Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Egy levél — egy megjegyzés Van úgy, hogy egy kézfogás, néhány keresetlen szó meghatobb, nagyobb örömet szerez, mint bármi más, forintokkal is értékelhető ajándék. Van úgy, hogy egy egyszerű levélke többet mond el, mint egy félnapos előadás. Igen. Van így. Ezzel a gondolattal tettem le azt a szálkás betűkkel irt levelet, melyet a napokban hozott a posta szerkesztőségünkbe. A levél így záródott: »Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek valamilyen formában az újságba tenni, amit leírtam. Üdvözletem küldöm a kedves elvtársaknak: Kiss Andrásné, Rinyabesenyő.« Nem tudom, hogy Kiss Andrásné fiatal-e, vagy már eljártak fölötte az évek. De egyben bizonyos vagyok: a tiszta jó szándék, a közös öröm megosztásának őszinte vágya késztette arra, hogy a nem könnyű mezei munka után tollat fogjon a kukorica- csumázástól talán éppen fájó, fáradt kezébe, és beszámoljon arról, mi újság náluk, a szövetkezetben. «... a kenyérgabonát régen elvetettük, húszadikára elkészül a kukoricatörés is. Kilenc férfi van nálunk és 19 asszony. Mi, asszonyok napközben burgonyát válogatunk, este 11-ig túlórázunk, kukoricát csumázunk. Dolgoznak a nyugdíjasok is, hogy mihamarabb elvégezzünk az ötszáz holdon... Tavaly egyesültünk báboddal. Az elnökünk Kiss Lajos, Baksa Sándor az üzemegységvezető, a brigádvezető Faragó Gyula. Mindhárman igyekeznek a dolgozó nép ügyeit képviselni...« A szálkás betűkkel írott levél egy hangyaszorgalommal, törekvéssel dolgozó kisebb közösségről hozott hírt. Az örömről, hogy a törekvés nem hiábavaló, és egy asszonyról, Kiss Andrásnéról., aki fontosnak tartotta, hogy minderről más is tudjon. Ez a levél örömet szerzett. S mit lehet mondani mindezért? Köszönjük! V. M. De Kalb baromfi - nagyobb hozam Az ipari jelleget öltő nagyüzemi baromfitenyésztésben különösen az utóbi években bekövetkezett forradalmi átalakulás nemcsak takarmá- mányozási és tartástechnikai vonatkozásban hozott új felismeréseket, hanem genetikai vonatkozásban is. Egyre inkább a nagy tojás- és hústermelő hibridek veszik át az uralkodó szerepet. De Halb kontra Hampshire Megyénk baromfitartása, mely néhány éve két és fél, hárommilliós állománnyal országosan is az elsők között volt, az utóbbi időben stagnál, sőt kissé visszaesett. Ennek okairól beszélgetünk dr. Molnár Lászlóval, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanszékvezető tanárával. — A gazdasági reform hatásaként megváltozott az árrendszer. Ha a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok tovább is tartani akarják tyúk- tenyésztésük jövedelmezőségét, állományukat egy jobban és gazdaságosabban termelő fajtával, vagy hibriddel kell felváltani. A választás a barna De Kalb hibridre esett. A tervek szerint ezzel szeretnék a már nagyon is elkorcsoso- dottéssok betegséggel terhelt Hampshire fajtát a háztáji gazdaságokban kicserélni. A nemesítők szerint ez a hibrid a háztáji viszonyok között is jóval kétszázon felüli tojástermelésre képes évenként. Tojása a hazai fogyasztók által kedvelt, egyöntetűen nagy és barnahéjú, a tyúk bőre szép sárga, tolla vörös, hústermelése és húsformái kedvezőek. Évi 70 millió tojás Az új hibrid tenyésztésével és forgalmazásával a Baliton- nagybereki Állami Gazdaság pusztaberényi szaporító telepe foglalkozik. Mint Sárközy Károly telepvezető elmondta, az állomány lecserélése már folyik. — Jenleg már 30 000 Nick Chick tojónk és 12 000 De Kalb szülőpárunk van. Jövő év februárjára már csak az utóbbi lesz telepünkön. A kaposvári, a csurgói, a csokonya- visontai és a karádi keltetőüzemeinkre vár a feladat, hogy a De Kalbot Dél-Dunán- túlon, majd 1971-től országszerte