Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
PR. SÓLYOM GÁBOR, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetője; Legfontosabb a társadalom összefogása és a megelőzés A bűnüldöző munka tartalmában és módszerében alapvetően jó irányban fejlődött. Személyi állományunk nagy munkát végzett azért, hogy egész tevékenységünket, figyelmünket azokra az elemekre összpontosítsuk, amelyek a szocialista társadalmi rendszerre leginkább veszélyt jelenthetnek. A pártbizottságok nagy figyelmet fordítottak a bűnüldöző ás igazságügyi szervek munkájára. központi feladatként kezelték a törvényesség szigorú megtartását és meatartatását. Egyes állami és társadalmi szervek megelőző tevékenységének hatása viszont nem mindig vehető észre. Elég ha csak arra utalok, hogy az italfogyasztás propagálásával szemben sokszor erőtlen az ellenpropaganda. Visszatetsző egyes italmérőhelyek alkalmazottjainál az anyagi érdekek túlzott hangsúlyozása és a megfelelő állami, társadalmi ellenőrzés elmaradása. Helyenként például jelentkezik az állampolgári fegyelem és a társadalmi morál lazasága, a jogtisztelet hiánya. Továbbra is elősegíti egyes bűncselekmények előfordulását a helyenként tapasztalható közömbösség. Olyan is előfordul azonban, hogy szerveink nem mindig figyelnek fel az állampolgároktól kapott bejelentésekre, amelyek mögött jogsértések vannak, s nem mindig ellenőrzik ezeket következetesen. Az úgynevezett gyorsított eljárás bevezetése például nem talált mindenütt megfelelő megértésre a bűnüldöző szerveknél, pedig a gárázdák megfékezésében az egyik leghasznosabb jogintézmény. Vannak olyan eljárások, amelyek indokolatlanul elhúzódnak, aztán a kiszabott, viszonylag alacsony mértékű ítéletek — a közvélemény szerint is — nem mindig alkalmasak az általános megelőző hatás kiváltására. A korrupció, a túlzott anyagiasság, a harácsolás nem a gazdasági irányítás jelenlegi rendszerére való áttérés szüleménye — mint azt sokan hangoztatják —, hanem rákkal korábbi keletű. Az a véleményem, hogy a megelőzés és a felszámolás legjobb módszere, ha a vezetés mindenütt határozottan szembenéz az ilyen törekvésekkel. Jobban össze kell fogni az úgynevezett »-ügyeskedők« leleplezésében. RAJTA MIHÁLY, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: Gyorsítsuk meg a bevásárlóközpont építését! KELLNER BERNÁT, a megyei könyvtár igazgatója: Több segítséget a közművelődés munkásainak Megyénk sokat fejlődött, kezdeményezéseire egyre többször figyel fel az ország, és a néhány évvel ezelőtt még sok gondot okozó Somogy számottevő tényező lett a köz- művelődés terén. A termelő üzemek konkrét eredményjelentései után a közművelődésről csak annak tudatában lehet szólni, hogy itt a munka ayümölcse nehezebben érzékelhető, mert évekre van szükség ahhoz, hogy a közömbösökből érdeklődők legyenek. Ezért is nehéz a mi munkánk. Helyiség és felszere-, lés tekintetében gyengén va- : gyünk ellátva, és egy sor központi községnek egyetlen közművelődési intézménye sincs. Minden népművelő tudja, mit kellene tenni, változtatni, de magukrahagyottan, az üzemek vezető szerveinek támogatása nélkül képtelenek megoldani feladataikat. Növekszik az olyan művészeti alkotások száma Somogybán is, amelyekre felfigyel az ország. Szeretném, ha a mostani párt.értekezlet után minden innen hazatérő küldött a mozgalmi munkát megillető megbecsüléssel és érdeklődéssel, erkölcsi és anyagi támogatással segítené a jövőben a közművelődés ügyét. A megyét járva mostanság ugyanis bizonytalanDR. KANYAR IÓZSEF, a megyei levéltár igazgatója: Tudományos kutatók a máért A levéltár igazgatója ezután arról beszélt, hogy ösz- sze kell fogni a megyében a tudományos munka művelőit. A kutatómunkának az agrár- üzem-. ipar-, közlekedéstörténetre. vízi közlekedésre vagy például a regionális tervezésre, az urbanizációs, városfejlesztési, falutörténet i kérdésekre kellene kiterjednie. sággal lehet találkozni. Nehéz az a közeg, amelyben népművelőink dolgoznak, mert a szűk anyagi keretek mellett gyakran a buzdító erkölcsi támogatás is hiányzik, hol a helyi tanács, a gazdasági vezetés, hol pedig a tsz- ek és az üzemek vezetői részéről. A közöny — a mozgalmi jellegű közművelődés szempontjából — szárnysze- gést eredményezhet. Napjainkban