Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
BÖHM JÓZSEF, a megyei tanács vb-elnöke; A tanácsok éljenek a nagyobb önállósággal A pártértekezlet előtt lévő beszámoló és megyénk általános helyzete bizonyítja, hogy jelentős sikereket értünk el a IX. kongresszus és az 1966. évi megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásában. Az 1966. évi helyzetünkhöz képest mindenütt fejlődést láthatunk, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Az elmúlt négy év alatt fő feladataink közé tartozott megyénk gazdasága viszonylagos elmaradottságának gyorsabb ütemű felszámolása. Pozitív irányban változott az ipar szerkezete és területi elhelyezkedése. Javult megyénk lakosságának foglalkoztatottsága, növekedett a somogyi emberek életszínvonala; jobbak az életkörülményeink. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a mezőgazdaságban — bár a termelőszövetkezetek vagyoni helyzete, eszközellátottsága és a tagság jövedelme tekintetében nem közelítettünk az országos átlagszínvonalhoz — lépést tudtunk tartani a nagyobb ütemű, országos fejlődéssel. örülünk a központi szervek korábbinál nagyobb mértékű erkölcsi és anyagi támogatásának, de a megye gyorsabb ütemű fejlődésébeír emellett része volt a központi és a helyi szervek összefogásának, lakosságunk helytállásának is. Reálisnak és jónak tartom a beszámolóban a tanácsi munka értékelését, az útmutatásokat is. Jólesik a tanácsi munka elismerése, és egyetértek a munkánkat érintő bírálatokkal is. Most a még tapasztalható hibák kijavítására törekszünk. Egyik fő feladatunk a községi, városi tanácsok munkájának gyorsabb ütemű fejlesztése, e testületek és apparátusok alkalmassá tétele arra, hogy a nagyfokú önállósággal megfelelően tudjanak élni. A közvetlen anyagi érdekeltség ténye a saját bevételek fokozására ösztönzi a tanácsokat. Természetes, hogy a növekvő gazdasági önállóság mellett a tanácsoknak vállalniuk kell a rossz, eredménytelen gazdálkodás erkölcsi és anyagi következményeit is. A jövőben például a vállalatvezetők önállóságának tiszteletben tartása mellett a felügyeleti szerveknek — a dolgozók véleményére és segítségére támaszkodva — szorosabb és szigorúbb ellenőrzést kell megvalósítaniuk. A tanácsoknak nagyon fontos feladata á beruházások előkészítése és teljesítése. Területi tervező munkánk és a koordináció lényegében az összes beruházásra kiterjed. Annak ellenére, hogy van javulás, mégis rendkívül nagyok a fejlesztési és költségvetési pénzmaradványok, késve valósulnak meg a létesítmények. A megyei tanácsnak és a vállalatokat felügyelő szerveknek a jövőben határozottabban kell fellépniük a felelősséggel való >»labdázás« és a magyarázkodás ellen. A megyei tanács — koordinációs tevékenysége során — egyes kiemelt beruházások megvalósulását is ellenőrizni fogja. A jövőben megyei, városi és községi szinten a jelenleginél hatékonyabb összhangra kell törekedni. Nagvobb előrelépést jelentene a megyében a következő ötéves terv ideién, ha az eddiginél szélesebb körű társadalmi és az önerő összehangolt felhasználását biztositó öss*eio"nst sikerülne megteremteni. A tanácsi munka egyik legfontosabb területe a településhálózat korszerűsítése és a települések fejlesztése. Ez az ország valamennyi tanácsának feladata, s ez — kedvezőtlen, aprófalvas települési viszonyok miatt — fokozottabb gondot és feladatot jelent. STIER SÁNDOR, a megyei HJSZ-bizottsag első titkára; FÁBRI ISTVÁN, a megyei pártbizottság osztály vegeié je: Használják ki jobban az anyagi és szellemi erőt a tsz-ekben! tsz-ek magas aránya, a több éven keresztül minimális jövedelmet biztosító állattenyésztés, az érvényben levő mezőgazdasági hitelpolitika, a krónikus gép- és alkatrészhiány is rontotta helyzetünket. A gyorsabb ütemű előrelépésnek alapvető feltétele, hogy megfelelő anyagi eszközök álljanak rendelkezésre a termelésfejlesztéshez. A nemrég megjelent kormányhatározat egyes elemei kedvezőbb helyzetet teremtenek megyénk tsz-ed számára, ugyanakkor az eszközellátottság növelései nem segíti kellően az új szabályozó rendszer. Termelőszövetkezeteinkben negyedik ötéves terv során a gépesítésben mutatkozó elmaradás mielőbbi felszámolására, a korszerűbb, komplett gépsorok kialakítására van szükség. Indokolt a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erő leghatékonyabb kihasználása is, hogy Isz-eink a negyedik ötéves terv előirányzatából a rájuk eső