Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
TODOR ZSIVKOV Korács Ferencné, a Nagyatádi Cérnagyár iechnikttsat Vállvetve haladunk előre a közös felemelkedés útján Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Örömmel és elégedetten továbbítom a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, országunk kommunistáinak és dolgozóinak szívélyes, harcos üdvözletét a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának, a magyar kommunistáknak, az egész baráti magyar népnek. Nagy figyelemmel hallgattuk Kádár elvtárs tartalmas beszámolóját pártjuknak a IX. kongresszus óta kifejtett tevékenységéről, eredményeiről. Megismerkedtünk Magyar- ország fejlődésének a következő öt évre szóló terveiről is. Számunkra kétségtelen, hogy az elkövetkező öt évben a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar népet új, még magasabb csúcsokra vezeti a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, valamint az életszínvonal terén. Mi, bolgár kommunisták és bolgár dolgozók, önökkel együtt őrülünk ennek, és teljes szívből köszöntjük önöket! Az önök sikerei a mi sikereink is, mert mi, a szocialista közösségben tömörült testvéri országok szilárdan elhatároztuk, hogy közösen védjük meg vívmányainkat, vállvetve haladunk előre a barátság és az együttműködés, a közös fel- emelkedés útján. Néhány hónap múlva Szófiában megtartjuk a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusát, amelyre mi is hasonlóan jó és örvendetes mérleggel készülünk. Küldött Elvtársnők és Elvtársak! Elégedetten állapítjuk meg, hogy a két párt között teljes egység van a világ jelenlegi fejlődésének minden kérdésében. A Bolgár Kommunista Párt és népünk gyűlölettel elítéli az amerikai katonaság barbár cselekedeteit Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Mély meggyőződésünk, hogy Indokína szabadságáért és függetlenségéért küzdő népeinek ügye győzedelmeskedni fog. Mi határozottan az izraeli agresszió ellen harcoló, az imperializmus - elnyomó kísérleteivel szembeszálló arab népek oldalán állunk. Támogatjuk és a jövőben is támogatni fogjuk az elrabolt területek felszabadítására, a nemzeti fejlődésre és a szociális haladásra tett erőfeszítéseket. A Bolgár Népköztársaság minden erejével Európa és a Balkán békéjének, biztonságának megerősítésére törekszik, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvei és a háború utáni fejlődés realitásainak elismerése alapján. Mi, bolgár kommunisták, a kommunista ügy internacionalista jellegének értelmezéséhez híven, pártunk történelmi útjának tanulságaiból kiindulva — jövőre ünnepeljük pártunk megalapításának 80. évfordulóját —, nagyra értékeljük a szocialista országok közötti barátságot, a sokoldalú testvéri kapcsolatokat, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom együttműködését, össze- forrottságát. Szeretném itt, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa előtt kifejezni elégedettségünket a bolgár és a magyar nép barátságának és testvéri kapcsolatainak fejlődése felett. Az utóbbi években országaink között erősödött és bővült a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés. Minden feltétele megvan annak, hogy tovább bővüljenek és elmélyüljenek e kapcsolatok mind a két ország között, mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. Pártjaink között teljes nézetazonosság van a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetét illetően is. Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban és a magyar népben a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép hú testvérét, elvtársát és szövetségesét látja a kommunizmus nagy ügye győzelméért vívott harcban. Kívánok önöknek, drága magyar elvtársaink, eredményes munkát az önök X. kongresszusán, sikereket álmaik, terveik és kezdeményezéseik valóraváltásában. Todor Zsivkov nagy tapssal fogadott felszólalása után PAP JÄNOS, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára kapott szót A megye gazdasági életét elemezve rámutatott, hogy eredményeik szorosan kapcsolódnak a gazdaság- irányítási rendszer reformjának kiteljesedéséhez. Sokat kell azonban még tenni a reálisabb gondolkodásmód elsajátításáért, • jobban kell tájékoztatni az embereket a közvéleményt érintő kérdésekről. A gazdasági felvilágosító munkában mindenekelőtt a jövedelem létrehozásának módjairól, a termelésről kell az embereket tájékoztatni, mert elosztani csak azt lehet, amit megtermeltek. — Az agitáció és a propaganda eszközeivel továbbra is küzdenünk kell az anyagiasság, a kapzsiság, az önzés ellen — mondotta —. de legalább ennyire fontos, hogy egyértelműen hirdessük a »mindenkinek munkája szerint« elvet Is, mert az egyen- lősdi passzivitást, érdektelenséget idéz elő. DR. GÁL ISTVÁN, a Tatabányai Szénbányák igazgatója, Komárom megyei küldött felszólalásában utalt a magyar szénbányászat helyzetére is, megemlítve, hogy össztermelésének több mint 30 százalékát ma már gépekkel jövesztik, a termelés 60—65 százalékát gépek rakják fel, és több mint 90 százalékát gépek szállítják el. A szénbányáktól a népgazdaság néhány évvel ezelőtti tervekhez és határozatokhoz képest most többet vár. Ezért tovább kell fejleszteni a technikát a szénbányászatban is. hogy ki lehessen elégíteni a szén iránti igényeket. A megváltozott helyzet alapján biztosítani kell a fokozott korszerűsítés és gépesítés anyagi lehetőségét, a megművelt szénvagyonok pótlását, de igen időszerű volna néhány új akna telepítésének sürgős megkezdése is. Mindez azonban csak a kormányzat segítségével lehetséges. A továbbiakban foglalkozott a szénbányászat munkaerő gondjaival. Többek között elmondta, hogy azelőtt a tatabányai Bányaipari Technikumban állandóan 150—200 százalékos volt a túljelentkezés. Az idén viszont a technikumi helyeknek még a felét is csak nehézségek árán tudták betölteni. Hasonló gondokkal küzd a miskolci nehézipari műszaki egyetem bányaművelési kara is. A gazdasági szabályozóknak a szénbányászatra gyakorolt hatásáról szólva kiemelte: — A gazdasági szabályozók kialakításakor bőség volt az energia — különösen a szilárd tüzelőenergia-hordozókban. Ennek megfelelően alakították ki az illetékesek a szénbányászat gazdasági környezetét. A megváltozott helyzet indokolttá teszi, hogy módosítsák a szén- iparral kapcsolatos gazdasági szabályozókat. Gondolni kell arra is, hogy hazánk viszonylag szegény energiában, tehát az eddiginél fokozottabb energiatakarékosságra kell ösztönözni a fogyasztókat. TÖTH LAJOS, a vaskeresztesi termelőszövetkezet elnöke Vas megye nemzetiségi lakossága nevében üdvözölte a kongresszust, majd rámutatott: — A nemzetiségi községek századokon át politikailag és gazdaságilag elmaradottabbak voltak az átlagosnál, mert az urak Magyarországa, különösen a 25 éves Horthy-rendszer politikája tervszerűen sorvasztotta elsősorban a délszláv lakta területeket. A nemzetiségi lakosság sorsának javulását a felszabadulás tette lehetővé; az általánosan bekövetkezett társadalmi változáson kívül azzal is, hogy megteremtette a marxi—lenini nemzetiségi politika megvalósításának feltételeit. Sajnos a fejlődés nem volt egyértelmű, azonban a párt következetes politikájának eredményeként eljutottunk odáig, hogy ma már az itt lakók döntő többsége helyesli a párt politikáját, és tevékeny híve a szocializmus építésének. — A megye területén élő nemzetiségi lakosság tudati nevelését nagyban elősegítette a tsz-mozgalom is. A legutóbbi két-három évben a megye nemzetiségek lakta tájain különösen