximális türelmet tanúsítanak. Ezzel összefüggésben még egy kérdésről kívánok beszél­ni: a vezetői posztra állított embereknek a rájuk bízott ha­talomhoz való viszonyáról. Vannak jói képzett emberek, akiknek semmiféle hatalmat sem szabad a kezükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmámorosodnak, elvesztik a realitások iránti érzéküket, tönkreteszik a rájuk bízott ügyet is és önmagukat is. A kádermunka demokratizmusa, amely szerves része a pártde­mokráciának, elősegíti, hogy jobban megnézzük, milyen emberek kerülnek hatalmi posztokra. Egy vezetőnek úgy kell a munkásosztálytól, a nép­től kapott hatalmára tekinte­nie. mint a gyógyszerre, ami túlzottan használva pusztító méregként hat. Az a jó veze­tő, aki inkább óvakodik tőle, (Folytatás az 1. oldalról.) Tisztelt Kongresszus! Az új gazdaságirányítási rendszer, bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrá­cia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásá­ban a hozzáértő emberek tíz­ezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásá­ban pedig százezrek vettek részt. Ilyenformán azok, akik ma a reform megvalósításáért dolgoznak, ott voltak annak bölcsőjénél is, közreadták ta­pasztalataikat, elgondolásaikat. Ennek a demokratikus előz­ménynek fontos szerepe van abban, hogy unai. gazdaságirá­nyítási rendszerünket a társa­dalom túlnyomó többsége he- 'Vesli és munkájával támo­gatja. A gazdasági reform számot­tevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységek, ti felelős vezetők önállóságát, kibővítette döntési hatáskörü­ket. Ez magában véve is előbbre viszi a szocialista de­mokrácia kibontakozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják: csak munkatársaikra, a kollektívád ra, a dolgozókra támaszkodva,' rájuk figyelve, javaslataikat meghallgatva és mérlegelve hozhatnak helyes döntéseket. Ha bárhol passzivitást tapasz­talunk, nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban Is keres­ni a hibát. A gazdaságirányításban nö­vekszik a szakszerűség szere­pe. A gazdasági törvényszerű­ségek meghatározó jelentősé­gűek, de gazdasági vezetőink sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társa­dalmi viszonyok között dolgo- goznak. Azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy ezek a gazdasági törvényszerűsé­gek a szocialista népgazdasá­got, a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor hozhatja meg gyümöl­csét, ha a dolgozók növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő jelentőségű fel­adat az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése. Az üzemi de­mokrácia érvényesülésének alapja és. a kiindulópontja pe­dig az üzemi pártszervezetek demokratizmusa. Ahol a párt­demokrácia mind teljesebben érvényesül, ott hatékonyabb az üzemi demokrácia is. A szocialista demokrácia lényegéről az előadó többek között megállapította: — Teljesen félreértik a szo­cialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szem­beállítják azt a proletárdikta­túrával, és úgy képzelik el, hogy a szocialista demokrácia a proletárdiktatúrától külön­álló tényező, a társadalmi fej­lődés folyamatában „átveszi”, „helyettesit!” a proletárdikta­túra korábbi funkcióit. Van­nak. akik jobboldali, revizio­nista nézeteket képviselve Ilyen szemléletnc’- engednek teret, s a szocialista demokrá­cia jegyében a proletárdikta­túra felszámolását szorgal­mazzák. Vannak viszont ál­baloldali nézetek is, amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva te­kintenek a szocialista demok­rácia fejlesztésére, tehát a szocialista demokráciától fél­minthogy szeretné, aki immú­nis mindazokkal a mellékhatá­sokkal és veszélyekkel szem­ben, amelyek még a legki­sebb hatalommal is együtt jár­nak. Természetesen nem a veze­tői hivatás teljesítéséhez nél­külözhetetlen határozottságtól és erélytől kell óvakodni, Sen­kinek sem kell attól tartania, hogy a hatalommal való visz- szaéléssel gyanúsítják, ha eré­lyesen és határozottan fellép a jó ügy védelmében. A mun­káshatalmat a saját hatalom­mal összetéveszteni, közérdek, re hivatkozva személyes érde­kekben eljárni vagy fordítva: a hatalommal nem élni a köz ér­dekében — egyaránt vétkes dolog. S itt tesszük azt is szóvá, hogy az erélyt nem a hangmagasság fejezi ki, hogy a durvaság és a kíméletlenség nem egyszerűen a modor kér­dése. Az emberi érintkezésben a kulturált és figyelmes ma­gatartás a vezetőknél még in­kább kötelező, mint bárki más­nál. tik a proletárdiktatúrát, a proletárállam és az osztály­politika védelmére hivatkozva ellenzik a szocialista demok­rácia kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése, hogy „vagy proletárdiktatúra, vagy szocialista demokrácia” akár jobboldali, akár „balol­dali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szem­pontból hibás. Pártunk ta­pasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia ki- teljesedése a proletárdiktatúra erősítését, továbbfejlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az ötvenes évek elején csor­Tisztelt Kongresszus! Ügy gondolom, az elmondot­tak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egy­aránt nagy figyelemmel foglal­kozik a pártdemokrácia, a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésének problémáival. Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra ve­szem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzünk, Hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló mun­ka magasabb szinten való foly­tatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követel­ményekhez kell igazítanunk. Pártszervezeteinkben, társa­dalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegí­tik, hogy ezeknek az igényes és összetett feladatoknak is jói megfeleljünk. Ennek az energiának bősé­ges forrása a szocialista de­mokrácia, amely a társadalom friss erőit segíti bevonni har­cunkba, szélesebb utat nyit a dolgozók tehetségének érvé­nyesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhet­jük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban ki­tágítják ezt a forrást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósulásához, a szocializ­mus teljes felépítéséhez. Javaslom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámoló­ját és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását a kong­resszus fogadja el, és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósí­tani. Biszku Béla nagy tapssal fo­gadott szavai után HORVÁTH GYULA, a Zalaegerszegi Járá­si Pártbizottság első titkára. Zala megyei küldött szólalt fel. Hozzászólásában a kollektiv vezetés és az egyszemélyi fe­lelősség elvének és gyakorlaté­nak néhány kérdésével foglal­kozott. — A pártszervezetek az el­múlt években mind jobban megértették: a kollektív veze­tés a legfontosabb biztositéka annak, hogy a párt politikájá­nak végrehajtása sorén a gya­bát szenvedett a szocialista demokrácia. legyengült, ve­szélybe került rendszerünk, hatalmunk, a proletariátus diktatúrája. Biszku elvtárs ezután az ál­lami munkával összefüggés­ben a következőket mondot­ta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok mű­velőinek. a tudományos inté­zeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetők­nek a bevonásával, behatóan és megfelelő körültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azokat a lehetősége­ket, hogyan lehet minél több dolgozó embert bevonni az ál­lam ügyeinek intézésébe, el­lenőrzésébe. Kutatjuk azt is, hogy milyen eszközökkel har­colhatunk eredményesebben a még jócskán létező és társa­dalmi fejlődésünket gátló bü­rokrácia ellen. A bürokrácia elleni harcot itt szélesebb ér­telemben kell felfognunk, mert a bürokrácia, sajnos nemcsak állami, hanem társa­dalmi szerveknél is létezik, sőt újratermelődik. A puszta fogadkozások és kijelentések nem bizonyultak és sohasem bizonyulnak elegendőnek meg­szüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalább is jelentős csök­kentésének az államapparátus radikális csökkentése lenne a legfőbb eszköze. Az igazat megvallva, az államapparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gya­korlatban azonban jelentősebb létszámcsökkentés keresztül­vitele nem egyszerű, és min­den elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná, hanem rontaná ál­lami szerveink munkáját, t böljük a szubjektív elemeket. A területi pártszervezetekben azonban még nem használtuk ki a kollektív vezetésben rejlő lehetőségeket, a gyakorlatban még sok a formalitás, a testü­leti tevékenységet pedig nem az alkotó jellegű munka, ha­nem az egyszerű jóváhagyás jellemzi. Meggyőződésem: a pártmun­kában jelentkező fogyatékos­ságok egyik forrása az, hogy a közép- és alsó szintű párt­vezetésben nincs megfelelően elhatárolva: meddig terjedjen a személyes felelősség. HERCZEG KAROLY, a Fe­jér megyei Pártbizottság első titkára felszólalásának beveze­tő részében számot adott a megye négyesztendős fejlődé­séről, majd kijelentette: Párttagságunk egyre erőtel­jesebben érvényesíti, hirdeti és védi a part politikáját. Ha még nem is mindig kielégítően, de határozottabban lépnek föl a hibás nézetek és gyakorlat el­len, A továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt négy esztendő­ben tovább erősödött pártunk eszmei, politikai és szervezeti egysége, akcióképessége, majd hangsúlyozta: Pártunk politikája helyes, megfelel