hányadot teljesítsék. Ebben szövetkezeteink kommunistái járjanak az élen. Az új ötéves terv távlatot ad a fiataloknak Megyénk ifjúságát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerveit és szervezeteit az elmúlt négy évben alapvetően az a törekvés jellemezte, hogy cselekedeteivel megfeleljen a párt IX. kongresszusán megszavazott bizalomnak. Felelősségteljes megbízatásunk teljesítését kedvezően befolyásolta a párt által kidolgozott politikai program. A megye iparának és mezőgazdaságának fejlesztése érdekében tett erőfeszítések eredményei tiszteletet váltottak ki ifjúságunkból: az eredmények kovácsait mi példaképünknek tekintjük. A követelmények növelésével erősödött a kommunista és tömegszervezeti jelleg is. Fejlődött a KISZ-szervezetek demokratizmusa, öntevékenysége. Mindenkor kezdeményezői és szervezői voltunk a párt által meghatározott gazdasági feladatok végrehajtásának, a X. kongresszusra való felkészülés során pedig mintegy 140 ifjúsági brigád — csaknem tízezer fiatal — tett munkavállalást. A tenniaka- rás kicsiny, de emberformáló cselekedeteinek ezreit hajtották végre a kisdobosok és az úttörők is. Az országgyűlés által elfogadott negyedik ötéves tervtörvény, a megyei pártbizottság által kidolgozott fejlesztési program nagyobb távlatot ad megyénk minden fiataljának. A párt iránymutatása alapján a KISZ .szerveinek a jövőben is kezdeményező szerepet leéli vállalniuk a feladatok kidolgozásában. Ugyanakkor szükséges, hogy a szakszervezetek, az üzemi kollektívák az eddiginél többet vállaljanak az ifjúság neveléséből. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a munkás- és parasztfiatalok politikai, világnézeti nevelésére, s ezt a tevékenységet elsősorban az üzemen bélül kell növelni. A politikai nevelő munka alapkérdésének kell tekintenünk o fiatalok munkahelyi beilleszkedését, minthogy a negyedik ötéves tervben a végző szakmunkások száma meghaladja a tizenkétezret. A megyéi párt- és KISZ- bizottság ifjúságpolitikai kérdésekben kidolgozott határozata megfelelő alap a hatékonyabb munkához, örömmel jelenthetem a pártértekezletnek, hogy a végrehajtás során lényeges eredmények születtek. RADNÓTI LÁSZLÓ, a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke: Jobb közgazdasági szabályozókat A csurgói és a nagyatádi járás összevonása után a politikai hangulat Csurgón és a volt csurgói járás területén megítélésem szerint jó és bizakodó. A nagyatádi járás párt- és tanácsi vezetésével rövid idő alatt elvtársi, kölcsönös segitőkészségen alapuló légkör alakult ki. Azonban van még néhány probléma, ezek megoldásához kérjük az illetékesek segítségét. Ilyen a szakmunkásképző iskola sorsa, ami nyugtalanítja a közvéleményt. Csurgón az ipari munkások száma csaknem kétezer, és a szakmunkás-utánpótlás csak helyi erőforrásokból biztosítható. Fontos az úthálózat korszerűsítése, különösen a berzencei út sorsa aggaszt bennünket. A most már meglevő tapasztalatok alapján is vizsgálva a gazdasági reform közgazdasági szabályozóinak egyes elemeit, megállapíthatjuk, hogy többségük beváltotta a reményeket. A szabályozók hiányosságának tartom viszont, hogy a vállalatok hibájából eredő, vagy azon kívüli, sok éve kialakult helyzeteket szentesítenek. Az új szabályozók kihatásaként nem várható, hogy csökken a megyéből ingázó dolgozók száma és kisebb lesz a fluktuáció. Szeretnék e problémakör megoldásának elősegítésére javaslatot tenni. 1971-től az egyes vállalatok részére külön-külön megállapított szubvencióhányadokat megszüntetik, és belép az ágazati, iparági szubvenció. A vállalatokra lebontott átlagbér-szabályozás helyett az iparági átlagbér-szabályozás bevezetésével biztosítani lehetne például, hogy a magasépítő-ipari ágazatban ugyanaz az átlagbére lenne egy budapesti vállalatnak, mint a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak, vagy a Férfi Fehérnemű Gyárnak az átlagbére megegyezne a Kaposvári Textilruházati Ktsz-ével, hiszen az ugyanolyan termék exportjánál is ugyanolyan mértékű szubvenciót kap, és ugyanakkora forgalmi adót kell fizetnie, így csökkenne a nagymértékű fluktuáció, elő lehetne mozdítani a munkaerő egészséges áramlását azokba az iparágakba, melyeknek a fejlődése a népgazdaság szempontjából kívánatos. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának, gazdálkodásának legeredményesebb négy évét zártuk. Pártunk agrár- és szövetkezetpolitikája nyomán számos intézkedés született, amely alapot ad és tág teret nyújt tsz- eink gyorsabb ütemű gazdasági, szervezeti és politikai megerősödéséhez. Mindez — szorgalmas munkával párosulva — olyan termelési eredményekhez vezetett például a gabona- és a kukori- catermesztésben meg a hústermelésnél, amilyenre még nem volt példa megyénk mezőgazdaságának történetében. Ennek ellenére nem tudtuk csökkenteni termelőszövetkezeteink viszonylagos elmaradottságát az országos fejlődéshez képest. A gazdálkodási feltételek nem voltak az ország egyéb területeivel azonos szinten, alacsony volt az eszközeUátottság is. A területi koncentráció és a termelés. szakosításának hiánya, a kedvezőtlen adottságú NÁDORFALVI NÁNDOR, a kisgyaláni Egyesült Erő Tsz elnöke: Műszaki fejlesztés, szövetkezeti demokrácia 1968 elején egyesült Büssű, Fonó és Kisgyalán parasztsága egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Ebben az időszakban került bevezetésre a gazdaságirányítás új rendszere, ekkor lépett életbe az új termelőszövetkezeti törvény, valamint a földtörvény. Sokrétű feladatokat kellett tehát megoldani,.' s hogy éz sikerült, abban jelentős szerepet vállaltak a tsz pártalapszervezetei, majd a megalakult csúcsvezetőség. Az elmúlt három év alatt a termelés volumenét 20 százalékkal növeltük, 17 millió forintot fordítottunk épületberuházásokra. Az év végére befejezzük a 400 férőhelyes szakosított tehenészeti telep létesítését; ezenkívül 700 darab hízósertés és 50 darab anyakoca számára építettünk férőhelyet. Űj technológia bevezetésére elsősorban a tehenészeti telepen nyílt lehetőség, itt ugyanis gépesíteni tudtuk a fejest és a takarmányozást. Szövetkezetünk tagjai közül ma már senki sem vonja kétségbe a műszaki fejlesztés fontosságát, sőt: azt szeretnék, ha a növénytermesztésben is hasonló előrelépést tudnánk elérni. Helyesen állapította meg a megyei pártbizottság elöter jesztése, hogy a mezőgazda- sági gépek többségükben elavultak és műszaki állapotuk gyenge. Jelentős gondot okozott a mi szövetkezetünkben is, hogy az idei évre tervezett gépeket nem sikerült beszerezni. Növeli gondjainkat a gépalkatrészek hiánya. Néhány szót a termelőszövetkezeti demokráciáról is szeretnék szólni, hiszen a növekvő önállóság nem csökkenti, hanem fokozottabban szükségessé teszi a tsz-de- mokrácia fejlesztését. Az a tapasztalatunk, hogy amikor a termelőszövetkezeti tagság véleményét kikérjük, akkora ■munka eredményes elvégzésének feltételeit biztosítjuk, a dolgozók a legkritikusabb esetekben is képesek a kívánt eredmény elérésére. Szeretném hangsúlyozni a problémák megértésének szükségszerűségét, mert véleményem szerint nagy szükség van rá ebben áz évben. Tagságunk többsége megérti a bevételi kiesések okait, melyek a növénytermesztésben adódtak, és szorgalmasan tevékenykedik — a vezetőséggel karöltve - a kiesések csökkentése érdekében. WENÁSCH MIKLÓS, balatonszemesi csúcstitkár: Egyre több felelősség hárul ránk Csűcsvezetőségünk 1966 októbere óta működik. Az elmúlt négy esztendő tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy eredményesen dolgoztunk. Irányító munkánkban a fő módszer az elvi, politikai eszközök felhasználása, a párt- határozatok megismertetése, megértetése, elfogadtatása, és ezek alapján az egységes cselekvés: Igyekeztünk önállóságot adni az alapszervezeteknek. Elkerültük az átfedéseket, a felesleges párhuzamosságot. A napirendi pontokat úgy állapítottuk meg, hogy a legfontosabb politikai kérdésekre irányítsuk a csúcsvezetőség figyelmét. Az egyes napirendi pontok előadói írásos beszámolóval készülnek lei. Egyes tómák megtárgyalásához külső előadókat hívunk, és ha szükséges, pártonkívüliek is részt vesznek megbeszéléseinken. Az üléseken hozott határozatok megvalósításáért mindig személy szerint egy vagy több elvtársat tettünk felelőssé, és minden értekezleten visszatérünk a határozatok megvalósításának értékelésére. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy a vezető- egeken belül képzettség, rátermettség, munka- és életkörülmények figyelembe vételével osszuk el a reszortokat. A vezetőségre a jövőben még nagyobb feladat vár. Nő a jogkör, és növekszik a felelősség is. A feladatok jó ellátásához elkelne a függet- lenítés és a tehermentesítés, valamint a felkészültség fokozása. tgv több idő maradna az érdemi munkára, a tennivalók lelkiismeretes elvégzésére. '1MOGYI NÉPLAP "fid. 1970. november 3.