megélénkült a nevelő munka. Az előadás-sorozatokon, rendezvényeken nagy számban vett részt a nemzetiségi lakosság is. A tsz-hez tartozó három községből az 1940-es években mindössze négyen jártak középiskolába, egyetemre senki, jelenleg 56 a középiskolások száma, s heten főiskolán, illetve egyetemen tanulnak. Ez a fejlődés jellemzi a többi nemzetiségi községet is. DR. VÁMOSI ERZSÉBET vezető főorvos, Pest megye kommunistáinak küldötte hozzászólásában a többi közt a falusi lakosság szociális és egészségügyi ellátásával foglalko-* zott. Örömmel adott számot a kongresszusnak az e téren elért nagyszerű eredményekről, s i'ámutatott: — Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy ma már az urbanizáció követeli meg a falvak közegészségügyi fejlesztését. Ez igen nagy lépés. A közép- és hosszú távú tervekben megfogalmazott fejlesztés, az ellátási színvonal fokozatos emelése, illetve az ehhez szükséges személyi, anyagi feltételek zavartalan biztosítása továbbra is fontos feladat. A küldött végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Központi Bizottság beszámolójában felvázolt tervek a következő esztendőkben realizálódnak, s az egészségügyi, szociális ellátás tovább fejlődik hazánkban. VARGA FERENC, a Kalocsai Járási Pártbizottság első titkára a járás fejlődéséről szólva elmondotta, hogy közös gazdaságaik különösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben értek el jelentős sikereket. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok társulásai hat helyen építenek szakosított sertéstelepeket, ezek 1971-ben és 72-ben készülnek el és utána évente 80 000 hi- zott sertést adnak a népgazdaságnak. Ezután a megye egyik legsúlyosabb gondjáról, a tanya- világról szólott. A városi lakosságot leszámítva Bács-Kis- kun megye lakosságának csaknem fele még tanyán él. Az urbanizáció hatása azonban egyre inkább érződik: tíz év alatt a tanyákon lakók aránya hét százalékkal csökkent. — Célunk, hogy segítsük a zárt településekre való beköltözést — mondotta —, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a termelés zökkenőmentes folytatásához fűződő érdekeket sem. Ugyanakkor lehetőséget kell keresni a tanyai lakosság gyakran igen mostoha körülményeinek javításához. Somogy iparosítása történelmi változásokat hozott a községek fejlődéséhen is Tisztelt Pártkongresszus, kedves Elvtársak! A Nagyatádi Cérnagyár kommunistái és dolgozói nevében köszöntöm pártunk X. kongresszusát. Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek pártunk legfelső szervének munkájában. A Központi Bizottság beszámolója híven tükrözi azokat a politikai, társadalmi és gazdasági változásokat, amelyeket pártunk következetes politikája nyomán közös munkával elértünk. Mi, Somogy megyeiek is részesei vagyunk e nagy történelmi átalakulásnak. Megyénk iparosítása történelmi változásokat hozott a községek fejlődésében is. Megelégedéssel mondhatom el. hogy szűkebb hazám, Nagyatád a IX. kongresszus óta előrelépett a városiasodás útján. Az itt élő emberek a párt és a kormány határozatainak megvalósításáért nem sajnálták a fáradtságot. Ennek sorárt nagyközségünk arculata és az emberek gondolkodása is megváltozott, fejlődött. A Nagyatádi Konzervgyár rekonstrukciója, a Danuvia Nágyatádi Gyárának létrehozása, az új kenyérgyár lényegesen növelte az iparban foglalkoztatottak számát. Számos szociális, kommunális és egészségügyi létesítmény az emberről való gondoskodást jelenti; az emberek életének megköny- nyítését, szebbé tételét, kulturáltságát szolgálja. Nagyra értékeljük, hogy egészséges ivóvíz, szennyvíz- hálózat van Nagyatádon, és rövidesen vezetékes gáz lesz községünkben. Javítja a megye jelenlegi. kedvezőtlen kórházi ellátottságát az 500 ágyas kórház építése is. Cérnagyárunk, a Pamutfonóipari Vállalat Üjpesti Cérnagyárának telepe több évtizedes múltra tekint vissza. 