Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

BOGÓ LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság titkára: Építőipar, munkaerő-gazdálkodás, vezetési színvonal MERŐ BÉLA, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázinm igazgatója: Tegyük versenyképessé a fizikai dolgozók gyermekeit! A megyei pártbizottság titkára elöljá­róban megálla­pította: az 1966. évi pártérte­kezlet és a IX. kongresszus óta jelentős ered­mények szület­tek a megyé­ben. A gazda­ságirányítás re­formja során életbe léptetett közgazdasági szabályozók hatékonyan se­gítették a so­mogyi gazdaság fejlődését, ja­vult a termelés és a kínálat összhangja. A megyében mű­ködő vállalatok; korszerű ter­mékek gyártá­sára tértek át, nőtt a külke- ■ reskedelmi értékesítés aránya. A reform a szövetkezetek szá­mára is kedvező lehetőséget biztosított önállóságuk, a szö­vetkezeti demokrácia szélesí­téséhez és erősítéséhez, ter­melésük és gazdálkodásuk korszerűbbé és biztonságo­sabbá tételéhez. A továbbiakban Bogó elv­társ a megye előtt álló felada­tokkal, az azok teljesítéséhez szükséges előfeltételekkel fog­lalkozott, külön is kiemelve az építőipar, a munkaerő­gazdálkodás és a vezetés kér­déseit. Megyénkben az építőipar a harmadik ötéves terv folya­mán a tervezettnél lényege­sen gyorsabban fejlődött — állapította meg —, csakhogy az igények ennél is nagyobb ütemben növekedtek. Ennek következtében az iparágnál évről évre 100—150 millió fo­rint kapacitáshiány mutatko­zott. Ez a helyzet nem javul' az idén sem. * A következő,rötr évbén 18 . milliárd forintot;; meghaladó ' építési igény jelentkezik a megye gazdaságában. Mindent el kell tehát követnünk az építőipar hatékony és gyors fejlesztéséért. Ennek során az iparág termelésében évenként 16—18 százalékos felfutást kell biztosítani. Ahhoz, hogy az építőipar megfeleljen a várakozásnak, itt a megyében minden szin­ten és az országos szerveknél is megfelelő támogatást kell számára nyújtani. Az építő­ipar vállalatainál tovább kell emelni a vezetési színvonalat, meg kell szilárdítani a mun­kafegyelmet, a gépek jobb ki­használásával növelni kell a termelékenységet. A zavarta­lan anyagellátás megteremté­se, a munkaerőigény kielégí­tése, a kellő bérarányok ki­alakítása, a korszerű eljárá­sok bevezetése ugyancsak alapvető feltétele annak, hogy az építési feladatokat a kö­vetkező öt évben hiánytalanul végrehajtsuk. A másik kérdés, amiről szólni kívánok, a munkaerő- helyzet. Amíg egyes területe­ken a feilődés ellenére sem tudtuk megoldani a. foglal­koztatási gohdokat ■— a bar­csi járásban és a fonyódi já­rás egy részében —, addig más területeken már a mun­kaerő hiánya okoz kisebb fe­szültséget A kialakult hely­zetet hátrányosan befolyásolja a fluktuáció, mely az utóbbi időkben ugyan csökkent, még­is nagyarányú. A munkaerőhelyzet kapcsán elhangzik helyenként olyan nézet i:, hogy ne fejlesszük tovább az ipart megyénkben; mert ez további munkaerő­gondokhoz vezet. Vélemé­nyünk szerint helytelen ez az álláspont. Az iparfejlesztésről való lemondás egyértelmű lenne azzal, hogy megreke­dünk a fejlődés jelenlegi szintjén, vagy esetleg vissza­fejlődés következik be. Való igaz, hogy helyenként munka­erőhiány mutatkozik, de két­ségtelen tény az is, hogy me­gyénkben még mindig jelen­tős a munkaképes lakosság­nak az a hányada, amelyik nincs foglalkoztatva, és a fej­lődés következtében a mező- gazdaságban is a munkaerő további felszabadulásával számolhatunk. A helyes út te­hát az, ha tovább folytatjuk a megye iparosítását, s annak során figyelembe vesszük az ipar célszerű területi elhelye­zését. Emellett