megkedveltessük. A szülőpárokat a Bolyi ÁG-tól kapjuk, mi csak a hibrid előállításával, terjesztésével foglalkozunk. Jövőre már négymillió naposcsibét várunk a 40 000 szülőpártól. Az állami gazdaság a naposcsibe előállítás mellett bértartással igyekszik a jövedelmezőséget fokozni. Ezzel külön hatan foglalkoznak. A legidősebb szakemberük, Szabó László a bértartásról adott tájékoztatást. — Az egyre inkább tért hódító ketreces tartással a háztáji állományok ingadozó termelését akarjuk egyenletessé tenni. A folyamatos, tervszerű rotációban kihelyezett jércék összességében hullámmentes tojástermelést biztosítanak. Az első keltetések már megkezdődtek. 1971-ben a háromszáz- ezer darabos igénnyel szemben — pénzügyi nehézségek miatt — még csak mintegy kétszázötvenezer bérszerződéses tojót helyezünk el vállalkozóinknál. Mivel ez még tanuló év, jövőre csak 30—35 millió tojásra számítunk. 1972-ben viszont már ennek kétszeresére. Pecsenyecsirkéből eddig körülbelül 200 000 darab az igény. Gazdaságunk közvetlen kapcsolatban áll a kisállattenyésztő társulásokkal, az ÁFÉSZ- ekkel és a termelőszövetkezetekkel. A további kihelyezést már ők végzik. flz óvatosság nem mindig erény Egyes kísérleti, háztáji állományokban már bizonyított a barna De Kalb. Azt nyújtotta, amit vártak tőle. A tojástermelés 82—85 százalékos. Ügy tűnik, hogy a De Kalb meg- kedveltetésének szép jövőt ígérő tervére árnyékot vet néhány ÁFÉSZ-vezető óvatossága. Hogy megyénk a régi híréhez híven újra ott legyen a tojás- és baromfitermelés élvonalában, nem zárkózhat el senki az új, többet Ígérő hibridek elől. Az óvatosság sohasem árt, de a túlzott óvatosság már akadály lehet. Győri András Bővítik, korszerűsítik az üzlethálózatot Csokonyavisontán (Tudósítónktól) A barcsi ÁFÉSZ csokonya- visontai tagsága a részközgyűlésen, majd a küldöttgyűlésen is jogosan bírálta a fogyasztási szövetkezet igazgatóságát, a csokonyavisontai üzlethálózat elmaradottságáért. Az italbolt annyira rossz állapotban volt, hogy be kellett zárni. Szerencsére a takarékszövetkezet új üzletházba költözött, és így egy helyiség felszabadult. Egy italboltot megfelelőnek találtak ahhoz, hogy átalakítás után üzletház kapjon itt helyet. Az építővállalatok, a btsz-ek nagy összegeket kértek az át583 kiváló áru 1967-ben az Országos Piackutató Intézet a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet és az Iparművészeti Tanács közreműködésével megalakította a »Kiváló Áruk Fórumát«, hogy felkutassa és propagálja a hazai ipar minőségileg és esztétikailag kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkező termékeit. Mint a működési szabályzat kimondja, a fórum fő célkitűzése, hogy ösztönözze a gyártó üzemeket a termékek használati és esztétikai értékeinek állandó és céltudatos emelésére. Ezzel segíti a kereskedelmet, hogy a beszerzés és értékesítés során előnyben részesítse a szükségletek magasabb szintű kielégítésére alkalmas cikkeket. S végül, hogy eligazítsa a fogyasztókat, propagálja a kiváló tulajdonságokkal rendelkező termékeket. 1967 óta 583 terméknek ítélték oda a megkülönböztető minősítő jelet, az egymásba fonódó háromszöget. — Hogy lesz egy termékből kiváló áru? — kerestem fel a fórum illetékeseit. — Évente kétszer nyilvános pályázatot hirdetünk, melyen a vállalatok olyan termékekkel pályázhatnak, amelyek a hazai szabványok előírásainak kiválóan megfelelnek, s kivitelükben, formájukban is esztétikusak. Először a KERMI, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet ad bizonyítványt az árunak. Csak e bizonyítvány birtokában juthat az esztétikai zsűri elé. Az Iparművészeti Tanács öt szakembere, a gyártó üzem szerinti tárca képviselője, a Belkereskedelmi