1970. évi tervfeladatunk, hogy 950 tonna varró- és kézimunkafonalat termeljünk, amelynek egyhar- mada tőkés export. Az elmúlt négy évben üzemünk extenzív. módon, a község fejlesztéséhez viszonyítva szerényebben fejlődött. 1040-en dolgozunk, 120- szal többen, mint 1966-ban. Az igények alapján növelhetnénk a termelést, de ezt akadályozza a technikai színvonal. Néhány új gépet kapott már a mi gyárunk is, de szeretnénk, ha az igényeknek megfelelően fejleszthetnénk a cérnagyárat. A termelés növelését ugyanis csak az üzem rekonstrukciójával oldhatjuk meg véglegesen. cét. a munkásközösség alkossa. Az új, a változó körülményekhez igazodó munkamódszer tökéletesítése céljából pontosabban meg kell határozni az üzemekben működő pártszervek feladatait. Kedves Elvtársak! Jelentem a kongresszusnak, hogy a cérnagyár kommunistái a kongresszusi irányelveket és a Szervezeti Szabályzat tervezetét nagy aktivitással tanulmányozták, és nagy felelősséggel mondták el véleményüket. Az irányelvek vitáját jó módszernek tartjuk, mert a párttagság megfontolhatja, hogy mit akar tenni, és a kommunisták valóban magukénak vrllhatják a döntéseket, amelyeket pártunk kongresszusa hoz. Hangsúlyoztuk a taggyűléseken, hogy a Központi Bizottság irányelveket, javaslatot, és jtem határozatot bocsátott a párttagság rendelkezésére. s alkotó vitákra, a párttagság érettségére, hozzáértésére, felelősségérzetére számít. Talán ezért is volt nagy aktivitás a tanácskozásainkon. A kongresszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzatot módosító javaslattal pártszervezetünk tagsága egyetért. Mégis, engedje meg a Tisztelt Kongresszus, hogy elmondjak néhány észrevételt. amely a lehetőségeken belül megvalósítható, gazdasági vezetőink maradéktalanul végrehajtsák. A párt politikájának középpontjában az ember áll. A határozatok közül számottevő a munkaidő csökkentése. Ennek megvalósításában újabb lépést tettünk az emberek életkörülményeinek javításáért, s erről üzemünk dolgozói nagy elismeréssel szólnak. A gyermekgondozási segély bevezetése nálunk is kedvező fogadtatásra talált. A kisgyermekes anyák gondjain sokat segít, hogy két évig otthon maradhatnak gyermekeikkel. Üzemünkben a szülő nők 75 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Dolgozóink 12 százaléka veszi igénybe a szülési, illetve gyermekgondozási segélyt Örömünk mellett azt is elmondhatjuk, hogy ezek az anyák nagyon hiányoznak a termelésből, és a kieső munkáskezeket nem mindig tudjuk pótolni. Ezért is várjuk vissza őket. Gondunk az, hogy a visszatérő anyák nem tudják gyermekeiket elhelyezni, és emiatt nem tudnak munkát vállalni. Üzemünkben semmiféle gyermekintézmény nincs, és a területi lehetőség is kicsi. Kommunistáink az egész üzem érdekében emelték fel szavukat, amikor a X. kongresszus irányelveivel egyetértve sürgették, hogy növelni kell a gyermekintézmények számát, és fenntartási költségeiket meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között. Erre országosan Is, helyileg is van már példa. A Nagyatádi Konzervgyár például több mint egvnrllió forinttal járult hozzá a községi bölcsőde énítéséhez. Szeretnénk, ha kérésünket meghallgatnák, hogy a visszatérő kismamákat ne csak munkával várjuk, hanem óvodával is. . Ha gyermekük elhelyezéséről gondoskodunk, ha a gyermekek biztonságban, jó helyen vannak, kevesebb gonddal és nagyobb örömmel végzik munkájukat a szülők is. Tisztelt Kongresszus! A pamutipar eredményességét az elmúlt két évben az új gazdasági mechanizmus egyes közgazdasági szabályozói előnytelenül befolyásolták. Termékeink többsége maximált árformákba tartozik, az