Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
lést az alkotó egyéni ügyének tekintjük mindaddig, amíg nem sérti a szocializmus érdekeit, eszméit, a közerkölcsöt. Biztosítjuk az alkotómunkához nélkülözhetetlen légkört, Ugyanakkor a kulturális élet területén sem engedjük kétségbe vonni a párt, a szocialista állam illetékességét senkitől. Minden' humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogmatikus művészetszemléletet, mind a társadalmi kérdésektől elforduló vagy a hibákat hamisan általánosító negatív tendenciákat. Azt tartjuk, mindenkinek jogában áll, hogy a saját ízlése és világnézete alapján alkosson. A munkásállamnak viszont joga, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük szerint válogasson. Minden alkotás megítélésében abból indulunk ki, hogy az milyen eszmei és művészi erővel szolgálja a szocializmus, a haladás ügyét. A közösség pénzén csak a szocialista társadalom érdekeit szolgáló alkotásnak lehet mecénása az állam. Alkotóinktól azt várjuk, hogy a szocializmus adta lehetőségeket népünk javára kamatoztassák, segítsék megérteni és cselekvőén formálni gazdagabb, A közművelődés az egyéniség kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője. Jelentőségét különösen fokozza a szabad idő növekedése. Mind állami, mind vállalati forrásokból többet kell juttatni a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástelepülések megfelelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényeinek helyes irányú fejlesztésére, jobb kielégítésére. Szocialista építőmunkánk, társadalmi életünk fontos eleme a szocialista közgondolkodás, közfelfogás, erkölcsi normák érvényesülése. A műveltségi színvonal emelkedésével, közoktatásunk, nevelési rend- . szerünk fejlődésével erősödött a szocialista erkölcs, az egyén és a közösség kapcsolata, növekedett a társadalmi felelősség- érzet, a társadalom iránti elkötelezettség. Ez mutatkozik meg a párttagság példamutató helytállásában a szocializmus építésének minden területén, a egyszersmind bonyolultabb világunkat. Továbbra is a népünk és az emberiség alapvető létkérdéseiben pártosan állást foglaló, szocialista, realista, közéleti elkötelezettségű művészetet támogatjuk. Kulturális, művészeti életünkben tovább kell erősíteni a politikai és ideológiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista közéletiség erőit. Érvényt kell szerezni a szocializmust féltő párttagság és pártonkívüli közvélemény követelésének, amely megengedhetetlennek tartja a szocializ- rpus eszméitől, életfelfogásunktól idegen művek, nézetek terjesztését államunk eszközeinek felhasználásával. A kispolgári nézetek, fzlésnormák időnként felélénkülnek, a megengedhetőnél nagyobb teret nyernek. Kulturális Intézményeinknek, a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak lehetőségeik jobb kihasználásával erőteljesebben kell népszerűsíteniük a szocialista kultúra értékeit, jobban kell törekedniük a tartalmas igények fölkeltésére, a szocializmusra káros művek s a kulturális selejt kiszorítására. szocialista munkaverseny- mozgalmakban részt vevő dolgozók kiváló munkájában, a párt, a tanácsok, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak sok százezernyi aktivistájának a köz javára végzett önzetlen társadalmi munkájában. Az állampolgárok jogait megalapozó és kiszélesítő szocialista demokrácia, az egyéni és a közösségi érdekeket jobban kifejező szocialista gazdaság- irányítási reform a korábbinál jobban tudatosította a végzett munka és az össztársadalmi érdek közötti kapcsolatot; fejlesztette a tömegek igazságérzetét, jobban meggyökereztette, hogy a szocializmusban a boldogulás alapja a munka, és az igazi személyes boldogulás csak a közösség érdekével összhangban kereshető. Ugyanakkor társadalmunk átmeneti talaján tovább élnek, részben újratermelődnek, illetve átmenetileg felélénkülnek még a polgári erkölcs maradványai. Az utóbbi időben fejlődésünk alárendelt kísérő jelenségeként, de felerősödött az Individualizmus, az egoizmus, az anyagiasság. Társadalmunk közerkölcsé- nak meghatározói azok a milliók, akik az eszmét és a célt elfogadva, öntudatosan dolgoznak a szocialista építés, a munka frontján, akiknek létalapjuk a becsületes munkával szerzett keresetük; nem pedig azok a kevesek, akik a dolgozó milliók mellett, mindenki szeme láttára, az átlagosnál úgy élnek sokkal jobban, hogy valódi teljesítmény nélkül húznak magas jövedelmet. Az ilyen esetek, az ilyenfajta személyek most jobban szembetűnnek, mert a gazdasági élet általános fejlődésével 'számuk is szaporodott, hangjuk is megnőtt. A szocializmus az emberért van; célunk, hogy az emberek jobban, kulturáltabban éljenek, javuljon életük. Elutasítunk mindenfajta álszerénységet, aszkétizmust. De a szocializmus eszméivel és társadalmunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemének elburjánzásával és a visszás jelenségekkel nem békülünk meg. Pártunk álláspontja, hogy az álét minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az ön- feláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni 'kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását. A párt művelődéspolitikájának következetes és minden területen való érvényesítése nélkülözhetetlen a szocializmus építésében soron következő feladatok eredményes megoldásához. Tudományos világnézetünk, a marxizmus—leni- nizmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és közerkölcs elmélyítéséhez, ki- terjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és