helyes ará­nyokra kell törekedni a szakmunkásképzésben, foko­zott erőfeszítésre van szük­ség a vállalatoknál és a szö­vetkezeteknél a felnőtt dol­gozók átképzése és tovább­képzése érdekében. Az indo­kolatlan munkahely-változta­tást, az egészségtelen fluk­tuációt gazdasági és politikai eszközökkel meg kell szün­tetni. A vezetés színvonalával kapcsolatban Bogó elvtárs megállapította, hogy a párt-, az állami és a gazdasági ve­zetés számottevően fejlődött az elmúlt időszakban. Fejlő­dött a hosszabb távlatokban való gondolkodás, a közgazda- sági szemlélet — Azt még nem mondhat­juk el, hogy mindenütt meg­felelő a fejlődés a vezetői te­vékenységben. A vezetők egy része eltűri. a lazaságokat, a fegyelem megsértését. Van­nak, akik a gazdálkodási ada­tok elmélyült elemzése nél­kül irányítanak, csupán ru­tinból dolgoznak, ami aztán pénzügyi és gazdasági problé­mákhoz vezet. Vannak veze­tőink, akik ha bírálatot kap­nak, azt hiszik, hogy személyi bosszúról van Szó. s megpró­bálnak különböző helyeken Orvoslást találni. Az. ilyen módszerekkel eddig sem ér­tettünk egyet, és a jövőben sem fogunk egyetérteni. Arra kérjük az illetékes gazdasági vezetőket, hogy inkább szív­leljék meg a bírálatot, bár­honnan jön is az, s igyekezze­nek a hiányosságaikat meg­szüntetni. GYŐRFFI KÁLMÁN, babócsai csúcstitkár: Útkeresés — biztató eredményekkel NÉMETH VILMOS, a párt megyei fegyelmi bizottságának elnöke: Az egyetemi és főiskolai to­vábbtanulás alapja elsősor­ban a gimnázium. Éppen ezért ezeknek az iskoláknak fontos feladatuk a fizikai dolgozók gyermekeinek fel­készítése a továbbtanulásra. A Művelődésügyi Miniszté­rium 1968—69-es tanévre ki­adott értékeléséből kitűnik, hogy a tizenkilenc megye és az öt megyei jogú város kö­zül megyénk az első helyen áll az egyetemi és a főisko­lai beiskolázásban. A száz­hatvanhárom érettségizőből — 35 százaléka volt fizikai dolgozó gyermeke —. száz­hat jelentkezett egyetemre és főiskolára, s a vizsgázók 76,4, a fizikai dolgozók gyermekei­nek 74,1 százalékát fölvették. Reálisabb a kép, ha azt is megvizsgáljuk, hogy a négy év alatt hányán jutottak el az érettségiig a fizikai dolgozók gyermekei közül. A fizikai dolgozók iskolát elkezdő gyerekeinek száma 35,5 száza­lékról 35 százalékra csökkent az érettségiig. Ha nem is tett meg min­dent a tanári testület a ta­nulók megtartásáért, hátrá­nyos helyzetük felszámolá­sáért sok áldozatos munka árán mégis megnyugtató eredményt ért el. S hogy ez nem elég, azt a beszámoló és az országos adatok is bizo­nyítják. A legsürgősebb fel­adat most aZ, hogy növeljük a fizikai dolgozók gyermekei­nek induló létszámát, majd pedig megszüntessék hátrá­nyos helyzetükből fakadó problémáikat. Sok tehetsé- séges, vidéki gyermek jelent­kezik felvételre, de kollégiu­mi férőhely hiányában nem teljesíthetjük kérésüket. A legtöbb bejáró tanuló fizikai dolgozó gyermeke. A bejárás pedig önmagában is növeli hátrányos helyzetüket. Saj­nos, sok esetben a szülők helytelen szemlélete miatt a tehetséges gyermekek például nem a szakosított tantervű osztályokban tanulnak, ahol éppen a legtöbb segítséget kaphatnák. A pályaválasztá­si munka, a szülők körében végzendő agitációs tevékeny­ség javítása nem lehet egye­dül az iskola feladata, ez már társadalmi ügy. Az isko­láknak és minden szervnek feladata, hogy felszámolja a hátrányos helyzetet, és a to­vábbtanulás szempontjából versenyképessé tegye a fizi­kai dolgozók gyermekeit. Sajnálatos tény az is, hogy 21 éves igazgatói tevékenysé­gem alatt egyetlen középis­kolai társadalmi ösztöndíjat sem tudtunk adni (más me­gyében számos középiskolai tanuló kap