a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, a szocialista világrendszer érde­keinek. Pártunk országos ve­zetése a feladatokat, célokat nem kinyilatkoztatja, hanem pártszerű vitában alakítja ki és fogadtatja el a párttagság egé­szével. Az élet igazolta és iga­zolja, hogy a pártszerű viták erősítik a párt egységét, és nélkülözhetetlen feltételei a politika egységes értelmezésé­nek, Végrehajtásának. Mindezek mellett arra is szükség van — folytatta —, hogy • következetesebben lép­jünk fel a meg nem értést, két­kedést kiváltó, hibás gyakorlat ellen. Ha vaíamit ugyanis a politikában, vagy a végrehaj­tás során hosszabb időn át nem értenek, nem helyeselnek, azon érdemes elgondolkodni; külö­nösen egy vezető párt számára politikai kötelesség ez. UHRIN VENDEL Tolna me­gyei küldött, a dunakömlődi termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy Tolna me­gyében az egyesülések nyomán 1900 óta 160-ról 91-re csökkent a szövetkezetek száma. Az egyesült termelőszövetkezetek általában megerősödtek. Nőtt a tagság jövedelme, meggyorsult a beruházások üteme, emel­kedtek a hozamok, az áruter­melés. A továbbiakban beszélt a beruházások körüli nehézsé­gekről. az építési anyagbeszer­zési gondokról, a tervezett be­ruházási összegek gyakori túl, lépéséről. Gyakran gondot okoz a hitelkonstrukció jelenlegi rendszere is. KAMENICZKI ANTAL, a MŰM 212. számú intézetének igazgatója, Heves megyei kül­dött a szakmunkástanulók több mint 220 ezeres tábora, valamint a képzési rendszer ­Ezt követően dr. Molnár Fri­gyes, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Pártunk Központi Bizottsága előzetes állásfoglalása alapján a X. kongresszusra 691 kül­döttet választottak. A Központi Bizottság a küldötteken kívül — tanácskozási joggal — a kongresszusra 380 elvtársat hí­vott meg. A küldöttek közül 685-en je­lentek meg, tehát a kongresz- szus határozatképes. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Felszólalásomban pártunk nemzetközi politikájával kívá­nok foglalkozni. A marxizmus—lenlnizmua elvei szerint bármilyen társa­dalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája összefüggésben és kölcsönhatásban van egymás­sal. A mi külpolitikai érde­keinket és törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzetközi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bi­zottság beszámolója hangsú­lyozta : külpolitikánk fő fel­adata: kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a szocia­lista Magyarország építéséhez. A bel- és külpolitika össze­függésének és kölcsönhatásá­nak témájában egyes imperia­lista sajtóorgánumok támadá­sokat intéznek ellenünk. A ma­gyar párt- és állami vezetésre nagy előszeretettel ragaszta­nak olyan címkéket, hogy -a legbátrabb reformerek« a bel­politikában, ugyanakkor -szél­sőségesen konzervatívok« a külpolitikában. Mindenki szá­mára világos: lehetetlen volna egyidejűleg bátor reformernek és szélsőséges konzervatívnak lenni. Azért érjük el eredményein­ket hazánk határain belül és azon kívül is, mert pártunk marxista—leninista irányvo­nalat valósít meg mind a bel­politikában, mind a nemzetkö­zi politikában. Egyébként a külpolitikánk konzervativiz­musáról elhangzó fejtegetése­ket mások, ugyancsak Impe­rialista oldalról maguk cáfol­ják meg, amikor elismerik pártunk aktiv szerepét a nem­zetközi kommunista mozga­lomban, valamint hazánk kez­A Magyar Népköztársaság érdekelt és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemzetközi politikánkban és gyakorlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár In­ternacionalizmusnak. Az inter­nacionalizmus jelentősége, a fogalom általános meghatáro­zása nem okoz problémát a nemzetközi kommunista moz­galomban. A testvérpártok, a kommunisták általánosságban azonos felfogást vallanak. Azonban jelenleg Olyan a helyzet, hogy az internaciona­lizmusra hivatkozik mindenki: a marxizmus—leninizmus el­veit következetesen vallók csakúgy, mint a jobboldali vagy a »baloldali« opportunis­ták. Az internacionalizmus krité­riumai nem lehetnek a szép, hangzatos kijelentések, sem a klasszikusok egyébként pontos ben dolgozó nevelők nevében üszőn töt te a kongresszust, majd hangsúlyozta: a Központi Bizottság beszámolójából ismét meggyőződött arról, hogy a kommunisták mindig féltő gonddal foglalkoztak és foglal­koznak a felnövekvő munkás- fiatalok , nevelésével, s harcos életük folytatóit látják bennük. A korszerűsített szakmun­kásképzés érdekében olyan intézkedéseket sürgetett, ame­lyek a szakmunkásigénnyel fellépő vállalatok számára kö­telezővé teszik a képzéssel kapcsolatos arányos tehervise­lést. A bizottság megállapította, hogy a