Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
BOGÓ LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság titkára: Építőipar, munkaerő-gazdálkodás, vezetési színvonal MERŐ BÉLA, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázinm igazgatója: Tegyük versenyképessé a fizikai dolgozók gyermekeit! A megyei pártbizottság titkára elöljáróban megállapította: az 1966. évi pártértekezlet és a IX. kongresszus óta jelentős eredmények születtek a megyében. A gazdaságirányítás reformja során életbe léptetett közgazdasági szabályozók hatékonyan segítették a somogyi gazdaság fejlődését, javult a termelés és a kínálat összhangja. A megyében működő vállalatok; korszerű termékek gyártására tértek át, nőtt a külke- ■ reskedelmi értékesítés aránya. A reform a szövetkezetek számára is kedvező lehetőséget biztosított önállóságuk, a szövetkezeti demokrácia szélesítéséhez és erősítéséhez, termelésük és gazdálkodásuk korszerűbbé és biztonságosabbá tételéhez. A továbbiakban Bogó elvtárs a megye előtt álló feladatokkal, az azok teljesítéséhez szükséges előfeltételekkel foglalkozott, külön is kiemelve az építőipar, a munkaerőgazdálkodás és a vezetés kérdéseit. Megyénkben az építőipar a harmadik ötéves terv folyamán a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött — állapította meg —, csakhogy az igények ennél is nagyobb ütemben növekedtek. Ennek következtében az iparágnál évről évre 100—150 millió forint kapacitáshiány mutatkozott. Ez a helyzet nem javul' az idén sem. * A következő,rötr évbén 18 . milliárd forintot;; meghaladó ' építési igény jelentkezik a megye gazdaságában. Mindent el kell tehát követnünk az építőipar hatékony és gyors fejlesztéséért. Ennek során az iparág termelésében évenként 16—18 százalékos felfutást kell biztosítani. Ahhoz, hogy az építőipar megfeleljen a várakozásnak, itt a megyében minden szinten és az országos szerveknél is megfelelő támogatást kell számára nyújtani. Az építőipar vállalatainál tovább kell emelni a vezetési színvonalat, meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, a gépek jobb kihasználásával növelni kell a termelékenységet. A zavartalan anyagellátás megteremtése, a munkaerőigény kielégítése, a kellő bérarányok kialakítása, a korszerű eljárások bevezetése ugyancsak alapvető feltétele annak, hogy az építési feladatokat a következő öt évben hiánytalanul végrehajtsuk. A másik kérdés, amiről szólni kívánok, a munkaerő- helyzet. Amíg egyes területeken a feilődés ellenére sem tudtuk megoldani a. foglalkoztatási gohdokat ■— a barcsi járásban és a fonyódi járás egy részében —, addig más területeken már a munkaerő hiánya okoz kisebb feszültséget A kialakult helyzetet hátrányosan befolyásolja a fluktuáció, mely az utóbbi időkben ugyan csökkent, mégis nagyarányú. A munkaerőhelyzet kapcsán elhangzik helyenként olyan nézet i:, hogy ne fejlesszük tovább az ipart megyénkben; mert ez további munkaerőgondokhoz vezet. Véleményünk szerint helytelen ez az álláspont. Az iparfejlesztésről való lemondás egyértelmű lenne azzal, hogy megrekedünk a fejlődés jelenlegi szintjén, vagy esetleg visszafejlődés következik be. Való igaz, hogy helyenként munkaerőhiány mutatkozik, de kétségtelen tény az is, hogy megyénkben még mindig jelentős a munkaképes lakosságnak az a hányada, amelyik nincs foglalkoztatva, és a fejlődés következtében a mező- gazdaságban is a munkaerő további felszabadulásával számolhatunk. A helyes út tehát az, ha tovább folytatjuk a megye iparosítását, s annak során figyelembe vesszük az ipar célszerű területi