alapanyagul szolgáló pamut világpiaci ára azonban az utóbbi két évben számottevően emelkedett. Ez az oka, hogy az 1968-ban és még inkább az 1969-ben képződő részesedési és fejlesztési alap lényegesen alacsonyabb, mint az ipar átlaga. Ügy látjuk, hogy a képződő nyereség szerinti differenciálás nem fejezi ki a vállalat eredményességét, és hogy az elérhető nyereség a vállalat dolgozóinak tevékenységével csak szerény mértékben függ össze, mert a nyereség az árrendszer függvénye. Eddigi munkánkban nagy erőfeszítések vannak. Kérésünk az. hogy a szabályozók hassanak oda, hogy a jövedelem jobban függjön a végzett munkától. A dolgozók helyeslik pártunk politikáját Egyetértünk azzal, hogy a kongresszusi irányelvek a műszaki haladás , meggyorsítását sürgetik. A pamutfonó-ipar gazdasági helyzete alacsony jövedelmezősége csak korszerűsítéssel hozható rendbe. Ezt a IV. ötéves tervben jóváhagyták. De még nem tisztázták a- kereteket, a rekonstrukció módját. A rekonstrukció megindulásával egy időben felt.'i lenül szükséges a textilipar bérhelyzetének javítása is. hisz bérben 13—15 százalékkal vagyunk elmaradva az átlagos ipari jövedelmektől. Tisztelt Kongresszus! Üzemünk dolgozói helyeslik pártunk politikáját, egyetértésünk bizonyítéka, hogy becsülettel helytállnak a munkás hétköznapokon. Kérésüket tolmácsolom, amikor azt mondom, hogy a kongresszus erősítse meg az eddig követett utat, és adjon felhatalmazást az eddigi politika magasabb szinten való folytatásához. A Központi Bizottság írásos és szóban előterjesztett anyagával egyetértek, elfogadom, és a kongresszusnak elfogadásra ajánlom. * * * Ezzel a keddi tanácskozás befejeződött, a kongresszus szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját Rendaxeresebbé lett a szervezeti élet re. hogy párttagságunk gerinTisztelt Kongresszus, kedves Elvtársak! Csúcsvezetőségünknek, párt- szervezeteinknek sok újszerű feladatot kellett megoldaniuk. Éreztük, hogy nem lehet a régi módon, a régi módszerekkel eredményesen irányítani a munkát. Felismertük és hasznosítjuk a pártcsoportokban rejlő lehetőségeket. Elmondhatom. hogy e csoportok mint az alapszervezetek kis sejtjei — amellett, hogy tagjaik munkáját értékelik, a taggyűlésekre mozgósítanak — sokat segítenek a termelési agitációkban. a meggyőzésben, a politikai irodalom terjesztésében, a tag- felvételi munkában, és nagy szerepük van az alapszervezet információs tevékenységében is. E munkát még nem minden pártcsoport látja el jól, hiszen ennek szubjektív feltételei is vannak. Egyetértünk azzal, hogy pártunk Szervezeti Szabályzata rögzítse a csoportok feladatait. Pártszervezetünkben rendszeresebbé vált a szervezeti élet, jobban tudunk mozgósítani a feladatokra párttagokat és pártonkívülieket. Előreléptünk a szakmai, a politikai és az általános műveltség növelésében, a párt vezető szerepének érvényesítésében. Nagyobb gondot kívánunk fordítani a fizikai munkások tagfelvételéA nők helyzete társadalmi ügy Gyárunk női üzem. örülünk annak, hogy a dolgozó nők helyzete társadalmi üggyé vált. Egyre több intézkedés szolgálja a nők egyenjogúságának érvényesítését, munkájuk elismerését. így helyes ez, hiszen a nőket minden munkaterületen megtaláljuk, és kettős hivatásukból eredően nagyobb nehézségekkel küzderek. Ennek felismerését tükrözi a Központi Bizottság 1970. február 19-i határozata, amelynek megvalósításáért — különösen a női üzemekben — sok a tennivaló. Tudjuk, hogy a Központi Bizottságnak a nőkérdésről hozott határozatát nem lehet máról holnapra megvalósítani: tudjuk, hogy nem lehet a nehéz három műszakot egyszerre megszüntetni. De azt elvárjuk, hogy a határozat ama részét, (! SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1»70. november 25. 5