Minisztérium, a KERMI es az Országos Piackutató Intézet szakembereiből álló zsűri dönt végső soron, viselheti-e az áru 3 évig a megkülönböztető minősítő jelet. Három év letelte után újból pályázhat az áru. — Hány termékből választották ki az 583 kiválót? — Ügy kétezerből. — Sok vagy kevés? — Nagyon kevés, hiszen több százezer termék van kereskedelmi forgalomban. — S hány vállalat termékei közül választhattak? — 58 ipari és kereskedelmi vállalat »repertoárjából«. A legtöbb cikkel éppen azok a vállalatok jelentkeznek, ahol már verseny van — az élelmiszeriparban, a kozmetitkai és háztartás-vegyipari cikkekben. Ezért láthatja a vásárló a leggyakrabban a kiváló áru jelet mosószereken, a Camea- cikkeken, a nagykőrösi, a szegedi vagy a kalocsai konzervgyárak termékein, a különböző gazdaságok italain. a. fórum nemcsak bíráló szén7. Piackutató szerepet is betölt, Megkeresi, felkutatja a vállalatot, máskor a kereskedelemben nyert információ útján hívja fel a gyártók figyelmét — induljanak a pályázaton. Az is előfordul, hogy a KERMI más irányú vizsgálata során győződik meg az áru kiválóságáról, s jelzi a vállalatnak, ilyen minőséggel a Kiváló Áruk Fórumán is pályázhat. A Fórum nemcsak elismer vagy elutasít, hanem tanácsot ad, javasol is, hogy javítsák ki az apróbb minőségi vagy esztétikai hibát. Azt mondják, a Kiváló Áruk Fóruma az új gazdaságirányítási rendszer koraszülött gyermeke. Koraszülött, mert ha egy termék csak egy csatornából kerülhet a fogyasztóhoz vagy éppen hiánycikk, mi ösztönözheti a gyártót az állandó jő minőség garantálására Azt mondják, koraszülött. Holott nagyon is aktuális, időszerű intézmény (Angliában 20 éve, Svédországban évtizedek óta működik hasonló minősítő szerv). Hiszen az előrelátó, kicsit is távlatban gondolkodó vállalatnak tudnia kell — bármelyik pillanatban akadhat belföldi vagy külföldi versenytársa Amikor már egyáltalán nem mindegy — kiváló-e a termék vagy nem, S ki garantálja, hogy a kiváló áruk fórumán kitüntetett termékek tartják a minőséget? — Maga a fórum. Tételesen és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a termékeket a gyárban és a kereskedelmi forgalomban egyaránt. S ha bármilyen kifogásolni valót találnak — figyelmeztetik a vállalatot. Ha háromszori figyelmeztetés után nem egyezik a minőség az eredeti mintával, a kiváló áru jelet megvonják, és erről tájékoztatják a nyilvánosságot, — Került már sor ilyen megvonásra? — Két ízben; a Pax tolitól és a Kotyogó kávéfőzőtől vontuk vissza a minősítő jelet. tizekben a napokban ismét összeül a fórum zsűrije. Most értékelik az 1970 második felében pályázó áruk minőségét, esztétikai kivitelezését. A pályázatra csaknem 100 terméket neveztek be. A KERMI minőségi vizsgálatán jól szerepeltek az aluteflon edények, a Herbaria hajápolószere, a Békéscsabai, Konzervgyár tésztái, a KÁMA gyümölcsszörp, a Délker Vállalat 2 italfélesége és a Coca-Cola. Ne vágjunk azonban eléje a nyilvános eredményhirdetésnek. December végén, az Otthon Áruházban kiállításon mutatják be az új kiváló árukat. ÍL M. alakításokért. Ekkor született meg a döntés: saját építőbrigádjukkal újjáépítik a csokonyavisontai üzleteket. Az elképzeléseket részben megvalósították. A takarék- szövetkezet helyén már üzemel a presszó. Azóta ezt az üzletet nemcsak a helybeliek, hanem a vidékiek is megszerették. A község csokonyai részén készül — ugyancsak átalakítással — az az üzletház, ahol italbolt és vegyesbolt kap majd helyet. A mesteremberek télen is végzik a különböző belső munkákat, mert a tavaszra szeretnék átadni rendeltetésének az épületet. Ehhez a helyi termelőszövetkezet és tanács is sok segítséget adott. Az, hogy a korszerűsítést a