elhelyezését. Emellett helyes arányokra kell törekedni a szakmunkásképzésben, fokozott erőfeszítésre van szükség a vállalatoknál és a szövetkezeteknél a felnőtt dolgozók átképzése és továbbképzése érdekében. Az indokolatlan munkahely-változtatást, az egészségtelen fluktuációt gazdasági és politikai eszközökkel meg kell szüntetni. A vezetés színvonalával kapcsolatban Bogó elvtárs megállapította, hogy a párt-, az állami és a gazdasági vezetés számottevően fejlődött az elmúlt időszakban. Fejlődött a hosszabb távlatokban való gondolkodás, a közgazda- sági szemlélet — Azt még nem mondhatjuk el, hogy mindenütt megfelelő a fejlődés a vezetői tevékenységben. A vezetők egy része eltűri. a lazaságokat, a fegyelem megsértését. Vannak, akik a gazdálkodási adatok elmélyült elemzése nélkül irányítanak, csupán rutinból dolgoznak, ami aztán pénzügyi és gazdasági problémákhoz vezet. Vannak vezetőink, akik ha bírálatot kapnak, azt hiszik, hogy személyi bosszúról van Szó. s megpróbálnak különböző helyeken Orvoslást találni. Az. ilyen módszerekkel eddig sem értettünk egyet, és a jövőben sem fogunk egyetérteni. Arra kérjük az illetékes gazdasági vezetőket, hogy inkább szívleljék meg a bírálatot, bárhonnan jön is az, s igyekezzenek a hiányosságaikat megszüntetni. GYŐRFFI KÁLMÁN, babócsai csúcstitkár: Útkeresés — biztató eredményekkel NÉMETH VILMOS, a párt megyei fegyelmi bizottságának elnöke: Az egyetemi és főiskolai továbbtanulás alapja elsősorban a gimnázium. Éppen ezért ezeknek az iskoláknak fontos feladatuk a fizikai dolgozók gyermekeinek felkészítése a továbbtanulásra. A Művelődésügyi Minisztérium 1968—69-es tanévre kiadott értékeléséből kitűnik, hogy a tizenkilenc megye és az öt megyei jogú város közül megyénk az első helyen áll az egyetemi és a főiskolai beiskolázásban. A százhatvanhárom érettségizőből — 35 százaléka volt fizikai dolgozó gyermeke —. százhat jelentkezett egyetemre és főiskolára, s a vizsgázók 76,4, a fizikai dolgozók gyermekeinek 74,1 százalékát fölvették. Reálisabb a kép, ha azt is megvizsgáljuk, hogy a négy év alatt hányán jutottak el az érettségiig a fizikai dolgozók gyermekei közül. A fizikai dolgozók iskolát elkezdő gyerekeinek száma 35,5 százalékról 35 százalékra csökkent az érettségiig. Ha nem is tett meg mindent a tanári testület a tanulók megtartásáért, hátrányos helyzetük felszámolásáért sok áldozatos munka árán mégis megnyugtató eredményt ért el. S hogy ez nem elég, azt a beszámoló és az országos adatok is bizonyítják. A legsürgősebb feladat most aZ, hogy növeljük a fizikai dolgozók gyermekeinek induló létszámát, majd pedig megszüntessék hátrányos helyzetükből fakadó problémáikat. Sok tehetsé- séges, vidéki gyermek jelentkezik felvételre, de kollégiumi férőhely hiányában nem teljesíthetjük kérésüket. A legtöbb bejáró tanuló fizikai dolgozó gyermeke. A bejárás pedig önmagában is növeli hátrányos helyzetüket. Sajnos, sok esetben a szülők helytelen szemlélete miatt a tehetséges gyermekek például nem a szakosított tantervű osztályokban tanulnak, ahol éppen a legtöbb segítséget kaphatnák. A pályaválasztási munka, a szülők körében végzendő agitációs tevékenység javítása nem lehet egyedül az iskola feladata, ez már társadalmi ügy. Az iskoláknak és minden szervnek feladata, hogy felszámolja a hátrányos helyzetet, és a továbbtanulás szempontjából versenyképessé tegye a fizikai dolgozók gyermekeit. Sajnálatos tény az is, hogy 21 éves igazgatói tevékenységem alatt egyetlen középiskolai társadalmi ösztöndíjat sem tudtunk adni (más megyében számos középiskolai