ösztöndíjat). És egyre több nevelő hagyja el munkahelyét. Ezt egyébként a be nem töltött állások nö­vekvő száma is bizonyítja. A helyzetet csak súlyosbítja a jelenlegi pályázati rendszer merevsége. Így egyre több is­kola nevelőhiánnyal küzd, vagy képesítés nélküli neve­lőkkel kénytelen ellátni az egyre növekvő feladatokat. Kevés a tanterem, és egy- egy osztály létszáma nagyon magas. Ez nemegyszer aka­dálya például az audiovizuá­lis eszközök használatának is. KÓSA RÓZSA, az elektroncsógyár munka verseny-felelőse: Női munkásszállásra van szükség a keleti ipartelepen Csúcsvezetőségünk a terme­lőszövetkezetek . egyesülése után jött létre. Éves munka- program és féléves munka­tervek alapján dolgozunk, terveink tartalmazzák a leg­főbb időszerű feladatokat. A magunk részéről helyes­nek tartjuk azt a módszert, mely az utóbbi időben meg­honosodott a pártmunká­ban: az egész társadalmat érintő párthatározatok rövid idő alatt elfutnak az alap- szervezetekhez, így a párt­tagság időben tájékoztatást kap a soron következő fel­adatokról. Ez a módszer nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a párt agitációs munkája hatékonyabb, ered­ményesebb legyen. Arra tö­rekszünk. hogy a vezetőség ülésein az alapszervezetek irányításával, munkájuk to­vábbi javításával, a gazdasági munka kérdéseivel, a község- és a tömegpolitikai felada­tokkal behatóan foglalkoz­zunk. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a csúcsvezetőség hatáskörébe tartozó alapszer­vezetek vezetőségével és tag­jaival. Munkájukról megha­tározott időközönként beszá­moltatjuk őket. A gazdaság pártlrányítását a tsz kommunista vezetőinek közreműködésével valósítjuk meg. A tsz elnöke és szakve­zetői munkájukban nemcsak elfogadják, hanem igénylik is a csúcsvezetőség és a párt- ala-nszervezetek segítségét. Ügy tartjuk, hogy a kom­munisták azzal tudják legin­kább elősegíteni — a szemé­lyes példamutatáson, a hibát­lan munkavégzésen túl — a közös gazdaság boldogulását, ha minél többet foglalkoznak a szövetkezet tagságával, dol­gozóival. Egvre többször ta­lálkozunk olyan esetekkel, amikor a tsz tagjai hívják f*l a káros jelenségekre a figvel- met. Az a célunk, hogy ezt a szemléletet szélesítsük, álta­lánossá tegyük. Mint csúcsvezetőségünkre, a közös községi tanács mun­kájára is az útkeresés a jel­lemző. A lakosság részéről többször merül fel panasz, hoev tigveik intézésére a székhelyközségbe kell utazni ez munkakieséssé', esetleg költséggel is jár. Szükséges­nek tartjuk, hogv az ügyinté­zést a külterületi lakosság megelégedésére oldják meg a tanácsi apparátus dolgozói. Fokozatosan javul a pártfegyelem Az elmúlt négy év során javult a párt fegyelmi helyze­te megyénkben. Ez tükrözi azt is, hogy erősödött párt­tagságunk egysége. Fegyelmi bizottságunk munkája végzé­séhez kellő segítséget kapott a Központi Ellenőrző Bizott­ságtól. a megyei pártbizott­ságtól, annak végrehajtó bi­zottságától, valamint a járási, a városi és a többi pártbizott­ságtól. A párt fegyelmi helyzeté­ben évről évre megállapítha­tó javulást segítette egyrészt fejlődő káderpolitikánk, más­részt a hazánkban tapasztal­ható nyugodt politikai légkör, amely párosult a tervszerű megelőző munkával. Évről évre folyamatosan növekedett elvtársaink kommunista ön­tudata, valamint politikai és elméleti képzettsége, illetve felkészültsége. Bizottságunk véleménye szerint a jelenlegi helyzeten is tovább lehet még javítani abban az esetben, ha a párttagság maga is a jelen­leginél többet segít nevelő munkájával. Arra gondolunk, Engedjék meg, hogy dolgo­zótársaim, elsősorban a nők és a fiatálok nevében