szövetkezet saját iparosai valósítják meg, mintegy félmillió forint megtakarítást jelent További átalakítások is szerepelnek a tervben. A Szöllős- féle vegyesboltot például megnagyobbítják a régi presszóval, és önkiszolgáló élelmiszerbolt kerül ide. Ez az átalakítás 300 000 forintjába kerül a szövetkezetnek. Üj épületben az Elko Októberben már új helyiségben dolgoztak a Mechanikai Müvek Marcali Telepe elektromos kondenzátorüzemének dolgozói. De az üzem — rövidített, népszerű nevén Elko — nemcsak külsőleg változott. Űj, modem, részben import-, részben pedig saját gyártmányú gépekkel gyarapodott a géppark, illetve ezek váltották föl a régieket. A méretre szabást teljesen gépesítették. Babos kendőben dolgoznak — mintegy kétszázkilencvenen — a lányok, asszonyok. A tekercselést a vállalat saját tervezésű és kivitelezésű gépein végzik. Huzalhegesztés NSZK-ból importált, félautomata gépen. Amire napy szükség van Mezőgazdasági középszintű vezetők továbbképzése SOKSZOR elhangzott már, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben korszerűen gazdálkodni, a fejlődéssel lépést tartani csak úgy lehet, ha \ megfelelő képesítésű szakmai irányítók állnak rendelkezésre. fgy volt ez minden időben, de így van kivált napjainkban, amikor a tudomány mind nagyobb szerepet kap a termelésben. Ám vitathatatlan az is, hogy hiába van egy gazdaságban akármilyen jó felkészültségű, kiváló képességű szakmai vezető — ha nincsenek megfelelő képességű segítőtársai, a legjobb szándék, a legjobb igyekezet is kudarcba fullad. Megyénk szakember-ellátottsága nem megfelelő, és csak nagyon lassú fejlődés, előrehaladás tapasztalható a hozott intézkedések hatására. Ha áttekintjük a helyzetet, az elmúlt éveket, akkor úgy mondhatjuk: még szororúbb a kép a középszintű vezetőknél. Talán túlzásnak tűnik, de e téren valóban alig léptünk valamit előre. Jóllehet a középszintű vezetők — különösen a nagy területtel rendelkező egyesült gazdaságokban — kulcsfontosságú emberek, és a gazdálkodás eredményessége csaknem akkora részben tőlük függ, mint az első számú vezetőktől Ezek a tények, okok késztetnek bennünket arra, hogy elismeréssel, örömmel szóljunk arról a félig már kialakult együttműködésről, amely Zala és Somogy megye között jött létre, és a kor igényeinek megfelelő középszintű vezető- képzést hívatott elősegíteni. Az együttműködés lényege: a Nagykanizsai Felsőfokú Növénytermesztési Technikum a gyakorló növénytermesztési brigadvezetök továbbképzését vállalta. Kaposváron viszont az állattenyésztési brigádvezetők tanulnának. A kanizsai technikummal a közelmúlt napokban született a megállapodás és januárban hatvan somogyi brigádvezető megkezdheti háromhónapos tanulmányait. Űjszerű és valóban a követelményeknek megfelelő programot dolgoztak ki a hallgatóknak, akik nemcsak okleve let kapnak a három hónapé lezáró sikeres vizsga után, ha nem menet közben is rendszeresen beszámolnak ismereteikről. Bár az agrárgazdaságtan tói, a mezőgazdasági gépe üzemeltetésén keresztül a mur kaszervezésig minden fontc sabb témával foglalkoznak, fő tárgy természetesen a ni vénytermesztés, a munkaszc vezés és vezetés, valamint gyakorlati oktatás lesz. Üjsz rű az is, hogy főként azok'; a növényekkel íoglalkozn melyeknek termesztése áltá nosan elterjedt nagyüzem inkben. A korszerű ellátá: nyújtó bentlakásos tanfolya: biztosítja, hogy a legfontosab elméleti és gyakorlati ism reteket megszerezhessél: részvevők. EGY LÉPÉST jelent el. ennek az oktatásnak a bev zetése és megszervezése. A ; matika, a terv feljogosít a t ményre: már a következő ben maguk az üzemek <■ tapasz.a j- . " ... oktatási formának u ságát. SOMOGYI NÉPLAP Kee 1, 1970. november 24.