tanuló kap ösztöndíjat). És egyre több nevelő hagyja el munkahelyét. Ezt egyébként a be nem töltött állások növekvő száma is bizonyítja. A helyzetet csak súlyosbítja a jelenlegi pályázati rendszer merevsége. Így egyre több iskola nevelőhiánnyal küzd, vagy képesítés nélküli nevelőkkel kénytelen ellátni az egyre növekvő feladatokat. Kevés a tanterem, és egy- egy osztály létszáma nagyon magas. Ez nemegyszer akadálya például az audiovizuális eszközök használatának is. KÓSA RÓZSA, az elektroncsógyár munka verseny-felelőse: Női munkásszállásra van szükség a keleti ipartelepen Csúcsvezetőségünk a termelőszövetkezetek . egyesülése után jött létre. Éves munka- program és féléves munkatervek alapján dolgozunk, terveink tartalmazzák a legfőbb időszerű feladatokat. A magunk részéről helyesnek tartjuk azt a módszert, mely az utóbbi időben meghonosodott a pártmunkában: az egész társadalmat érintő párthatározatok rövid idő alatt elfutnak az alap- szervezetekhez, így a párttagság időben tájékoztatást kap a soron következő feladatokról. Ez a módszer nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a párt agitációs munkája hatékonyabb, eredményesebb legyen. Arra törekszünk. hogy a vezetőség ülésein az alapszervezetek irányításával, munkájuk további javításával, a gazdasági munka kérdéseivel, a község- és a tömegpolitikai feladatokkal behatóan foglalkozzunk. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a csúcsvezetőség hatáskörébe tartozó alapszervezetek vezetőségével és tagjaival. Munkájukról meghatározott időközönként beszámoltatjuk őket. A gazdaság pártlrányítását a tsz kommunista vezetőinek közreműködésével valósítjuk meg. A tsz elnöke és szakvezetői munkájukban nemcsak elfogadják, hanem igénylik is a csúcsvezetőség és a párt- ala-nszervezetek segítségét. Ügy tartjuk, hogy a kommunisták azzal tudják leginkább elősegíteni — a személyes példamutatáson, a hibátlan munkavégzésen túl — a közös gazdaság boldogulását, ha minél többet foglalkoznak a szövetkezet tagságával, dolgozóival. Egvre többször találkozunk olyan esetekkel, amikor a tsz tagjai hívják f*l a káros jelenségekre a figvel- met. Az a célunk, hogy ezt a szemléletet szélesítsük, általánossá tegyük. Mint csúcsvezetőségünkre, a közös községi tanács munkájára is az útkeresés a jellemző. A lakosság részéről többször merül fel panasz, hoev tigveik intézésére a székhelyközségbe kell utazni ez munkakieséssé', esetleg költséggel is jár. Szükségesnek tartjuk, hogv az ügyintézést a külterületi lakosság megelégedésére oldják meg a tanácsi apparátus dolgozói. Fokozatosan javul a pártfegyelem Az elmúlt négy év során javult a párt fegyelmi helyzete megyénkben. Ez tükrözi azt is, hogy erősödött párttagságunk egysége. Fegyelmi bizottságunk munkája végzéséhez kellő segítséget kapott a Központi Ellenőrző Bizottságtól. a megyei pártbizottságtól, annak végrehajtó bizottságától, valamint a járási, a városi és a többi pártbizottságtól. A párt fegyelmi helyzetében évről évre megállapítható javulást segítette egyrészt fejlődő káderpolitikánk, másrészt a hazánkban tapasztalható nyugodt politikai légkör, amely párosult a tervszerű megelőző munkával. Évről évre folyamatosan növekedett elvtársaink kommunista öntudata, valamint politikai és elméleti képzettsége, illetve felkészültsége. Bizottságunk véleménye szerint a jelenlegi helyzeten is tovább lehet még javítani abban az esetben, ha a párttagság maga is a jelenleginél többet segít nevelő munkájával. Arra gondolunk, Engedjék meg, hogy dolgozótársaim, elsősorban a nők és a fiatálok