sok jogos bírálat — esetenként meg nem érdemelt elmarasztalás — éri a kereskedelmi dolgozók munkáját. Helyénvaló az olyan bírálat, mely a javuló termelés alapján kifogásolja, hogy nem mindenben megfelelő az áruk választéka, árszintje. Ilyen esetekben megy a “hólabdázás": a fogyasztó a kereskedelmet okolja, a kereskedelem az ipart. Pedig a tulajdonképpeni ok az előrelátás hiánya, a szervezetlenség és az objektív körülményekre való ok nélküli hivatkozás. A kereskedelem és az ipar együttes feladata, hogy jobb együttműködéssel, rendszeresebb kölcsönös tájékoztatással küzdjék le a kereslet és a kínálat összhangját zavaró akadályokat. A legtöbb gondot az indokolatlan ármozgás és -változás, az árak egy részénél az árszínvonal növekedése okozza. Ezt a közvélemény érthetően nem fogadja megértéssel. Természetesen nem lehet a kereskedelmet száz százalékig felelőssé tenni, hiszen a szabad árformába tartozó cikkeknél fennáll az áreltérítés lehetősége. A hiba csak az. hogy ezt nem mindenhol és nem mindenkor értelmezik helyesen. Felszólalásom végén kérem: a megyei pártbizottság is nyújtson segítséget ahhoz, hogy a kaposvári áruház, illetve a bevásárlóközpont kivitelezésének üteme meggyorsulhasson, s mielőbb átadhassuk rendeltetésének a tervezett kereskedelmi létesítményt. A bevásárlóközpont felavatásával meglesznek a kedvező lehetőségek az áruellátás javítására, kényelmesebbé válhat a kiszolgálás. Ez a fogyasztók érdekeit is szolgálja, s elősegíti a kereskedelem kulturáltságát. DÁVID GYÖRGYNÉ, az Óbudai Cépipari Ktsz csoportvezetője: Még több figyelmet a dolgozó nők gondjaira Az elmúlt négy évben megváltozott a marcali járás és Marcali arculata, mivel az odatelepült ipari üzemek révén a járási székhely ipari központ lett. A járási és megyei vezetők fáradozása tehát nem volt hiábavaló. A munkába állás azonban nem volt könnyű sem az üzemeknek, sem a nőknek. Meg kellett szoknunk az üzemi fegyelmet. a pontos megjelenést, a normát, a közösséget; és ez egyiknek előbb, a másiknak később sikerült. Sokáig a kapálásról, az otthoni munkákról beszéltek az asz- szonyok. Most már az üzemi élettel is foglalkoznak, és úgy érzem, kezdjük megtalálni a helyünket új munkaterületünkön. Munkásnőkből lett csoportvezetőink is vannak. Az egyik női csoportnak például kezdetben férfi volt a vezetője, s a másik női csoport — ezt nő vezette — többet gyártott naponta, jobb eredményt ért el. Erre fölfi- gveltek vezetőink is, és egy nőt neveztek ki csoportvezetőnek. Nekünk, nőknek ez nagyon tetszett. önbizalmat adott; a termelés így szépen emelkedett, és a korábban elmaradt csoport felzárkózott a másikhoz. örülünk. hogy országos szerveink törődnek, foglalkoznak a nők helyzetével, és keresik a módját, hogyan lehetne kedvezni nekik. Amit én kérek: könnyítsék meg a Szükség van még egy nagt üdülő'" ’ ■'ont kialakítására a Balr éli partján. Erre Fony Bélatelep, Bálái on - boglár környéke volna a legalkalmasabb, ahol elhelyezhetnék például a Balatont szerető művészek, szobrászok értékes alkotásait. A Balaton somogyi partja fél éven keresztül az ország és a világ számára t rített asztal. Éppen ezért fontos kiépíteni az üdülőfrontot. A balatoni tanácsokban, miután kiépül az önkormányzat, kapjanak .helyet a tó partja mellett fél esztendőket ott töltő üdülők is. S talán még a megyénél is lehetne képviseletük a Balaton szerelmeseinek. A majdani járási szakigazgatási apparátusba állítsanak olyan szakembereket, akik összehangolják, átfogják az üdülőhelyi bizottságok, a fürdőegyesüle- iek munkáját. KOVÁCS SÁNDORNÉ DR., az Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője: Jobb vendéglátást akarunk a Balaton-parton Az idegenforgalomban 1966 óta jelentős fejlődés történt. Az idei, széles körű összefogás — a tanácsok, a vendéglátóipari vállalatok és szövetkezetele, a kereskedelmi és közlekedési vállalatok és még sok más szerv között — eredményesnek bizonyult. Ügy hisszük, eleget tettünk kötelességünknek, de le kell vonnunk néhány, a jövőre szóló tanulságot is. A vendég visszautazik oda, ahol egyszer már jól érezte magát. A jelentés is felsorolta azokat az üdülőhelyeket, ahol a kereskedelmi ellátottság és a vendéglátóipari tevékenység nem kielégítő. Egyetértünk