annyira fontos munkán. Erősödött a szocialista erkölcs, növekedett a társadalmi felelősségérzet VII. Szocialista építőiminkánk nemzetközi feltételei Pártunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért Tisztelt Elvtársak! Nemzetközi tevékenységünk és kormányunk külpolitikájának megítélésében pártunkban egység van, és ez a politika a magyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista épitőmunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhe- tőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a töke közötti ellent-, mondás, amely az első szocialista ország megszületésével átlépte a nemzeti kereteket, ma pedig a két társadalmi rendszer, a szocializmus es a kapitalizmus világméretű küzdelmévé vált. Objektív jelenség, hogy a szocialista világ- rendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támaszává. az imperializmus pedig o reakció, az elnyomás, az el- vnforradalom támaszává és központjává vált. A nemzetközi helyzetet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. A beszámolási időszak elmúlt négy éve alatt a haladás erői előrenyomultak. Az imperialisták helyileg támadnak, elérhetnek ideiglenes sikereket, de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy I kialakult és megszilárdult a szocialista világrendszer, szét- 1 estek a gyarmatbirodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfliktusokkal küzd, és tartósan a politikai válság ál- lapatában van. A nemzetközi imperializmus agresszív természete nem változott, ez állandó konfliktusok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma is bonyolult. Agressziói nyomán, mint most Guineában is, új tűzfészkek keletkeznek. Az emberiség még mindig gondok és megpróbáltatások közepette él, de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus minden erőfeszítése ellenére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi habnlásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszabadító húrénak. Léte kihat az imperializmus politikájára, sőt a kapitalista országok belső és egymás közötti viszonyára is A szocialista országok példája a gyakorlatban mutatja be az új társadalmi rend magasabbren- dűségét, és reális távlatként tárja a világ elé az emberiség szocialista jövőjét. Az Imperializmus fő célja a szocialista világ megsemmisítése. Minthogy számára ez lehetetlen, az Imperializmus kénytelen alkalmazkodni a valóságos erőviszonyokhoz, taktikáját Időről időre változtatja, hol a durva erőszak, hol a békésnek álcázott és ravasz »fellazítás« eszközéhez nyúl. A szocialista világ fő ereje a Szovjetunió, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelemre vitelével elsőként szakította szét az imperializmusnak az egész világot fojtogató láncát, és megnyitotta az utat minden nép számára a szabadság, a szocializmus felé. A Szovjetuniónak, kommunista pártjának elévülhetetlen érdemei vannak a szocializmus, a kommunizmus építésében. Leggazdagabb tapasztalatai vannak az imperializmus elleni harcban is. A Szovjetunió internacionalizmusa példás; tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentőségük van. A Szovjetunió a második világháború tüzében, hallatlan áldozatokat hozva, szétzúzta a fasizmus fő erőit, s ezzel megmentette az emberiséget egy új középkor fenyegető rémétől. A második világháborút követően, megtörve az USA atommonopóliumát, létrehozva saját núkleáris fegyverét, megmentette az emberiséget az imperialisták atomzsarolásától, egy új, modern barbárság sötét árnyékától. Mindenki másénál nagyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szerepe, felelőssége és áldozatvállalása az egész emberiség életbevágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi imperializmus agresszív erőinek fő íékentartója. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetellenesség minden formáját, -mert a szovjet- ellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás. a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz ba rétünk és legjobb segítőnk az é'et minden területén, A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk p. beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és fejlesztette politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval, és ezt fogja tenni a jövőben is. Mi szívből új és új sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Brezsnyev elvtérs vezette Központi Bizottságának, a nagy szovjet népnek. Biztosítjuk őket, hogy pártunk és népünk mindig ápolni, erősíteni fogja harci szövetségünket, a szovjet—magyar barátságot. Külpolitikánk világon, egyértelmű és következetes A Magyar Népköztársaság fejlődő és bővülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatban áll valamennyi szocialista országgal. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés szervezetének tagállamaihoz; eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz, és támogat minden olyan lépést, amely alkalmas a tagállamok együttműködésének bővítésére és magasabb színvonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bővítésére törekszünk, a jövőben is minden szocialista országgal, azokkal is, amelyektől nézetkülönbségek választanak el bennünket. Ezzel összefüggésben jelenthetjük a kongresszusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézeteltéréseink ellenére, az utóbbi időben bizonyos mértékig javultak államközi kapcsolataink a Kínai N épköztársasággal. A haladás és a reakció között folyó világméretű harc font,ps területe Ázsia, Afrika és La ti n - Ám éri ka., B térségek ■népeinek imperialistaellenes harca, a gyarmatbirodalmak szétzúzása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg, és előnyösen módosult a világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatainak alakulásában a döntő tényező az, hogy közös érdek az imperializmus megfékezése. visszaszorítása, a hakülönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül, hogy korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb alapelve. A beszámolási időszakban, * - -ytt'mi irányvonnUm''iui. megfelelően, a szuverén. - tás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai a kapitalista Világ számos országával. Tudói mányos együttműködési, hosz- szú lejáratú kereskedelmi és más nemzetközi egyezményt kötöttünk Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal és más országok!' 1. E kapcsolatok fejlesztése ír. .’gfe- lel a béke érdekelne’.:, az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető ne v . H kö- ■:i kérdéseiben képviselt áüus- foglalásait az határozza meg teljesen egyértelműen, hogy szocialista ország, a Szov’ Hunió szövetségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy külpolit" .ink mindenkor teljesen világos, egyértelmű és következetes legyen. Ügy véljük, népünk érdekei és a haladás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számba jöhető tőkés partnerek szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az, ha barát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságok és állásfoglalásainkkal mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat mindenki. Az európai bélié és biztonság megteremtéséért Világos álláspontunk az európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai ország kormányát egy, a kontinens békéjét megszilárdftó és védelmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy valameny- nyi európai ország ismerje el a realitásokat, a fennálló határokat, a Német Demokratikus Köztársaság létét, Nyugat- Berlin különleges státusát. A Varsói Szerződés orszá- gajnak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szocialista országok, közöttük hazánk, továbbá Finnország és más országok kormányai diplomáciai lépésének eredményeként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéröl enladás előmozdítása. Ez az ér- "ek létrejötte és sikere érdekében. dekközösség vezet e széles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen államok közül több. a belső rendszerét illetően, a fejlődés nem kapitalista útját választotta, és a szocializmust nevezi meg céljaként. Pártunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika független országaival. A IX. kongresszus idején e térség negyven országával álltunk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötvenhét államhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító mozgalmukkal, és mindent megteszünk, hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rendszer nem képes megoldani kibékíthetetlen belső ellentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba. Fokozódik a munkásosztály harca a monopóliumok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politikai célkitűzéseik valóra váltásáért is sikraszállnak. A kapitalista világ országainak munkásosztálya és haladó erői harcukkal a szocialista országok, minden forradalmi erő harcát segítik; az internacionalista szolidaritás kapcsai össze bennünket velük. Ami a kapitalista országokkal való állami kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, Európa biztonságának sajátos problémáját jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén két német állam jött létre. Létrejött az első német munkás—paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője, és nem utolsósorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai testvériek, szilárd internacionalista elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdöttünk és küzdünk a jövőben is a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasztaljuk a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konkrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsósorban az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Scheel-kor- mánynak, szembeszállva saját országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat- Németország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Magyar Népköztársaság elvben az NSZK-t illetően is mindenkor az államközi kapcsolatok normalizálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó, széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Magyar Népköztársaság ama szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Szolidárisak vagyunk az imperialista agresszió ellen küzdő népekkel Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tipró nyílt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap amerikai légi kötelékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egyben az imperialista politika kilátástalanságának is megnépünk állhatatosan küzd a győző bizonyítéka; az agreszszorok hosszú éveken át elkövetett kegyetlen kedések, háborús bűntettek s-vozatával sem tudták megt" • a vietnami nép hősi ellen it. Az am rlkai kormány hol taktü' i módosításokkal, hol megt vesztő, úgynevezett »békeke deményezésekkel« próbálja leplezni agresszív politikájának célját és- zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizsbah, sőt, a kiút keresése helyett kit" ’ eszSOMOGYI NÉPLAP Kedfl. U70. november 21. i \