köszö­netét mondjak azért a követ­kezetes iparfejlesztési politi­káért, amelynek egyik kima- gasló eredménye a mi gyá­runknak. az elektron csőgyár^ nak á létrejötte. Éz a gyár két év alatt több mint 1200- zal növelte dolgozóinak a lét­számát, és a leginkább rá­szorulóknak, a nőknek és a fiataloknak adott munkát és kenyeret. Városunk, megyénk egyik legnagyobb gyára ma már 1718 embert foglalkoztat. Mintegy 78 százalékuk — 1327 dolgozó — nő,, s ebből a létszámból 1064-en harminc éven aluli fiatalok. Gyárunk dolgozóinak átlagéletkora 19,2 év. Az Egyesült Izzó Ka­posvári Elektroncsőgyárának termékei ma már a világ min­élnek és dolgoznak. Ez még hatékonyabbá tenné a meg­előző munkát. A kedvező jelenségek mel­lett adódik példa arra is, hogy egyes párttagjaink élet­módja. magatartása nem kommunistához ülő. Előfor­dul, hogy egyesek saját érde­keiket a közös érdekek elé helyezik. Ahhoz, hogy minél kevesebb nemkívánatos je­lenség forduljon elő, kérjük a megyei párttagság segítsé­gét: a megelőző munkába va­ló fokozottabb részvételt és az ellenőrzés hatékonyságá­nak növelését minden szinten és területen. A megyei partértekezlet áüásfoglalása szerint a jövő­ben még következetesebben érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a párttagsá­gunk, magáévá téve a Szerve­zeti Szabályzat előírásait, kommunistához méltó módon éljen és dolgozzon. Ezzel a követelménnyel megyei fe­gyelmi bizottságunk teljes mértékben egyetért. den tájára eljutnak. Olyan technológiát, technikát hono­sított meg megyénkben, mely világszínvonalon áll. Egye­dülálló kezdeményezés, hogy a második éve már több száz általános iskolát- végzett fia­tal leányt veszünk fel, s őket hat hónapig hatórás jBüunka- időben tanítjuk meg a rádió- cső-szerelésre. A fiatalok összefogása, ne­velése nagyon nehéz feladat, mivel nem egy közülük 30— 40 kilométerről jár be dolgoz­ni. Súlyos gond. nagy anyagi megterhelés az albérlet is. Ezért kérem, hogy a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács segítségével, a nagyvál­lalatok hozzájárulásával hoz­zunk létre egy női munkás- szállást a keleti ipartelepen. Akkor megoldható, több ered­ménnyel járó lenne a fiatal lányok erkölcsi, kulturális és politikai, tehát tudati neve­lése is. Ehhez föltétlenül szükséges a nagyváüalatok összefogása és a megyei szer­vek hathatós segítsége. Évek óta beszélünk arról, hogy a fiatalok kulturált szórakozási lehetőségei nem kielégítőek. Az Ifjúsági Ház presszöía és a Latinca Művelődési Köz­pont kevés. Olyan alkalmas helyiséget szeretnénk, és ké­rünk. amely átalakítva nea- felelő szórakozáshoz és mű­velődéshez adhatna otthont. Nagy az érdeklődés gyá­runk negyedik ötéves tervi fejlesztésének tervei iránt is. ezek azonban, sajnos, az erre vonatkozó szerződés eüenére sem tisztázottak még meg­nyugtatóan. Nyugtalanít a vi­déki gyárak nagyvállalaton belüli önállóságnak kérdése is. Amíg gyárunk önálló volt, két év alatt 600 000 forintot adott a KISZ-lakásépítés tá­mogatására. Amióta az Egye­sült Izzóhoz tartozunk, egy fillért sem kaptunk, mert a nagyvállalat a központi keret­ből csak a budapesti lakásépí­tést támogatja. Ezt mi nem tartjuk igazságosnak. És azt sem, hogy gyárunkban a munkaverseny jutalmazására csak 40 000 forint jut az idén a nagyvállalati 3,8 millióból, holott létszámarányosan a tízszerese illetné meg. hogy az alapszervezetek tit­kárai, vezetőségei és párttag­jaink, akik nap mint nap ta­lálkoznak egymással, figyel­meztessék azokat, akik nem a Szervezeti Szabályzat szerint J 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. november X

Next

/
Thumbnails
Contents