azzal is, hogy országos szervekre támaszkodva kell ezeket a problémákat megoldani. A fokozódó munkaerőhiány, a szakképzetlen munkaerők beállítása súlyos nehézségeket okoz. A könnyű pénzszerzési lehetőség csábítja az embereket a szezonmunkára, de fegyelmezésre alig van mód, mert az egyik helyről elbocsátott alkalmazottat a másik munkaadó felveszi. E helyzet miatt az árdrágítások, súlycsonkílások, modor- talanságók ebben az évben .endkivül nagy méreteket öltöttek. Nem lehet közömbös senki számára '4/, a munka. amit a városi, a járási és a községi pártszervek végeznek a lakosság és az idegenforgalomban dolgozók kellő politikai felvilágosításáért. Rendszeresítettük a szezon előtti felkészülés során dolgozóink politikai képzését. Az összehangolt tájékoztató tevékenység néhány év óta kamatozó, a lakosság pedig igényli és várja. Szólni kell az ifjúságról is, amelynek nagy része munkával tölti nyári szabadságát, illetőleg annak egy hányadát. Vannak persze más esetek is, és itt az iskolákra és a KISZ-szervezetekre var u. nagyobb feladat az ifjúság nevelésében. Kapcsolódik élthez a Balaton-párt, s különösen Siófok és Fonyód művelődési intézményekkel való ellátottságának fogyatékossága: e két járási székhely nem rendelkezik művelődési otthonnal. A fiatalság ■szórakozási és művelődési lehetőségeinek is határt szab a megfelelő szervezettel és céllal működő kultúrház hiánya. szakma megszerzésének lehetőségét a nők számára. A kétvagy háromgyerekes anyák pedig ne csak kéthetenként, hanem hetenként kapjanak szabad szombatot; s vizsgálják meg azt is, hogy jó megoldás-e a három műszak a családos anyáknak! Nekünk, dolgozó nőknek van egy sajátos problémánk, amivel nap mint nap találkozunk. Ez a bevásárlás. A több műszakban dolgozó nők hátrányban vannak a vásárlásnál, mert a keresett áruk általában már a délelőtti órákban elfogynak. Jó volna, ha az illetékesek gondoskodnának arról, hogy az ilyen cikkek mindig kaphatók legyenek. Azt hiszem, joggal elvárhatjuk, hogy a kereskedelem figyelembe vegye igényünket, és ehhez igazodjon. BÁNYAI KÁROLYNÉ, nagyberki pedagógus: Semmi nem indokolja a hátrányos megkülönböztetést értékű tevékenységet végeznek. Véleményem szerint a nők körében végzett munkát tervekbe kell foglalni mindenütt, hogv maradéktalanul tükrözzék a gazdasági, a szociális és a politikai téren elvégzendő feladatokat. A helyi vezetők tartsák állandóan napirenden a nők gondjainak megoldását, ismerjék meg problémáikat! Mindebben nagy segítséget nyújthatnak a pártalapszervezetek is. Tennivaló bőségesen akad. A termelőszövetkezetekben a tagság 60 százaléka női dolgozó. de a vezetőségekben közel sem találunk ilye: arányban asszonyokat, lányokat. Ezt a hátrányos megkülönböztetést semmi nem indokolja, hiszen a nők mind az állat- tenyésztésben. mind a növénytermesztésben. mind az ewéb munkaterületeken egyenrangú munkát végeznek a férfiakkal. Fáradozásukét olykor-olykor elismerik, d s amikor a vezetők megválasztása kerül sorra, ak'-nr köny- nven m e"'o1 «ókezno- róluk. 'rörekedm kell tehát arra, how a nők aránvii'-no'- meg- •eletően kapjanak helyet a nautikái és a gazdasági veze*p.QV»pn Ehhez több segítséget ke'd kapniuk a kellő vezetői gyakorlattal rendelkező férfiak^ tói. Az előrehaladás céljából többet kell foglalkozni azokkal az asszonyokkal akik alkalmasak az irápvító teendők elvé«zésé’-o ■Seaü'eni kell őket a továbbkénzésben. a kellő szaktudás megszerzésében! Tudatuk formálásához szükség van a politikai tájékozottság növelésére is. Egyetértek a megyei párt- bizottság előterjesztett jelentésével, s hozzászólásomban csupán egyetlen kérdést emelek ki: a nők társadalmi helyzetét. Az 1970. február 19-én a nőkről hozott párthatározat nagy segítséget jelent a nők gazdasági és politikai előrehaladásában. A határozat nyomán a kaposvári járásban is megalakultak a nőbizottságok, s valamennyi községben a párttitkár és a gazdasági vezetők jelenlétében választottak vezetőséget. Ebből a tényből is látszik, hogy ms már nem egyszerűen nőké”- désrői van szó. hanem a nők problémája társadalmi üggyé nőtt. Így is van ez jól. hiszen a nőket minden munkaterületen megtaláljuk, és ők teljes SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1910, november X