nevében köszönetét mondjak azért a következetes iparfejlesztési politikáért, amelynek egyik kima- gasló eredménye a mi gyárunknak. az elektron csőgyár^ nak á létrejötte. Éz a gyár két év alatt több mint 1200- zal növelte dolgozóinak a létszámát, és a leginkább rászorulóknak, a nőknek és a fiataloknak adott munkát és kenyeret. Városunk, megyénk egyik legnagyobb gyára ma már 1718 embert foglalkoztat. Mintegy 78 százalékuk — 1327 dolgozó — nő,, s ebből a létszámból 1064-en harminc éven aluli fiatalok. Gyárunk dolgozóinak átlagéletkora 19,2 év. Az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyárának termékei ma már a világ minélnek és dolgoznak. Ez még hatékonyabbá tenné a megelőző munkát. A kedvező jelenségek mellett adódik példa arra is, hogy egyes párttagjaink életmódja. magatartása nem kommunistához ülő. Előfordul, hogy egyesek saját érdekeiket a közös érdekek elé helyezik. Ahhoz, hogy minél kevesebb nemkívánatos jelenség forduljon elő, kérjük a megyei párttagság segítségét: a megelőző munkába való fokozottabb részvételt és az ellenőrzés hatékonyságának növelését minden szinten és területen. A megyei partértekezlet áüásfoglalása szerint a jövőben még következetesebben érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a párttagságunk, magáévá téve a Szervezeti Szabályzat előírásait, kommunistához méltó módon éljen és dolgozzon. Ezzel a követelménnyel megyei fegyelmi bizottságunk teljes mértékben egyetért. den tájára eljutnak. Olyan technológiát, technikát honosított meg megyénkben, mely világszínvonalon áll. Egyedülálló kezdeményezés, hogy a második éve már több száz általános iskolát- végzett fiatal leányt veszünk fel, s őket hat hónapig hatórás jBüunka- időben tanítjuk meg a rádió- cső-szerelésre. A fiatalok összefogása, nevelése nagyon nehéz feladat, mivel nem egy közülük 30— 40 kilométerről jár be dolgozni. Súlyos gond. nagy anyagi megterhelés az albérlet is. Ezért kérem, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács segítségével, a nagyvállalatok hozzájárulásával hozzunk létre egy női munkás- szállást a keleti ipartelepen. Akkor megoldható, több eredménnyel járó lenne a fiatal lányok erkölcsi, kulturális és politikai, tehát tudati nevelése is. Ehhez föltétlenül szükséges a nagyváüalatok összefogása és a megyei szervek hathatós segítsége. Évek óta beszélünk arról, hogy a fiatalok kulturált szórakozási lehetőségei nem kielégítőek. Az Ifjúsági Ház presszöía és a Latinca Művelődési Központ kevés. Olyan alkalmas helyiséget szeretnénk, és kérünk. amely átalakítva nea- felelő szórakozáshoz és művelődéshez adhatna otthont. Nagy az érdeklődés gyárunk negyedik ötéves tervi fejlesztésének tervei iránt is. ezek azonban, sajnos, az erre vonatkozó szerződés eüenére sem tisztázottak még megnyugtatóan. Nyugtalanít a vidéki gyárak nagyvállalaton belüli önállóságnak kérdése is. Amíg gyárunk önálló volt, két év alatt 600 000 forintot adott a KISZ-lakásépítés támogatására. Amióta az Egyesült Izzóhoz tartozunk, egy fillért sem kaptunk, mert a nagyvállalat a központi keretből csak a budapesti lakásépítést támogatja. Ezt mi nem tartjuk igazságosnak. És azt sem, hogy gyárunkban a munkaverseny jutalmazására csak 40 000 forint jut az idén a nagyvállalati 3,8 millióból, holott létszámarányosan a tízszerese illetné meg. hogy az alapszervezetek titkárai, vezetőségei és párttagjaink, akik nap mint nap találkoznak egymással, figyelmeztessék azokat, akik nem a Szervezeti Szabályzat szerint J 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. november X