kongresszus küldöttei között képviselve van társa­dalmunk minden dolgozó osz­tálya és rétege: a munkások és a parasztok mellett a szel­lemi élet, a kultúra, a tudo­mány, a művészet területén dolgozók; veteránok, gazdasá­gi, állarrri, párt- és tömegszer­vezeti vezetők. A küldöttek 76,8 százaléka férfi, 23,2 százalékuk nő. A deményező, eredményes hoz­zájárulását az időszerű nem­zetközi problémák megoldásá­hoz. Miért próbálják hát mégis a »szélsőséges konzervativizmus« címkéjét reánk ragasztani? Azért, mert hűségesek va­gyunk elveinkhez, szövetségi elkötelezettségünkhöz. Mi azonbán eddig, most és a jö­vőben is az alapvető elveink­kel, népünk, hazánk érdekei­vel, szocializmust építő céljai­val összhangban álló nemzet­közi politikát folytatunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együttműködésünk és barátságunk fejlesztéséért a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista mozgalom, az ösz- szes antlimperialista erők egy­ségéért, összeforrottsóguk erő­sítéséért, közös, nagy ügyünk győzelméért. citálása. Az első és legfonto­sabb kritérium csakis az lehet, hogy a fogalom használata, a cselekedetek ténye megfelel-e az osztályharc követelményei­nek, Az internacionalizmus lényege, legfőbb tartalma: a következetes osztályharcos szemlélet és magatartás. Az internacionalizmus pró­baköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és kommunista pártjának szere­pe, jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalomban és a világfejlődés folyamatában az Idő múlásával nem hogy csök­kenne, de állandóan növek­szik. A nemzetközi munkásmoz­galomnak, valamint a felsza­badult és a szabadságukért küzdő országok népeinek har­cában a Szovjetunió olyan rendíthetetlen támasz és ki­apadhatatlan erőforrás, amely­nők képviselete megközelíti a párt osságon belüli arányukat Pártiskolai végzettség sze­rint: a küldöttek 30,3 százaléka felsőfokú, 22 százaléka ki>- képfokú, 24.6 százaléka alsó- fokú végzettséggel rendelkezik. Nem végzett pártiskolát a kül­döttek 23,1 százaléka. Iskolai végzettség szerint: egyetemet, főiskolát végzett a küldöttek 58.8 százaléka, kö­zépiskolát 13,9 százaléka, nyolc általános iskolát 23 százaléka. Meggyőződésünk, hogy az egész párttagság képviseleté­ben jelen levő küldöttek — akik kiemelkedő tevékenysé­gük és széles körű ismereteik alapján kapták megbízatásukat — felelősen, lelkiismeretesen döntenek a szocializmus teljes felépitésének soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését a kongresszus tudomásul vette, majd szünet következett. Szünet után Simon Józsefné, a Lenin Kohászati Művek da­ruvezetője, Borsod megyei kül­dött elnökölt, aki Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának adta meg a szót. nek puszta léte Is nagy erőt kölcsönöz az Önfeláldozó har­cosoknak, és rettegéssel tölti el a népek elnyomóit. Az, hogy a békeszerető emberiség eddig eredményesen szállt síkra a vi­lágháború elhárításáért, min­denekelőtt annak köszönhető, hogy a‘ világméretekben folyó békeharc igazát erővel páro­sítja, hatásfokát megsokszoroz­za a Szovjetunió gazdasági, katonai hatalma, békepoliti­kája. A Szovjetuniónak és kom­munista pártjának jelentősége korunk történelmileg kiala­kult valóságában gyökerezik, s nem függ sem az imperialista osztályellenesség szubjektív vé­leményétől, sem a nemzetközi mozgalmunkon belül létező jobb- vagy „baloldali” oppor­tunisták nacionalizmusától. Mindezek alapján pártunk el­vi meggyőződéssel vallja: in­ternacionalizmusunk fokmé­rője a Szovjetunióhoz és kom­munista pártjához való viszo­nyunk. Nemzetközi politikánk kiindulása, minden mást meg­előző célja: a megbonthatat­lan, örök magyar—szovjet ba­rátság fejlesztése és erősítése. Ezen állandó törekvésünkhöz kapcsolódnak szorosan a szo­cialista világrendszer erejé­nek, egységének növelésére irányuló erőfeszítéseink. Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is, szö­vetségeseinknek Is, amivel egyaránt erősítjük magunkat és közösségünket. Hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és több oldalú kapcsolatai Is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket összeköt, egységbe (Folytatás a 3. oldalon.) A gazdasági munka és a vezetés nem lehet politikamentes Pártszervezeteinkben, társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk korlati döntésekből kiküszö­A mandátumvizsgáló bizottság jelentése KOMÓCSIN ZOLTÁN: Nemzetközi politikánkban sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmusnak A Szovjetunió rendíthetetlen támasz és kiapadhatatlan erőforrás 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. november 26.

Next

/
Thumbnails
Contents